Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-04 / 102. (2027.) szám
4 sresraaOTmsa 1929 május 4, szombat 'PRAXíM-MaGÍAR'H^ Emberévé cigányok Honímegyében másiélszázév éléit Huszonnyolc, — más hírek szerint nyolcvannégy áldozat Büntetésül i 2 felnégyelés, 4 kerékbetörés, 24 akasztás, U lefejezés — Az „áldozatok“ a biinpör végén elevenen megkerültek Rozsnyó, május 3. (A P. M. H. munkatársától.) Ezt az esetet Becsben kell kezdenünk, 1873-ban, mikor Falvi bácsi a Beek-féle egyetemi könyvkereskedés magyar osztályának az önálló vezetésére vállalkozott azért, hogy ezalatt megnézhesse a világkiállítást. A nagy Beck-cég olasz és francia osztályának vezetője: Scholaster Ferd'inánd nagymüveltségü és mindig kutatni, böngészni, tanulmányozni hajlamos fiatalember, kedves kollégája volt. Egy szép napon benyit az olasz osztály a magyar osztályba s azt mondja, hogy jöjjön vele Jenőke, mert valami nagyon érdekeset és az ő hazájára, mármint Magyarországra vonatkozót fog neki mutatni. Ö szerdán szabadnapos, JenŐke is, állapodjanak meg hát s szerdán menjenek együtt: az országos levéltárba. Jenőkének se kellett több, szerdára fölkészült s nem ment a kiállítás csodáit csodálni, hanem Scholasterrel elballagtak a levéltár- ba.A kolléga ott már ismerős volt, beszélt a tisztviselővel s az haladék nélkül kiadta a 13.468/782. U. P. K. számú aktacsomót. Azzal leültek az olvasóterem asztalához, melléjük telepedett a teremőr is, öreg, kiérdemesült invalidus, oldalán az „Übersch\vung"-ba dugva ott lógott a régimódi széles fringia bőrtokban. Mihamar édesdeden szundítani kezdett az öreg. A két ügyosztályvezető pedig fölbontotta az aktát, mindjárt a tetején elsárgult német hirlappéldány: a „Pester In- telligenzblatt“ 1782 szeptember 2-iki száma. Jenőke elolvasta, no csuda érdekes volt. De volt az aktacsomóban még érdekesebb is, egv „Untersuchungs-Protokoíl". Ezt is végigolvasta. Az újságban az emberevő cigányok pőre, a jegyzőkönyvben meg annak az adatai, hogy a bírák hallomás, képzelődés, mendemondák alapján hozták meg az ítéletet, minden komoly bizonyíték nélkül. Jenőke aztán megkérte a levéltári tisztviselőt, hogy engedje lemásolni az iratokat. Az újságcikket megengedte, de a jegyzőkönyvet nem, ahhoz külön engedély kell, aminek a beszerzése nem olyan egyszerű. Jobb róla le is mondani. Node az Intelligenzblatt cikkét lemásolta, jó kemény plajbásszal, az a másolat máig is megvan neki s arról másolta le most újból, de már tintával s még mindig csodálatosan nyugodt, egyenletes, szép Írással, hogy imiitt sokaknak elmesélhessük ezt a furcsaságot. A német cikk szószerinti fordításban így szólt: „Emberevő-bünper. Egy Hont vármegyében felfedezett és már 25 éve együtt garázdálkodó cigánybandáról, melynek tagjai közül 178-at elfogtak, a következőket jelentik: Mi itt állandóan a legnagyobb rettegésben élünk, házaink, ajtóink éjjel-nappal zárva vannak, mert a környéken egy cigánybanda garázdálkodik, melyhez számos hegyi rabló is csatlakozott. Az ember nem hinné, hogy Európa ilyen szörnyetegeket szülhet, ha ezt nem saját vallomásuk erősítené meg. A cigányok beismerik, hogy pár év alatt 28 személyt gyilkoltak meg s ezeket részben megfőzve, részben füstön megaszalva fogyasztották el. Ezért augusztus 22-én Kéményé községben az emberevő cigányok közül egyet felnégyeltek, kettőt kerékbe törtek, nyolcat fölakasztottak és négy asszonyt lefejeztek. Augusztus 24-én pedig Bátb községben egyet felnégyeltek, tizenkettőt felakasztottak, Csá- bon Áug. 26-án hét asszonyt lefejeztek, kettőt kerékbe törtek és négyet felakasztottak." „Hont vármegye hóhérainak akkoriban nehéz munkájuk volt, az eset a bel- és külföldön is nagy feltűnést keltett s az összes akkor megjelent lapok részletes tudósításokat hoztak a dologról. A „Hamburger Neue Zeitungéban egy Magyarországból irt levél elmondja, hogy a szörnyetegek 84 személyt ejtettek borzalmas gonosztettük áldozatául. Es a levelező hozzáteszi: Az ember, hacsak egy kis érzés is szunnyad benne, elirtózik ezektől az európai kannibáloktól, amint hallja, hogy saját bevallásuk szerint egy lakodalomhoz két emberáldozatot mészároltak le s vendégeikkel együtt nagy mulatozás és ujjongás közben felfalták őket.. A tíztől tizennyolc évesig való fiatal egyének húsa volt kedvenc ételük. A csontokat elégelték s ebből, mint mondják, a legkitűnőbb szenet állították elő." „A „Frankfurter Staats-Ristretto" azt jelentette, hogy „Nem számítva azokat, a szörnyetegeket, akik Magyarországon már hóhér- pallós alatt elvéreztek, további 150 van börtönbe vetve." „Ezek a közlemények végül a legmagasabb kormánykörök figyelmét is magukra vonták. József császárt nagyon kinosan érintették ezeknek a tömegk (végzéseknek hírei iá az ő egyenes parancsára a még ki nem végzett és bebörtönzött cigányokra nézve a halálos ítéletet felfüggesztették. Egyidejűleg rgy udvari biztos utazott hu Hont vármegyébe, hogy az esetet tüzetesen . megvizsgálja, „mert ő Felsége úgy vélte, hogy lehetetlen az. hogy a bebörtönzött, és ember evéssel vádol! cigányok tényleg vétkesek legyenek ebben a szörnyű bűnben." „Ennek a vizsgálatnak az eredménye az illetékes hivatal közlése szerint a következő volt:" „Egy cigányokból álló tolvaj-banda már régen folytatta üzelmeit Hont vármegye területén. Mikor végre sikerült őket kézrekeri- teni, egyidejűleg az a hír terjedt el, hogy imitt-aniott a környéken különböző egyének nyomtalanul eltűntek. A cigányokat emberfelen ütlegekkel rábírták az eltűntek meggyilkolásának bevallására; de mikor odavezették őket a tetthelyre, ahol állítólag az áldozatokat elásták, legkisebb nyomot sem találtak. Most aztán újabb kinzatások következtek. mig végül az egyik cigány dühében és fájdalmában igv kiáltott: Felfaltuk őket! — Ezzel az ügy teljesen ki volt derítve és a különböző községekben megkezdődtek a kivégzések. Akkor az összes lapok a legrémesebb történetekkel voltak telve, melyek tudni vélték, hogy a cigányok hogyan főzték és sütötték kolibáikbam a legyilkolt embereket, hogy a vajdájuk lakodalmán két asszony pörköltnek elkészített busával vendégelte meg a lakodalmas népet, meg hogy arra is volt eset, hogy a cigányifjuság elöregedett szüleit felfalta. A II. József császár rendeletéből lefolytatott vizsgálat azonban kiderítette, hogy a meggyilkoltnak vélt személyek közül egyetlen egy sem hiányzott. Ennek folytán a börtönből több, mint 150 cigányt bocsátottak szabadon." * Hát ez bizony a megevettnek vélt áldozatokra nézve igen szerencsés kimenetelű em- berevő história volt, annál kevésbé a cigányokra nézve, akik a korbeli változat osan gyöngéd ki végzési módok célszerű alkalmazása után aligha voltak föltámaszthatók, avagy ismét egésszé lákolhatók. Egy-egy cigány négy külön darabban hirdette a törvény szigorát és — a törvény szomorú tévedését. A protokollum többet tudott volna, de azt nem hagyták lemásolni, a panganétos öreg veterán is fölébredt édes szunyókálásából, Jenőke érdekes jegyzetével ismét künn volt Bécs forgatagában s aligha álmodta akkor, hogy ötvenhat év után még jó lenne, ha a protokollumra is pontosabban emlékezni tudna. Különben — mit nekünk, másfélszáz évvel későbbi nemzedéknek, az ilyen dajkamese? Igaz, a kivégzések mikéntjében némi hanyatlás mutatkozik, hacsak éppen a „leg- humánusabbnak" nevezett s annak nagyobb dicsőségére véres kínokat gőzölgő villanyosszékre nem gondolunk. Tichy Kálmán. Látogatás Bat’ánál, aki munkájával a boldogabb életei szolgálja és spártai ifjak páratlan munkásgenerációját neveli az áldottabb jövének Bai’a jólétre szoktatja munkásait egyedülálló termelési rendszerével — A produktív termelés titka — Á most felnövő munkáslányok és ifjúmunkások tíz év múltán Í50.0Q0 koronás vagyonnal házasodhatnak i. Zlin, május eleje. Bafa Tamásról s egy Európában egyedülálló gazdasági mester műről akarván írni, engedtessék meg nekem elöljáróban az a bi- zarrság, hogy Marxot idézzem: „A modern ipar egy termelési folyamat j meglévő formáját nem tekinti véglegesnek.! Technikai bázisa ezért forradalmi, míg minden eddigi termelési mód Lényegében konzervatív volt." (Marx, Kapital, 452. lap.) Marxnak ez a megállapítása sehol sem nyert oly százszázalékos igazolást, mint Fordnál és Bafánál. Ford maga mondja könyvében, hogy termelési módszerei sohasem pihennek, úgy véli, hogy üzemeinek egyetlen munkanapja sem hasonlított az előbbihez. Amit Ford állít, Bafa is vaílhatja. Míg Marx azonban ebből a tételből a termelés monstruózus tulfokozódására s a munkásság maximálissá hajszolt kihasználására következtet: a teóriával szemben a fordi és bafai gyakorlat mást bizonyít. Ford jelszava ez: A fogyasztás számára s nem a profit és spekuláció céljaira kell termelni. Ezt a vezérgondolatot Bafa is vallja, de még tovább megy. Egy interjúban a következőket jelentette ki: „Munkámnak csak egy célja van: Az életet szolgálni. Szeretem az életei. Tízszer egymásután szeretném leélni, akár a legrosz- szabb föltételek mellett is. Boldog akarok lenni. De az ember nem lehet boldog, ha boldogtalanok között él, amint állandóan egészséges sem maradhat betegek között. Az én célom tehát az, hogy több boldog ember legyen a világon." Egy életrajzírója így jellemzi: „Nem ismerek embert, aki ilyen szenvedéllyel, erővel és kitartással épített volna egy gazdasági müvet. Akinek a vereség csak újabb sarkam tyuzás, hogy a hibát magában keresse s mindent újból kezdien. Aki számára a pénz, a gazdagság csak a „virtuóz hegedűje", eszköz, mely másoknak hoz hasznot, magának csak az alkotás kínját és örömét. Aki a munkáját jobban szereti, mint bármi mást a világon, aki munkája gyümölcsére olyan tisztelettel tekint, mint tekintett a régi világ földművelője a kenyérre: munkája verítékétől áztatott isteni adományra." És ezen a ponton bukik el ismét a marxi teória. Annál az éles fordulónál, abol az emberi munka, célkitűzés, vágy, életforma és élettartalom, amelyet a meglelkezett ember magasabb szubsLanciája töt ki, egy metafizikai hajtóerőtől hajtva elkanyarodik oda, ahol nemcsak a marxi teória bukik el, hanem elhullottak azok is, akik ezt az elméletet eleven életre akarták váltani. Aki Zíinbél indult el a világ meghódítására Most harmincöt éve alapította Bafa Tamás fivérével a zlini gyárat, s harmincnyolc gyárépület áll a hatalmas telepen. A gazdag morva—hanák vidéken átfutó vonat, amikor Zlinbo ér, a telep körül szalad hosszú kilométereken keresztül. A telepet körülvevő be- tonkerités többkilométernyi szalagja Bafa óriásbetüs jelszavait dobja a látogató szemébe. A ragyogó áprilisvégi napsütésben Bafa Tamás meghívására egy mintegy negyven- tagú társaság indult el Prágából /dinbe a munka ünnepét megülni a dolgozók tízezreinek ünneplő tömegei közó. A. lankás hanák síkság egy bomélyodö völgyéhe épült ZHu zászlódisszel készül az ünnepre, holott a hatalmas objektum gyönyörű gyárépületeivel, közel ezer egytípusú rmmkásházával állandóan és megszakítás nélkül jelenti föllohogózatlan is a munka ünnepét. Tizenkétezer munkást foglalkoztat a zlini gyár s ez a létszám állandóan növekszik. Bafa nem limitálta termelését. A földön 1.750,000.000 ember él, de csak 900 millió cipőt állítanak elő évenkint: a lehetőségek úgyszólván határtalanok. Fölmerül a kérdés: lehetséges-e azonban éppen Zlinből meghódítani a világot? V Ugv, ahogy Bafa dolgozik, lehet. Termelési eszközei a legtökéletesebbek ma s csak a Fordéihoz hasonlíthatók. Alapelve ez: leszállítani a termékek árait, fölemelni a munkabéreket. A legracionálisabb produkciót jelenti ez, amely lehetővé teszi számára, hogy határtalan bizalommal, aggályok nélkül nézhessen a jövő elé. Bafa tőkésekké teszi munkásait, hogy olcsóbban árusíthassa a cipőt Munkásai, tisztviselői a legmagasabb béreket, illetve fizetéseket élvezik s a nyereségből is részesednek. Nem rendszertelen jótékonykodás, vagy tervszerűtlen pazarlás részesíti Bafa munkásait a legmagasabb bérekben, a haszon egy hányadában, hanem a termelési költségek csökkentésének a célja. Bafa ugyanis önálló egységekké épitétte ki az egyes műhelyeket:, amelyek egymástól látszólag független, lezárt termelési köröket képeznek, — de a körön belül mindenki a másikra van utalva. A tökéletesített Taylor-rondszer ez: fölbontja alkotórészeire a termelési procesz- szust, de egy pontosan kikalkulált nagyobb egységben összefogja. A Taylor-szisztémát sokan a legidegölőbb mechanizmusnak bélyegzik, de Bafa, amikor elemeire bontja szét a munkafolyamatot, ugyanakkor önállóságra, ipari gondolkodásra készteti, neveli munkását. Berty Zenaty, Bafa egyik Amerikát megjárt főmunkatársa, beszélte el a gyártelep megtekintésekor, hogy Amerikából visszajövet, amikor Bafa szolgálatába állt, meglepetéssel észlelte, hogy a falvak lakosságából rekrutált munkásságot Bafa milyen bámulatraméltó ügyességgel és tudományos tervszerűséggel nevelte önálló ipari gondolkodásra. Bafa megosztja a munkaprocesszust, de elosztja a termelés felelősségét is. A munkásnak juttat a haszonból, — hogy olcsóbban adhassa el áruját. Ezt úgy éri el, hogy az aránylag kis termelési műhely egységben az önállóvá tett munkásnak, ki csak részletmunkát végez, befolyást juttat az egész termelésre. Amíg a munkás csak a maga előnyét nézi s nem tekint arra, hogy munkáját úgy végezze el, hogy az utána következő társa, aki — képletesen szólva — a másik szöget veri be a cipőbe, nehézség nélkül végezhesse el munkáját, üzemi, illetve termelési veszteségek állanak elő, melyek megdrágítják a produkciót. Mihelyt azonban a műhely munkásai kollektive részesednek a kollektív munkából származó haszonból, igyekeznek az egész műhely- egység munkáját a gyors és tökéletes egyéni munkával megkönnyíteni s az anyagfölhasz- nálásit takarékosabbá tenni. Bafának nincsen titka: a műhely munkájának fokozott hasznát hetenkint számítja ki s kifüggeszti a munkatermekben, ahol mindenki betekinthet, s megtudja, milyen hányaddal részesedik belőle. Emellett a veszteségek csak a vállalatot illefik. így éri el Bafa, hogy nem a munkaerőt használja ki végső határáig, mint azt Marx a modern termelésnél föltételezi, hanem fokozza a munkának a kapacitását. Bafa műhelyeinek gépberendezése a világ valamennyi cipőgyára között a legtökéletesebb. A készülő árut a teremben egy szalag- gépezet viszi körül, munkástól munkásig. A szalag-vasutacska utjának tempója pontosan kiszámított: nem késik, nem siet A munkagépek tökéletesek. Bafa termelése a horizontális rendszeren épül föl, a segéd- termékeket lehetőség szerint maga állítja elő s itt is a leggazdaságosabb gépekkel dolgozik, úgy hogy például a skatulya-osztályon nagyrészt vak leányok állanak munkában s könnyűszerrel végzik el azt. A hatalmas munkatermek szellősek, télen fütöttek, állandóan óriási porszívók tisztítják bennük a levegőt. Bafa tudja, hogy minél jobb viszonyok között él a munkása, annál jobb munkát is tud kifejteni. Ezért jólétre neveli. Magas bért fizet neki, a haszonban részesíti, kineveli, megkönnyíti számára a megélhetési viszonyokat. Pénzét be léikéül elfogadja kamatoztatásra — 10%-os kamatot fizet. 1928-ban 53 millió koronára rúgtak a munkások betétei csak a Bafa-üzemben, a zlini helyi pénzintézetekben elhelyezett betétek is megszaporodtak. 550spártai ifjú Csehszlovákia legfiatalabb milliomosa A legnagyobb gondot fordítja Bafa az uj, fiatal muukásgeneráoió nevelésére. Egy egyedülálló munkásnemzedék nevelődik Zlinben. A 14 éves korában munkába álló fiatalembert a nevelési rendszer gazdaságilag öuáJ- lóvá teszi, még mielőtt rászakadna a családi élet terhe. A pontosan végzett kalkulációk lehetővé teszik, hogy a 14 éves ifjúmunkás, mire 24. életévét eléri, 100.000 korona megtakarított pénz fölött rendelkezhessék. A gyártelepen prohibició uralkodik, a fiatal munkások nem dohányoznak, nem isznak. A leányok nevelésére is nagy gondot, fordítanak, mivel azonban kevesebbet keresnek s ruházkodásra többet adnak ki, 10 év alatt megtakarítható pénzüket a kalkuláció 50.000 koronában állapítja meg. Mire tiz év múltán két fiatal munkáslélck összehajlik s családot alapit: 150.000 korona megtakarított pénze van, két tőkés munkás házasodik, akiknek legszükségesebb kiadásait a töke 10%-os kamata, bőven fedezi. Spártaj embereket nevelnek ebből a példátlanul álló ifjú nemzedékből. Húszon négy éves korukban érett embereknek kell már lenniük, mert akkor már késő minden nevelés. Reggel félbatkor kelnek, tornásznak, flirde- nek, közösen ebédelnek, ötkor vacsoráznak. Újságok, könyvek, olvasótermek, társasjátékok, szórakozások, sportterek állanak rendelkezésükre. Este hatkor megkezdődik a tanítás a szakiskolában, abol a munka közben szerzett gyakorlati tapasztalatokat elméleti megismerésekkel egészítik ki. Kereskedelmi ismereteket, idegen nyelveket tanulnak. Külön internátusuk van, 1000 személy számára, egyszerűen, de higiénikusan berendezve. Havi 900—1200 koronát s ennél is többet keresnek s lakásért hetenkint (>x koronát fizetnek. 1928 május elsején a csehszlovákiai milliomosok száma megszaporodott eggyel: a zlini ifjú generáció .14—17 éves 550 tagjának betétei elérték az egy milliót. Árva Pál.
