Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-01 / 100. (2025.) szám
4 1929 május 1, »zerAa. 'WWM-MACfcVR.-HlRIiAP gári kisegítő kórházi személyzet helyett apácákat alkalmazzanak. Az elnöklő Országh József dr. ezután a beérkezett indítványokat szavazás alá bocsátotta. Az országos képviselőtestület minden indítványt az országos választmány elé utalt, csali Fehér Mátyás indítványát a szociális segély felemelésére vonatkozólag utasította el szótöbbséggel. Ezután az országos képviselőtestület áttért a költségvetések beruházási, közlekedési és mezőgazdasági fejezetére. Urszini dx. agrárpárti országos képviselő- testületi tag utal arra, hogy á mezőgazdaság Szlovenszkón nagyon gyönge lábon áll. Legalább ötven százalékkal kellene emelni a mezőgazdasági termelést. Dérer Gyula agrárpárti azt kívánja, hogy Ipolyság és Losonc vidékére nagyobb figyelmet fordítson az országos közigazgatás. Ezután Drachovszky szociáldemokrata, Kacsa József kommunista, Gasparik agrárpárti, Ziska dr. cseh néppárti szólaltak fel, Palovic dr. agrárpárti felszólalásában részletes javaslatot terjeszteti be a szlovenszkói útépítésre vonatkozólag. Giller János filsiilalisa i naifir üiiiiiaiiisái érüekéStess A következő szónok Giller János dr. magyar nemzeti párti országos képviselőtestületi tag. Utal arra. hogy a háború alatt és a háború után következő években SzlovemszkÓ délvidékén a hajdan virágzó mezőgazdaság és állat- tenyésztés súlyosan hanyatlott. A rekvirálások során elvitték a gazdáknak legutolsó szem termését és helyébe olyan vetőmagokat adtak, amelyek nem feleltek meg az itteni talaj- és éghajlati viszonyoknak. Ezért a. ken vér mag vak ! Termesztése óriási módon Visszafejlődött. Ha- j sonló károsodást látunk az állattenyésztés kft-! riil. mert a gazdák a. rekvirálástól való félelmükben a fajtiszta állatoknak nevelésétől tartózkodtak, a tenyészállatok behozatala pedig később nagy nehézségekbe ütközött. A gazdák védelmét semmiféle érdekvédelmi szervezet nem képviseli a konnányhaíóság előtt. Több Ízben megkísérelték ugyan az illetékes hatóság figyelmét, fölhívni ezekre a körülményekre. de nem találtak megértésre. A közterhek viselését, adózást stb. éppen a mezőgazda- sági őstermelő osztály vállaira hárítják. Ezért a magyar pá<rt- és gazdasági szervezetek mező- gazdasági szaktanfolyamokat rendeztek, hogy okszerű művelési módszereket vezessenek be és többtermelésre buzdítsák a lakosságot. Öt év alatt sikerüli is ezekkel a szaktínnfo- lyamokkal elérni azt, hogy húsz-harminc százalékkal gyarapodott a gabonatermés. öt év alatt sikerült továbbá rászoktatni a lakosságot a nemesített vetőmagvak használatára, a műtrágya, és a fajtiszta tenyészállatok beszerzésére. Öt év alatt több mint száz ingyenes szaktanfolyamot rendeztek a magyar pártok. Az 1928—29-es mezőgazdasági évben tizenhét községben mintegy nyolcszáz hallgató előtt tiz-tizennégy ilyen ingyenes szaktanfolyamot rendeztek. A hatóság kellő megértést nem tanúsított ezekkel a tanfolyamokkal szemben, dacára annak, hogy például Zólyom-nagyme- gye még 1927 novemberében elhatározta, hogy a szaktanfolyamok részére öt, majd tizezer koronás segélyt ad. azonban, mivel a megyék föl- oszlott.ak, ez a segély is elmaradt. Kéri, hogy a magyarság számarányának megfelelően pártfogolják a mezőgazdaságot azokon a vidékeken is, ahol főként magyar kisebbség lakik. Az elnök délután két órakor az ülést félbeszakította s annak folytatását délután négy órára tűzte ki. 31 ' Pénzbírság A magyar iőiskolásmozgalmak vezetőinek kétnapos hrmmnt ankétje íi a mentelmi Jég A legfelső bíróság érdekes döntése Prága, április 30. Törvényhozók már régen kifogásolták a bíróságok azon eljárását, hogy a mentelmi jogot tekintetbe nem véve a tanúkihallgatásra meg nem jelenő törvényhozókat pénzbírsággal sújtották. A házelnökségek is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a törvényhozókat a nemzetgyűlés illető házának beleegyezése nélkül neon lehet pénzbírsággal sújtani azért., mert tanúkihallgatásra s egyáltalában kihallgatásra szóló idézésre nem jelentek meg. Ezt a jogi álláspontot most magáévá tette a legfelső bíróság is, amely Stivin József cseh szociáldemokrata képviselőnek a képviselőház alelnökének egyik panaszát tárgyalta. Stivint ugyanis a prágai országos bíróság vizsgálóbírója tanúnak idézte be s minthogy az kétszeri idézésre sem jelent meg. száz korona pénzbírsággal sújtotta. Stivin ezt az ügyet bejelentette a mentelmi bizottságnak és a házeluökségnek is, amely ezt továbbította az igazságügyi minisztériumhoz. A minisztérium viszont, utasította a vezérállamügyészséget, hogy a törvény védelme érdekében a vizsgálóbíró döntése ellen semmisági panasszal éljen. A semmiségi panasszal foglalkozott a brünni legfelső bíróság. Most közölt döntése szerint a legfelső bíróság jogosnak ismerte el a N semmiségi panaszt,, miután az alkotmánytörvény 2í.-ik szakasza érielmében a nemzet- gyűlés tagjai mentelmi jogot élveznek és ezek bűnvádi eljárásnak csakis a nemzet- gyűlés engedélye esetében va,n helye. Tanúkihallgatásra minden ember önként megy s ha a tanú az idézésre nem jelenik meg- úgy őt a kétszáz koronáig terjedhető pénzbírság bűnvádi következményeire kell figyel meze tetni. Ha a figyelmeztetés dacára sem jelenik meg a kihallgatásra, úgy ez már [ I ódkurit j j igénylők kérjék a Csizi lóő Bróm j | Fürőö Prospektusát tényleg bűncselekménynek tekinthető, miután az illető törvényes kötelessége teljesítését tagadta meg. Ebben az értelemben a pénzbir- -:ág kiszabása már büntetőeljárásnak tekintendő az alkotmányié vél 24,-ik szakaszában foglalt értelmezés alapján is a ezért ilyen esetekben is szükséges a nemzetgyűlés beleegyezés kikérni. Miután a vizsgálóbíró Stivin kő|.\ i-'-Ict • zéiz korona pénzbírsággal sújtotta anélkül, hogy előzőleg kik ule volna őt a u©m- zetgyü tői, megsértette az alkotmány törvény 21.-ik |>ragiáfását. Brűnn, április 30. A csehszlovák főiskolákon tanuló magyar egyetemi ifjúság szellemi munkájának megbeszélésére gyűltek össze április 27-én és 28-án a brünni Deutsches Haus egyik tanácstermében az ifjúsági egyetemi alakulatok kiküldöttjei. Az értekezleten níeg- jelentck a prágai „Makk"' képviseletében: Szög a Elemér, Britek- Sándor, Orbán László. A pozsonyi „Makk“ kiküldöttei: Décsy Aladár. Duka-Zólyomi Norbert, Csáder Mihály, A diákszövetség hatos bizottságav részéről: Varga Imre. Hornyá-nszky István, a brünni .,Makk“ részéről Tak-áts Győző. Csizy István, 1'lesek Mátyás, a brünni „Corvinja" kikii1 dőlteiként: Vályi Kálmán, Horváth László és Vermes Samu és Keszler-Balogh Edgár vezetésével a pozsonyi „Sarlósok" küldöttsége, továbbá a brünni Makk és Corvinia tagjai Az ifjúság támogatására alakult társadalmi nagyibizottság részéről pedig jelenvoltak: Grosschmid Géza dr. és Törköly József dr. szenátorok, Aixinger László dr., Alapy Gyula dr., Böhtn Rudolf, Bicsovszky Kázrnér dr., Szikláig Ferenc dr., Cottely István dr. és Tömöri János dr. ugyads mint vendég. Az értekezletet Takáts Győző ifjúsági elnök nyitotta meg a vendégek ée megjelentek üdvözlésével. Indítványozta, hogy a helyi ifjúsági elnökök mellé az elnökségbe választassanak be Grosschmid Géza dr. és Törköly József dr. szenátorok és Cottely István dr.. a diákszövetség elnöke. Ehhez az értekezlet egyhangúlag hozzájárulván az ifjúsági elnök napirendi indítványt tett és az elnöklésre Grosschmid Géza dr. szenátort kérte fel. Grosschmid Géza dr. azzal vezette be az értekezletet, hogy rámutatott a megbeszélések fontosságára, higgadt és tárgyilagos megvitatásra ajánlotta a felveteudő kérdéseket. Előzetes bevezető beszéddiel nem akarja a tárgy- sorozatba felvetít problémáik megvitatásában az ifjúság nézeteinek kialakulását befolyásolni és felhívja az előadókat előadásaik megtartására. Mielőtt azonban erre kerülhetett volna a sor, a „Sarlós“-oik erős, több mint egy órás napirendi vitát provokáltak, melyet végül is a tárgyalásokat vezető elnöknek sikerült azzal levezetnie, hogy megállapította, hogy az értekezletnek nem határozatok hozatala, de az eszmék tisztázása a célja és indítványozta a napirendre való áttérést. Az előadásokat a kövtekező tárgyakról és sorrendben tartották meg: 1. Brogyáni Kálmán: A pozsonyi szemináriumi munka ismertetéséről. 2. Terebessy János: A főiskolai testnevelésről. 3. Takáts Győző: A diákság szociális kérdéseiről. 4. No<votny N. Dezső: A földreform nemzet- gazdasági szempontból. 5. Keszler-Balogh Edgár: Az uj nemzedék programjáról. 6. Cottely István dr.: Néhány szó a „Sarlódról óimén. Az előadásokat félórás viták követték. A sarlósok fejtegetése nagyobbára a „Ve- tés“ legutóbbi számában már megjelent cikkekben kifejtett eszméket fejtegették. Az értekezlet többsége az uj irányok kitűzését és uj utak választását nem, tartotta szükségesnek, mert a felhangzott vélemények szerint, ami a Sarlósok munka programjából kívánatos, igy nevezetesen az ifjúság intenzivebb tudományos munkálkodása, azt. a már meglevő ifjúsági keretekben is inogvalósiihatónak tartják. A sokszor fiatalos hévvel és szenvedelemmel folyt vita mindvégig magas színvonalon maradt és az ifjúság szellemi munkájának kiépítéséhez nagy lépést jelent előre. A másfél napon át tartott értekezletet Grosschmid Géza dr. és Törköly József dr. szenátorok felváltva vezették, teljes tárgyilagossággal, türelemmel és megértéssel és zárószavaiban Grosschmid Géza dr. szenátor rámutatott arra, hogy az ankét azért lett össze- liiva, hogy a magyar egyetemi ifjúságot foglalkoztató kérdések fölötti eszmecserével a nézetek tisztázódjanak. Azért lettek meghiva ez ankéti a az ellentétes vélemények képviselői. Kétségtelen, hogy a sokszor szenvedélyesen folyt vita során az ifjúság ellentétes nézetű csoportjai ma még nem győzték meg egymást, e küzdelemben azonban élet, élni akarás van és a jövő szempontjából az eszmék ily harcának és igy az ankétnak is meg van a maga nagy értéke és jelentősége. Hogy az első alkalommal nem tudtak mindenben megegyezni, az nem baj, — minél többet gondolkodnak azonban az itt felvetett és megvitatott problémáimn? annál tisztábban fogják Látni, hogy mi a teendő. Az elfogadott napirendi indítványokhoz híven az értekezlet kölcsönösen informatív jellegű maradt és az ifjúsági alakulatok leszűrhetik az elhangzottakból, mennyire tartják szükségesnek az ajánlott uj alakulatokat, avagy ifjúsági céljaikat meg ttidják-e valósítani a már meglevő kereteken belül. Az ifjúság bármely alakulatának legyen azonban közös jeligéje: „tanulni és dolgozni a magyarságért". A ímmms domlssusavatd ünnepe Az ezen gondolatban egyetértő ifjúság lelkes hangulata teszi a brünni napokat értékessé, aminek kedves és hangulatos befejezése volt, hogy a Corvinia" ifjúsági egyesület hagyományos szokásai szerint meleg ünnepléssel iktatta corvinusaá sorába Törköly József dr. szenátort. Az ünnepséget Vályi Kálmán, a Corvinia fővezére nyitotta meg s üdvözölte a disztáboro- záson megjelent dominusokat. Grosschmid Géza dr. és Törköly József dr. szenátorokat, Sziklay Ferenc dr.-t és Aixinger László dr.-t, továbbá a diáksegélyző társadalmi nagybizottság tagjait: Bohm Rudolfot, Bicsovszky Káz- mér dr.-t, Cottely István dr.-t, a CSMASz elnökét, valamint a prágai, pozsonyi és brünni MAKK képviselőit. Avató beszédében ismertette a dominusi tanács szükségességét, mert az ifjúságnak szüksége van tapasztalt vezetőkre, hogy ereje hiábavaló ideálokért való küzdelemben szét ne forgácsolód jók. Méltatta Törköly József dr. nagy munkáját, amelyet a diákság jólétének emelése terén kezdettől fogva kifejt. Majd átadta a Corvinia jelvényét és a dominusi levelet. Törköly József dr. dominus beszédében a művelődés szükségességére mutatott rá, mert csak annak az ifjúságnak van jövője, mely magas műveltségre tesz szert és kitart a nemzeti tradíciók mellett s ha ezt elérte, akkor meg vau a készsége ahhoz, hogy a magyar társadalom hasznos tagjává lesz. Aixinger László dr. dominus kifejti, hogy az ifjúság akkor teljesiti kötelességét önmagával és a társadalommal szemben, ha a tiszta magyar szellem mellett elvégzi tanulmányait, mert mint diplomás ember hathatósabban dolgozhat a magyarságért, mint tapasztal a! 1 au d i á kk o rába n. Grosschmid Géza dr. dominus is buzdítja a corvinistákat munkájuk további hasznos kiépítésére és művelődésük fokozására. Hangoztatja, hogy az élet megköveteli minden magyar diáktól, hogy tanuljon idegen nyelveket, hogy bajait ne csak megismerni, hanem a hatalmasabb nemzetekkel közölni is tudja és ismereteivel tágabb érvényesülési lehetőségekre tegyen szert. A szellemi, megmozdulásokban úgy véli, vannak ifjú vének, de vaunak vén ifjak is; a Corvinia diszgyülése azonban az ifjú vének és ifjú ifjak találkozása. Sziklay Ferenc dr. dominus az apák és fiuk együttműködéséről beszélt; számos tapasztalat és észrevétel ismertetése után meleg szavakkal kínálta fel támogatását, ha tanácsra, segítségre van szüksége az egyesületnek. A Corvinia fővezérének a dominusok jótanácsaiért emelkedett szavakkal köszönetét mondó beszédével ért véget a lelkes ünnepség. A nyitrai orvosok az országos gyógyalap ellen Nyitra, április 29. (Saját tudósítónktól.) Az orvosok szövetségének nyitrai csoportja vasárnap délután a városháza nagytermében tartotta rendes évi közgyűlését. Csárszky Lajos de. elnök megnyitójában ismertette a napirendet, elsősorban a tagokat legközvetlenebbül érintő tárgysorozati pontot: az országos gyógyalap sérelmes eljárását. Több adminisztratív jellegű ügy letárgyalása után a közgyűlés rátért a gyógyalap magatartásával kapcsolatos sérelmek tárgyalására. Megállapították, hogy az országos gyógyalap a bizalmi orvos kinevezésénél helytelen és sérelmes módon járt el. A gyógyalap ugyanis április közepén felhívta az orvosszövetséget, terjessze elő jelöltjét a bizalmi orvos állására. Mint később kitűnt, a gyógyalap már április 2-án Bucsko Leonóra dr. érsekujvári orvost ruházta fel ezzel a tisztséggel. Ez a kinevezés természetesen nagy visszatetszést keltett a nyitrai orvosok körében. A közgyűlés több hozzászólás után úgy határozott, hogy a gyógyalaptól a sérelmes kinevezés visszavonását kéri, egyúttal pedig felkéri Bucskó dr.-t, hogy mondjon le bizalmi orvosi állásáról. Arneny- nyiben a gyógyalap nehézségeket támasztana, a nyitrai orvosok május első hetében sztrájkba lépnek és bojkottáiják a gyógyalapot. A gyűlés, amelyen még a gyógyalap más méltánytalan rendelkezéséről is szó esett, délután öt órakor ért véget. Hálóhelyek az autóbuszon. Sokan mondják, hogy az autobuszközlekedésé a jövő. A teherszállításban már néhány esztendeje hatalmas versenytársa lett az autó a vasútnak. Háztól házhoz viszi a terhet, nem úgy, mint a vasút, mely még az ide-odaszálliíást igényli. Ahhoz valóban nem fér szó, hogy egy jól fejlesztett teherautóközlekedésnek igen sok előnye van a vasúti szállítás fölött. A személyszállítás tekintetében némileg másként áll a dolog. Olyan utakon, amelyeken vasút nem épült vagy nem is épülhet, az autobuszközlekedés- nek nagy jövője van. Ezt a közlekedést iparkodnak olyan kényelmessé tenni, mint a vasúton utazást. Különösen akkor fontos a mai autobuszközlekedés kényelmének fokozása, ha nagy társaságokról van szó. Ez a gondolat vezethette a Los angelesi Pickwick-müvek mérnökét, Dwight Austint, mikor megtervezte azt az autóbuszt, melyen hálófülkék is vannak. A terv hamarosan készeu is volt és a múlt év május havában elkezdték a munkát. Októberben már közlekedett is az újfajta autóbusz Los Angeles és San Fraucisko között. Az autóbusz igen érdekes szerkezetű: Hossza 10 >a méter, szélessége 2.60 méter, magassága 3.10 méter. A kocsi két, egymás fölött lévő emeletre oszlik. A középen széles folyosó vonul végig, melyből az alsó traktusba is, meg a felsőbe is néhány lépcső vezet. A két emeleten összesen 13 szakasz van. Mindeník szakasz 2 méter hosszú. Egy-egy szakaszban nappal kényelmesen ülhet 2 utas, éjjel pedig ágyat vetnek egy-egy utasnak. Az ágy 2 méter hosszú és 60 centiméter széles, tehát éppen olyan, mint a vasúti hálókocsiban. Mindenik szakaszhoz még egy kis öltözőfülke is tartozik. A kocsiban konyha is van, hideg és meleg ételekkel. A fűtés, világi tás és szellőzés is jól meg van oldva. A kocsi, dacára annak, hogy ilyen nagy dimenzióju, mindössze 5350 kilogram súlyú, tehát nem nehezebb egy nagyobbfajta közönséges autóbusznál. Ezt annak köszönheti, hogy az alsó acélváztól eltekintve, majd minden része a könnyű és mégis szilárd duraluminiumból, ebből a kevés rézzel, mangánnal és magnéziummal ötvözött alumíniumból készült Hathengeres, 110 lóerős motorral dolgozik és 30.000 dollárba került. A tervező azonban azt hiszi, hogy később már 22.000 dollárért is előállíthatják. Most még csak Los Angeles és San Fraucisko között közlekedik, ami körülbelül 600 kilométer, tehát a hálófülkére voltaképpen csak azért van szükség, mert e vidéken az éjjeli utazás kellemesebb, mint a nappali; de azt tervezik, hogy a kanadai Vancouverbe járatjuk a/, autóbuszt. Ez a távolság már körülbelül 2000 kilóméter s igy a hálófülkék nagyon is szükségesek leszuek. Még oly messzemenő terve is van a vállalatnak, hogy versenyre kel a vasúttal és egész Amerikán át járatja a hálófülkés autóbuszokat.
