Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-26 / 119. (2044.) szám
10 'PMGM-MACteftRTRMO? 1929 májas 26, raMraap. Grönland eltávolodott Alfréd Wegener könyve a kontinensek úszásáról, a tengerek keletkezéséről India, Ausztrália, Afrika, Délamerika valamikor egy kontinenst alkotott a délsarki szárazfölddel—Az egyenlítővel is baj van: kisült róla, hogy nem kör, hanem ellipszis — A régi földrajzi fogalmak ezehután fejtetőre álltak — Felejtsük el a régi Söldrajzot és tanuljunk újat — A régi jővilágban, mikor még óceán -sem volt, öoeánrepüléssel sem törhette volna nyakát az ember, körülbelül úgy 100 millió esztendővel ezelőtt, Délamerika és Afrika között sem volt még tenger: a két földrész egy darab volt, csak azóta váltak el egymástól. Huszonötmillió esztendővel ezelőtt történt, hogy megrepedt a föld Ame- rika-Afrikában, mély hasadék képződött, melynek egyik partja Délamerika keleti partja, a másik partja Afrika nyugati széle volt ennek az ároknak, melyet tiz-husz évig a kisgyerekek is átugráltak volna, ma pedig óriási tenger terül el az akkori árokban és nem lát át egyik pontjáról a másikra a legjobb szemű búr 8 a legügyesebb brazíliai «em. De nemcsak Délamerikával és Afrikával van így a dolog: valamikor Északamerika, Grönland és Európa is összetartozott, egy földdarab volt. Sőt ez a két kontinens még később vált el egymástól, mint a déliek. Alfréd Wegener professzor 1912-ben hozta nyilvánosságra a kontinensek úszásáról szóló elméletét és most 17 év múltán teljesen egységes uj elméletet ad könyvében, most azonban már bizonyítékkal is szolgál. Már 1912 és 1913-ban méréseket végzett Wegener és ezek a mérések igazolták azt a számítását, hogy Grönland ma nyugati irányban „úszik*1, azaz Európától távolodik. A mérések megállapították, hogy Grönland valóban körülbelül évi 30 méteres sebességgel halad nyugati irányban. Miután a mérés asztronómiai nton történt, az elmélet ellenzői kétségbevonták a mérés hitelességét. Most azonban uj, teljesen hitelesített, egészen pontos csillagászati hosszuságmeghatáro- zások történtek, melyek megállapították, hogy Grönland az 1922—1927-ig terjedő öt esztendőben 180 méterrel tárolódott el Európától. Wegener elmélete tulajdonképpen a tengerek keletkezését akarta magyarázná és közben jutott Csizi lód bróm fürdő j kérjen prospektust Fürööigazgatóság, Csizfürőö, Slou. | ——mmn > ■ iihi wmw«umhi nm P' '"nami mm a kontinensek úszásának ötletéhez. A régi, iskola- felfogás szerint a kontinensek szilárd kőtömbök, amelyek szilárdan beékelődnek a föld kérgébe és a helyükről el nem mozdulnak. Wegener elmélete szerint viszont az .egyes földrészek egy valamikor összefüggő szárazíöldtömegnek a töredékei, mely repedés által darabokra vált. Ezek a töredékek, melyek sok kilométer mélységben különböző ásványi rétegekből állnak, bizonyos tekintetben úsznak egy mély-kőrétegen. A mélykőréteg sokkal súlyosabb a kontinensek anyagánál, de nem olyan merev és törékeny, mint a kontinens ásványai, hanem lágy, plasztikus, olyanforma, mint a pecsétviasz, vagy a szurok, csak még sokkal nagyobb mértékben. A mélykőréteg ilyen lágysága okozza azt, hogy a kontinensek tulajdonképpen úsznak, azaz helyüket a föld felszínén változtatják. A mostani kontinensek éppen úgy repedés utján származtak az anyakontinensből, mint ahogy az üsző jégtömbből repedés utján leválnak kisebb darabok. Eszerint a fölfogás szerint az Atlanti-óceán a földkérgen csak egy mély repedést tölt ki, amelybe benyomult. Ez a hasadás délen kezdődött és így haladt folyton tovább északnak, a tenger pedig mindenütt a nyomában járt ennek a folyamatnak. Igen érdekesen bizonyítja. Wegener ezt az állítását a kontinensek partjainak egybeillőségével. így például Délamerika parti kiszőgelléseinek Afrika partjain bemélyedés felel ,meg és a kisző- gellés beleillik pontosan a bemélyedésbe. Ez a frappáns érv hihetetlenül egyszerű és ami a legfurcsább: teljesen megfelel a tényeknek, Wegener azonban komolyabb bizonyítékot is t.ud: a valamikor összefüggő kontinensek azonos vidékein a geológiai tagozódás, illetve felépítés egyezéseket, vagy legalább is hasonlóságot mutat, így például az európai szénvidék egyenes folytatása az északamerikai szénlelőhelyeknek, mig a délafrikai Ka.pfőld hegyvidéke megfelel a buenos-ayreei kőzetrétegek jellegének és igy tovább. Megdöbbentő egyezések ezek, de még mindig fokozni lehet a teória valószínűségét. Igen eok állat és növényfajta van, amely az Atlanti-óceán mindkét oldalán egyforma fejlődéesel élt. vagy ál még ma is. Eddig ennek a feltűnő megegyezésnek magyarázatául azt, mondták, hogy összekötő száraz- földbidak húzódtak valaha a két kontinens közt, de a hidak idővel elsüllyedtek. Ez a magyarázat ma már nem egyeztethető össze a földkéreg mozgásának mechanikájával, mig a Wegener teóriája tökéletesen és egyszerűen megoldja ezt a kérdést is. A geológia igen rejtélyes kérdése volt eddigelé az is, hogy az úgynevezett permo-karbon korszak jégzónája kimutatható Brazíliában, Délafríkában, Indiában és Ausztráliában. Nehéz elképzelni, hogy valamely jégkorszak ilyen szórványosan lép fél s hog.-' ezeken a vidékeken önálló eljegesedés következett volna be, sokkal valószínűbb az a feltevés, hogy az eljegesedésnek van egy kiinduló területe, ahonnan mint valami központból terjed a jegesedés. Az úszó kontinensek elmélete ezt a rejtélyt is megoldja, amennyiben megállapítja, hogy Délamerika, Afrika, India, Ausztrália valaha a délsarki szárazfölddel egybefüggő egységes földdarab volt, tehát a déli sarkról indult meg minden irányban a jég vándorlása ezekre a területekre. A nagyLipcse, május 25. Ajuémet gytnaekölogiai társaság most ülésező kongresszusán Zauge- meister kömgsbergi tanár rendkívüli feltűnést keltő előadásában számolt, be orvostudományi felfedezéséről, amellyel megoldotta az orvostudománynak egy ősrégi, mostanáig megoldatlan problémáját. A kongresszus résztvevői egyértelműen korszakalkotónak jelentették ki Zangemeister professzor módszerét, amelynek segítségével feltétlen bizonyossággal megállapítható a. vérségi kapcsolat a gyermek és szülei között. Az orvostudomány úttörői évszázadok óta birkóznak ezzel a problémával és 1901-íben Landsteiner orvostanár a. vérségi kapcsolat kutatásia terén olyan felfedezést tett, amelytől a probléma végleges megoldását várták, de mindjárt hozzá is tehetjük, hogy — hasztalanul. Landsteiner tanárt a vértestecskék, a fehér és vörös vérsejtek vizsgálata vezette ama, hogy az emberiség vér sejtjeinek milyensége szerint négy, egymástól élesen elválasztható vércsoporthoz tartozó egyénekre osztható. A tanár által megállapított négy vércsoport, helyességét és érvényét ma már nem lehet kétség bevonni. Ez a módszer és felosztás azonban csődöt mondott, akkor, amikor a gyermek és szülei közötti vérségi köteléket akarták igénybevételével megállapiicmi. kiterjedésű jégkorszakok mindig vagy az északi, vagy a déli sarokról indulnak ki a sarkok környékére. A pólusok vándorlása is roppantul homályos geológiai feltevés volt. ezeideig, amig a kontinensek és igy a föld felületének szilárdságát, hittük. Amint azonban a kontinensek belyváltozását lehetségesnek tartjuk, meglepően egyszerűvé válik ez a bonyolult, kérdés is. Kétségtelenül nehéz máról holnapra beleélni magát az embernek abba, hogy a kontinens sem szilárd, hanem helyét, változtatja, ez a nehézség okozta azt, hogy Wegener kétségkívül zseniális Ezen a téren a vércsoportok felfedezése és e felismerésnek gyakorlati alkalmazása nagyon gyenge eredményt produkál. Hogy a szülök és gyermekük közötti vérségi köteléket pozitive meg lehessen állapítani, annak előfeltétele mindenekelőtt az volt, hogy az anya s gyermeke különböző alcsoportokhoz tartozzék. De még ha ez az előfeltétel adva is volt, ae apaságot akkor is csak áz esetek 25 százalékában és csupán hozzávetőlegesen lehetett konstatálni A módszer ugyanis kizárásos alapon dolgozott, vagyis: nem azt állapított a meg, hogy ki a gyermek apja, hanem, hogy kitől nem származ- hatik a gyermek. Zangemeister lanár további kulátásaihoz ezt a vércsoporLbeosztást vette alapul és sikerült olyan, főképpen technikai jellegű megoldást találnia, amely a kérdés eldöntésénél feltétlen biztonsággal alkalmazható. A tanár előadása során „élő anyaggal", apákkal, anyákkal és gyermekekkel demonstrálta módszerét. Egypár lényegtelen, inkább technikai tökéletlenségből folyó eltéréstől eltekintve az eredmény minden tekintetben helyesnek bizonyult. A korszalikotó fotometrikus eljárás az úgynevezett Tyndall-féle fényjelenségen alapszik. elmélete nem ment át az elmúlt 17 év alatt annyira a kőztudatba, amennyire megérdemelte volna, ez azonban nem jelent mást, mint azt, hogy a vaűó- ban mindent fölforgató uj elmélet gyakorlati eredményeit később fogja a tudomány is megérni. Nem véletlen az sem, hogy ugyancsak mostanában dőlt meg végérvényesen egy másik földrajzi babona is, az tudniillik, hogy a föld tökéletes gömb lenne, ha a sarkoknál nem volna egy kis bemélyedés. Mindnyájan úgy tanultuk, hogy a szélességi körök tökéletes körök és a legnagyobb köztük az egyenlítő. Hát most az- egyenlítővel is baj van. Megállapitották, hogy az egyenlítő nem kör. hanem ellipszis, a legnagyobb és a legkisebb átmérője közt 484 méter különbség van és hogy a legnagyobb átmérő véletlenül éppen a greenwichi délkörön megy át, mintha csak sejtették volna valamikor, hogy jó lesz a greenwichi délkört, iránykörnek venni! A tudós, akinek nevéhez az egyenlítő újabb pontos felmérésének érdeme fűződik, Heiskanen finn geodéziai professzor s Helmert német geodéziai tudós 1915-ben kezdett munkáját folytatva jutott el ehhez az eredményhez. Mindez azonban csak kezdete annak a . gyors- tempójú felderítő munkának, amely a háború óta kétszeres erővel folyik éppen a földrajztéren: nemsokára semmi sem válik be a régi iskolai földrajzkönyvből. Jó lesz újra földrajzot tanulni. A mérés technikáját Zangemeister tanár megjavította azáltal, hogy a fényrezgést m-agneti- kus jelenséggé változtatta. Zangemeister professzor előadása és az azt illusztráló demonstráció frappirozó hatással volt a kongresszusira, amelynek résztvevői kijelentették, hogy Zangemeister tanár módszerével az apaság megállapítása és kimutatása megoldóit kérdésnek tekinthető. Az orvostudomány tehát törölni fogja az emberiség szólástárából azt a régi római mondást: páter semper incertus. Tudományos forgácsok Minden nyersanyag, áru, gép, építmény, élelmiszer előállítása végeredményben csak bizonyos szénmennyiség elégetése árán történhetik. Ez a mennyiség a készítendő anyaghoz mérten nagyon különböző. így például 100 kg papiroshoz 70 kg, ugyanennyi bőrhöz 340 kg, malátakávéhoz 34 kg, cukorhoz 100 kg, liszthez 12 kg, csokoládéhoz 100 kg, pamutfonálhoz 250 kg, gumihoz 1600 kg szén szükséges (az árut mindig 100 kg-ként számítva), Egy négyzetméter ablaküveg készítése 50 kg, 100 darab tégláé 10 kg, 200 sörösüvegé 250 kg, egy kádfürdőé 5 kg. 100 liter söré 18 kg, 100 méter szöveté pedig 450 kg szenet igényét.-0A rovaroknak, testi nagyságukhoz képest, nagyabb szárnyúik van. mint a madarakna.k .©• Tiszta héliumgázban kétszerié gyorsabban terjed a hang, mint levegőben. ser Az Egyesült Államok bányahivatala 608 kultur- fihnet készíttetett, melyek a fontosabb ásványi termékek bányászatát, feldolgozását és gyakorlati alkalmazását tárgyalják. A filmek együttvéve 547 km. hosszúak s 1927-ben, 8410 előadás keretében, 2,381.900 néző előtt kerültek bemutatásra. ser A fa növése nem folytonos, mint eddig hitték. A mi égövünk alatt, évente csak egyszer, tavasz- szal nő, kb. 40 napon át. ser Finomra zúzott jégnek a betonmasszába való keverésével likacsos betondarabokat nyerhetünk. A jégdarabok ugyanis elolvadnak a betonban, a víz felszívódik és elpárolog; ; jégdarabok helye pedig mint likacs marad vissza. ser Egy londoni háztulajdonos feketére mázoltatta házának uccára néző falát. A fekete falfelületet csiezoltatta, úgyhogy az visszaveri a fényt s nem iá látszik feketének. A csodálatos külsejű ház nagy feltűnést, keltett Londonban. ser A kaliforniai Pataluma-baromfitenyésztő farmon — mely a világ egyik legnagyobb ilynemű intézménye, — 1260 villamos köítőgép működik, melyekben összesen 564.480 tojás fér el. E tojások kikeltéséhez naponta 14.000 kilowattóra áram szükséges. A gépekben naponként. 25.000 csibe jön a világra. 5i6WBBHtülllllllBIWiBIBIBIIIIIBWMHHMB—WB—PP Slatvini „Anna“ I lithinmtartalmu ásványvíz I Kutkczelosé.g: SPISSKÉ VLACHY Egy königshergi korszakalkotó felfedezésével megoldotta megállapításának Egyszerű fotometrikus módszerrel biztosan megállapítható az apa személye
