Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-26 / 119. (2044.) szám

A magyar nyelv joga a ruszinszkói országos képviselőtestület ülésén Ungvár, május 24. (Btosaimazkói e&erkesztöségiOiüytől.) A szer­dán reggel kezdődő ruszimszkói országos kópráeeliőtestiMeti ülés kiemelkedő pontja veit a déli! órákban Hokky Károly magyar pá rtiszövet ségi kéfpvieelőteetüjleti tag felsaó- ialása. Hokky íhosezaíbíb indokolással alátámasz­tott javaslatot nyújtott be a közgyűlés elé, melyben rámutatott arra, (hogy az országos elnökség által az országos választmány és képvi sélő testület működésének megkezdése előtt elkészített költségvetési javaslat bizo­nyára úgy az állam, mint Ruszánszífcó mini­mális gazdasági érdekeinek figyelembe vé­telével készült el s igy ás 43 millió korona szükségletet mutatott ki. Ezt a javaslatot az 3rszagos elnök a kormány elé terjesztette, jitnely azt majdnem ötven százalékban redu­kálta s ezzel Ruszinszkói jogos igényeitől el- itötte. -V • ..j:U Javasolja tékát, hogy a* országos kép viselő testül éti ülés a Je­lenleg tárgyalás alatt álló költségvetés helyett az eredeti és már irattárba helye­zett, 43 milliós költségvetést vegye tár­gyalás alá. A Hokky javaslata fölötti szavazásra az ebédszünet miatt csak délután került a sor. Az ellenzéket ekkor az a meglepetés érte, hogy a javaslatot helyeslő és mellette fel i« szólaló cseh agrárok felsőbb utasításra el­lene szavaztak a Hokky javaslatának í csupán Demíkó Mihály KurtyákHpártis, vala­mint Győré Ármin kommunista képviselő- eetjOleti tag szavazott mellette. A szavazás megejtése előtt Siménfalvy Árpád dr„ a ruszLnezkói magyar pártszövet­ség másik (képviselőtestületi tagja, kért szót 5s a magyar nyelv jogát megvédendő, a kö­vetkező előterjesztést tette az elnökségnek: gaz, hogy a népszámlálás szerint Ruszinsz- £Ó magyarsága nem éri él a 20 százaléknyi örvényes arányssáimot és igy e gyűlésen sak sasok a tárgyaik tárgyalhaiók magyar lyelven, melyek egy-egy magyar járást is érdekelnek, ámde a költségvetés minden rontja olyan, (hogy minden magyar járást is kdekel, Kérem tehát az elnökséget, hogy ngy a javaslatokat, mint a szavazásra fel­tett kérdéseket magyarul is tolmácsol- tassa. Jgyanosak kérem a magyar felszólalásnak ÜŐmnyelvre való lefordítását is. E kérésem ndóka az, hogy ezen az ülésen nagy szám­nál vannak még a kormánypártot támogató sépviselőtestüiefci tagok között is olyanok, kik csak magyarul értenek. A tárgyalás ko­molysága és az ügyek fontossága tehát meg- Ivánja, hegy mindenki tudja, miiről van sző tten, vagy mire kell szavaznia. Jech elnök e kérelemre természetesen ta­gadó választ adott, sápén annyit jegyzett meg, hogy tekintettel esz a csak magyarul értőkre és igyekezni og a javaslatokat magyarul is ismertetni. Ezután a költségvetés részletes tárgyalá- a következett, mely az egész csütörtöki na- xrt lefoglalta. Csütörtökön az országos káp- iselőtestület meg is szavazta a fcöltség- etést Az üdvös Indítványok egész sorát nyujtották ke a magyar képviselőtes­tületi tagok A magyar ellenzéki pártszövetség kép- íselőteátületi tagjai az üdvös indítványok gész sorát terjesztették be az elnökséghez, i in tégy igazolásául annak, hogy ha, a kormánytöbbség valóban a választó és adófizető polgárság javát akarná, mind­ezeket a® indítványokat pártfogolnia kel­lene. tmde a kormánytöbbség a legszigorúbb ártdiktatura alatt lévén, még azokat az indítványokat sem meré­szeli megszavazni, amelyek mellett egyik- másik tag helyeslőleg és pártolólag szólal feL elenleg tehát az a helyset a ruszinszkói or- zágoő képviselőtestületben, hogy a magyar szavazatokkal is támogatott cseh agrárpárti képviselők a nép javára ndgáló agrárórdekü indítványokat íb el­vetik. Cíáltő példája enmeh a Siménfalvy Árpád r. magyar ellenzéki pártiszövetségi kép- ieeflőtestületi tag egyik indítványa,, melyben íofcky és Demkó képviselőtársaivaJ együt- eéan indítványozta, hogy állíttassák fel Beregszászon egy ruszin- magyar nyelvű föMrtiives- és vincellér- szakiskola. Ennek az iskolának egyik szakosztálya cí­mén szervezítessék mielőbb egy dohányker­tészeti iskola a legnagyobb dohánytermő vi­dék központjában, Nagyiszőllőeön s e célra vétessék fel a költségvetésbe 500.000 korona. A közgyűlés az indítványt Kroó Sándor cseh agirár-zsidőpártá tag ellenind itiván yára elvetette. Ugyancsak indítványt nyújtottak be a ma­gva rpárti tagok, hogy egy Beregszászon, Munkácson és Ungváron felállitandő magyar interné tus céljaira egy millió koronát irá­nyozzanak elő, s addig is, mig az internáiju- sok létesülnek, a vidékről bejáró magyar tanulók részére napközi otthont szervez­zenek. Az ungvári, munkácsi, huszti és nagy,szol­lóéi községi könyvtárak kifejlesztése oédjára' 100.000 koronát javasoltak képviselőink fel­venni Az ominózus vistki hid ügyének megoldá­sára képviselőink indítványozták, hogy e célra, valamint a hozzá vezető ut kiépitésére 1 millió korona vétessék fel a költségvetésbe. Indítványozták végűi, hogy 2 millió koro­na áJlittassék be a Tisza szabályozásának költségeire, mely összeggel a Tisza partja Királyházától Tiszaujlakig építtessék ki, va­lamint a Latorca, Túr, Határ, Bolyva és Szalva folyók szaibályoztiassanak. A magyar színtársulatról sem feledkeztek meg képviselőtestületi tagjaink, amennyiben a magyar színtársulat javára, a magyar or­szágos szintpártoló egyesület részére és a színjátszás nívójának emelésére, valamint a művészek megélhetésének biztosi tására 100 ezer korona vétessék fel a költségvetésbe, de ugyancsak 100 ezer korona vétessék fel a magyar testnevelés, illetve a magyar sport- egyesületek támogatására is. Mondanunk sem kell, hogy az indítványok nagyobbrésae a cseh .agrárok ellenállásán Bűntársa van avarannói — Elto&atásáról még semmi hir — Vártáimé, május 25. Paclik Mátyásné gyil­kosát még mindig nem sikerült kézrekerite- ni. A nyomozás újabb fázisában fölmerült az a lehetőség, hogy Bélává Istvánnak esetleg tettestársa is volt. Ez a föltevés arra a tényre támaszkodik, hogy a gyilkos a bűntény elkövetése után lemosta a ráfröccsent vért sa délelőtti rapporton már (tiszta ruhában jelent meg. Mivel bizonyos, hogy a rapporton a frissen mosott ruha föl­tűnt volna, valószínű, hogy a gyilkos a vérfoltos ruháit valahol elrej­tette, vagy pedig valaki átvette tőle elrej­tés végett. Lehet azonban, hogy a gyilkos valahol ruhát kerített s a vérfoltosat eldobta. Szülőfaluja egyébként meglehetősen ked­vező bizonyítványt állított ki a gonosztevő­iről. Józan, dolgos legénynek ismerték s kü­lönösen azt hangoztatják, hogy a leányokat és asszonyokat föltűnően kerülte. Az utazó király Ferdinánd bolgár király mozgalmas élete — A Kóburg-palotától a Kóburg-palotáig — 17 merényleten és egy összedöntött trónon keresztül — Roselius könyve Kóburg Ferdinándról A bécsi Kóburg-palotában „kis profesz- szor“-nak hívták a kis Ferdinándot. Még nem volt világos a horoszkóp, nem tudták róla, hogy fejedelem és király lesz. Ferdi­nánd maga is nevetett volna rajta, ha ilye­neket jósolnak. Bogarakat, hernyókat, lepké­ket gyűjtött, 13 éves korában fölfedezett egy addig ismeretlen madárfajtát, egy ornitoló­giái társaság a tagjává választotta. Ajándékul mindig tudományos könyveket kért és kapott és legfőbb vágya az volt, hogy utazni mehes­sen. 1879Jben bátyjával, Ágosttal, a brazíliai császár vejével útra kelhet Brazíliába. Lisz- szabonban meglátogatják a királyi rokono­kat, majd hosszú tengeri ut után megérkez­nek Dóm Pedro császár székhelyére, Rio de Janeiróba. A császári rokon nagyon megörül a fiatal Ferdinándnak, mert ő is nagy tudós, szereti a botanikát. Brazília belső területe ezidőtájt még nem volt földerített, civilizált terület s a két Kóburg-herceg sok veszélyes expedíciót csinált keresztül, amig vadászgat- va bekalandozta a vidéket. Megmászták az Itatiaia csúcsot, Brazília legmagasabb pont­ját érve el 2700 méteren. Mikor aztán bolgár fejedelemként Abdul Hamid 'szultánt látogatja meig, akkor is a régi Ferdinánd még. A szultán megkérdezi, mi a kívánsága, hogy mint vendég jól érezze magát. Ferdinánd igy felel: — Egyetlenegy kívánságom van, szaba­don és akadály nélkül akarok növényeket gyűjteni Kísázsiában! Uralkodása elején rögtön kihasználja ural­kodói hatalmát arra, hogy tudományos szen­vedélyének hódoljon. Euxinogradban, a Fe­kete-tenger partján fekvő nagyszerű parkot létesit, csupa exótikus növény, a legcsodála­tosabb pálmafajták díszítik. Euxinograd siva­taga egyszerre paradicsommá válik ... feje­delmi parancsszóra. Az Iskernél fekvő vad erdőségben, vranai birtokán Kina, Japán, Algier válogatott nö­vényeit honosítja meg, lombos és tűlevelű fákat, gyümölcs- és zöldségkerteket teremt. Bulgária nagyon sokat köszönhet uralkodó­jának, mert Ferdinánd beutazta egész biro­dalmát és a változatos kiimának megfelelően mindenütt alkalmas növényfajtákat telepitett meg s az erdőségekbe vadállományt hozatott. Szófiában megteremtette a bolgár nemzeti múzeumot a saját gyűjteményével, majd megalkotta a királyi kertet s az ahhoz csat­lakozó állat- és vadaskertet. Ez a vadaskert és állatkert ma is az egyetlen a Balkánon. Királyi passzió, ilyen intézményeket létesí­teni, de hány királynak nem voltak ilyen passziói. Ferdinánd tudós volt és mindenek­előtt természetbarát. Egyik szófiai sétája al­kalmával egy sebesült galambot talált, föl­vette, melengette, inajd hazavitte s meg­hagyta, hogy gondozzák a galambot. Később a minisztertanácson elnökölt és eszébe jutott a galamb. Rögtön elküldött, hogy tudakozód­janak a galamb állapota után. Gyermekeivel tnagy sétákat rendezett és az ilyen séták ked- veltették meg fiával, Borisszái is a termé­szettudományokat. A háború szerencsétlen kimenetele után Ferdinánd visszavonult újra Wienbe, a Kó- burg-villába. Szerény jövedelme maradt, de még ennek megfelelő kiadásokat sem enged meg magának, hogy a megtakarított pénzé­ből utazhasson. Ilyenkor szerencse az, ha tu­dóskirály valaki, a királyt nyugalmazzák, megmarad a tudós. Ernst Roselius, aki elkí­sérte Ferdinánd királyt útjaira, most „A ki­rály utazik“ cimen megjelentette ezeknek az utaknak a történetét. Három évvel ezelőtt Egyiptomot kalandoz­ta be. Rá egy évre Délamerikában újította tföl ifjúkori emlékeit, most pedig Keletafri- kából várják őt vissza. Nagyszerű gyűjtemé­nyei, melyeket útközben szerez, mind előre a szófiai nemzeti múzeumnak vannak szán­va. Két évvel ezelőtt is maga vitte az uj zsákmányt Szófiába. A tudós nem felejti el az uralkodót és megemlékezik volt népéről. Aki ezekutám azt merné mondani, hogy Jókai regényeinek alakjai csak az irő fantáziájában éltek és semmi közük a valóságos élet figuráihoz, az hazudik. íme, itt van a modern élet egyik nagy romantikusa, Ferdinánd király, akit nem változtat meg az autó, a repülőgép és a technika semmi félelmetes vívmánya: gyer­mekien egyszerű, jó ember tudott maradni ebben a látszóan hideg és rideg korban is. Mikor még király volt, euxinográdi kasté­lya mellett nagyon sokat gyönyörködött a tengerparton egy fóka játékában. A fóka mindennap megjelent, mikor a király egye­dül sétált a strandon és órákon át gyönyör­ködtette ügyes mozdulataival a királyt. Fer­dinánd nagyon megkedvelte ezt a fókát és írendeletet adott ki, hogy ezt a fókát nem szabad bántani. Mint mindenütt, úgy Bulgá­riában is vannak emberek, akik nem tudnak olvasni, ennélfogva nem vesznek tudomást (a rendeletekről. így történt itt is. Ráadásul még török is volt a szegény halász, akinek a tfóka láttára hirtelen kapitális ötlete támadt: megfogta a fókát és elvitte ketrecbe zárva mutogatni. Ferdinánd király maga sietett a halász után, aki vándor fókacirkuszával a hetedik (határban járt már, megvette tőle pár száz leváért a rabságba jutott szerencsétlen álla­tot, azután visszaengedte a tengerbe. Más jellemző anekdóta Ferdinánd életéből az, amelynek egy tengerészkapitány a főhő­se. A kapitány ismerte már a sokat utazó ki­rályt és nagyon megörült, mikor éppen 1927 Szilveszterén megint összetalálkoztak a „Sierra Moréna" gőzös fedélzetén. Elbeszél­gettek, mint öreg tengerjárókhoz illik. Köl­csönösen beszámoltak egymásnak arról, mit csinálnak a „gyerekek". Közben megállapí­tották, hogy hát: 1— öregszünk bizony! Erre a királynak eszébe jut valami, meg­52í9j H|lí 7 ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tarta'om, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha Kényelmes el­szállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: SIOYAL MAIL LKNE PRAHA II., KYBERNSKA 24/Xa (kérdezi a kapitányt, hogy hát mennyi idős is most már az uj évben. — Hatvankilenc leszek ebben az évben! — felelt a kapitány. — Hiszen akkor egy évvel öregebb nálam! — Ej, a ménkű teremtette! — káromkodik a kapitány. — Azt hittem, hogy Feleég leg­alább tiz évvel idősebb nálam! Ferdinánd nevetve fordult környezetéhez: — Látjátok, ezért a kedves modoráért sze­retem én ezt az embert! ... Va Ipar alsóban a fogadására rendezett ünnepi vacsorán kedves közvetlenséggel tár­salgóit késő éjszakáig. A társaság központja volt, mindenki el volt ragadtatva tőle. Az egyik jelenlévő diplomatával balkáni emlé­keiket idézgették föl. A szerajevói gyilkos­ságról beszélve, elmondotta, hogy mikor Fe­renc Ferdinánd és felesége ellen a merény­letet elkövették, az orgyilkosok igy távira­toztak meg a gyilkosságot: — Jól adtuk el a két csikót! — Majdnem én lettem a harmadik csikó! — tette hozzá komolyan a király és elbeszél­te, hogy az udvari vonat ellen is merényletet terveztek ugyanakkor és ha nem száll át másik vonatra, nem menekülhet meg. A merénylők igy is megszimatolták Fer­dinánd menekülését azalatt, amig szerb föl­dön járt és csak egyik hű szolgájának lélek­jelenléte mentette meg a haláltól. Ez a me­rénylet csak egy volt a tizenhét közül, mely­nek izgalmait keresztülélte ... így aztán nem csodálná senki, ha nem is akarna többé király lenni, még akkor sem, iha ráparancsolnának. A tudós élete bizton­ságosabb a Balkánon a királyok életénél... Mozgó járda a newyorki földalatti vasutak alag- utjában. Az angol feltalálók tekintélyes egyesüle­te, a londoni ínstitute of Patoniecs legutóbb ki­adott évkönyvében fölsorolja azokat az ajóonságo- kat, melyek még a feltalálók leleményességére várnak. Ezek között nem utolsó helvot foglal el az a borotva, melyet sohasem kell köszörülni, sötét­ben is működő fényképezőgép, hajlítható üveg, mozgó járda stb. A véletlennek érdekes játéka, hogy a fenti könyv kiadása előtt néhány nappal a newyorki forgalmi hivatal megkezdte a mo^ő járda építésének előmunkálatait. Ugyanis Newyork- ban a reggeli és esti órákban a tömegáramlás oly nagy, hogy a forgalmat zökkenő nélkül lebo­nyolítani alig lehet. Ez a hiányosság irányította a közlekedési rend vezetőinek figyelmét a mozgó járdák alkalmazására, ahol csekély vontatóerő mel­lett a legnagyobb forgalom is könnyedén lebonyo­lítható. A mozgó járda a végtelen szalag elvén alapszik s lényege két fix forgó henger, melyen egy összekapcsolt szalagszerii lap foglal helyet. A súrlódási erő folytán a lap állandóan mozog e igy kiválóan alkalmassá válik szállításra. A newyor­ki forgalmi hivatal közlése szerint a mozgó járdát az uttést alatt a földalatti vasút alagutjában épí­tik meg. Azokon a vonalakon, ahol feltűnően nagy a forgalom, ott megszüntetik a földalatti vasút üzemét s csak a kezdő- és végállomáson, valamint a közbeeső számtalan ponton elhelyezett forgó hengerekre és tartó kerekekre fektetett szalagsze- rü mozgó lapon bonyolítják majd le az utasszffl- litást. Itt tulajdonképp arról van szó, hogy egymás mellett három lap fut, mely közül az első 4.8. a második 9.6, a harmadik 14.4 km.-t teljesít órán­ként s ez utóbbi szalag padokkal is el van látva, Az utasok az állomásokon minden nehézség nél­kül szállhatnak fel vagy hagyhatják el akár a leg­gyorsabb szállítószalagot is, igy önmagától meg­szűnik a városok belsejében haladó vasutak hát­ránya, a tolakodás s az állandó megállásokkal járó időveszteség. Mindebből az következik, hogy a szállítószalag üzemének birtokában tulajdonkép­pen oly nagy vonatsürüséggel lehet számolni, ami a rendes vasutaknál lehetetlen s igy akár minden uccakereszteződésnél egy állomást lehet építeni a forgalom igényeinek legtökéletesebb kielégítésé­re. A vontatóerő a mozgó iárda üzeménél — te­kintettel arra, hogy a megálláshoz és indításhoz nem szükséges áram — igen gazdaságos s ha az állomásokat tényleg szaporítják, úgy a legnagyobb előnye az lesz, hogy mindenki pontosan céljáig haladhat. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét Gazdagt ártalommal jelenik me? minden csütörtökön 1369 májas 26, vasárnap.________________________ 11

Next

/
Thumbnails
Contents