Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-11 / 107. (2032.) szám
1929 má$iM ti, mambót. Utón vagyunk a csillagok, a föld középpontja és az atom leié Legújabb számítások szerint harmincöt milliárd nap van a világegyetemben — Délkalilorniában három kilométernyire fúrtak a föld belsejébe — Már csak hatezerháromszázhetvenhét kilométer hiányzik a föld középpontjáig — A sarki expedíciók és az igazi földrajztudomány — Kiszámítják az atomok távolságát — A csillagászat legérdekesebb kérdésének egyike az, begy milyen nagy leket maga a világegyetem. Számítás utján iparkodtak megoldani a kérdést és az eredmény az, hogy minél tovább számolnak, annál nagyobb lesz előttünk a világegyetem. Szabadszemmel tiszta éjszaka mintegy 2500 csillagot látunk, mivel horizontunk csak a földgömb egyik felére terjed, tehát azt mondhatjuk, hogy szabadszemmel összesen mintegy 6000 csillagot látunk. A szabadszemrael látható csillagok fényerősség szerint az első öt oszályba tartoznak. Csak a nagyon jó szemű ember tud olyan csillagot is meglátni, amelyik a hatodik fényerős -soportba tartozik. A szabadszemmel látható csillagok legnagyobb része tőlünk átlagosan 70 fényévnyi távolságra van. Sokan ennél közelebb vannak, igy a Sziriusz csak 8 fényévnyire, mig például a Hattyú csillagkép Deneb csillaga sokkal távolabb, több mint 600 fényévnyire van. A Göncöl szekerének csillagai 70 fényévnyire vannak. Azt jelenti ez, hogy a fény ezekről a csillagokról 70 év alatt érkezik el hozzánk, pedig a fény ugyancsak sebesen jár, hiszen másodpercenkint 300.000 kilométer sebességgel száguld. Kis kézi távcsővel már 40.000 csillagot láthatunk, középszerű teleszkóppal pedig félmilliót. A nagy amerikai és európai csillagvizsgálók hata!mas távcsövei 23-as fényerősségű csillagokat is foto- grafálnak, úgy hogy Kapteyn csillagász számítása : szerint a tudomány mintegy 450 millió csillaggal j tudja személyesen megismertetni az embert. Mindez azonban csak egy kis része a világ- j egyetemnek, mi még a napok valamennyiét sem j láthatjuk, nemhogy a végtelen sok naprendszer1 csillagjait ismernők. Van Rliijn és Seares csillagászok szerint a világ- j egyetemnek mintegy 35 milliárd napja van csak.; Tessék elképzelni, hogy mennyi egyéb csillag van még ezeken kívül! A mi napunk, minden hozzátartozó csillagjával együtt, parányi kis fényfolt csak az egész világ- egyetemben. A legnagyobb csillagászati távolság, amelyet eddig mérni tudtak, 100 millió fényév: ennyire van a mi naprendszerünktől az Andromeda ködfolt Ezen túl azonban még vannak távolságok, de mérhetetlenek. Arra a kérdésre, hogy mekkora tehát a világegyetem s van-e egyáltalán határa, Einstein szellemesen igy felel: „A világegyetem határtalan, de nem végtelen." Azaz a világegyetemnek egr pontján sincsen „vége", nincs sorompóval határolva- de viszont, ha egy fénysugár szárnyain millió és millió és billió fényéven át folyton előbbre-előbbre nyomulnánk a világegyetembe, akkor a végén odaérnénk, ahol ma vagyunk: visszaérkeznénk a földre. Aki ezt a furcsa fénylovaglást nem tudja még elképzelni sem, az ne legyen csillagász, mert itt van, ha nem is a világnak, de a csillagászatnak a vége! * A föld átmérője 12.760 kilométer, azaz a középpontja fele ilyen távolságra, vagyis 6380 kilométerre fekszik a felületétől. Megvannak az elméleteink, hogy minek kell lenni a föld belsejében, meg is határozták már a föld fajsulyát, azaz megcsináltuk azt a lehetetlenséget, hogy a mérleg megmérte i önmagát, de a valóságban teljesen ismeretlen I előttünk a föld belseje. Ma már sokkal jobban is- ■ merjük a levegőt, mint a föld belsejét e amíg j Verne Gyula csodálatos vakondgépét valaki fel I nem találja, hogy beutazza vele a föld gyomrát, addig a modern technika minden vívmánya mellett sem tudunk behatolni a föld kérge alá. Most érkezett híradás, hogy a délkalíforniai petróleummezőkön sikerült másfélesztendei munka után mintegy 3 kil éternyi mély lyukat fúrni a földbe. Ez körülbelül olyan távolság a föld átmérőjéhez képest, mintha a körmünket benyomnánk egy jókora alma héjába. De természetesen a hasonlat csak akkor jó, ha nem kerül a körmünk az alma héja alá. Mert a föld szilárd kérge körülbelül az alma héjának felel meg. Ezek szerint a 3 kilométeres rekord-fúrás mindössze kis karcolás csak a föld héján. ♦ Sokat elmélkedtek róla. érdemes-e annyi áldozatot hozni a sarkokért. A sarkokon, miután már nagyjából felfedeztük őket, látszóa? nincs semmi különös dolog, végtelen egyhangú, veszedelmes jégpuszták, más semmi. Ha még valami mesés mágneshegyet, nagyszerű bányákat, vagy váratlan enyhe éghajlatot talált volna az emberiség, mindebből érthető lett volna a sarkutatói láz- így azonban mit keres az emberiség a sarkokon? Erre a kérdésre megadja a feleletet Szamoilovics orosz sarkkutató, a „Kraszin" jégtörő volt parancsnokának beszámolója. E szerint ugyanis Oroszország bét jégtörőt tart állandóan, hogy a sarki kutatást állandósítsa. A Bareus-tengert ez a hét jégtörő teljesen felderítette: a Murman-parlon és a Ferenc József-földön élettani állomásokat szerelt fel. A Novaja Szem Íján, a 74. szélességi fok alatt földrajzi obszervatóriumot létesítettek, ez a legészakibb fekvésű tudományos megfigyelő. Oroszországnak ugyanis északon több mint húszezer kilométeres partja arktikus fekvésű. Az északi sarok klimatikus, meteorológiai és mágneses viselkedése tehát óriási jelentőséggel van Oroszországra. A télen észleli fagyhullám is arkti- !<uí eredetű volt. A sarkvidék viszont mindentől függetlenül i* a legkitűnőbb bázisa a meteorológiai megfigyelésnek- A levegő mindig csendes itt és az évszakok hőmérsékváíozásai is minimálisak. A sarki kutatás tulajdonképpen csak rendszeresen ér valamit. Az eddigi megállapítások és következtetések is úgy a mágnesség, mint a geofizika, az oceanográfia és a poláris légköri elektromosság terén óriási lépéssel viszik előbbre a tudományos életet és nem csekély mértékben változtatják majd meg a jövő század tudományos felfogását. Végül pedig: Európa és Amerika közt a legrövidebb ut az északi sarkon át vezet. Az északi sarok légköri viszonyai rendkívül alkalmasak a repülésre. Az északi sarok belátható időn belül * 50 kiépül, mesterséges kikőtőszigetek lesznek rajta 6 akkor ez lesz az Európa—Amerika, sőt az egyéb kontinensek közti közlekedés legforgalmasabb útja. Érdekes, hogy ugyanakkor, amidőn Oroszország ilyen mellékgondolatokkal nyomul előre telepeivel az északi sarok felé, ugyanakkor Amerika meg mintha a déli sarokra vetné magát! * Természeti törvény, hogy nem láthatunk még elképzelhetetlen erős nagyitó üveg alatt sem meg olyan testeket, amelyek kisebbek egy fényhullám hosszánál. Ezt a végzetes fizikai törvényt, mely as ember szeme elől leaárta a molekulák és ac dómok világát, most Peter Debye leipzigi fizikusnak sikerült kijátszania. Egyszerűen csinálta a fénysugár helyett olyan fényt választott, amelynek hullámhossza megfelel a molekulák nagysági rendjének, mértékének. Ilyen a röntgenfény. A röntgensugár nem úgy törik meg és hajlik el, mint a közönséges fénysugár, ezért a mikroezkópikus nagyításra nem alkalmas. Debye kénytelen volt különleges eljárással szinte preparálni a röntgensugarat és ezzel a preparált sugárral nagvittatta a molekulát, majd a nagyított képet vivő sugarakkal fotografáltatott Ilymődon sikerült a röntgen képből megállapítani a tetraklórkarbónium anyagban a klóratómok egymástól való távolságát. Az egyes klóratómok egymástól, a számitás szerint 3.3 százmilliomod milliméterre vannak a molekulán belül. Ezzel a molekula a boncasztalra kerül és az emberiség nemcsak a nagy csillagászati számok között teremt rendet, hanem a láthatatlan kis részeket is megláttatja önmagával. Nem is fontos, hogy lássuk, elég tudni ezeket a hihetetlenül kis törtszámokban kifejezett arányokat és a fizika ereje meghatványozódik. Lengyel kisebbségi iskolák Németországban A legszélsőbb szabadelvüséggel rendezték a németországi lengyel kisebbség népoktatását és felsőbb iskolaügyét- Ezzel szemben milyen a mi iskolaOgyünkl Kassa, május 10. Stresemann Gusztáv dr. német birodalmi külügyminiszter március 6-án nagy beszédet mondott a népszövetségi tanácsülésben a nemzeti kisebbségek védelmének biztosításáról. Annak idején részletesen ismertettük korszakalkotó beszédét; most csak rövidesen isn. leljük főtételeit, bevezetésül a lentebb következőkhöz. A miniszter megállapította, hogy a tanácsnak joga és kötelessége a kisebbségek jogsérelmeit tüzetesen és behatóan megvizsgálni, nehogy a jogvédelem fenkölt eszméje legbeníebegő maradjon, s a már sokai csalódott néptöredékek a kétkedésbe, sőt talán a kétségbeesésbe sodródjanak A tanácsnak meg kell győznie az emberiséget, hogy a népek életében olyan fejlődés uralkodik, mely fölfelé irányul, s nem lefelé a nemtörődésbe és a sötétlátásba, melyek elhatalmasodnak, ha nagy u ellentét az ígéretek és tettek közi Azután megállapította, hogy a tanács 1919. évi alapszervezete egészen uj nemzetközi rendszerbe fűzte a békekötések nyomán alakult nemzeti kisebbségek jogait és ezek megvédését. De ez uj rendezés csak akkor válhat megnyugtatóvá, ha a néptöredékek előre tudják, hogy minden jogtalan bánásmód és elnyomás ellen, hathatós és folytonos védelmet biztosit számukra a népssövetség ereje. Határozottan elvetette Mello Franco brazíliai volt tanácstagnak 1925. évi javaslatát, mely szerint a kisebbségek jogvédelme csak ideiglenes legyen, mig be nem olvadnak az illető államok uralkodó nemzetébe. Ehelyett hangsúlyozva kiemelte, hogy a tanács gondoskodni tartozik a jogvédés állandóságának szervezett intézkedésekkel való biztosításáról. Erre vonatkozó részletes javaslatait e nagy- és örökbecsű szavakkal fejezte be: „Az örökbékc olyan eszmény, amely felé az emberiségnek folyton törekednie kell, noha senki sem állíthatja, hogy amaz eszmény valaha megvalósítható lesz. Minden erőnkkel csak a tartós béke előfeltételeit alkothatjuk meg. Egyik előfeltétel a kulturbéke a népek közt; s minden szerződésnél jobban biztosítja ama békét az igazságosság mindenki iránt, aki nemze(nyelvének, lelkének cs vallásának létjogáért kiizd“. Mindezekre sokan azt mondják: Szép és okos beszéd, de minő a tett, mert ez a legjobban meggyőző szónoklat?! Módunk v. n e kérdésre hiteles forrásból származó, s teljesen megnyugtató válassza] szolgálni. Előttünk van a porosz államminisztériumnak 1928 december 31-én 15.514. sz. a. kelt szabályrendelete az ottani lengyel nemzeti kisebbség iskolaügyének szervezéséről, a a porosz közművelődési miniszternek 1929. évi január 13-án 50. sz. a. kelt végrehajtató utasítása. Mindkettő egybehangzóan igy intézkedik: Kisebbség alatt az állam Icngyelajku lakossága értendő. Az ehhez tartozás nyilatkozatát az iskolai hatóságoknak nem szabad sem felülvizsgáluiok, sem vitatniok. Valamely kisebbségi iskola szervezéséért folyamodásban, vagy valamely gyermeknek, a kisebbségi iskolába bejelentésében, a taníttatásra jogosultak (szülők vagy gyámok) részéről tett nyilalkozat teljesen kielégítő vallomás a gyermeknek a kisebbséghez tartozásáról. A kisebbséghez tartozó, s népiskolába kötelezett németbirodalmi gyermekek számára, ha ugyanegy iskolakörzetben laknak, vagy csak olyan távol, hogy rendes iskoláztatásuk biztosítottnak tekinthető, lengyel oktatónyelvü magán- (nálunk felekezeti) népiskola szervezésének szüksége mindig elismerendő; kivéve, ha az olyan gyermekek iskoláztatásáról nyilvános (vagyis állami) vagy magán kisebbségi népiskola utján már kielégítő gondoskodás történt. E kisebbségi iskolába járhatás megengedhető ama nem-németbírodalmi gyermekeknek is, akik származásuk vagy anyanyelvűk szerint kimutathatóan a lengyel néptörzshöz tartoznak. A kisebbségi gyermekek a kisebbségi magániskolákba járásukkal teljesen megfelelnek iskolakötelezettségüknek. A kisebbségi magán-népiskola szervezésének engedélyezésére szükséges, hogy az engedélyt kérőnek olyan képesítése legyen, mely a porosz iskolai szolgálatra minősít. Az engedély megadható olyan tanítónak (tanítónőnek) is, aki a lengyel iskola szolgálatra minősítő képesítőéit, ha ellene dologi vagy erkölcsi kifogás nincsen. Az ilyen tanítók folyamodásához további tudományos igazolás, nyelvi tekintetben sem követelhető. Az iskolavezető mellé még alkalmazandó tanitók minősítése körül, a vezetőére szóló szabály érvényes. Az iskola helyiségei a méltányos kivánalmaknak megfelelőek legyenek, különösen figyelve az ott tanítandó gyermekek számára. A nyilvános iskolákéhoz hasonló helyiségek általában nem kívánhatok. De megnyitása élőit a szükséges oktalósze- rek ottlétg igazolandó. Az iskola föntar.ására szolgáló költségfödözet ki- mulatósa, egyebek mellett akkor is bizonyítottnak tekintendő, ha valamely erre jogosított egyesület, melynek legalább egyszáz németbirodalmi tagja van, elvállalja érette a felelősséget. További igazolás csak akkor követelhető, ba az ilyen egyesület taglétszámában ötszázaléknál több az iskola' rendes tanítóinak (tanítónőinek) száma. vagy a kisebbségi magániskola nyilvánossá alakítandó át, még akkor is. ha az ottani iskolaköteles gyermekek számának csak 5 százaléka részére kérik. Az ilyen iskola tanítóinak alkalmazása előtt módot kell nyújtani az érdekelt szülők tanácsának (iskolaszéknek), hogy javaslatokat adhasson; ugyanígy meg kell hallgatni a szülői-tanács véleményét különös oktatókönyvek használatba vevése felől is. A lengyel írás, olvasás és vallás tanítására nézve a most érvényes intézkedések megmaradnak. A közművelődési miniszter az iskolai hatóságokhoz intézett végrehajtó rendeletében hangsúlyozva kiemeli. hogy a lengyel kisebbségnek az ismertetett szabályokkal élni kívánó joga állami védelem alatt áll, azért elvárja, hogy ez állampolgári jogosultságukat használni akarókat senki se akadályozza meg törvényes törekvéseikben. íme. igy értelmezi a német becsületesség a kiA német nyilvános népiskolák oktatótervétől csak annyira lehet eltérni, amennyi szükséges a tanításban a lengyel nemzetiség kellő megismertetésére. A német oktatónyelv helyett a lengyel használható. A német nyelv elegendő óraszámban rendes tárgyul tanítandó. A szünidők egyenlőik legyenek a német népiskoláéival. A népiskola körén túlterjedő, vagyis középső és felsőfokú lengyel oktatónyelvü mzgániskolák szervezésére, az enemü magániskolákról általában szóló szabályok érvényesek. A tanítókra, az iskolahelyekre és felszerelésükre, s az iskola föntarlására vonatkozó főn többi rendelkezések megfelelően alkalmazandók. Az állami jogosultságok..! képesítő vizsgálatok engedélyezése körül, a többi magániskolákra érvényes alapelvek irányadók, ha a kisebbségi iskolákban megfelelő a német nyelv tanítása. A magániskolák tani tóinak a kisebbségi iskolarend különös föladataira továbbképzése, s az abban működés megkedveltetóse végett, birodalmi székhelyű egyesületek vagy magánszemélyek, saját költségükön föntarthatnak különös szakintézményeket, állandó oktatótanfolyamok alakjában is. De az ilyeneken résztvevős, a kisebbségi magániskolákban tanítóul (tanítónőül) müködhetés föltételéül, nem követelhető az iskolafelügyelet részéről. Ha valamely kisebbségi magániskolába járó iskolaköteles gyermekek szánm a 2.000 lakéju iskolakörzetben legalább 40, a 20—50.000 lakómban 80, az 50—100.000 laké,inban 120, s a ÍOO.OOO- nél több lakójuban legalább 240, akkor a magániskolának állami segély nyújtandó. A tanulók számának évközi változása figyelmen kivül marad. Az állami segély rendesen 60 százaléka amaz összegnek, melyet r. rendes tanitók (tani- tónőlc) fizetésére fordítanak. Ha a kisebbségi iskolának, vagy az iskolakörzetnek az állam ingyenes helyiségeket ád, ezeknek bérértéke beszámítandó a ké6zpénz-segély egyrészéül. Iskolakörzeteknek tekintendők e szabályzat értelmében a még fönnnálló iskolatársulatok (iskolaközségek) is. A népiskola körén túlterjedő kisebbségi magániskolák segélyezésére nézve ugyanolyan intézkedések érvényesek, mint a többi enemü porosz iskolákéra. Az iskolafelügyelő hatóságok följogosit- vák a nyilvános iskolahelyiségeket átengedni a kisebbségi magániskolák oktató céljaira. Ha valamely kisebbségi magán-népiskolába járó iskolaköteles gyermekek száma, az állami segélyezésre nézve föntebb elsorolt föltételek mellett, három egymásután következő évben állaudóan megmarad, akkor az iskolát, legalább 40 odajáró iskolaköteles gyermek szülőinek (gyámjainak) kívánságára, át kell szervezni, vagyis államosítani lengyel oktatónyelvü nyilvános népiskolává. Ennek föntartására, a tanítóinak alkalmazására én javadalmazására azután ugyanolyan intézkedések érvényesek, mint a többi porosz nyilvános népiskolákéra. De ha a kérő szülőkéinél nagyobb számú gyermekek szülői ellenzik az iskolának nyilvánossá átalakítását, akkor ez abbahagyandó. Az 1934. 1-te. 10 iskolaköteles gyermek szülőinek kérelmére, minden iskolakörietben lengyel oktatónyelvü népiskola sservezendő, sebbségi védelem érvényesítését. A legszélesebb állami szabadelvüséggel rendezi lengyel kisebbsége népoktatását és felsőbb iskolaügyét. Pedig a lengyel anyanemzet nagyon másként bánik német kisebbségével. Annak idején a mi köztársaságunk akkori képviselői aláírták a kisebbségek jogvédelméről szóló békeszerződést. De ba összehasonlítjuk a porosz- országi lengyel kisebbség helyzetével szlovenszkó- ruszinszkői nemzeti kisebbségeink iskolaügyének állapotát, amazokétől nagyon-nagvon eltérő adatokat találunk. A kisebbséghez tartozás kérdését nálunk nagyon gyakran úgy intézik el, hogy az iskolaköteles gyermeknek nem a származását nézik, sem anyanyelvét, sem szüleinek nyilatkozatát, hanem ha családi neve csak távolról is 6zláv hangzású, köztársaságunknak az elnemzetietlenitést tiltó alaptörvénye ellenére csehszlovák tannyelvű népiskolába utalják be. Uj kisebbségi (magyar, német oktatás nyelvű) magán népiskola engcdályzéséről nem is álmodhatunk, mert kérelmezése eltéved a százféle dologi és erkölcsi fölvétel útvesztőjében; aki folyamodik érette, tíz évig sem ér a végére. Kisebbségi nyelven képesített néptanítóink okleveleit már nyolc-tiz év előtt szorgosan fölülbírálták, s ha tulajdonosaik nem feleltek meg az államnyelvből követelt tulszigoru vizsgálatnak, kíméletlenül érvénytelenítették. Kisebbségi felekezeti népiskoláink épületeiben, a tanfelügyelők a tágas telektől kezdve a nemfüthető illemhelyekig, mindent kifogásolni szoktak, viszont a lefoglalt iskolaépületekből sok helyen inkább laktanyákat csináltak, semhogy beléengedték volna a községi vagy felekezeti népiskolát. Az iskolák alapítására és föntartására társuló egyesületek alapszabályainak hatósági jóváhagyását addig huziák-halasztot- ták, a ezt művelik ma is, mig tagok elkedvíele- nedve szét nem szélednek. A népiskola terén túlterjedő középső és felsőbb fokú kisebbségi magániskolák fogalma nálunk teljesen ismeretié’ hiszen az ilynemű nyilvános iskolák számát is megapasztották 20--25 százalékkal. Ugyanilyen sorsnak a kisebbségi tanítókat továbbképző oktatótanfolymok is; az állami tanitók számára még rendeznek ugyan itl-ott kivált nyelvi tanításokat, de a nero államiaknak majdnem lehetetlen odajuíuiok. A nem állami iskolák állami segélyezése áta’á- ban csak ötletszerű; itt több amott kevesebb, aminő a tanfelügyelő véleménye az érdekelt iskola- község politikai megbízhatóságáról. A felekezeli nép- és középiskolák államosításakor, rendesen csak az igenlőket kérdezik meg. az ellenzők föl- terjesztéseit válaszra sem méltatják. Arról, hogy valahol kisebbségi oktatónyelvü állami népiskolát vagy felsőbb oktatóintézetet szervezzenek, szó sem lehet, mert hiszen hivatalos felfogás szerint a ..ki ebbségeknok több az iskolájuk, mint ameny- nyi megilleti őkot“! Ami pedig a kisebbségi iskolai autonómiát illeti, erről — legalább is Szloveuszk': — legfeljebb ábrándozni tehet. Íme, igy fésl a mi köztársaságunk kisebbségi iskolaügyének mai helyzete Ifo • mikor érjük utói a poroszországi lengyeleket? Azt senki sem tudhatja. TeJléry Gyula. 4
