Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-04 / 102. (2027.) szám

TftSf május 4, M<wnhai ^RA:GAlA\AG7jfARHlRIiAI> Száznál több gyermek halt szörnyet a tornádó által rombadöntött iskolában Az Egyesült Államok déli országait szakadatlanul ostromolja az örvénylő szél — Többezer ember pusztult el, milliós károk Afl&nta, május 3. Az Egyesült Államok déli részét az idei tavasszal sűrűin látogatja meg * tornádó elemi csapása. Ez a hatalmas erejű örvénylő szélvész állandó jelensége az észak­amerikai mérsékeli égöv klímájának, min­dem évben többször zftwiul rá az Egyesült Ál­lamok népére, anyagiakban és emberéletben 'mérhetetlen pusztításokat okoz, elsöpör min­dent, amit útjában lel, hatalmas paloták mint kártyavárak dőlnek össze sodrában, hidak szakadnál# derékban, egész helységek tűmnek el a föld színéről, erdők roskadnak össze, fo­lyók lépnek ki medrükből és az emberi erő lehetetlen ostromukkal szemben. A tornádó által gyakran látogatott vidékek lakossága minden tavasszal rettegve gondol a veszély eshetőségére és megpróbál olyan módon vé­dekezni ellene, hogy a technika legmoder­nebb vívmányait használja föl az építkezés­ben, az épületeknek, hidaknak, útvonalaknak megerősítésében, a* Örvénylő szél azonban gyakran olyan erejű, hogy a legszilárdabb- nak bált acélváz összeroskad támadására és maga alá temeti szerencsétlen lakóit Ai idei tavasz az Egyesült Államok déli országainak életében rendkívül baljóslatá­nak ígérkezik. A szörnyen szigora télre olyan forrósági hullám következett be, hogy a 35 fokos melegekben az emberek ngy hnllottak, mint a legyek. A forrósági hullám után a tornádók ciklusa következett be és egy hónap óta 6zinte szakadatlanul örvénylő szelek áradata zudul végig a déli síksági államokon, ahol természeti akadályok, nem állják a vi­harnak útját, ahol az óriási folyók medencé­jében szabadon garázdálkodhatnak a megva­dult légtömegek. A tudományos körök meg­állapítása szerint évtizedek óta nem történt meg, hogy ilyen sürii egymásutánban lépjenek föl hatalmas erejű tornádók az Egyesült Államok terü­letén. A meteorológia egyáltalán nem tudja meg­magyarázni aa excentrikus időjárási viszo­nyoknak lényegét és okát s a tudománynak ez a tájékozatlansága még csak növeli a pánikhangulatot, amely a déli államokban hetek óta erőt vett a lelkeken. Szinte állandó halálfélelemben élnek az em­berek s aiki tehetősebb, kétségbeesett igye­kezettel menekül a veszélyeztetett területek­ről. A szegényebb néposztály a vallásban ke­res vigasztalást, Istentől várja a segítséget: a különböző felekezetek templomai zsúfolá­sig vannak megtelve könyörgőkkel. Termé­szetesen most is, mint mindig olyankor, ami­dőn az emberiségre valami rendkívüli ter­mészeti jelenség következik be, föiburjánzott a babona. A déli államokban különösen sű­rűn laknak a négerek, akik az amerikai civi­lizáció elsajátítása ellenére, lelkűk mélyén hordják afrikai fétiseiket. A négereken most valósággal tömeghiszté­ria vett erőt, nem dolgoznak, nem törődnek a holnappal, a halálra készülnek, mert azt hirdetik, hogy elérkezett a világ vége, Simek ruszinszkói kulturrefe- rens távozása az ukrán orientáció halálát jelenti Ungvár, május 3. (Ruszinszkói szerkesztő­ségünktől.) A. napokban az a bir járta be a sajtót, hogy Sínnek dir., a ruszinszkói iskola­ügyi referátus vezetőije elhagyja helyét és Prágában kap alkalmazást. A hírrel kapcso­latban a ruszin, illetve orosz sajtó ismét élénken tárgyalja a ruszinszkói ukrán orien­táció helyzetét, melyet eddig az ukránelle- ilesek táborának állítása szerint, Sittnek tan­ügyi referens istápolt az autonomista ruszin irányzattal szemben. Egyes sajtóorgánumok Simek távozásával a ruszinszik ói ukrán irányzat halálát jósolják, melynek irredenta propagandáját a kormány már nem nézheti tétlenül. Az ukrán irányzat likivi dósának első jele á legközelebbi országos tanitógyülésen fog megnyilatkozni, melytől azt várják az ukrán­éi lenn es ruszin körök, hogy pálcát tör az uk­rán nyelvoktatás további sotrsa felett A Simek távozásával a tanügyi referátuson is nagyobb személyi változásokra számítanak, sőt azt is ahngoztatják, hogy az ungvári uk­rán gimnázium igazgatójának, Alexieviesnek, hagynia helyét. Változás fog még történni valamint a főukrán Pankiévicsnek is ©1 kell a tanfelügyelői személyzetben, is. Hivatalos körökben viszont Simek dr. meglepetésszém távozását a ruszinszkói iskolatanács megszer- v ezé* é n e k szükségességével i n dobolják, amely tanács fokozatosan átvenné a tanügyi referálás szerepét. a mostani tornádó a végső pusztulást hozza magával. X tornádó újabb hatalmas rohama ennek a hétnek elején következett be és olyan pusztító arányokban bontakozott ki, bogy idáig még csak becslésszeriien sem lehet niegállapitanj az emberéletben és anya­giakban bekövetkezett szörnyű károkat. A pusztulás területeiről beérkezett különbö­ző és egymásnak gyakran teljesen ellentmon­dó jelentésekből annyi a bizonyos, hogy en­nek a legújabb ostromnak nagyon sok, talán többezer halálos áldozata van és az anyagi | kár sok-sok millió dollárra rúg. Különösen borzalmas a helyzet Rye Cove- ben, ebben a Gate City várostól (Virginia állam) tizenöt uiériölduyj távolságban fék vő helységben. Páratlan gyorsasággal ro hanta meg a gyanútlan telepet az örvényt szél és teljes dühével a szabadon álló i kolaépületre vetette magát, amelyben < pen tanítás folyt. A szilárd épiiletbloh csak néhány pillanatig állotta a rettenet! ostromot, a kétségbeesett gyerekek közit egv sem menekülhetett a szabadba, ott vál­tak a hajladozó, roskadozó épületben a biz­tos pusztulást. Óriási robajjal dőltek össze a falak, velötrázó gyermeksikoltósok törtek az égbe és amire a tornádó néhány perc ; múlva végzetes utján tovább száguldott fl a megrémült lakosság összegyűlt a romok körül, már alig voltak egy néhány an élet­ben. Nyomban megkezdődtek a mentési munkálatok. A romok körül szjvettépő je­lenetek játszódtak le. Sok szerencsétlen anyát csak erőszakkal lehetett visszatartani attól, hogy gyermeke szétzúzott testének láttára öngyilkosságot ue kövessen el. •/áznál több gyermek holttestét takarították I a romok alól és nagyon sokan életves/.é- yes állapotban kerültek a kórházba. Az Ohio állambeli Col limbus város is sokat /.envedett a tornádó rohamában. A városi ogház két fala összedőlt, négy fegyenc meg­halt, tizenkettő pedig súlyosan megsebesült. Tizenkét fegyenc a támadt zűrzavarban kere­ket oldott. Tennesses állami egyik kjs helysé­gében két embert ölt meg és ötöt sebzett meg életveszélyesei! a tornádó. Szőrén-szálán eltűnt az érsekujvári gázgyár negyedmillió koronát meghaladó nyugdíjalapja Az elbocsátott magyar tisztviselők peri indítottak a vállalat ellen - A gyár­vezetőség az átvétel pillanatáig nem tudott arról, hogy az üzem gazdát cseréit Nyitra, május 3. (Saját tudósítónktól.) Az érsekujvári gáz­gyárnak a bécsi egyesült villamossági, majd a délszlovenszkői villamosmüvek által történt megvételével kapcsolatban rendkívül komoly és figyelemre méltó komplikációk állottak be, melyek a vállalat ellen indított perek formá­jában fogják foglalkoztatni a nyitrai törvény­széket. Az ügy előzményei és részletei túlnö­vik a helyi érdek határait és a jelek szerint a bűnügyi vizsgálat megindítását is maguk után fogják vonni. Ugyanis az egyik legfontosabb kérdés: a volt érsekujvári gázevár nyugdíjalapjának kérdése homályba burkolva húzódik meg az ügy egyéb pikantériái között. E pillanatban nem lehet tudni, milyen körül­mények között tűnt el a gyár tisztviselőinek nyugdíjalapja, mely több mint. negyedmillió koronára rúgott. Tény azonban, hogy a nyugdíjalap elillant, mint a kámfor. Az érsekujvári gázgyár 1002-ben alakult, mint az Imperial Continental Gas Associatio lon­doni világcég egyik vállalata. A megalakulás után a gyár a Budapesten székelő és szintén a londoni központhoz tartozó Központi Gáz- és Villamossági rt.-hoz tartozott és mint an­nak fióktelepe működött. A mai Szlovenszkón az érsekujvári telepen kívül Nyitrán létezett hasonló fióktelep, mely szintén a londoni nagy cég üzletkörébe tartozott. A részvéuyek hat­van százaléka angol kézben volt és csak negy­ven százalék oszlott meg az akkori magyar érdekeltek között. Az államfordulat után az érsekujvári gázgyár a változott viszonyokra való tekintettel hosszú időn keresztül nélkü­lözte a központi igazgatást, ennek dacára azon­ban figyelemreméltó üzleti eredménnyel zár­ta le az üzleti évet. Mig például 1922-ben egymilliókétszázezer koronás tiszta nyeresé­get mutatott fel a mérleg, a következő évek­ben a leromló gazdasági viszonyok dacára egymillió korona körül mozgott az üzem tiszta hozadéka. A gyárban alkalmazott ic/azgatót és három tisztviselőt annak idején a központi igazgató­ság alkalmazta és véglegesítette állásában. Ugyanakkor felvették őket a vállalat külön nyugdíjintézményébe, melynek szabályzata már tízévi szolgálat után a fizetés ncevven százalékára tarthattak igényt nyugdíj cí­mén, ezenfelül minden további nyugdíjév két százalékos emelkedést biztosított. A nyugdíjintézmény kötelező jelleggel birt va­lamennyi véglegesített tisztviselőre, akiknek fizetéséből havonkint jelentékeny összeget vontak le a nyugdíjalap javára. A nyugdíjalapot ezenfelül a gázfogyasztó kö­zönség jelentékeny összeget kitevő persely- adományaival gyarapították. Az áliamfórdulat után tárgyalások indultak meg oly irányban, hogy az érsekujvári telep nyugdíjalapját származtassák vissza Buda­pestről. A tárgyalások sikerrel zárultak s igy az akkor 180.000 koronát kitevő nyugdíjala­pot át is utalták Érsekújvárra. A vállalat üzleti könyveiben, valamint a mér­legben, állandóan mint. tehertétel szerepelt ez az összeg, mely a további befizetések követ­keztében természetesen egyre jobban szapo­rodott, A tisztviselők eleinte nyolc, később tiz, végül pedig tizenkét százalékot fizettek a nyugdíjalap javára. A perselygyüjtés szintén tovább folyt, a rendszeresített számlalevoná­sok összege is szaporította a nyugdíjalapot, úgy bogy végül 1927 október 31-én az időközi kamatokkal együtt 272.170 koronát tett ki a négy tiszt­viselő nyugdíjalapja. Ebben az évben történt, hogy az angol érdekeltség levette kezét a vállalatról, melyet a bécsi Egyesült Villamossági rt. vett meg. Ugyancsak ebbon az évban kezdte intenzív terjeszkedését a komáromi Délszlovenszkői Villamossági rt. és építette a távvezetékét Ko­máromtól Érsekújvárig. A terjeszkedési kísér­letnek azonban útjában állott az a szerződés, mely Érsekújvár városa és a Központi Gáz- és Villamossági rt. között fennállott, mely szerint a villany szó Igái tatás kizárólagos jogot biztosított a vállalatnak. Ennek dacára meg­kezdték a hálózatkiépítést, egyben pedig meg­indították a tárgyalásokat a várossal a meg­váltási és elővételi jogról való lemondást ille­tőleg. A tárgyalások sikerrel járultak és a városi képviselőtestület megkötötte a szer­ződést a Délszlovenszkői Villamossági rt.-al. Ma már nem változtatna az ügyön bizonyos naf/v érdeklődésre számol tartó kulisszatitkok ismertetése s így’ azokra ez alkalommal nem térünk ki. A három és fél millió koronás vá­sárlási üzletet titkolták a Gázgyár vezetősége előtt, sőt olyan félhivatalos információkkal ve­zették félre őket, hogy „szó sem lehet a gyár eladásáról." Mint a derült égből a meny kőcsapás követ­kezett be az 1927 október 31-ének az ese­ménye: a gyár átvétele az uj tulajdonos által. A bécsi és komáromi vállalat kiküldöttei meg­jelentek a gyárban és bejelentették, hogy az üzem gazdát cserélt. Ezzel egyidejűleg azonnali hatállyal elbo­csátották az igazgatót és a főkönyvelőt. Csupán arra mutattak hajlandóságot, hogy- a másik két tisztviselőt megtartják a szolgálat­ban, feltételül azonban kikötötték, hogy lemondanak a nyugdíj­igényről. A két tisztveselő nagy megütközéssel hallgat­ta a diktatórikus kijelentést és kereken kijelentették, hogy a nyugdíjigényről nem mondanak le. A továbi tárgyalások során kijelentették, hogy hajlandók a vállalat szolgálatában maradni, de csak azzal a feltétellel, ha a nyugdíjügyben szabadkezet biztosítanak, elbocsátás esetére pedig félévi felmondási időt engedélyeznek nekik. Az üzemátvevő bizottság látszólag belement ebbe és a két tisztviselőt a régi minőségben és az addigi fizetéssel meghagyta állásában. Az elbocsátott igazgató és főkönyvelő a szol­gálatban maradt két tisztviselővel egyetem­ben megindította a pert a régi vállalat ellen a nyugdijkérdés ügyében. Ezzel a perrel, mellyel igazukat keresték, ma­gukra zúdították a vállalat uj tulajdonosainak haragját. Megindult a lavina, mely végül is el­seperte őket azoktól a munkaasztaloktól, me­lyek mellett hosszú éveken keresztül kifogás­talanul dolgoztak. A múlt év áprilisában mindketten felmon­dást vettek kézhez az érsekujvári gázgyártól, mely, tekintettel az üzem eladására, már tu­lajdonképpen nemlétező cég volt. A felmon­dást a két tisztviselő erre való tekintettel nem fogadta el. Ekkor visszavonták a felmondást. Alig múlt el egy újabb hónap, ismét felmondó levelet kaptak, ez alkalom­mal azonban a Délszlovenszkői Villamossá­gi rt., mint munkaadó volt a felmondó. A felmondás megtörténte után tárgyalásokat A magyar képviselőhöz pénzügyi bizottsága elfogadta a költségvetést Budapest, május 3. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A képviselőhöz pénzügyi bizottsága letárgyalta 'az 1929—30. évi költségvetést és azt teljes egészében el­fogadta. kezdtek az uccára tett tisztviselőkkel oly irány­ba, hogy visszaveszik őket, azonban csak abban az esetben, ha minden régi szerzett jogukról lemondanak és mint uj munkaerők, kezdő fizetéssel haj­landók visszatérni a gyár szolgálatába. A legsúlyosabb feltétel pedig az volt, hogy a régi tulajdonos ellen a nyugdíjügyben in­dított pert haladéktalanul visszavonják. A tisztviselők egyik ámulatból a másikba es­tek. A feltételeket természetesen elíogadha- tatlanoknak találták. Az uccára kerültek anél­kül, hogy a vállalat eleget tett volna annak a megállapodásnak, mely szerint hat havi fel­mondási időre járó fizetésüket kiutalja. Jel­lemző, hogy az üzleti könyveket s igy a főkönyvet is autón ismeretlen helyre szállították. A levelezést, pénzlármérlegeket és mérleg­másolatokat pedig, hatalmas máglyát rakva, elégették. így' semmi bizonyíték sem maradt volna arra, hogy tényleg létezett a kérdéses nyugdíjalap, ha a tisztviselők idejében uem gondoskodtak volna arról, hogy hitelesített másolatokat szerezzenek a nyugdíjalapról még abban az időben, mikor a könyvek megvol­tak. Rétfalvy Rezső igazgató és Bellák Károly fő­könyvelő időközben az e,,vévi felmondási idő­re járó fizetés erejéig külön pert indított a vállalat ellen. A pert jogerősen megnyerték. Ezen az alapon perelte a felmondási időre já­ró fizetést a két. másik tisztviselő. Ettől függetlenül azonban folyt a per mind a négyük részéről a nyugdíjügyben is. A Köz­ponti Gáz- és Villanyossági rt. a bíróság előtt kereken tagadta, hogy a nyugdíjalap egyáltalán lé­tezett volna. Nyilván abban a hitben volt, hogy a bizonyí­tékok megsemmisültek s igy a pert indító tisztviselőket a biróság bizonyítékok hiányá­ban elutasítja keresetükkel. Nagy volt azonban a meglepetés, mikor a felperes tisztviselők előszedték a hiteles másolatot, melyből a biróság könnyen meg­állapíthatta, hogy a nyugdíjalap tényleg lé­tezett és 1927 október 31-én 272,17(1 koro­nára rúgott. A váratlan fordulat arra késztette a vállalat képviselőjét, hogy beismerje a nyugdíjalap létezését, ekkor azonban azt hozta fel érvül, hogy a magyar korona devalválása következ­tében a nyugdíjalap jelentéktelen összegre zsugorodott. Mikor ez a védekezés is összeom­lott., azzal érvelt, hogy az alap tulajdonképpen könyvelési mani­pulációként kezeltetett, olyképpen, hogy az üzleti nyereséget felosztották a mérlegben. A kapkodó védekezés egyre kevesebb hitelt nyert. Az érsekujvári járásbíróság élőit négyszer tárgyalták már az ügyet, a biróság azonban nem hozott érdemleges döntést. A perirato­kat most a nyitrai kerületi bírósághoz lették át., ahol a közeljövőben kerül érdemleges tár­gyalás alá. Mindenesetre legérdekesebb az egész botrányos mm^d! ikerben, hogy a vállalat üzleti könyveiben és mérlegében most már egyáltri'....... ... terepei - nyug­dí jalapra befolyt 272 170 korona, mely összeg ilyenformán egyszerűen eltűnt. IlyeD előzmények és következmények után nyilvánvaló, ho"y csak a merindjtnudó bűn­ügyi vizsgálat fogja kideríteni, hová fordítot­ták a tisztviselők által hosszú éveken keresz­tül befizetett ezreket, melyeknek azt a célt kellett volna szolgálniok, hogy istápolják a munkában elaggó tisztviselőket akkor, ha a betegség vagy aggság következtében munka- képtelenekké válnak. Hallos István. 5

Next

/
Thumbnails
Contents