Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-01 / 100. (2025.) szám

MM május 1, szerda. 'PRAGAI-A\AGVAUHtULAT> BMMMnwwM Magyar felsiélalások dominálták Sziovenszkő költségvetésének részletes vitáiét Giller János, Fleisdunann Gyula és Aiapy Gyula hatalmas beszédekben tolmácsolták a magyarság követeléseit Pozsony, április 30. (Pozsonyi szerkesztőségünk jelentése). Amint tegnapi számunkban jelentettük, a szlovenszkói országos képviselőtestület hétfői ülésén lapunk zártakor Ivánka Milán beszélt nagy szóviharok kíséretében. Ivánka többek között a Prágai Magyar Hírlappal is foglalkozott. Rákosi halálával kapcsolatban felolvasta a csehszlovákiai magyar újságírók szindikátusának táviratát, amely­ben Rákosi Jenót, mint a harmincmilliós magyar­ság ideáljának nagy halottját parentálták el. Sze­rinte a szlovenszkói magyar újságírók is ebben a szellemben akarnak dolgozni. Majd Blanár Bélától kérdezte, hogy az 5 kassai polgármestersége alatt hány szlovák kapott alkal­mazást a városnál. Ezután régi budapesti lapokat vett elő és ezekből olvasott fel szemelvényeket annak illusztrálására, hogy miképp „nyomták el“ Magyarországon a nemzetiségi képviselőket. Ma­gyarország szétdarabolásának oka az, mondotta Ivánka, hogy a magyarság nem tanult a múltból és most sem akar tanulni. Ivánka azzal fejezte be a magyarság ellen uszító beszédét,, hogy. abban az esetben, ha magyar kulturális ügyben jogos kére­lem érkezik az országos képviselőtestület elé, ő azt nem fogja elgáncsolni. Ivánka Milán beszéde nagy megütközést keltett úgy a szlovák néppárt, mint a magyar képviselők sorában. Nyomban felállt Samuhel szlovák nép­párti és erélyesen visszautasitóttá Ivánka szavait Kijelentette, hogy Ivánka Jehlicska dr.-nak csi­nált rek’ámot, amivel a külföldön rontja Szloven- szkó hitelét. GUler János visszautasítja Ivánka demagógiáját Giller János dr. magyar nemzeti párti országos képviselőtestületi tag állott fel ezután szólásra és erélyes szavakkal utasította vissza Ivánka Milán kirohanásait. Nem csináltunk titkot abból, — mon­dotta Giller, — hogy nem voltunk megelégedve a tartományi rendszerrel, de ha már megvan, akkor mégis részt vállaltunk ennek életében. Azzal az elhatározással jöttünk ide, hogy itt kizárjuk a po­litikai ellentéteket és keresni fogjuk az együtt­működés útját, hogy a demagóg jelszavakat félre­tesszük és csak a boldogulás útját akarjuk. Saj­nálatos tünetre kell rámutatni, ami már az orszá- gos képviselőtestület első ülésén is megtörtént, hogy Ivánka Milán dr. felszólalásában, akinek egyé­ni meggyőződését tiszteletben tartjuk ugyan, állan­dóan üti a magyarságot és ezen keresztül, akar úgy látszik, ismeretlen célok felé törekedni. Ma ismét kimutatta Ivánka Milán magyar gyűlöletét. Régi dolgokat hoz fel és régi újságokból citáL Legközelebbi alkalommal mi hatszor ennyi nj­ságcibket és folyóiratot fogunk idehozni, amely­ben a magyarokat ütik és sértik. Ne fe’ejtsük el, — mondotta Giller dr., -- hogy nemzetközi szerződések biztosítják ebben az or­szágban a kisebbségek jogait és ez egészen más helyzet, mint a régi Magyarországon volt. Mi a jog és a szerződések alapján állunk és követeljük, hogy számarányunknak megfelelően részesedjünk a költ­ségvetésben. Majd Giller János emelt hangon a következő­képpen fejezte be felszólalását: — Ez az utolsó szó, amit Ivánka Milán dr.-hoz intézek. Kijelentjük, hogy az ilyen demagóg, uszító hang ellen tiltakozunk, erre az útra őt követni nem fogjuk. Giller János dr. energikus kijelentései után a te­remben néma csönd támadt. Giller beszéde után folytatták az ülést, amely lapunk zártakor még tart Az, fűtés végén elfogadták azt a javaslatot, hogy az országos képviselőtestületi tagok s a választmány tagjai Sziovenszkő területére vasúti szabad jegyet, azonkívül költségeik megtérítésére havi 1200 koronát kitevő tiszr teletdijat kapjanak. Az első nap ülésezése ezzel a ponttal a késő esti órákban véget ért. A keddi ülés A keddi ülést délelőtt kilenc órára tűzték ki a zsupaná tus nagytér miébe, de már féltdz óra is volt, amikor Drobny országos elnök helyett Országíh József alelnöki megnyitotta az ülést. Míg az első napon a - költségvetés általánoe vitájával foglalkoztak, ez atkailom- mal áttértek a részletes vitára. A részletes vita első csoportját a szociális, kulturális, és jóléti kérdések képezték. Gálád kommunista támadás a Ssetegápoló apácák elless Első szónokként Rae&a József komimomista állott fel, aki a<zt fejtegette, hogy Szlovensz- kö agrárius jellegű, ezért az agrár érdekek állami támogatása megokolt és indokolt az is, hogy a tüzkársegéiyt felemeljék. Statiszti­kai adatokkal mutatja ki, hogy a tuberkuló­zis Szlovenszkón milyen megdöbbentő mér­tékben terjed. Sürgeti az egészségügyi in­tézmények reformját. Tiltakozik a .Vörös- kereszt támogatása ellen, mert ez az intéz­mény politizál s nem áll feladata magasla­tán. Ezután mánősithetetien támadásit intéz a beteg­ápoló apácák működése ellen. Tiltakozik az ellen, hogy betegápoló apácá­kat tartsanak és megrágalmazza a turóc- szentmártoni kórházban alkalmazott nővére­ket, mintha azok a betegek ártalmára mű­ködnének. Ez a du/va támadás az elnöki székből erélyes visszautasításra talált. Országik József alcímük ugyanis ezeknél a szavaknál félbeszakítja a rágalmazót és a következőket állapítja meg: — Turóomegjének én voltam a zsupánja és igy nem hagyhatom szó nélkül azt az igazságtalan támadást, amelyben a felszólaló a turóoszeo tímár tan i kórházban alkalmazott betegápoló apácákat részesítette. A turóo szentmártoni kórházban mindig normális viszonyok voltaik és a betegápoló nővérek kötelességüket a legpontosabban teljesí­tették. Bacsó József ezekre a szavakra megszé­gyenülte® ül le. Nincsenek kórházak és iskolák N espoor János tanán, a csehszlovák szociál­Ezután Fleischmaim Gyula dr. keresztény­szocialista mondott élénk tetszéssel fogadott, figyelemreméltó beszédet. A költségvetést általánosságban a tartománygyülés elfogad­ta, annak keretein már nem lehet változtat­ni. Gondoskodni kell azonban arról, hogy e kereteken belül Sziovenszkő égető szükség­leteit kielégítsék. A szociális és humanitá­rius intézmények közül az országos hivatal­nak csak az olyanokat szabad támogatnia, amelyeket önmaga tart fenn, Az állami jel­legű szervezeteknek és a társadalmi szerve­zeteknek támogatása az államnak, illetőleg a társadalomnak a gondja. Ez vonatkozik elsősorban a Vöröskereszt intézményére. A szociális intézmények terén nagyon sok a teendő. A szegényházak és az árváházak vá­rosi kezelésiben voltak., ezeknek ügyére egy millió korona van előirányozva. Az aggoknak és a szegény gyermekeknek is otthont kell biztosítani. A munkásság szociális helyzetére való tekin­tettel szükséges a munkaközvetítő szerveze­teknek kifejlesztése és uj munkaközvetítőknek létesítése. Kassán és Pozsonyban ezeket az intézménye­ket modernizálni kell, Rozsnyón, Rimaszom­batban és Nagyrőcén pedig uj munkaközvetí­tőt kell létesíteni a göuiöri és nógrádi ipar­vidék munkásnépének javára. Az árvaháza­kat mindenütt meg kell újítani, hiszen például Bárt fán az árvaház egy százéves rozoga épü­letben van elhelyezve, Múlhatatlanul szükséges a vasárnapi munkaszünet egységes rende­zése is, mert lehetetlen állapot, hogy Szlovenszkó demokrata párt képviselője, beszédének el­ső részében az országos hivatal adminisztrá­ciójának nehézkes voltát bírálja. Az orszá­gos hivatalban nagy aktalömeg fekszik elin­tézetlenül és az akták nagyrésze sürgős el­intézést kíván. Szükséges volna, hogy Sel­mecbányán elmegyógyintézetet létesítsenek. A zólyomi kórházat állami kezelésbe kell átvenni. A zólyomi körzetiben kétezer iskola­köteles gyermek nincs beiskolázva, ez mu­tatja, hogy a közoktatásügy terén sürgős in- tézkedíéseket kell megtenni és internátmso- kat meg iskolákat kell létesítem. Dérer Gyula evangélikus lelkész, agrár­párti, annak a fontosságát hangsúlyozza,! hogy az északon fekvő községekben vizveze>- téket létesítsenek, mert a legtöbb faluban nincs-megfelelő ivóvíz, ami népegészségügyi szempontból rendkívül káros jelenség, öt­venezer korona segély kiutalását kívánja az alkoholellenes szövetség támogatósára. Teplánszky János agrárius képviselő szin­tén egészségügyi intézmények létesítését kí­vánja. Szlovenszkó gazdasági életének fej­lesztése szempontjából nagyon üdvös volna az intenzív selyemhernyóíenyésztés kifej­lesztése. Indítványozza, hogy Dévényt, Szlo- veuszkónak ezt a gyöngyét az országos híva tál vásárolja megt a Pálffáktól. Zsatkovics Mihály orosznyelyü beszédében ismerteti a Kassa környékén lévé ruszin fal­vak népességének nyomorúságos helyzetét. A keletszlovenszkól ruszin lakosság felsegé- lyezését sürgeti. Kívánja, hogy tagositsák a földeket, hogy a patakok hegyi szakaszát, amelyek áradás esetén nagy károkat okoz­nak, szabályozzák, általában árvizszabályoző társaságokat létesítsenek, Hangsúlyozza az állattenyésztés fejlesztésének szükségét, mi­nek első feltétele a legelőügy teljes rende­zése. Kívánja megfelelő számú gazdasági iskolák létesítését különböző városain és vidékem más-más rendszabályok legyenek érvényben. Az egészségügy terén is nagyszabású intéz­kedésekre van szükség. Különösen fontos a kórházak modernizálása és uj kórházak lé­tesítése. Elhalaszthatatlanul szükséges, hogy a régi Zemplén-megye lakosságának uj modern kórházat létesítsenek Nagymihály- bm, mert a mostani egyáltalán nem felel meg fel­adatának. Járványkórházakat is fel kell állí­taná. A kassai járványkórház igazán' szégyen­foltja a népegészségügynek és elmaradhatat­lan, hogy Keletszlovenszkónak ebben a nagy empóriumában megfelelő nagy járványkór­házat ne létesítsenek. A tuberkulózis nagy­mértékben terjed, ennek leküzdésére is min­dent el kell követni. Főleg tuberkuloíiikus sza­natóriumokat kell létesíteni a Tátrában. A tűberkuletikusok pénzbeli támogatása nem helyes módszer, mert a szegénysorsuak a pénzbeli segélyt felélik s nem gyógyíttatásuk­ra fordítják, ehelyett szanatóriumokba kell utalni őket. A kórházaknak a munkásbiztosi- tók nagy összegekkel tartoznak- A munkásbiz­tosi tó intézmények nem tudni, mi okból, rossz anyagi helyzetben vannak és nem irá­nyítják a rászoruló betegeket fürdőkbe, meg szanatóriumokba. Az országos hivatalnak hoz­zájárulásával lehetővé kell tenni a szegény munkásréte­gek számára is, hogy fürdőhöz, üdüléshez jussanak. A szociális nyomort intézményesen kell rendbehozná, mert a szociális olajcseppek módszere nem kielégítő. Az országos hivatlhoz tartozó kórházakban alkalmazott tisztviselők és szolgák fizetését rendezni kell, mert csak akkor várhatunk lelkiismeretes munkát, ha a személyzetnek nem kell a megélhetés gond­jaival küzdenie. Rámutat arra, hogy az irgalmas nővérek fizetését a belügymi­nisztérium a költségvetésből törölte. (Közbekiáltások: Hallatlan! Aiapy Gyula: Pe­dig ezek soha nem sztrájkolnak!) Az egész vi­lágon elismerték az irgalmasrendi apácák nagyszerű humanitárius működését és ezért kívánja ennek a méltánytalan rendelkezésnek a megszüntetését. Felhozza ezután a kassai Ruman-internátus ügyéit, amelynek élére tavaly júniusban, a zsupa felosztása után, kuratóriumot állítot­tak. Kívánja, hogy a pedagógia elveinek meg­felelően a kuratórium és az országos hivatal viszonya rendeztessék. az igazgatót és az al­kalmazottakat kinevezzék és az 1929—30. is­kolai évre 120.000 kor. szubvenciót juttassa­nak az mternátusnak. A kulturális kérdésekre térve át megálla­pítja, hogy a szinügy támogatására 1,100.0000 korona van felvéve. Követeli, hogy ebből az Összegből a magyar színészet is megfelelő támogatást nyerjen. Szükségesnek tartja a felekezeti és az állami iskolák viszonyának végleges rendezését. Szlovenszkói elegendő számú népkönyvtárral kellene ellátni és a népnek a kezébe sok és jó olvasnivalót kell adni. Aiapy Gyula a magyar kultúr­intézmények támogatásáért Fleischmann Gyula dr. után Aiapy Gyula dr. (keresztényszocialista) szólalt fel. Minde­nütt a világon, — állapította meg — a mo­dern nyugati államok miuden városában köz­könyvtárak és múzeumok vannak felállítva, mig Szlovenszkó városaiban csak szórványo­san vannak múzeumok és közkönyvtárak. Sürgeti ezeknek felállítását. A múzeumok gondozása a műemlékvédő hivatal hatásköre alá tartozik, ez a gondozás azonban nem ki­elégítő. Példaképpen említi meg, hogy a komáromi muzeum és könyvtár tiz év alatt egyetlenegy Ízben kapott ezer korona segélyt Volt rá eset, hogy táviratilag kérték fel a kormány részéről a múzeumot, hogy nyilat­koznék, mily összegű segélyre reflektál. Az előterjesztés megtötrént, de a segély nem ér­kezett meg. Ez az eljárás nemcsak szübkeblüségre mu­tat, de beleütközik az állam tételes törvé­nyeibe is, mert a közteherviselés arányában részesiten- dők a kisebbségek kulturális intézményei is. Nélkülözik továbbá az újságírói intézmények támogatását a költségvetésben. Szlovenszkón ma több ujságiróintézmény van, amelyek az állam részéről nem részesülnek semmiféle támogatásban. Prágában újságírói akadémia is van. Küldtek ugyan külföldre ösztöndíjjal néhány újságírót, de tudomása szerint ezek között szlovenszkói és magyar egyáltalán nem volt. . > Az Irgalmas nővérek áldásos működése Aiapy Gyula dr. ezután az irgalmas nővé­rek tevékenységéről beszélt. Tud egy eset­ről, amikor a szakszervezeti alapon megszer­vezett polgári ápolónőik már sztrájkba akar­tak lépni, ami végtelenül káros hatással lett volna a betegekre. Az irgalmas nővérek nem sztrájkolnak, erre még soha nem volt példa. % Feladatukat példásan végzik és mégis re­dukálni akarják a havi 200 koronás fizeté­süket is. Tiltakozását jelenti be ez ellen. A kórházak viszonyairól szólva megemlíti, hogy egyszer Ponicsán kormánytanácsossal az érsek újvári kórházban tett látogatást. A kórház teteje oly rossz állapotban volt, hogy a betegekre rá- csurgóit az eső. Ezt lehetetlen állapotnak, tartja. Az országos ipartanács részére 150.000 koronás szubverlciót. szavaztak meg. Ezzel kapcsolatban fölhívja a figyelmet arra, hogy a gyáripar tönkretette Szlovenszkón a cipész­iparos osztályt. Aiapy dr. tapssal fogadott beszéde után Fehér Mátyás kommunista beszélt, aki java­solta, hogy a szociális célokra előirányzott 500.000 koronát emeljék fel 1 millió koroná­ra. Kosiák liptószentmiklósi esperes plébá­nos, szlovák néppárti után Rubes dr. szlovák néppárti beszélt, aki a kórházi viszonyokkal foglalkozva szintén azt ajánlotta, hogy a pol­Világhirü ,.53HRO® féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor­szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Pégi paplanok átdolgozása. — VÁRY GYUIA «s« KOSICE-KASSA, Minták vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. ffuHBUrHWIi—CCTEHMUMMm P6-II. 76, Tel. 020. Tel. 020, Fleischmann Gyula a szociális ügyek intézményes rendezéséért 3 w— Ilii

Next

/
Thumbnails
Contents