Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-28 / 120. (2045.) szám

1999 májat 88, kedd. Az agrár-iparos-demokrata blokk a szocialista kartell ellensúlyozására alakult Kramár és Sis szerint a szocialisták az uj választások után belépnek a kormányba Prága, május 27. A cseh nemzeti demok­rata párt ifjú nemzedékének Rakovnicóben vasárnap tartott kongresszusán Kramár Ké- mly a párt vezére beszélt az aktuális belpo­litikai kérdéseknél. Elsősorban foglalkozott Svehia üzenetével s hangoztatta, hogy azok az emberek, akikért Sveshla olyan sokat tett, most nem látják azt a Svehlát, aki mindég kése volt áldozatra, ha az állam érdekéről volt szó. A várost azonban nem szabad elvá­lasztani a falutól, mert csakis a város és a falu együttműködésével leket az államot fenntartani. Az alakuló biok okkal kapcsolatban kije­lentette, hogy « köztársaságban, ahol a nemzeti kérdés a legfontosabb, neon lehet sző teljesen külön­álló érdekblokktokról, mert a két nemzet együttes munkájában gyöngül a nemzeti eszme ereje. A nemzeti demokrata párt nem fog eltűnni az agtrárblokkbam, mert a nemzeti demokrata pártnak nemzetinek (kell maradnia, nélküle a nemzet nem létezhet és ha a párt megszűn­ne, úgy helyette egy nemzeti pártot kellene megalakítani. Azonban a magántulajdon elve alapján álló pártok együttdolgozhatnak. Hogy közeledés történt a nemzeti demokra­ták és az agráriusok között, úgy ezzel csak a két ipárt régi álma valósul meg, morf mind okét párt iwmzeti államot akar és védeni akarja a n-ennzeti eszme mellett a magántulajdon elvét. Ezek tehát azok a problémák, amelyek a két pártot összekapcsolják. A két német minisz­ternek a kisebbségi kérdésben nyilvánosság­ra hozott nyilatkozatát Kramár a legerélye­sebben elutasítja. Szerinte egyetlen állam­ban sem kaptak a kisebbségek annyi jogot, mint a köztársaságban s a németeknek nem szabad elfeiiejtemök, hogy világháború is volt. A cseh nemzet jóakaratu s a németek fenye­getésekkel semmit sem fognak kierőszakol­ni. Sás nemzeti demokrata párti al elnök Ptardübdtzben ugyancsak az agrárblokk kér­désével foglalkozott s hangsúlyozta, hogy ez a blokk a legerősebb politikai erőalakulat s a jövő kormány is körülötte fog kijegiecesed- ni. Ebben a kormányban már a szocialisták is képviseletet akarnak: Az agrárblokk a nemzeti demokratákkal együtt azért alakult, hogy ellensúlyozza a szocialista blokkot, amely előzetes becslései szerint a jövő parla­mentben áll ítél ag 70 képviselővel fog bevo­nulni s így igényt tarthatna a vezetésre úgy a parlamentben, mint a kormányban. Ezért alakult meg a nem-szocialista blokk, hogy az államban az eddigi politikai és gazdasági egyensúlyt fenntartsa. Nem burzsoa vagy úri kormány vezeti az államot, amint ezt a szo­cialisták hirdetik, die a polgáriaknak jogukban áll visszaszoríta­ni a tiszta proletár kormány tervét. Nem akarunk úri államot, de nem akarunk prodteár államot sem. A polgári blokk megalakulása nem jelenti azt, hogy ez a blokk ezzel már ki akarná Tárni az állam vezetéséből a szocilistákat. De Monzie juniutban a középeurópai kérőét tanulmányozására felkeresi Magyarországot és az utódállamokat Budapest, május 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.^) De Monzie francia szenátor, volt miniszter a budapesti A Reggel párisi munkatársának kijelentette, hogy ko­molyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy junius közepén Budapestre jöjjön a gazda­sági, politikai és társadalmi viszonyok tanulmányozása céljából. Magyarországon kirül Ausztriát, Csehszlovákiát, Lengyelországot és Romániát fogja bejárni. Tanulmányújának az lenne a célja, hogy megállapítsa, hogy a kisantant államok micsoda határkiigaritásra hajlandók és mi a teendő, hogy ez az ötlet a hivatalos Franciaország számára is megér­jen. Meg akarom nézni, — mondotta De Monzie —, hogy fiz évvel a véres műtét után he­gednek-e a sebek, vagy terjed az üszők és kö zelodik az újabb katasztrófa? mm Az autonóm Ruszinszkó iskolatanácsát be akarják olvasztani a sziovenszkói iskolatanácsba Prága., május 27. A szlovák néppárt hiva­talos szócsöve, a SloVáik megerősíti azt a je­lent ősünket, hogy Stefánék isikul atigyi mi­niszter a nyolcas bizottság múlt heti ülésén megígérte, hogy a sziovenszkói és ruszimszkói iskolatanácsok létesítéséről szóló törvényja­vaslatot még ez évben beynujtja a parlament­nek, úgyhogy az iskolatanácsot 1930 január elsejével életre is hívhatják. Ezzel egyide­jűleg arról is értesülünk, hogy az iskolaügyi minisztérium egyelőre Szlo- venszkó és Ruszinszkó számára közös is­kolatanácsot akar csak létesíteni, ami természetesen úgy a sziovenszkói, mint a rusziuszkói politikai körökben ért eh tő fel­zúdulást kelt. Ha ez a hir megfelel a valóság­nak, úgy ez egy újabb sérelme Ruszinszkónak, amelynek kulturális autonómiáját maguk la békeszerződések is biztosították, de sé­relme Sdovenszkónak is, mert ezzel ismét csak azt bizonyítják a centralista körök, hogy Szlovenszkót és Ruszinszkót nem, tartják egyenrangú országoknak a törté­nelmi országokkal, ahol külön csehországi ée külön morvaorszá­gi iskolatanács van. Stefánek iskolaügyi miniszter a közeljövő­ben Szlovemszkóra és Ruszinszkóra utazik, hogy az ottani iskolaügy ékről informáltassa magát és az utazásón nyert tapasztalatai alapján a két országrész iskola ügyeire nézve újabb intézkedéseket akar majd tenni. A bizottságok hete Prága, május 27. A képviseliőbáz plénuma ismét egy hétig tétlenkedik s e héten csak a parlament egyes bizottságai üléseznek. Kedden üLéat tart az alkotmányjogi bizott­ság, hogy letárgyalja a csehszlovák-jugoszláv nemzetközi egyezményt. Ugyanaznap az egészségügyi bizottság héttagú albizottsága foglalkozni fog az orvosi szövetségeknek az orvosi javaslatok ellen benyújtott ellenveté­seivel. Ugyanaznap ülésezik a koalíció par­lamenti bizottsága és a lakásbizottság is. Szerdán délelőtt már maga az egészségügyi bizottság lát hozzá az orvosi törvényjavasla­tok tárgyalásához. A jövő héten a mezőgaz­dasági bizottság veszi e»&5 a kis vadásztör­vényt és a jövő hét valamelyik napján a képviselőház küMgyá bizottsága is összeül s Itt Benes külügyminiszter expozét fog mon­dani, — Blkobosták a „GömBrt". Rimaszombati tudó­sítónk jelenti: A rimaszombati „Gömőr" cimü he­tilap május 26. számát az államügyészség „A szlo­vák-magyar kiegyezéshez" cimü cikk több része miatt elkoboztatta. A lap második kiadásban je­lent meg. H láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS JÁNOS ^ Canvon szaladva tette meg a hátralevő utat a repülőgépig. Az utolsó pillanatban, amikor a csapóajtót fölnyitotta és a gép bel­sejébe mászott, az volt az érzése, hogy ezer­nyi rém kapkod utána. A rettegés csak ak­kor szakadt le a szivéről, amikor a csapó­ajtót bezárta maga után. Itt biztonságban van. Végre. Halálos fáradtság ömlött el tagjain. Mint­ha a kihűlő motor melegétől még kissé lan­gyos volna a levegő. Fagyott tagjai olvadóz­ni kezdtek a biztos fészekben. Álomtól alél- tan dőlt el a pilótaülésen. Úgy érezte, csak néhány perce ül ebben az édes révületben, amikor vad bömbőlés riasztotta föl. A gép levegőiben álló szárnyá­ra valami sokmázsás súly zökkent. A gép nagy nyögéssel megbillent. A ca rvon tton keresztül egy Irtózatos medve körvonalai rajzolódtak elébe. Távolabb két medveboos szaladgált. Visszajött tehát a medve. A fenevad bizonytalan kaparással kereste a nyilast. Fölkapaszkodott a gép törzsére és irtózatos fogaival feszegetni kezdte a csapó- ajtót. Az egyik szárnyat tartó főtraverzet dü­hében át akarta harapni, de úgy látszik fo­gait fájdalmas meglepetés érte. Dühösen nyögött fel. A pilóta előtti kilátó nyiláéhoz kúszott. Egy otromba lábmozdulattal bezúzta a vas­tag üveget. A nyilason bedugta orrát és be­szagolva vadul csattogtatta állkapcsait. Car- von közéi hajolva hidegen célzott és lőtt. A medve fájdalmasan ordított föl. Begu­rult a jégre. Dühösen prüszkölt, 'bután rázva a fejéi. Mintha kellemetlenkedő darazsai el magától, idegesen kapkodott orrához mancsával. Az orrából ömlött a vér. Majd ülő helyzetben hátrafelé bólogatta a fejét. Mintha tüsszenteni akart volna, de a tüsszentés nem sikerült. A nyelvével heve­sen nyalta véres orra hegyét Fölugrott, de újabb támadás helyett kerge módon forogni kezdett. Mint aki fekvőhelyet keres. Fájdalmasat üvöltött és a mellső lá­bával vadul pofozta a levegőt. A két bocs kíváncsian szagolgatta a hóra pergett vér- cseppéket. Cár von mozdulatlanul várt s újabb táma­dásra számított. A medve azonban csendes busulásra eresztette a fejét. Mintha előrelögó fejével a kis bocsokat nézte volna, melyek előtte paj­koskodtak. Nézett, nézett hosszan s egyszer­re csak közéjük esett és némán elterült. A b öcsök nagy örvendezéssel bújtak az anyamedve emlői ailá és kedélyes civako- d ássál szopták az utolsó tejadagot. Mikor jóllaktak, továbbfolytatták a kedélyes vere­kedést. > Carvon szomorú egykedvűséggel nézte a jelenetet. A revolvert zsebre dugta. Kímélni kell a töltényt. Nemsokára a boosok megunták a szalad­gálást s odamentek anyjukhoz. Átibukfenoez- tek rajta. Az egyik az egyik oldalán bujt el, a másik a másikon. Úgy kergétőztek a tes­tén keresztül. Aztán mégegyszer nekiestek emlőinek. Dühösen abbahagyták. Nagy mo­rogva anyjuk fülét kezdték cilbálni. Az egyik beleharapott. A másik a vér tócsát szagolgat­ta, mely a medve orra előtt megfagyott. Megsejtettlék, hogy valami baj történt, mert üvölteni kezdték imindaketten. A síráshoz hasonlított ez az éktelen férfi hangú üvöltés. Mindjárt jön a másik veszély, a bosszú- leszámolás — gondolta Carvon. Jönni fog az öreg medve párja. A bírni. Lelőjije a siránko­zó bocsokat? Takarékoskodni, kell a töl­ténnyel. A bocsok anyjukhoz bújva bőglek tovább. Cár vonnak megesett rajtuk a szive. Retten­tő álmos volt. Próbált fölemelkedni, mozog­ni, hogy el ne aludjon. De tagjai ólomként estek alá. Nem szabad elaludni — suttogta magának. A himmedve bármely percben jöhet órákig igy küzködött a szernp illáira nehe­zedő álommal. A bocsok 'bőgtek, a ledőlt medve nem mozdult, a várt újabb ellenség nem érkezett. Hátha a völgyben nem a medve, hanem a rozmár győzött s azért késik a medveoea- lád feje? Pilláira mázsás súllyal nehezedett a fá­radtság. Pilláinak erőlködését olyannak kép­zelte, mint mikor a láng a kialvó parázs fö­lött utolsóikat pislákol. Tudta, hogy ennek a lángnak égnie kellene, minden erejével akarta, hogy a láng lobogjon, de mintha rá­olvastak volna, az öntudat furcsa lidércláng- ja egyre hűlt, halkult, színtelenedéit, miig végre utolsót lobbant s kialudt. SiELÍLEY LAIBORAjTóiRIUMA Seűley izgatott, hosszú léptekkel járkált föl s alá szobájában. — Gyuri képzeld, ennek a tiapiirbőrű Byrdnek még mindig nem elégi Tessék! A pezébe nyomta a Daily Mailt s a kishir- detések közt rámutatott az egyikre. A aofífŐr nyugodt' arckifejezéssel olvasta az üzenetet. Arca csontos paraszti arc volt, de a szeme beszélő. — Elég rövid, de velős — jegyezte meg. — „Dr. Láthatatlan. Bizonyítékot". — Hát látod, neki nem elég, hogy az egész London szeme láttára megszöktettem a trón­örökös autóját, nem elég neki, hogy az ő szeme láttára a leányát megloptam. Neki több kell. őt magát kell meglozni, a pipáját keli kilopni a szájából, csali akkor hiszi el. A soffőr leült. — Hát én, gróf ur, őszintén mondom nem sok reménnyel voltam elejétől az angolok Iránt. Konzervatívok nehézkesek, nehéz tü­zérség. Odaát a jenkik, az más. Azokat is­merem. Mennél fantasztiikusabb tervvel jön hozzájuk az ember, annál váltakozóbb kedv­vel fiogadnak. Azok az én embereim. Az angolok viszont az én embereim. Nem tagadom Gyuri, van bennem is egy kis elfo­gultság. De te is elfogult vagy. A te elfogult­ságodnak az a® öt év a magyarázata, amit Newyónkban töltöttél, az enyémnek az a két óv, amit Oxfordiban töltöttem. De inkább le­gyen a világ ura ez a komzervativun liberá­lis Anglia, miint a radikálisan barbár Ameri­ka. Inkább adom a titkomat tiz millió fon­tért az angoloknak, mint kétszer annyiért a yenkiknek. — Jó, jó —érvelt a soffőr — de ezekből nehéz kipréselni azt a tiz milliót, amazok, gróf ur, elsó szóra kivennék a bugyellárist. — De Anglia Európa és mi elvégre euró­paiak vagyunk. — Bocsásson meg, gróf ur, de én félek, hogy már túlsóikat kokáztatunk itten. Byrd négy napja megkapta ajánlatunkat és most gúnyt űz gróf úrból: „bizonyítékot" kíván. Nézetem szerint fölösleges erőltetnünk a dolgot, legjobb lesz azonnal el iszíko Inunk Amerikáiba. Hej, ha meg volna a harctéri repülőgépem, merném vállalni azt a hétezer kilométert. Csak el innen, A soffőr szavai visszaidézték emlékezetébe azokat az időket, amikor Gyuriival repűlőbr avurakat csinállak a világháború repülőcsatáiban. — Még egy utolsó kísérletet akarok tenni — szólalt meg rövid gondolkodás után. — A rendőrség túlságosan föl van papri- ikázva ellenünk. A Lilüington Streeten már tegnap is vagy hármam álldogáltak. Azt koc­káztatjuk, hogy kinyomoznak, valamilyen jogcímen házkutatást tartanak nálunk s a terveket, meg az egész laboratóriumot elko­bozzák. Miire a bíróság igazat szolgáltat ne­künk, a titok Byrd kezében lösz és a gróf urnák annyival kell majd megelégednie, amennyit, éppen akarnak adni. Én úgy érzem, itt már ég a föld a lábunk alatt. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents