Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-26 / 119. (2044.) szám

T929 május 26, vasárnap.

Ruszinszkó orvosai nemzetiségi különbség nélkül tiitakoznak az orvosi gyakorlatról és az orvosi kamarákról szóló retrográd

javaslatok ellen

Az ungvári és munkácsi orvosi kar impozáns gyűlése egyhangúan elutasítja a közegészségügyi

minisztérium terveit

Uhgvár, május 26.

(Ruszin szkói szerkesztő s égünk tői.) Az ungvári és vidéki orvosi kar tiltakozó gyűlése, amely az ungvári Társaskör nagytermében folyt le tegnap, késő este, egyik jele azon megütközésnek, melyet a közegészségügyi minisztérium orvosi javaslatai keltettek szerte, az egész köztársaság orvosai között A gyűlésen Kerekes István dr., az orvosszövetség elnöke elnökölt, aki rámutatod a közegészségügyi javaslatokban foglalt sérelmek súlyos következményeire s annak a véleményének adott kifejezést, hegy e nehéz pillanatokban az egész orvosi kar, nemzetiségre való tekintet nélkül, egységesen fog fellépni a sérelmes javaslatok törvényerőre való emelése ellen.

A gyűlésen a javaslatokat Brascsajkó Antal dr. ismertette. Rámutatott arra a sérelemre, mely szerint járványok esetén ed lehet rendelni az orvosi kar mozgósítását e bármelyik gyakorló orvost 40 korona napidijjal kirendelheti a hatóság a járványos vidékre. A ikö- telező katonáskodáson kívül egyetlen foglalkozási ágiban működő ,polgárokat nem lehet e núnőségükben (mozgósítani, csak az orvosokat akarják.

Ezzel bizonytalan időre elveszik az orvos pácienturáját, ami egyenlő sokszor a teljes tönkreté telükkel.

Ugyancsak ismertette az orvosi díjszabásnak a minisztérium megállapításáról szóló javaslatot, végül sérelmezte azt a szándékot, tmelylyel a ruszinszkói orvosi kamara felállítását a kormány ismét eltolni szeretné. A gyűlés végül is a következő határozati javaslatot fogadta el:

„A kormány 2134. sz. törvényjavaslata az orvosi praxisról és a 2135. sz. törvényjavaslata az orvosi kamarákról, melyek a napokban lesznek elfogadás végett a nemzetgyűléshez terjesztve, több oly intézkedést tartalmaz, amely súlyosan érinti, sőt lealacsonyítja az orvosi hivatást és annak érdekeit úgy anyagilag, mint erkölcsileg veszélyezteti.

Uagrár és környékének minden orvosa a leghatározottabban tiltakozik a javaslatok ellen, melyeket az orvosi kar képviselői, az orvosi kamarák és organizációk javaslatainak értékelése nélkül terjesztették elő.

A tiltakozó gyűlés teljes mértékben csatlakozik azon javaslatokhoz, melyeket a csehországi orvosi kamarák nyújtottak át a kormánynak azzal a hozzáadással, hogy kérésüknek a magas nemzetgyűlés eleget tegyen.

Kéri ezenkívül a gyűlés, hogy Ruszinszkó orvosai kapják meg az orvosi kamarát Ung- vár székhellyel és tiltakozik az ellen, hogy a kamara felállítása későbbi időpontra halaszta ssék el.“

A határozati javaslatot a gyűlés egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy azt pártfogás végett az összes nemzetgyűlési képviselőknek és kluboknak, valamint a parlament elnökségének és közegészségügyi minisztériumnak megküldi.

Munkács orvosai egy táborban

Munkács, május 25. A munkácsi és környékbeli orvosi kar a tegnap este tartott nagygyűlésen ugyancsak foglalkozott a javaslat sérelmes rendelkezéseivel. A munkácsi városháza nagytermében lezajlott népes gyűlésen, melyen az orvosok csaknem teljes számban megjelentek, Rosenfeld Bernát dr. elnökölt, kinek rövid megnyitója után Pejse Vacláv dr. kórházi igazgató-főorvos, Munkács város alpolgármestere tette kemény, de tárgyilagos kritika tárgyává a tervezet sérelmes rendelkezéseit, kifejezést adva az afölött támadt általános elkeseredésnek, hogy a szakkörök részéről felmerült kívánalmakat teljesen figyelmen kívül hagyta. Rendkívül sérelmesnek tartja az orvosi honorárium kérdésének az orvosi kamarák hatásköréből a minisztérium hatáskörébe való utalását. Még sértőbb, hogy az orvosi ténykedésért fizetendő összegnek nem a minimumát, hanem a maximumát fogja a minisztérium a javaslatnak törvényerőre emelkedése esetén megszabni. Egyenesen megszégyenítő, az orvosi kar önérzetét a legmélyebben sértő ennek a rendelkezésnek indokolása, mely szerint a maximális szabályozás azért szükséges, hogy „a szociálisan gyengébb rétegeket az orvosok kizsákmányolási törekvéseitől megvédjék". Még lealázóbb a sérelmezett rendelkezésnek az a „korrekciója", hogy a páciens az esetben, ha elismeri és belátja, hogy orvosa a maximális összegnél többet érdemel, saját jószántából azon felül is honorálhatja a kezelőorvost.

Ezzel a .,borravaTó“-r ends zerrel a pincérek önérzete nem tudott megbarátkozni g most — törvényes rendelkezéssel — az orvosi karra nézve akarják ezt meghonosítani.

Alapos kritika tárgyává tette Pejse dr. a szakorvosi cim elismerésének az orvosi kamaráktól, ugyancsak az egészséügyi minisztérium hatáskörébe való utalását, egyes orvosoknak, mint például az egyetemi tanároknak a fegyelmi- és becsületibiróságok hatásköréből való kivonását, a fegyelmi eljárásnál az ügyvédi képviselet megengedését, a kötelező és ingyenes statisztikai adatgyűjtést, végül az orvosok mobilizálását epidémia esetén. Erre egyetlenegy foglalkozási ágban sincs példa.

Péter Zoltán dr. egyes vonatkozásokban kiegészítette a Pejse dr. által mondottakat. Kifejtette, hogy

az orvosi praxisról és kamarákról szóló törvényjavaslat nemcsak az orvosi karnak árt, hanem a széles néprétegjeknek is, mert ha megnehezítik az orvosoknak' az anyagi gondoktól való mentesülését, akkor nem is élhetnek hivatásuknak teljes odaadással. Az orvosoknak kivételes rendeltetésük, kivételes kötelességeik vannak s ennek megfelelőleg kivételes jogokat is kell adni számukra/

Geiger dr. arra mutatott rá, hogy mig a régi időben, amikor még nem volt külön egészségügyi minisztérium, amikor jogászok intézkedtek legfőbb fokon a közegészségügyi dolgokban, csak a közszolgálatban állott orvosokkal próbáltak rendelkezni. Most az egészségügyi minisztérium a javaslattal az

módon akarja saját rendelkezési jogköre alá vonni, hogy az valóságos rabszolgasorsot jelent.

Pinta ruszinszkó! egészségügyi referens, aki a minisztérium s az Országos Hivatal képviseletében szintén megjelent a gyűlésen, kénytelen volt beismerni, hogy vannak a törvényjavaslatnak igen fájó pontjai, melyeket orvosolni kell.

Az orvosok mobilizálásának és a statisztikai adatok gyűjtésének és beszolgáltatásának fontosságát azonban mindenképpen indokolttá szerette volna fenni. Gyenge érvelése természetesen minden hatás nélkül maradt.

PéteT dr. hangoztatta még annak szükségességét, hogy taz egészségügyi minisztérium élén szakembelr (orvos) álljon, majd Rosenfeld dr. cáfolt rá Pinta azon állítására, hogy a hatóságoknak már az 1876. évi XIV. törvénycikk értelmében is jogukban állott járvány idején az orvosokat mozgósítani, az idézett törvénycikk ugyanis azt >a megszorítást tartalmazza, hogy az orvosok kirendelése járvány esetén csakis saját lakhelyük területére szólhat;

Ezután Ruzsicska dr. cseh nyelven, Zinye dr. pedig magyaT nyelven felolvasta a határozati javaslatot, mely többek között a következőket tartalmazza:

A törvényjavaslatnak több olyan újítása, mint amilyen pl. a maximális tarifa megszabása, az orvosok főképpen szellemi és erősen individuális munkájából mechanikus akkord-robotot akar csinálni. Elveszi azon legelemibb jogunkat, hogy az orvosi honoráriumot karunk legmagasabb erkölcsi fokon álló testületé, az orvosi kamara állapítsa meg — (és átruházza ezt a minisztériumra.

Az autonóm jogok megsértésének csucs- ipontja az az intézkedés, mely szerint ügyvédeket lehet a kamara fegyelmi eljárásába bevonni. Hivatásos ügyvéd bevonása ellenkezik a becsületbiróság fogalmával, melyben nem annyira az írott törvénynek kell győznie, hanem az orvosetikai felfogásnak.

A tervezet 16-ik §-a, mely egészségügyi veszély idejére az orvosok úgynevezett „mozgósítását" rendeli el, súlyosan veszélyezteti egész karunk érdekeit, mert ez a látszólagos jó gondolat nincs pontosan és világosan körülhatárolva. Ez az intézkedés karunkat mint egyedüli osztályt állítja kivételes törvények alá.

Példátlan a tervezet 14. §-a is, mely arra kényszeríti a gyakorló orvosokat, hogy teljesen ingyen álljanak az egészségügyi rendelkezések kivitelének szolgálatába.

A törvényjavaslat említett pontjaival aa egész orvosi kairt gondnokság alá helyezi.

Az egyhangúlag elfogadott határozatot felterjesztik a kormányhoz s megküldik az összes képviselőknek és szenátoroknak.

Károli Gátpár utódainak kárpátaljai ünnepe

Ruszinszkó magyarsága impozáns keretek közt ünnepelte meg a nagy biüliafordiiá születésének négyszázadik évfordulóját

Beregszász, május 22. Nemcsak politikai mozgalmak tudnak nagyszámú érdeklődő közönséget egy helyre összegyűjteni, hanem abstrakt lelki kérdések és erkölcsi föladatok megvitatása is. Bizonysága ennek a Beregszászon, a kálvinista egyháznak és a magyarságnak — eme sokat kiállt, de még mindig erős — ősi fészkében megtartott református- nap, a bibliaforditó Károli emlékünnepe. Arra szánták a vezetők, hogy erőgyűjtésnek ■az alkalma legyen a jelen és a jövő nagy (küzdelmeihez.

Egyfelől alkalom nyílt az ezelőtt négyszáz évvel született Károli Gáspár gönci ref. lelkész bibilaforditásának jelentőségét méltatni, másfelől a Károli életműve hathatós példa volt arra, hogy a jelenvoltak mindnyájan hasonló áldozatos életre Ígérkezzenek ^vallásukért és magyarságukért.

Ez volt a nagy nap belső tartalma. Impozáns volt a külső keret is. Örvendetes az erkölcsi és anyagi mérleg egyaránt.

Már az előző nap jöttek a vendégek, ma Teggel pedig csak úgy ontották őket a minden irányból befutó vonatok. Técsőtől kezdve Pozsonyig képviselve majdnem minden egyházi testület. Ott volt Szilassy Béla dr., a ref. konvent világi elnöke; Sörös Béla losonci 'lelkész, a theol. szeminárium igazgatója; Galambos Zoltán komáromi lelkész; Magda Sándor dr., az egyházi hivatalos lap szerkesztője; a kárpátaljai egyházkerületből Bertók (Béla püspök és Polchy István dr. főgondnok vezetésével Biky Ferenc, Szentimrey József

LOSONCI HEZOOiZDASAOI GÉPGYÁR RT. LOCENEC

aut. FORD képviselet

az ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR

rt. Budapest vezérképviselete:

szállít jutányos árban és kedvező fizetési feltételek mellett:

ACÉLKERETES CSÉPLŐGÉPEKET

kettőssoru svéd onbeálló golyóscsapágyakkal

teljes malomberendezeseket

átalakításokat én egyes gépeket

F0RDS0N TRAKTOROKAT

i Legújabb typusu FORD személy- és teher- autókat valamint saját gyártmányú, egyszerű

vetögépeket

KERJEN ARAJANLATOT!

Lif lÉjÍíí!S£f-ílf!^

_________

es

peresek, Nagyiday Ferenc gondnok, a lelkészt és tanítói kar, majdnem minden egyházközség számos tagú képviselete és végül' négy egyházi énekkar.

Reggel nyolc órakor gyülekezett a közönség a háború alatt leégett, de azóta renovált ref. templomba. Több, mint kétezer ember és igy is számosán kiszorultak a templomból. 'Gyülekezeti és énekkari ének után Sárkány (Lajos dr. királyházai ref. lelkész, egyházmegyei missziói lelkész prédikált a biblia jelentőségéről, kihozva azt a prófétai intelmet, hogy a magyar ref. nép a Biblia által áll, ivagy esik.

Azután Bertók Béla püspök hosszabb beszéddel megnyitotta az emlékünnepélyt. Találó párhuzamot vont a természeti vihar és a lélek tisztitó ereje között. Ez a lélek segítette az istenes, öreg Károlit is. Abban jelölte meg az ünnepély célját, hogy a Károli Bibliáját tegye minden ember a magáévá.

Péter Mihály, Gálszécs tudós, historikus papja, konventi jegyző tartott előadást Ká- roliról. A száraz, történeti adatokat hússal és vérrel látta el, úgy hogy megelevenedett a hallgatók előtt a Károli alakja és az egész korszaki Beszéde annak föltárásában kulminált, hogy milyen hatással volt Károli müve a későbbi századok magyar életére.

Sörös Béla theol. igazgató a Biblia életformáié erejéről tartott megrázó beszédet. Lelki- pásztori munkájának gazdag tapasztalataiból hozott fel megindító példákat, amelyekkel illusztrálta, hogy a Biblia tud életet formálni.

Azután Biky Ferenc ugocsai esperes „Mit adott nékem a Biblia" címen referált a szent- iirásból többféle vonatkozásban vett nyereségekről. A költői szépségeket, vallásos mélységet és az üdvösségre vezető békességet jelölte meg. Végül Galambos Zoltán komáromi lelkész hatalmas erővel mutatott rá a Károli Gáspár működésének magyar nézőpontból számba vehető áldott gyümölcseire.

A déli szünet után 2 órakor folytatták a tanácskozást. Ezúttal a nők munkássága került a szőnyegre. Felszólaltak a női mozgalom lelkes propagálói, mint Nagyi dai Ferencné egyházmegyei gondnokáé, aki megnyitó beszédet mondott. Ezután Szabó Béla huszti lelkész, egyházkerületi missziói lelkész ismertette az egyházi női szövetségi mozgalom célját. Igazolta, hogy ez a mozgalom a régi egyházi törvények és a még mindig szentesítés alatt álló uj egyházi törvények VIII. törvénycikke által megszabott keretek között helyezkedik el.

Szabó Sándorné előadásában a nagyszőllősi nők szövetségének egyévi vallásos és karrita- tiv tevékenységét ismertette. Bácsy Gyula egyházkerületi missziói lelkész, beretkei lelkipásztor ismertette a beretkei országos ref. árvaház ügyét. Az egész ref. társadalom lelki- ismeretéhez szólott. Beszámolt az eddigi eredményekről 'és a további teendőket az egyház becsületbeli ügyének jelentette ki. Itt tehetnek a nők igazán a legtöbbet.

Az esti órákban Polchy István dr. kerületi főgondnok tartott beszédet az egyházi ének lényegéről és hatásáról. Ajánlotta az egyházi énekkarok általános megalakítását.

Galambos Zoltán komáromi lelkész tartott még felemelő bibliamagyarázatot, végül pedig Bertók Béla püspök foglalta össze a nap eredményét. Hálásan vette a női munkaerők felajánlkozását az egyházéipitésre. Fejtegette a most már mindenkire váró teendőket és megáldotta a ref. nap közönségét. A szüneteket a megjelent négy egyházi énekkar, úgymint a munkácsi férfi- és vegyeskarnak, a beregszászi és huszti vegyeskarnak énekszámai töltötték ki. Meglepett a huszti vegyeskarnak nagy készültsége és precíz munkája, amely Takács Gyula ref. kántortanitó hozzáértését dicséri. Komoly élmény és élvezet volt a Ri- csey György orgonamüvész játéka is. A sze- mevilágát vesztett művész a leikéből játszott. Az egyházkerületi misszió javára kitett perselyek mind megteltek. A jelenvoltak összeforrtak a lélek által s „valának mindnyájan együtt egy akarattal". S. L. drKanton felszabadult a Kvangsksapatok ostroma alól

London, május 25. Kvantung tartomány kormányának elnöke, aki üdülés céljából március óta Honkongban tartózkodott, tegnap Kantonba visszatért s ezzel kifejezésre juttatta, hogy hivatalos körökben megszűntnek látja a Kantont fenyegető veszélyt. A Kantonba vezető vasútvonalakat mar helyreállították és a forgalom is megindult rajtok. Keleti Kvantungban a konnánycsapatok újabb győzelmet vívtak ki és a lvvangsi- csapatokat visszavetették. A legközelebbi napokban Svatant is visszafoglalják, ahová a megvert Kvangsi-csapatok visszavonultak. így a Kvantung tartományban kitört fölkelés nagyjából megszűntnek tekinthető. A vezetők nagy része elesett, vagy súlyosan megsebesült.

Kanton, május 25. A Kvangsi-csapatok újabb kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek Kanton megtámadására. A támadást, a közeli napokra,várják. j,y

£