Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-26 / 119. (2044.) szám

10 'PMGM-MACteftRTRMO? 1929 májas 26, raMraap. Grönland eltávolodott Alfréd Wegener könyve a kontinensek úszásáról, a tengerek keletkezéséről India, Ausztrália, Afrika, Délamerika valamikor egy kontinenst alkotott a délsarki szárazfölddel—Az egyenlítővel is baj van: kisült róla, hogy nem kör, hanem ellipszis — A régi földrajzi fogalmak ezehután fejtetőre álltak — Felejtsük el a régi Söldrajzot és tanuljunk újat — A régi jővilágban, mikor még óceán -sem volt, öoeánrepüléssel sem törhette volna nyakát az ember, körülbelül úgy 100 millió esztendővel ezelőtt, Délamerika és Afrika között sem volt még tenger: a két földrész egy darab volt, csak azóta váltak el egymástól. Huszonötmillió eszten­dővel ezelőtt történt, hogy megrepedt a föld Ame- rika-Afrikában, mély hasadék képződött, melynek egyik partja Délamerika keleti partja, a másik partja Afrika nyugati széle volt ennek az ároknak, melyet tiz-husz évig a kisgyerekek is átugráltak volna, ma pedig óriási tenger terül el az akkori árokban és nem lát át egyik pontjáról a másikra a legjobb szemű búr 8 a legügyesebb brazíliai «em. De nemcsak Délamerikával és Afrikával van így a dolog: valamikor Északamerika, Grönland és Európa is összetartozott, egy földdarab volt. Sőt ez a két kontinens még később vált el egy­mástól, mint a déliek. Alfréd Wegener professzor 1912-ben hozta nyilvánosságra a kontinensek úszásáról szóló el­méletét és most 17 év múltán teljesen egységes uj elméletet ad könyvében, most azonban már bi­zonyítékkal is szolgál. Már 1912 és 1913-ban méré­seket végzett Wegener és ezek a mérések igazol­ták azt a számítását, hogy Grönland ma nyugati irányban „úszik*1, azaz Európától távolodik. A mérések megállapították, hogy Grönland való­ban körülbelül évi 30 méteres sebességgel halad nyugati irányban. Miután a mérés asztronómiai nton történt, az elmélet ellenzői kétségbevonták a mérés hiteles­ségét. Most azonban uj, teljesen hitelesített, egészen pontos csillagászati hosszuságmeghatáro- zások történtek, melyek megállapították, hogy Grönland az 1922—1927-ig terjedő öt esztendő­ben 180 méterrel tárolódott el Európától. Wegener elmélete tulajdonképpen a tengerek keletkezését akarta magyarázná és közben jutott Csizi lód bróm fürdő j kérjen prospektust Fürööigazgatóság, Csizfürőö, Slou. | ——mmn > ■ iihi wmw«umhi nm P' '"nami mm a kontinensek úszásának ötletéhez. A régi, iskola- felfogás szerint a kontinensek szilárd kőtömbök, amelyek szilárdan beékelődnek a föld kérgébe és a helyükről el nem mozdulnak. Wegener elmélete szerint viszont az .egyes földrészek egy valamikor összefüggő szárazíöldtömegnek a töredékei, mely repedés által darabokra vált. Ezek a töredékek, melyek sok kilométer mély­ségben különböző ásványi rétegekből állnak, bi­zonyos tekintetben úsznak egy mély-kőrétegen. A mélykőréteg sokkal súlyosabb a kontinensek anyagánál, de nem olyan merev és törékeny, mint a kontinens ásványai, hanem lágy, plasztikus, olyanforma, mint a pecsétviasz, vagy a szurok, csak még sokkal nagyobb mértékben. A mély­kőréteg ilyen lágysága okozza azt, hogy a kontinen­sek tulajdonképpen úsznak, azaz helyüket a föld felszínén változtatják. A mostani kontinensek ép­pen úgy repedés utján származtak az anyakonti­nensből, mint ahogy az üsző jégtömbből repedés utján leválnak kisebb darabok. Eszerint a fölfogás szerint az Atlanti-óceán a földkérgen csak egy mély repedést tölt ki, amely­be benyomult. Ez a hasadás délen kezdődött és így haladt folyton tovább északnak, a tenger pedig mindenütt a nyomában járt ennek a folyamatnak. Igen érdekesen bizonyítja. Wegener ezt az állí­tását a kontinensek partjainak egybeillőségével. így például Délamerika parti kiszőgelléseinek Afrika partjain bemélyedés felel ,meg és a kisző- gellés beleillik pontosan a bemélyedésbe. Ez a frappáns érv hihetetlenül egyszerű és ami a legfurcsább: teljesen megfelel a tényeknek, Wegener azonban komolyabb bizonyítékot is t.ud: a valamikor összefüggő kontinensek azonos vidékein a geológiai tagozódás, illetve felépítés egyezéseket, vagy legalább is hasonlóságot mutat, így például az európai szénvidék egyenes folytatása az északamerikai szénlelőhelyeknek, mig a délafrikai Ka.pfőld hegyvidéke megfelel a buenos-ayreei kőzetrétegek jellegének és igy tovább. Megdöbbentő egyezések ezek, de még mindig fokozni lehet a teória valószínűségét. Igen eok állat és növényfajta van, amely az Atlanti-óceán mindkét oldalán egyforma fejlődéesel élt. vagy ál még ma is. Eddig ennek a feltűnő megegyezésnek magyarázatául azt, mondták, hogy összekötő száraz- földbidak húzódtak valaha a két kontinens közt, de a hidak idővel elsüllyedtek. Ez a magyarázat ma már nem egyeztethető össze a földkéreg moz­gásának mechanikájával, mig a Wegener teóriája tökéletesen és egyszerűen megoldja ezt a kér­dést is. A geológia igen rejtélyes kérdése volt eddigelé az is, hogy az úgynevezett permo-karbon korszak jégzónája kimutatható Brazíliában, Délafríkában, Indiában és Ausztráliában. Nehéz elképzelni, hogy valamely jégkorszak ilyen szórványosan lép fél s hog.-' ezeken a vidé­keken önálló eljegesedés következett volna be, sokkal valószínűbb az a feltevés, hogy az eljegese­désnek van egy kiinduló területe, ahonnan mint valami központból terjed a jegesedés. Az úszó kontinensek elmélete ezt a rejtélyt is megoldja, amennyiben megállapítja, hogy Délamerika, Afrika, India, Ausztrália valaha a délsarki szárazfölddel egybefüggő egységes földdarab volt, tehát a déli sarkról indult meg minden irányban a jég vándorlása ezekre a területekre. A nagy­Lipcse, május 25. Ajuémet gytnaekölogiai társaság most ülésező kongresszusán Zauge- meister kömgsbergi tanár rendkívüli feltű­nést keltő előadásában számolt, be orvostu­dományi felfedezéséről, amellyel megoldotta az orvostudománynak egy ősrégi, mostanáig megoldatlan problémáját. A kongresszus résztvevői egyértelműen korszakalkotónak jelentették ki Zangemeister professzor mód­szerét, amelynek segítségével feltétlen bizonyossággal megállapítható a. vérségi kapcsolat a gyermek és szülei kö­zött. Az orvostudomány úttörői évszázadok óta bir­kóznak ezzel a problémával és 1901-íben Landsteiner orvostanár a. vérségi kapcsolat kutatásia terén olyan felfedezést tett, amely­től a probléma végleges megoldását várták, de mindjárt hozzá is tehetjük, hogy — hasz­talanul. Landsteiner tanárt a vértestecskék, a fehér és vörös vérsejtek vizsgálata ve­zette ama, hogy az emberiség vér sejtjeinek milyensége sze­rint négy, egymástól élesen elválasztható vércsoporthoz tartozó egyénekre osztható. A tanár által megállapított négy vércsoport, helyességét és érvényét ma már nem lehet kétség bevonni. Ez a módszer és felosztás azonban csődöt mondott, akkor, amikor a gyermek és szülei közötti vérségi köteléket akarták igénybevételével megállapiicmi. kiterjedésű jégkorszakok mindig vagy az északi, vagy a déli sarokról indulnak ki a sarkok kör­nyékére. A pólusok vándorlása is roppantul homályos geológiai feltevés volt. ezeideig, amig a kontinen­sek és igy a föld felületének szilárdságát, hittük. Amint azonban a kontinensek belyváltozását lehet­ségesnek tartjuk, meglepően egyszerűvé válik ez a bonyolult, kérdés is. Kétségtelenül nehéz máról holnapra beleélni magát az embernek abba, hogy a kontinens sem szilárd, hanem helyét, változtatja, ez a nehézség okozta azt, hogy Wegener kétségkívül zseniális Ezen a téren a vércsoportok felfedezése és e felismerésnek gyakorlati alkalmazása nagyon gyenge eredményt produkál. Hogy a szülök és gyermekük közötti vérségi köteléket pozitive meg lehessen állapítani, annak előfeltétele mindenekelőtt az volt, hogy az anya s gyermeke különböző alcsoportok­hoz tartozzék. De még ha ez az előfeltétel adva is volt, ae apaságot akkor is csak áz esetek 25 szá­zalékában és csupán hozzávetőlegesen le­hetett konstatálni A módszer ugyanis kizárásos alapon dolgo­zott, vagyis: nem azt állapított a meg, hogy ki a gyer­mek apja, hanem, hogy kitől nem származ- hatik a gyermek. Zangemeister lanár további kulátásaihoz ezt a vércsoporLbeosztást vette alapul és sike­rült olyan, főképpen technikai jellegű meg­oldást találnia, amely a kérdés eldöntésénél feltétlen biztonsággal alkalmazható. A tanár előadása során „élő anyaggal", apákkal, anyákkal és gyermekekkel demonstrálta módszerét. Egypár lényegtelen, inkább tech­nikai tökéletlenségből folyó eltéréstől elte­kintve az eredmény minden tekintetben helyes­nek bizonyult. A korszalikotó fotometrikus eljárás az úgynevezett Tyndall-féle fényjelenségen alapszik. elmélete nem ment át az elmúlt 17 év alatt annyira a kőztudatba, amennyire megérdemelte volna, ez azonban nem jelent mást, mint azt, hogy a vaűó- ban mindent fölforgató uj elmélet gyakorlati ered­ményeit később fogja a tudomány is megérni. Nem véletlen az sem, hogy ugyancsak mostaná­ban dőlt meg végérvényesen egy másik földrajzi babona is, az tudniillik, hogy a föld tökéletes gömb lenne, ha a sarkoknál nem volna egy kis bemélyedés. Mindnyájan úgy tanultuk, hogy a szélességi körök tökéletes körök és a legnagyobb köztük az egyenlítő. Hát most az- egyenlítővel is baj van. Megállapitották, hogy az egyenlítő nem kör. hanem ellipszis, a leg­nagyobb és a legkisebb átmérője közt 484 méter különbség van és hogy a legnagyobb átmérő véletlenül éppen a greenwichi délkörön megy át, mintha csak sejtet­ték volna valamikor, hogy jó lesz a greenwichi délkört, iránykörnek venni! A tudós, akinek nevéhez az egyenlítő újabb pontos felmérésének érdeme fűződik, Heiskanen finn geodéziai professzor s Helmert német geodé­ziai tudós 1915-ben kezdett munkáját folytatva ju­tott el ehhez az eredményhez. Mindez azonban csak kezdete annak a . gyors- tempójú felderítő munkának, amely a háború óta kétszeres erővel folyik éppen a földrajztéren: nemsokára semmi sem válik be a régi iskolai földrajzkönyvből. Jó lesz újra földrajzot tanulni. A mérés technikáját Zangemeister tanár meg­javította azáltal, hogy a fényrezgést m-agneti- kus jelenséggé változtatta. Zangemeister professzor előadása és az azt illusztráló demonstráció frappirozó hatás­sal volt a kongresszusira, amelynek résztvevői kijelentették, hogy Zangemeister tanár módszerével az apa­ság megállapítása és kimutatása megoldóit kérdésnek tekinthető. Az orvostudomány tehát törölni fogja az em­beriség szólástárából azt a régi római mon­dást: páter semper incertus. Tudományos forgácsok Minden nyersanyag, áru, gép, építmény, élelmi­szer előállítása végeredményben csak bizonyos szénmennyiség elégetése árán történhetik. Ez a mennyiség a készítendő anyaghoz mérten nagyon különböző. így például 100 kg papiroshoz 70 kg, ugyanennyi bőrhöz 340 kg, malátakávéhoz 34 kg, cukorhoz 100 kg, liszthez 12 kg, csokoládéhoz 100 kg, pamutfonálhoz 250 kg, gumihoz 1600 kg szén szükséges (az árut mindig 100 kg-ként számítva), Egy négyzetméter ablaküveg készítése 50 kg, 100 darab tégláé 10 kg, 200 sörösüvegé 250 kg, egy kádfürdőé 5 kg. 100 liter söré 18 kg, 100 méter szö­veté pedig 450 kg szenet igényét.-0­A rovaroknak, testi nagyságukhoz képest, na­gyabb szárnyúik van. mint a madarakna.k .©• Tiszta héliumgázban kétszerié gyorsabban ter­jed a hang, mint levegőben. ser Az Egyesült Államok bányahivatala 608 kultur- fihnet készíttetett, melyek a fontosabb ásványi ter­mékek bányászatát, feldolgozását és gyakorlati al­kalmazását tárgyalják. A filmek együttvéve 547 km. hosszúak s 1927-ben, 8410 előadás keretében, 2,381.900 néző előtt kerültek bemutatásra. ser A fa növése nem folytonos, mint eddig hitték. A mi égövünk alatt, évente csak egyszer, tavasz- szal nő, kb. 40 napon át. ser Finomra zúzott jégnek a betonmasszába való keverésével likacsos betondarabokat nyerhetünk. A jégdarabok ugyanis elolvadnak a betonban, a víz felszívódik és elpárolog; ; jégdarabok helye pedig mint likacs marad vissza. ser Egy londoni háztulajdonos feketére mázoltatta házának uccára néző falát. A fekete falfelületet csiezoltatta, úgyhogy az visszaveri a fényt s nem iá látszik feketének. A csodálatos külsejű ház nagy feltűnést, keltett Londonban. ser A kaliforniai Pataluma-baromfitenyésztő farmon — mely a világ egyik legnagyobb ilynemű intéz­ménye, — 1260 villamos köítőgép működik, me­lyekben összesen 564.480 tojás fér el. E tojások kikeltéséhez naponta 14.000 kilowattóra áram szük­séges. A gépekben naponként. 25.000 csibe jön a világra. 5i6WBBHtülllllllBIWiBIBIBIIIIIBWMHHMB—WB—PP Slatvini „Anna“ I lithinmtartalmu ásványvíz I Kutkczelosé.g: SPISSKÉ VLACHY Egy königshergi korszakalkotó felfedezésével megoldotta megállapításának Egyszerű fotometrikus módszerrel biztosan megállapítható az apa személye

Next

/
Thumbnails
Contents