Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-04 / 102. (2027.) szám

4 sresraaOTmsa 1929 május 4, szombat 'PRAXíM-MaGÍAR'H^ Emberévé cigányok Honímegyében másiélszázév éléit Huszonnyolc, — más hírek szerint nyolcvannégy áldozat Büntetésül i 2 felnégyelés, 4 kerékbetörés, 24 akasztás, U lefe­jezés — Az „áldozatok“ a biinpör végén elevenen megkerültek Rozsnyó, május 3. (A P. M. H. munkatársától.) Ezt az esetet Becsben kell kezdenünk, 1873-ban, mikor Falvi bácsi a Beek-féle egyetemi könyvkeres­kedés magyar osztályának az önálló vezeté­sére vállalkozott azért, hogy ezalatt megnéz­hesse a világkiállítást. A nagy Beck-cég olasz és francia osztályának vezetője: Scholaster Ferd'inánd nagymüveltségü és mindig kutat­ni, böngészni, tanulmányozni hajlamos fiatal­ember, kedves kollégája volt. Egy szép napon benyit az olasz osztály a magyar osztályba s azt mondja, hogy jöjjön vele Jenőke, mert valami nagyon érdekeset és az ő hazájára, mármint Magyarországra vonatkozót fog neki mutatni. Ö szerdán szabadnapos, JenŐke is, állapodjanak meg hát s szerdán menjenek együtt: az országos levéltárba. Jenőkének se kellett több, szerdára fölké­szült s nem ment a kiállítás csodáit csodálni, hanem Scholasterrel elballagtak a levéltár- ba.A kolléga ott már ismerős volt, beszélt a tisztviselővel s az haladék nélkül kiadta a 13.468/782. U. P. K. számú aktacsomót. Azzal leültek az olvasóterem asztalához, melléjük telepedett a teremőr is, öreg, kiérdemesült invalidus, oldalán az „Übersch\vung"-ba dugva ott lógott a régimódi széles fringia bőrtokban. Mihamar édesdeden szundítani kezdett az öreg. A két ügyosztályvezető pedig fölbontotta az aktát, mindjárt a tetején el­sárgult német hirlappéldány: a „Pester In- telligenzblatt“ 1782 szeptember 2-iki száma. Jenőke elolvasta, no csuda érdekes volt. De volt az aktacsomóban még érdekesebb is, egv „Untersuchungs-Protokoíl". Ezt is végig­olvasta. Az újságban az emberevő cigányok pőre, a jegyzőkönyvben meg annak az ada­tai, hogy a bírák hallomás, képzelődés, men­demondák alapján hozták meg az ítéletet, minden komoly bizonyíték nélkül. Jenőke az­tán megkérte a levéltári tisztviselőt, hogy en­gedje lemásolni az iratokat. Az újságcikket megengedte, de a jegyzőkönyvet nem, ahhoz külön engedély kell, aminek a beszerzése nem olyan egyszerű. Jobb róla le is mon­dani. Node az Intelligenzblatt cikkét lemásolta, jó kemény plajbásszal, az a másolat máig is megvan neki s arról másolta le most újból, de már tintával s még mindig csodálatosan nyugodt, egyenletes, szép Írással, hogy imiitt sokaknak elmesélhessük ezt a furcsaságot. A német cikk szószerinti fordításban így szólt: „Emberevő-bünper. Egy Hont vármegyé­ben felfedezett és már 25 éve együtt garáz­dálkodó cigánybandáról, melynek tagjai kö­zül 178-at elfogtak, a következőket jelentik: Mi itt állandóan a legnagyobb rettegésben élünk, házaink, ajtóink éjjel-nappal zárva vannak, mert a környéken egy cigánybanda garázdálkodik, melyhez számos hegyi rabló is csatlakozott. Az ember nem hinné, hogy Európa ilyen szörnyetegeket szülhet, ha ezt nem saját vallomásuk erősítené meg. A cigá­nyok beismerik, hogy pár év alatt 28 sze­mélyt gyilkoltak meg s ezeket részben meg­főzve, részben füstön megaszalva fogyasztot­ták el. Ezért augusztus 22-én Kéményé köz­ségben az emberevő cigányok közül egyet felnégyeltek, kettőt kerékbe törtek, nyolcat fölakasztottak és négy asszonyt lefejeztek. Augusztus 24-én pedig Bátb községben egyet felnégyeltek, tizenkettőt felakasztottak, Csá- bon Áug. 26-án hét asszonyt lefejeztek, kettőt kerékbe törtek és négyet felakasztottak." „Hont vármegye hóhérainak akkoriban ne­héz munkájuk volt, az eset a bel- és külföldön is nagy feltűnést keltett s az összes akkor megjelent lapok részletes tudósításokat hoz­tak a dologról. A „Hamburger Neue Zei­tungéban egy Magyarországból irt levél el­mondja, hogy a szörnyetegek 84 személyt ej­tettek borzalmas gonosztettük áldozatául. Es a levelező hozzáteszi: Az ember, hacsak egy kis érzés is szunnyad benne, elirtózik ezek­től az európai kannibáloktól, amint hallja, hogy saját bevallásuk szerint egy lakodalom­hoz két emberáldozatot mészároltak le s ven­dégeikkel együtt nagy mulatozás és ujjongás közben felfalták őket.. A tíztől tizennyolc éve­sig való fiatal egyének húsa volt kedvenc ételük. A csontokat elégelték s ebből, mint mondják, a legkitűnőbb szenet állították elő." „A „Frankfurter Staats-Ristretto" azt je­lentette, hogy „Nem számítva azokat, a ször­nyetegeket, akik Magyarországon már hóhér- pallós alatt elvéreztek, további 150 van bör­tönbe vetve." „Ezek a közlemények végül a legmaga­sabb kormánykörök figyelmét is magukra vonták. József császárt nagyon kinosan érin­tették ezeknek a tömegk (végzéseknek hírei iá az ő egyenes parancsára a még ki nem végzett és bebörtönzött cigányokra nézve a halálos ítéletet felfüggesztették. Egyidejűleg rgy udvari biztos utazott hu Hont vármegyé­be, hogy az esetet tüzetesen . megvizsgálja, „mert ő Felsége úgy vélte, hogy lehetetlen az. hogy a bebörtönzött, és ember evéssel vá­dol! cigányok tényleg vétkesek legyenek eb­ben a szörnyű bűnben." „Ennek a vizsgálatnak az eredménye az il­letékes hivatal közlése szerint a következő volt:" „Egy cigányokból álló tolvaj-banda már régen folytatta üzelmeit Hont vármegye te­rületén. Mikor végre sikerült őket kézrekeri- teni, egyidejűleg az a hír terjedt el, hogy imitt-aniott a környéken különböző egyének nyomtalanul eltűntek. A cigányokat ember­felen ütlegekkel rábírták az eltűntek meg­gyilkolásának bevallására; de mikor odave­zették őket a tetthelyre, ahol állítólag az ál­dozatokat elásták, legkisebb nyomot sem ta­láltak. Most aztán újabb kinzatások következ­tek. mig végül az egyik cigány dühében és fájdalmában igv kiáltott: Felfaltuk őket! — Ezzel az ügy teljesen ki volt derítve és a kü­lönböző községekben megkezdődtek a kivég­zések. Akkor az összes lapok a legrémesebb történetekkel voltak telve, melyek tudni vél­ték, hogy a cigányok hogyan főzték és sütöt­ték kolibáikbam a legyilkolt embereket, hogy a vajdájuk lakodalmán két asszony pörkölt­nek elkészített busával vendégelte meg a la­kodalmas népet, meg hogy arra is volt eset, hogy a cigányifjuság elöregedett szüleit fel­falta. A II. József császár rendeletéből lefoly­tatott vizsgálat azonban kiderítette, hogy a meggyilkoltnak vélt személyek közül egyet­len egy sem hiányzott. Ennek folytán a bör­tönből több, mint 150 cigányt bocsátottak szabadon." * Hát ez bizony a megevettnek vélt áldoza­tokra nézve igen szerencsés kimenetelű em- berevő história volt, annál kevésbé a cigá­nyokra nézve, akik a korbeli változat osan gyöngéd ki végzési módok célszerű alkalma­zása után aligha voltak föltámaszthatók, avagy ismét egésszé lákolhatók. Egy-egy ci­gány négy külön darabban hirdette a tör­vény szigorát és — a törvény szomorú téve­dését. A protokollum többet tudott volna, de azt nem hagyták lemásolni, a panganétos öreg veterán is fölébredt édes szunyókálásából, Jenőke érdekes jegyzetével ismét künn volt Bécs forgatagában s aligha álmodta akkor, hogy ötvenhat év után még jó lenne, ha a protokollumra is pontosabban emlékezni tudna. Különben — mit nekünk, másfélszáz évvel későbbi nemzedéknek, az ilyen dajka­mese? Igaz, a kivégzések mikéntjében némi hanyatlás mutatkozik, hacsak éppen a „leg- humánusabbnak" nevezett s annak nagyobb dicsőségére véres kínokat gőzölgő villanyos­székre nem gondolunk. Tichy Kálmán. Látogatás Bat’ánál, aki munkájával a boldogabb életei szolgálja és spártai ifjak páratlan munkásgenerációját neveli az áldottabb jövének Bai’a jólétre szoktatja munkásait egyedülálló termelési rendszerével — A produktív termelés titka — Á most felnövő munkáslányok és ifjú­munkások tíz év múltán Í50.0Q0 koronás vagyonnal házasodhatnak i. Zlin, május eleje. Bafa Tamásról s egy Európában egyedül­álló gazdasági mester műről akarván írni, en­gedtessék meg nekem elöljáróban az a bi- zarrság, hogy Marxot idézzem: „A modern ipar egy termelési folyamat j meglévő formáját nem tekinti véglegesnek.! Technikai bázisa ezért forradalmi, míg min­den eddigi termelési mód Lényegében kon­zervatív volt." (Marx, Kapital, 452. lap.) Marxnak ez a megállapítása sehol sem nyert oly százszázalékos igazolást, mint Fordnál és Bafánál. Ford maga mondja köny­vében, hogy termelési módszerei sohasem pihennek, úgy véli, hogy üzemeinek egyet­len munkanapja sem hasonlított az előbbi­hez. Amit Ford állít, Bafa is vaílhatja. Míg Marx azonban ebből a tételből a ter­melés monstruózus tulfokozódására s a munkásság maximálissá hajszolt kihaszná­lására következtet: a teóriával szemben a fordi és bafai gyakorlat mást bizonyít. Ford jelszava ez: A fogyasztás számára s nem a profit és spekuláció céljaira kell ter­melni. Ezt a vezérgondolatot Bafa is vallja, de még tovább megy. Egy interjúban a kö­vetkezőket jelentette ki: „Munkámnak csak egy célja van: Az életet szolgálni. Szeretem az életei. Tízszer egy­másután szeretném leélni, akár a legrosz- szabb föltételek mellett is. Boldog akarok lenni. De az ember nem lehet boldog, ha boldogtalanok között él, amint állandóan egészséges sem maradhat betegek között. Az én célom tehát az, hogy több boldog ember legyen a világon." Egy életrajzírója így jellemzi: „Nem ismerek embert, aki ilyen szenve­déllyel, erővel és kitartással épített volna egy gazdasági müvet. Akinek a vereség csak újabb sarkam tyuzás, hogy a hibát magában keresse s mindent újból kezdien. Aki szá­mára a pénz, a gazdagság csak a „virtuóz he­gedűje", eszköz, mely másoknak hoz hasznot, magának csak az alkotás kínját és örömét. Aki a munkáját jobban szereti, mint bármi mást a világon, aki munkája gyümölcsére olyan tisztelettel tekint, mint tekintett a régi világ földművelője a kenyérre: munkája ve­rítékétől áztatott isteni adományra." És ezen a ponton bukik el ismét a marxi teória. Annál az éles fordulónál, abol az em­beri munka, célkitűzés, vágy, életforma és élettartalom, amelyet a meglelkezett ember magasabb szubsLanciája töt ki, egy metafizi­kai hajtóerőtől hajtva elkanyarodik oda, ahol nemcsak a marxi teória bukik el, hanem el­hullottak azok is, akik ezt az elméletet ele­ven életre akarták váltani. Aki Zíinbél indult el a világ meghódítására Most harmincöt éve alapította Bafa Tamás fivérével a zlini gyárat, s harmincnyolc gyár­épület áll a hatalmas telepen. A gazdag morva—hanák vidéken átfutó vonat, amikor Zlinbo ér, a telep körül szalad hosszú kilo­métereken keresztül. A telepet körülvevő be- tonkerités többkilométernyi szalagja Bafa óriásbetüs jelszavait dobja a látogató szemé­be. A ragyogó áprilisvégi napsütésben Bafa Tamás meghívására egy mintegy negyven- tagú társaság indult el Prágából /dinbe a munka ünnepét megülni a dolgozók tízezrei­nek ünneplő tömegei közó. A. lankás hanák síkság egy bomélyodö völ­gyéhe épült ZHu zászlódisszel készül az ün­nepre, holott a hatalmas objektum gyö­nyörű gyárépületeivel, közel ezer egytípu­sú rmmkásházával állandóan és megszakí­tás nélkül jelenti föllohogózatlan is a munka ünnepét. Tizenkétezer munkást foglalkoztat a zlini gyár s ez a létszám állandóan növekszik. Bafa nem limitálta termelését. A földön 1.750,000.000 ember él, de csak 900 millió ci­pőt állítanak elő évenkint: a lehetőségek úgyszólván határtalanok. Fölmerül a kérdés: lehetséges-e azonban éppen Zlinből meg­hódítani a világot? V Ugv, ahogy Bafa dolgozik, lehet. Termelési eszközei a legtökéletesebbek ma s csak a Fordéihoz hasonlíthatók. Alapelve ez: leszállítani a termékek árait, fölemelni a munkabéreket. A legracionálisabb produkciót jelenti ez, amely lehetővé teszi számára, hogy határta­lan bizalommal, aggályok nélkül nézhessen a jövő elé. Bafa tőkésekké teszi munkásait, hogy olcsóbban árusíthassa a cipőt Munkásai, tisztviselői a legmagasabb bére­ket, illetve fizetéseket élvezik s a nyereség­ből is részesednek. Nem rendszertelen jóté­konykodás, vagy tervszerűtlen pazarlás ré­szesíti Bafa munkásait a legmagasabb bé­rekben, a haszon egy hányadában, hanem a termelési költségek csökkentésének a célja. Bafa ugyanis önálló egységekké épitétte ki az egyes műhelyeket:, amelyek egymástól lát­szólag független, lezárt termelési köröket ké­peznek, — de a körön belül mindenki a má­sikra van utalva. A tökéletesített Taylor-rondszer ez: föl­bontja alkotórészeire a termelési procesz- szust, de egy pontosan kikalkulált nagyobb egységben összefogja. A Taylor-szisztémát sokan a legidegölőbb mechanizmusnak bélyegzik, de Bafa, amikor elemeire bontja szét a munkafolyamatot, ugyanakkor önállóságra, ipari gondolkodásra készteti, neveli munkását. Berty Zenaty, Bafa egyik Amerikát megjárt főmunkatársa, be­szélte el a gyártelep megtekintésekor, hogy Amerikából visszajövet, amikor Bafa szolgá­latába állt, meglepetéssel észlelte, hogy a falvak lakosságából rekrutált munkássá­got Bafa milyen bámulatraméltó ügyesség­gel és tudományos tervszerűséggel nevelte önálló ipari gondolkodásra. Bafa megosztja a munkaprocesszust, de el­osztja a termelés felelősségét is. A munkásnak juttat a haszonból, — hogy olcsóbban adhassa el áruját. Ezt úgy éri el, hogy az aránylag kis terme­lési műhely egységben az önállóvá tett mun­kásnak, ki csak részletmunkát végez, befo­lyást juttat az egész termelésre. Amíg a mun­kás csak a maga előnyét nézi s nem tekint arra, hogy munkáját úgy végezze el, hogy az utána következő társa, aki — képletesen szólva — a másik szöget veri be a cipőbe, ne­hézség nélkül végezhesse el munkáját, üzemi, illetve termelési veszteségek állanak elő, me­lyek megdrágítják a produkciót. Mihelyt azonban a műhely munkásai kollektive ré­szesednek a kollektív munkából származó haszonból, igyekeznek az egész műhely- egység munkáját a gyors és tökéletes egyéni munkával megkönnyíteni s az anyagfölhasz- nálásit takarékosabbá tenni. Bafának nincsen titka: a műhely munkájának fokozott hasznát hetenkint számítja ki s kifüggeszti a munka­termekben, ahol mindenki betekinthet, s megtudja, milyen hányaddal részesedik be­lőle. Emellett a veszteségek csak a vállalatot illefik. így éri el Bafa, hogy nem a munkaerőt használja ki végső határáig, mint azt Marx a modern termelésnél föltételezi, hanem fo­kozza a munkának a kapacitását. Bafa műhelyeinek gépberendezése a világ valamennyi cipőgyára között a legtökélete­sebb. A készülő árut a teremben egy szalag- gépezet viszi körül, munkástól munkásig. A szalag-vasutacska utjának tempója pon­tosan kiszámított: nem késik, nem siet A munkagépek tökéletesek. Bafa termelése a horizontális rendszeren épül föl, a segéd- termékeket lehetőség szerint maga állítja elő s itt is a leggazdaságosabb gépekkel dolgo­zik, úgy hogy például a skatulya-osztályon nagyrészt vak leányok állanak munkában s könnyűszerrel végzik el azt. A hatalmas munkatermek szellősek, télen fütöttek, állan­dóan óriási porszívók tisztítják bennük a le­vegőt. Bafa tudja, hogy minél jobb viszonyok között él a munkása, annál jobb munkát is tud kifejteni. Ezért jólétre neveli. Magas bért fizet neki, a haszonban részesíti, kineveli, megkönnyíti számára a megélhetési viszonyokat. Pénzét be léikéül elfogadja ka­matoztatásra — 10%-os kamatot fizet. 1928-ban 53 millió koronára rúgtak a munkások betétei csak a Bafa-üzemben, a zlini helyi pénzintézetekben elhelyezett be­tétek is megszaporodtak. 550spártai ifjú Csehszlovákia legfiatalabb milliomosa A legnagyobb gondot fordítja Bafa az uj, fiatal muukásgeneráoió nevelésére. Egy egye­dülálló munkásnemzedék nevelődik Zlinben. A 14 éves korában munkába álló fiatalem­bert a nevelési rendszer gazdaságilag öuáJ- lóvá teszi, még mielőtt rászakadna a családi élet terhe. A pontosan végzett kalkulációk lehetővé teszik, hogy a 14 éves ifjúmunkás, mire 24. életévét el­éri, 100.000 korona megtakarított pénz fö­lött rendelkezhessék. A gyártelepen prohibició uralkodik, a fiatal munkások nem dohányoznak, nem isznak. A leányok nevelésére is nagy gondot, fordíta­nak, mivel azonban kevesebbet keresnek s ruházkodásra többet adnak ki, 10 év alatt megtakarítható pénzüket a kalkuláció 50.000 koronában állapítja meg. Mire tiz év múltán két fiatal munkáslélck összehajlik s családot alapit: 150.000 koro­na megtakarított pénze van, két tőkés munkás házasodik, akiknek legszüksége­sebb kiadásait a töke 10%-os kamata, bőven fedezi. Spártaj embereket nevelnek ebből a példát­lanul álló ifjú nemzedékből. Húszon négy éves korukban érett embereknek kell már len­niük, mert akkor már késő minden nevelés. Reggel félbatkor kelnek, tornásznak, flirde- nek, közösen ebédelnek, ötkor vacsoráznak. Újságok, könyvek, olvasótermek, társasjáté­kok, szórakozások, sportterek állanak ren­delkezésükre. Este hatkor megkezdődik a ta­nítás a szakiskolában, abol a munka közben szerzett gyakorlati tapasztalatokat elméleti megismerésekkel egészítik ki. Kereskedelmi ismereteket, idegen nyelve­ket tanulnak. Külön internátusuk van, 1000 személy szá­mára, egyszerűen, de higiénikusan beren­dezve. Havi 900—1200 koronát s ennél is többet keresnek s lakásért hetenkint (>x koronát fizetnek. 1928 május elsején a csehszlová­kiai milliomosok száma megszaporodott eggyel: a zlini ifjú generáció .14—17 éves 550 tagjá­nak betétei elérték az egy milliót. Árva Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents