Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-28 / 120. (2045.) szám
M8» május 28, kedd. Régóta nem látott nagyszabású ünnepi keretek közt leplezték le a miileniumi emlékmű előtt a névtelen magyar hős sírját Bethlen miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország nem akarta a háborút Budapest, május 27. (Budapesti szerkesztőségünk teleionjelenlése.) Vasárnap leplezték le Budapesten a millenniumi emlékmű elűtt felállított elesett hősök emlékművét. A leleplezés olyan nagyszabású íinmep- eég keretéiben történit, aimilyen a millenniáira i ünnepségek és az utolsó ikiráilyi koronázás éta még nem volt Budapesten. Az ünnepségen megjelentek Horthy kormányzó, a királyi hercegek, a kormány, a diplomáciád kar, a katonai attasék, az összes közjogi méltóságok képviselői, a társadalmi élet előkelőségei, akik részére két nagy tribün volt felállítva. Az emlékmű körül a városok, vármegyék küldöttei, a háborúiban rész tivett ezredek küldöttei zászlóik alatt, továbbá a tartalékos tisztek és rokkantak sorakoztak. A felvonulásiban az egész helyőrség részt- vett A menetet a Ludovia Akadémia nyitotta meg, azután, jött a gyalogság és ezt követte a tüzérség, huszáreág, utászok, vámőrök, csendőnszázadok, lovascsendőrök, rendőrök, lovasrendőrök felvonulása. A menetet a leventék, cserkészek és az iskolai! ifjúság felvonulása zárta be. A felvonulás mintegy másfél órán át tartott. A felvonulást az egész város végignézte és a millen- niuumi emlékmű mögötti térségen a kordonon kívül több mint 150 ezer emíber tolongott Bethlen gróf ünnepi beszéde Horthy kormányzó megérkezés© után Bethlen miniszterelnök az © célra felállított szónoki emelvényre ment fei ás többek között a következőket mondotta: — Nem ünnepelni és nem siratni gyűltünk össze. Nem ünnepség! amikor egy sírkő előtt állunk, amely több mint ötszázezer elesett magyar hős emlékét örökíti meg és ez az emlék tőlünk, as élőktől számonkéri az őseinktől örökölt hazát, amelyért életüket áldozták és amiről mi nekik számolt adni nem tudunk. Ünnepnapot űkii nem lehet. — Siratni sem Jöttünk ide. Nemzetünket nem siratni, hanem régi fényéiben ufból életre kelteni a hivatásunk. Siratni csak azt lehet, ami örökre elmúlt és soha többé vissza nem Jöhet. Ebben a komoly, benső- ségteljes pillanatban nem smink tehát és nem ünnepelünk, hanem hősi haiottaink emlékei előtt leborulva imát mondunk az ő lelki üdvükért és a hazáért, azután kivesa- szük hőseink kezéből a magyar trikolórt, amelyet a halál sem tudott elragadni tőlük és azt magasra emelve mennünk kell tovább a kötelesség teljes i lésnek azon az utján, amiről semmi sem téritette el őket. íme, itt áll hősi haiottaink emléke mellett az ezeréves Magyarország történelmi emléke, szimbólumaként annak az ideának, amelyért életüket áldozták, mintha zárkőve lenne ennek az ezeréves történelmi fejlődésnek, amelytől ma már a világháborúiban patakokban folyt magyar vér széles folyammá dagadt hullámai választanak el. A létért való küzdelem suloys napjaiban csak a fiatalos erő, az acélos izomzat, a nyugodt, kiegyensúlyozott idegrendszer képesít bennünket arra, hogy megálljuk a helyünket. Az életküzdelem egész fegyvertárát egyesiti magában a valódi DIANA sősborszesz Ha testünket és különösen serdülő gyermekeink testét esténként lefekvés előtt és reggelenként a napi robot megkezdése előtt tiszta vagy hígított DIANA sósborszesszel bedörzsöljük, rugékonyságra, frisseségre és erélyes tetterőre teszünk szert, mely a munkához kitartást és buzgó életkedvet kölcsönöz. Kísérelje meg mindenki, aki bágyadt, könnyen fárad, lehangolt, kedélybeteg, mert csodát fog látni. DIANA sősborszesz Az egész országban mindenütt kapható Csak Diana névvel valódi! Egy eredeti palack ára 5.50 Kő. A millenniumi emléket a mai napon avatjuk fel, azonban nem mint zárkövét az ezeréves történelmi fejlődésnek, hanem ntint égy nj earedéret élni akaró becsületes és büszke nemzet életszimbólumát. Békében nyugodhatnak a bősök, akik a hazáért életüket áldozták, mert igazságos önvédelmi haroban estek el. Sohasem akartok a hódító háborút, sohasem voltak imperialista vágyaink, hanem végső kényszerből ragadtunk fegyvert, amikor választani kellett aközött, hogy prédájává tegyük-e hazánkat az ellenségnek, vagy pedig becsületesen védjük otthonunkat. Amikor a szónoki emelvényről, amelyen állok, az elesett magyar hősökről szólok, sokan, akik kishitüek, ebiben szimbólumot látnak, mintha az egész jelenleg élő magyar nemzedék állna itt, amely mögött van a szerintük vissza nem térő múlt. Mintha a múlté volna már ezer év küzdelmének, tradícióinak és dicsőségének minden fényes emléke, amely sohasem tér vissza többé, előttem pedig egy sírkő állna, amelyben egy halálra sebzett nemzet ezine-java, virága pihen, amely drága életét az ezeréves tradíciókért hiába áldozta fel. Mégis csalóka e kép és csüggedt lélek képzelődésének torzszülöttje, mert ha jól szemügyre veszem, előttem nem sírkő áll, hanem gránitból faragott funda- mentuimböv© az iq Magyar országnak, amely annál nagyobb, animál hatalmasabb, annál hosszabb életű lesz, mentői több százezer fiának páratlan hősi erényén épül fel. A természetben idővel minden elpusztul, csak egy van, ami öriökóletü, ami elpusztíthatatlan é»s mindig újjászületik, és ez a lélek, a szellem, amely az elhalták erényeiből újra sarjad nap-nap után, uj erényeket szül és biztosítéka annak, hogy a nemzet majd újjászületik. A magyar hősök, akiknek emlékét most avatjuk fel, nem haltak meg hiába. Hősi erényeik, hősi önfeláldozó példájuk követésén épül fel majd az uj Magyarország. Bethlen nagyhatású beszéde után Sipőcz Jenő polgármester a főváros nevében átvette az emlékművet. Ezután a koszorúk leté„Kávéd ma igazán elsőrangú, sziveseu innék még egy csészével, ha nem kéne gyenge szivemre és idegeimre tekintettel lennem." „Igyál egész nyugodtan, mert ez Hag- kávé, amit orvosod tanácsolt Neked, örülök, hogy bebizonyíthattam, hogy a Hag-kávé a legjobb." „Belátom, meggyőztél. Ezentúl csak Hag- kávénak szabad az asztalra kerülni, mert ez nem árt az egészségünknek. Kérek akkor még egy csésze koffeinmentes Hag-kávét.“ tele következett. Elsőnek Horthy kormányzó tette le a koszorút az emlékműre a következő szavak kíséretében: „Árpád apánk, aki őseink élén ezt az országot elfoglaltad, és Te, névtelen hős, aki becsülettel és lelkesedéssel tudtál meghalná a hazáért, tudom, mi a kötelességem." A kormányzó után Frigyes és József főhercegek, a kormány és a nemzetgyűlés két háza és a vármegyék, városok, majd a külföldi katonai attasék tették le koszorúikat. A népszövetségi ligák madridi kongresszusán Szüllő Géza ragyogó beszédben ismertette a hontalanok ügyét A kisebbségek két győzelme a népszövetségi memorandummal és a Napier-féle javaslattal A kisantant rohama miatt a kisebbségi bizottság elnöksége fölvetette a bizalmi kérdést Madrid, májúé 2. (Saját tuictósitónktóL) A Népszövetségi ligák Uniója ezúttal Madridban tartotta közgyűlését. Spanyolország, mely összekötő híd az európai ée amerikai civilizáció között, ez évben tárja a háború alatt megszerzett gazdagságát a világ elé. Két kiállítást is rendez ebből a célból: az egyiket Baroel ónában, aibol az ipar a legfejlettebb s a másikait Sevillában, ahol a történeti hagyományok a legerősebbek. Madridiban lesz az idén a népszövetség tanácsülése is s ez az oka annak, hogy évek óta nem jöttek el az Unió közgyűlésére oly nagy számban, mint ebben az esztendőben. Itt vannak Németországból Bemsdorff gróf, a volt amerikai német nagykövet, az Unió elnöke, Schreiber prelátus, Reinbolen báró v. államtitkár, Ausztriából Dumba volt osztrák-magyar nagykövet, Belgiumból Ralin szenátor, az Egyesült Államokból Strony szenátor, Mar- berg volt nagykövet, Franciaországból Bázeli és Juvenel volt miniszterek, Angliából Sir Babért Cecil, Sir WiUombe Dickimon, Görögországból Mielóolokopülos volt miniszter, Magyarországból Pékár Gyula volt miniszter, Olaszországból Giamini volt államtitkár s Olivetti, Japánból Jamada egyetemi tanár. Palesztinából Motzkin Leó, Hollandiából Bakker van Bőssé asszouy, Romániából Bérlésen ügyvéd, Csehszlovákiából Brabec szenátor. A kisebbségek is szép számmal képviselve voltak. A csehszlovákiai magyarságot Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a németséget Medinger szenátor képviselte. A romániai magyarok Balogh Arthur dr. szenátort és Sulyok István dr. lapszerkesztőt küi- dötték ki A jugoszláviai németeket Kraft dr. képviselő, az olaszországiakat Sternbach báró képviselték. S jelen volt Enold Ammcmol dT. is a nemzetiségi kongresszus főtitkára. A Népszövetségi Ligák Uniója tárgyalásait ez éviben is, mint már tavaly, a kisebbségi kérdés uralja, ami októberben annál többet nyert, mert Stresemamn közvetítésére kénytelen a kérdéssel a nemzetek szövetsége is foglalkozni. A kisebbségi kérdés Spanyolországot is közelről érdekli, mert itt sem lehet egységes nemzetről beszélni. Hét különböző nemzetiség alkotja itt a nemzetiségi kérdést, melyek között a legnehezebb a katalon probléma és a francia határ mentén lakó baszkok ügye. Első vihar az elnökség kisebbségbarát magatartása miatt A kisebbségi kérdés vitája a kisebbségi bizottságban zajlott lea melynek tudvalevőleg Sir W. Dickmson az elnöke. A vita főként akörül az emlékirat körül forgott, melyei az elnökség a kisebbségi eljárás ügyében a Párásban és Londonban ülésező hármas bizottság elé terjesztett. Miután ugyanis a hármas bizottság kikérte a Wilfao, Saháetnann és Szüllő elnöklete alatt álló nemzetiségi kongresszus véleményét e kérdésben, a kisebbségi bizottság nevében az elnökség is indíttatva érezte magát arra, hagy álláspontját e kérdésben Írásba foglalja. A lengyelek önkényeskedéssel vádolták meg az elnökséget és ebben a kérdésben segélyükre sietett Gianini olasz kiküldött, aki a kisebbségi kérdésiben ugyanolyan álláspontot foglal el, mint a kisanatant. Az elnökség mellett foglaltak állást Over- baldt, Schreiber, Szüllő, Kókan-Pivny és egy egész napig tartó vita után végre azzal végződött az incidens, hogy az elnökség felvetette a bizalmi kérdést, mire a kisantant visszavonult és tudomásul vette az elnökség lépését. A kisebbségi bizottságban pedig győzedelmeskedett az az elv, hogy nem a formalizmushoz való ragaszkodás, hanem a gyakorlati hatás a fontos. Pünkösd vasárnapján a konferencia tagjai az Escuriál-ban voltak hivatalosak. A közgyűlés hétfőn délután kezdődött a Prin- cesa színházban lefolyt megnyitó ünnepséggel. A színpadon ültek a nagyhatalmak küldöttségei és a spanyol kormány képviselői, valamint Madrid polgármestere, aki spanyol nyelvű üdvözlő beszédet mondott. Utána a kormány képviselőije mondott francia nyelvű üdvözlő beszédet s végül Bemsdorff gróf tartotta meg elnöki megnyitóját. Rámutatott arra, hogy két ugrópontja van az európai béke helyreállításának: az egyik az, hogy ne történjék többé faj és nemzetiség szerint különbségtétel ember és ember között, a másik pedig, hogy az ember ne uralkodjék fegyverrel embertársa felett. Vagyis: a kisebbségi egyenlőség és a lefegyverzés. Szüllő beszéde a hontalanok érdekében Este nagy fogadtatás volt a Spanyol Művészek ragyogó carari márványból készült ötemeletes palotájában. Kedden kezdődött meg a kisebbségi bizottság komoly munkája. Anapirenden Sir V. Napier-nék, Anglia volt indiai főbírójának indítványa szerepelt a homtabowág ügyének megoldása érdekében. A kérdéshez elsőnek Szüllő Géza dr. szólott hozzá. Ragyogó logikával fölépített felolvasáséban rámutatott arra, hogy mint szakértő szól hozzá a kérdéshez: úgyis mint a kisebbségi kongresszus egyik alelnöke, de úgy is, mint a csehszlovákiai magyarság egyik képviselője. Melegen üdvözli Sít W. Napier indítványát, mely megállapítja, hogy az illetőségi kérdésnek három jogcíme van: a trianoni és verkaillesi békekötések, a kisebbségi szerződés s végül az egyes államok alkotmánya és közjoga. Ezzel a három jogcímmel azonban — mondotta Szüllő Géza — úgy vannak az érdekeltek, mint a gyermek, kinek három apja van, vagyis egy sincs. Igazolására annak, hogy milyen a helyzet, például felhozza a csehszlovák államban levő jogyakoriatot. Ebben az államban két különböző jogterület van ebben a kérdésben: az egyik a régi osztrák részen, hol az osztrák jog uralkodik, a másik a régi Magyarországból alakult ruszin és szlovák terület, melyen a magyar jog irányadó. Ismertetve a két jogrendszer közötti különbséget, reámutat arra, hogy mily mérhetetlen zűrzavar állott élő abból, hogy a szlovák részben a bírák az osztrák jog szerint Ítélkeztek. Megoldásra csak akkor lehet gondolni, ha a kérdést alaposan megismerik s végre megkülönböztetik az illetőség kérdését az állampolgárságtól. Ezt a célt szolgálja Napier indítványa, mely azt kéri, hogy a nemzetközi jogi társaság tegye ezt a kérdést alapos tanulmányozás tárgyává. Felhívta végül Szüllő a bizottság figyelmét arra a régi megállapításra, hogy azt, amit az államok a magánjog terén vetnek el, a közjog és a nemzetközi jog területén aratják le. Szüllő nagy hatást keltő beszéde után Schreiber prelátus emelkedett szólásra. Mindenben osztotta véleményét és kiegészítette még azzal az indítvánnyal, hogy az egyes államok statisztikailag mulassák ki a hontalanok számát. Ezt elsősorban szociális szempontból tartja szükségesnek. Az indítvány végre szavazásra került s a bizottság a lengyel ellenvetésekkel szemben 170 szavazattal 37 ellenében elfogadta a Szüllő Ss Schreiber féle áótlásokhal kiegészített Napier féle indítványt.
