Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-24 / 117. (2042.) szám
1929 májjus 24, péntek. 'PRXGAlMA'G'fe^R.-HífmiAP 5 A szepsi tömeggyilkos cigányok pőrének mai tárgyalásán felmerüli az emberevés szörnyű legendába A dgányok azzal magyarázzák a borzalmas bűnök vállalását, hogy Séiiek a csendőröktől — A cigányok és csendőrök izgalmas szembesítése — Izsói vizsgálóbíró dönlőiontosságu tanúvallomása — Kassa, május 23. (Kassai szerkesztőségünk telefojijelentése.) Móricz József dr. tanácselnök ma reggel 9 órakor nyitotta meg a szepsii cigányok bünperének tárgyalását. Az első vádlott, akit kihallgattak, Hudák József volt, akit' az elnöik főképp a Kassa melletti Furcsa erdőben fneggyilkolt asszony kirablásáról, a borkúti gyilkosságról és Róth zsarnói kereskedő meggyilkolása felől vallatott. A vádlott kijelenti, hogy mind a három ügyben ártatlan és a csendőrök előtt csak azért ismerte be a gyilkosságban való részvételt, mert ütötték- verték. Elnök: Nem egészen hihető ez. És a vizsgálók Írónál is vertek? Vádlott: Ott nem vertek, de mielőtt kihallgatásra mentem, Fiike Sándor megfenyegetett, hogy ha nem vallók úgy, ahogy kell, akkor rossz vége lesz. Az elnök ezután az Imling-féle gyilkosság felől vallatja Hudák Józsefet, aki azonban kijelenti, hogy erről nem tud semmit és csak annyit hallott, hogy cigánytársai Mecenzéfen jártak. Ezután Csemer Andrást hallgatták ki, aki 1 ellen az a vád, hogy Kassa környékén résztvett egy ismeretlen asszony meggyilkolásában, továbbá résztvett a Borkút mellett történt gyilkosságban. Csemer András állhatatosan tagad és épp úgy nem akar Imling stó- szi üzletvezető meggyilkolásáról sem tudni. Kónya Aladárt hallgatják ki ezután, aki súlyos tüdevészes beteg. Szinte vánszorogva megy az elnöki emelvény elé és alig hallható hangon teszi meg vallomását, ő is ártatlannak mondja magát az összes terhére rótt bün- c selek menyekben. Ezután Csemer Johannát hallgatja ki a bíróság, aki ellen az a vád, hogy kapott a Hudák József által rabolt pénzekből és ebből különböző dolgokat vásárolt. Csemer Esztert szintén orgazdasággal vádolják és pedig azért, mert a Rusznyák-féle gyilkosság után nagyobb pénzösszeget kapott Fiike Sándortól. Azzal védekezik, bogy nem ismerte a pénz eredetét. Az elnök ezután bejelenti, hogy a biróság befejezte a vádlottak kihallgatását és most már a bizonyítási eljárás Littmann védő: Ez ellen semmiisiégi panaszt jelentek be. A csendorörmester és a cigányok izgalmas szembesítése ^ Ezután Horácsek Jarosilaiv esendőrőrmes- tert hallgatták ki, aki a cigányok ügyében a nyomozást lefolytatta. Közel félórás vallomásában előadta, hogy a nyomozás során nem kínozták és nem verték a vádlottakat, sőt éppen arra való tekintettel, hogy cigányokról volt szó, ..mindig gondoskodtak arról, hogy megbízható tanú legyen jelen a vallomásoknál. A vádlottakat tolmács utján hallgatták ki és nem adtak nekik semmiféle kedvezményt, hogy ezzel vallomásra bírják őket. Egyizben, mikor a vádlottak más bűn- cselekmény miatt vizsgálati fogságban ültek. eljött hpzzá Hudák József és elmondotta, hogy Horák József közölte vele, hogy Bodok melleit megöltek egy embert. A gyilkos banda vezére Fiike .Sándor volt, aki ,.jó- naipot kívánok" megszólítással állított'* meg az országúton haladó embert, akii azután fejszével fejbevágott. Igv indult meg ez ügyben a nyomozás. A vádlottak egyike-másika tagadott, de a szembesítés során valamennyi beismerte azt, hogy milyen szerepük volt a gyilkosságok elkövetésében. A tanút vallomására megeskették és Fiilöp dr. védő tiltakozása ellenére a biróság elrendelte a vádlottakkal való szembesítést. Először Fiike Sándorral szembesítik a csendőrőrmestert, aki ezeket mondja: — Igenis bántottak, még pedig gumibottal ütöttek, mert ka nem bántotaík volna, nem tettem volna beismerő vallomást. Hasonló vallomást tett Zsiga József és Zsiga Imre is. Zsiga József szerint nem a fogházban történt a verés, hanem amikor helyszíni szemlére vitték ki őket, akkor a csendőrök puskatussaH ütötték-verték. Majd bátramat; U h, nézőközönség felé s azt mondja, hogy ott van egy magas csendőr, az is ütötte őket. Ribár alibije körűi Szarvasy László dr. a következő tanú, aki 1923-ban a kassai kórházban a szemosztály vezetője volt és kezelte Rybár Pált. Az elnök megállapítja, hogy beszerezték Rybár születési bizonyítványát, amelynek személyi adatai megegyeznek a kassai kórház fölvételi adataival. Az elnök kéri a tanút, vizsgálja meg és állapítsa meg, hogy megvannak-e a nyomai annak a szembetegségnek, amely miatt Rybárt a kórházban ápolták. Szarvasy megvizsgálja Rybárt és megállapítja, hogy a szemnek bizonyos defektusa van ugyan, fölülotes vizsgálat állapján azonban nem állapítható meg, hogy milyen bajjal kezel-' ték a kórházban. Kéri, hogy a biróság szerezze be a kórháztól Rybár Pál kortörténetét, amit a biróság el is rendel. Ezután Prokop József csendőrzászlós tesz vallomást, aki részt vett a nyomozásban. Az ő vallomása mindenben megegyezik Hordós ek csendőrőrmester vallomásával. következik. Elsőnek Weisz László dr.-t, szepsii orvost hallgatta ki a biróság. ő volt az, aki Imlinget első segélyben részesítette. Weisz László dr. részletesen elmondja, bogy 1923 október 6-án délután három óra tájban egy községbeli földműves jelentette neki, hogy Imling, a szepsii szövetkezet vezetője, véres fejjel az országút mellett elhúzódó patak partján fekszik. Nyomban kocsit fogadott, magához vette á szükséges orvosi műszereket és kötszereket és kisietett a megjelölt helyre, ahol Imlinget eszméletlenül, összegörnyedt állapotban találta. Imlinget három fejszecsapat érte a fején, amelyek közül kettő halálos volt, Bekötözte Imling fejét, de látta, hogy itt már nincs segítség. Hazavitte a szerencsétlen embert lakására. Imling nem tért eszméletre és másnap meghalt. Megállapította, hogy a gyilkosságot baltával követték el. A balta Imling mellett feküdt. Emlékszik arra, hogy Imling kalapja két helyen át volt hasítva. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy ebben az időben cigányokat nem látott a környéken. Farkas dr. és Ádler dr. védők megkérdezik az orvostól, hogy nem emlékszik-e arra, hogy az első ütés milyen helyzetben érhette Imlinget? Tanú: ügy emlékszem, hátulról. A boftcoíó orvos szakvéleménye Ezután László Ernő dr. szepsii járásorvos, aki az áldozat boncolásában résztvett, olvasta föl szakértői véleményét. Eszerint az első ütés föltétlenül hátulról érte az áb dozatot. Ez nem volt halálos, inig a másik két fejszecsapás, amely elölről érte Imiinket, halálos volt. A két utóbbi ütés oly erős volt, hogy a koponyacsontok szilánkjai minden irányban szétrepültek. Ugyanezt állapította meg a Kassa melletti ismeretlen asszony, valamint Rusznyák kereskedő és a makranci asszony esetében is. Farkas védő: Az első ferjszecsapás után volt-e Imlingnek annyi ereje, hogy a saját lábán futni tudott a patak felé? 9 Mindkét orvos egyöntetűen azt vallja, hogy volt még annyi ereje ehhez s a másik két Tejszecsapás már akkor érte, mikor a földön feküdt. Az ügyész kérésére László orvosszakértő megmutatja a fejsebek helyét és pedig Rybár Pál fején. A sebek 6—7 centiméter hosz- szuságuak voltak. Teljes erővel kellett a gyilkosnak áldozatára sújtania, hogy ilyen nagy sebeket ejtsen. Farkas dr.: Arra volt még ereje az első ütés után az áldozatnak, hogy a kezében lévő bottal hadonászni tudjon? László dr.: Minden valőszinüség szerint arra volt még ereje. Farkas dr. védő kérésére behozzák Imling kalapját és azt a baltát, amellyel a gyilkosságot végrehajtották. Weisz dr. kijelenti, hogy ez a rövidnyelü balta volt az, amely Imling mellett a patak partján feküdt. Ki ütötte Se Imlinget? Elnök (Filke Sándorhoz): Ott voltál-e ennél a gyilkosságnál? Filke Sándor: Nem voltam ott. Elnök (Fiike Janó Gyulához): Hát te ott ZOltái? Vádlott: Igen. Elnök: Ki ütötte le Imlinget? Vádlott: Rybár Pál és pedig hátulról. Elnök: Ez nem igaz. Rybár Pál alibije már be viam bizonyítva. Hogyan mondhatsz ilyent, mikor tudod, hogy a gyilkosra akasztófa vár? Fiike Janó Gyula azonban továbbra is megmarad amellett, hogy Rybár Pál követte el a gyilkosságot. Rybár Pál föl akar emelkedni' helyéről, hogy szóljon, de az elnök leinti. Ezután sorra szólítja föl az elnök a vádlottakat, akik változatlanul azt hangoztatják, hogy nem voltak ott Imling megölésénél és ártatlanok. Egyedül Gruló Barnabás vallja be, hogy ott volt ugyan a gyilkosságnál, de nem csinált semmit és arra sem emlékszik, hogy ki mérte a halálos fejszecsapásokat Imlingre. Ezután a meggyilkolt Imling hozzátartozóit és azokat a tanukat hallgatták ki, akik a gyilkosságot tervbe vették. Először Imling Teklát az áldozat özvegyét, majd Imling sógornőjét, utána Sporka Mihály stószi földművest és Wolner Gizella stószi lakost hallgatta ki a bíróság. Valamennyien felismerték Imling kalapját, amelyen két hatalmas fejszecsapás nyoma látszik. A fejszecsapások nyomaiból az orvosszakértők megállapították, hogy az ütések hátulról érték Imlinget. A cigányok emberlesen Ezután Komporday Hugó stószi gyáros kihallgatása került sorra. A tanú elmondotta, hogy 1923. október 23.-án délután fél kettő órakor kocsin Meoenzéfre ment. Amint a kocsi az országúton haladt, észrevette, hogy közel kétszáz lépésnyire az országút mentén elhúzódó bokrokban emberek mozognak. Három-négy, vagy öt alakot látott mozogni. Azt is látta, hogy az országúton egy fekete ruhás, piros fejkendős, fekete arcú nő állott, aki erősen figyelt a bokor felé. Útja sietős volt, ezért nem törődött a dolgokkal. Egy félóra múlva, amikor visszafelé jött, az országúton többektől hallotta, hogy Im- linget megölték. A megjelölt helyre tartott és "ekkor látta, hogy ez a hely volt az, ahol a kocsin jövet mozgó emberi alakokat látott. Az elnök elébe teszi a fényképet, amely a gyilkosság színhelyét ábrázolja és Komporday a fényképem felismeri a helyet. r 'Az elnök Fiike Janó Gyulából és GmlÓ Barnabás lói megkérdezi, hogy ki volt aiz az asz- szony, aki az országúton állott, de egyikük sem akart tudni az asszonyról. Tíz percnyi szünet után Littmann Sándor dr. védő indítványozz^ Gseaner Eszter szabadláb rahelyezéeét, az elnök azonban hirtelen közbevág és kijelenti, hogy nem engedi meg az indítvány előterjesztését és megokold sát. Littmanu védő: Kérem, ragaszkodom hozzá, mert a per rend tartás értelmében a fő- tárgyalás bármely szakaszában előterjeszthető ilyen kérelem. Elnök; Mégsem engedem. Izsói vizsgálóbíró: Az emberevés vádjába betegedtem bele Ezután Izsóf Péter vizsgálóbíró vallomástétele következett. A vizsgálóbíró elmondja, hogy a Rusznyák és a Kocsera-ügyben vezette a vizsgálatot a cigányok elein. A vádlottak mindenkor maguktól vallottak és beismerő vallomásukat is spontán tették meg. Általános tapasztalat szerint a cigányok nyolcvan-kilencven százaléka mindig tagad, épp ezért különös volt előtte, hogy az elébe került cigányok úgyszólván valamennyien nyomban beismerő vallomást te ttek. Arra g r adóit, hogy a cigányok egymás között önmaguk felparcellázták a büntetést és úgy osztották ki egymás között a szerepet, hogy ha többen lesznek, úgy kevesebb fog jutni egyre a kiszabandó büntetésből. Egyesek viszont azért is tettek beismerő vallomást, mert tudták, bogy rájuk mint fiatalkorunkra, kisebb büntetés vár. Verésről egyik vádlott sem beszélt előtte. A hosszai vizsgálat tartama alatt úgy látta, hogy a banda vezére Filke Sándor lehetett, aki hol védett, hol vádolt, hol tagadott és az volt az impressziója, hogy ő osztotta ki a szerepeket. Kriskó bíró: Hogyan viselkedett Filke Sándor a kihallgatások során? Tanú: Filke viselkedése egész idő alatt cinilkius volt. Állandóan mosolygott és én töhb izlben is figyelmeztettem, hogy viselkedjék rendesen. Filke azonban állandóan nevetgélt és több Ízben is azt mondotta a kihallgatás során, hogy „tessék mindent beleírni a jegyzőkönyvbe, én úgy sem törődöm semmivel." Friedldnder dr. védő: Amikor Ön a vizsgálatot folytatta, felmerült-e a vallomások során az emberevés büntette is? Tanú: Kérem, ebbe betegedtem bele. A tárgyalóteremben halk izgalom fut végig és mindenki feszült figyelemmel kiséri a vizsgálóbíró további vallomását. Tanú: A vádlottakat egy Kassa-környók- beli asszony meggyilkolása felől kérdeztem és így került először szóba a vádlottak részéről, hogy az áldozatokat megették. Mikor ezt a vallomást hallottam, megkérdeztem a vádlottaktól, hogy mi van a csontokkal. Azt felették, hogy a csontokat elásták. Több helyet is említettek, hogy hol ásták el azokat, ki is mentek a csendőrök ezekre a helyekre, de a csontok nem voltak sehol megtalálhatók. Később jelentkezett egy tanú, aki megjelölt egy helyet, ahol a csontok el vannak ásva. Mi ide ki is mentünk és itt meg is találtuk a csontokat. Áz ügyész kéri az elnököt, hogy ne engedje meg a védelemnek, hogy ezt a kérdést feszegesse. Friedlander védő: Nekünk mindannyiunknak az a kötelességünk, hogy a tiszta igazságot keressük és én volnék a legboldogabb, ha megállapítást nyerne, hogy itt nem élnek em- berevök és mi kulturált helyen vágyunk. Az ügy közügy, s ezért, kell a kérdést firtatni. A. kérdés felett nem lehet egyszerűen napirendre térni, mert hiszen az egész világ erről beszél. Majd a védő ezt kérdezi Izsói vizsgálói (Írótól; — Nem vette-e észre a tanú, hogy a vádlottak talán feltűnési viszketegségből, kalandos vágyból kezdtek emberevésről beszélni, mert arra gondoltak, hogy ezzel az egész világ figyelmét magukra terelik. Nem tudta-e megállapítani, hogy milyen motívumok vezették a vádlottakat a vallomások megtételére? Tanú: Nem tudom és általában teljesen komolytalannak tartottam a vallomás eme részét, különösen a fiatalabbak vallomását. Farkas dr. védő: Hát arról tud-e, hogy a fogházban csendőrök vallatták a vádlottakat és Krejcsik csendőraltiszt benlakott a fogházban? Tanú: Erről nem tudok. Mint ahogy arról sem tudok, hogy -a csendőrök bnitaíizálták volna a vádlottakat. Filke Sándor e vallomásával szemben kijelenti, bogy azért tett beismerő vallomást a vizsgálóbíró előtt, mert félt, bogy visszavis/.ik a csendőrökhöz és újból megverik. Ugyanezt mondja Ribár Pál is, aki szintén mindent magára vállalt, csak azért, hogy ne kerüljön ismét a csendőrök elé. Az elnök ezután felolvassa a kassai kórház szemészeti osztályának Ribár Pálra vonatkozó kortörténetét, amelyet időközben beszereztek. Szarvassv László dr. kijelenti, hogy ezt akórtörténetei ő diktálta és az ő diktálása alapján Altmann dr., akkori segédórvos irta. E kortörténet alapján sem emlékszik Ribár Pálra és csak alapos vizsgálat után lehetne megállapítani, hogy Ribár Pál volt-e ápolás alatt a kassai kórházban. Az államügyész kérte, hogy Szarvassv dr. elutazása miatt Dérer József szemorvossal vizsgáltassák meg Ribár Pál szemét, amit a biróság el is rendelt. Ezután a tárgyalás folytatását holnap reggelre halasztották. I Tan-e luriliaf Ha igazi jó barátra van szüksége aki sohasem hagyja cserben, akkor tartson az otthonában állandóan egy palack valódi ■ ÍÉiflfí mert ebben nem csaiódhatik Uditö és fájdalomcsillapító hatása a ! Jj 111| H > ^ h ^ ^ ; Mik JhtíúiÁí i nélkülözhetetlen háziszerré avatja. I MIIIIIFNy UHUIWBflLUKjSSR \
