Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-19 / 114. (2039.) szám

Ü9S9 május 19, vasárnap. I|QüEüRR^KO/y S*--' ^/!M(iD<IKA-TnVArti.,. jcG.eWöRSKATOVARNA,.. ^UM-AUKeRWG.sp3? gömöw ■ RüM-esjumaRGV/í r,^ •PÓZNÁVÁ­Egy kérdésre három felelet! Miért a legjobbak a Rákosy likőrspecialitások, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben is fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friss, nemes gyümölcsből ké­szülnek! 2. Mert töltés előtt évekig érnek és finomodnak! 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőr­gyár, mely likőrkülönlegességeit ultraviolett sugarakkal kezeli! Károlé-nap Irta: PÉTER MIHÁLY A szlovenszkói és ruszinszkói reformátusok, amint arról a P. M. H. a program részletes fel­sorolásánál már tudósította olvasóit, május 22.- én a kálvinizmus és a magyarság egyik ősi fészkében, Beregszászon Károli Gáspár szüle­tésének 400 éves fordulója alkalmából Károli- napot fog tartani. Hogy ki volt Károli Gáspár, minden müveit magyar ember tudja. Mindenki tudja, hogy ő volt az, aki a teljes szentirást, a Bibliát legelőször fordította le magyar nyelvre s e cselekedeténél nemcsak egyházának tett ki­mondhatatlan szolgálatot, hanem a magyar nemzetnek, a magyar közművelődésnek is. E kettős, e kimagasló s nemzetünk sorsára döntő befolyást gyakorló szolgálatai, érdemei előtt akar hódolni május 22.-én Beregszászon az itt élő magyar kálvinistaság. S midőn e történeti nagy alak emlékének, ad majoréra Dei glóriám áldozik, eleget akar tenni ánnak a kötelességé­nek, amellyel nagynevű ősének tartozik, abból indulván ki, hogy csak az vallásfelekezet s az a nemzet érdemel életet, amely legendás hőseit megbecsüli s nagyjai emlékén hevülni tud; de másrészről e napon erőt is akar gyűjteni a je­len és a jövő nagy küzdelmeinek, amelyre bi­zony-bizony igen nagy szükség van akár val­lási, akár nemzeti missziója szempontjából. Mert valljuk meg, vallásunkat nem csak a miénket, reformátusokét, de minden keresztény felekeze- tét sok sok veszedelem fenyegeti ma. A ke­reszténység alig-alig bírja leküzdeni a minden­fejői életére törő áramlatokat. De magyarságunk is lépten-nyomon a halál örvénye felé sodródik. A reformátusok e Károü-napja erőgyűjtés akar lenni mind a két irányban. Mikor Beregszászon ezren és ezren összegyűlünk, mert össze kell gyűlnünk, bizonyságot akarunk tenni arról, amiért Károli egy munkáséletet áldozott fel, — bizonyságot a magyar Biblia és Károli nevének szivünkhöz szorításával, hogy mind­halálig kálvinista keresztények és magyarok akarunk maradni. Ezren és ezren, akik ott le­szünk, meg akarjuk a lelkünket íüröszteni a magyar szentirás Bethesda tavában, hogy a missziót, melyet Istentől vettünk, tovább foly­tassuk. Milyen felemelő gondolat, hogy ez a nap éppen akkorra van kitűzve, amikor még szinte érezni fogjuk a lelkűnkön a szivünk min­den idegén át a pünkösdi lélek zúgását, tüzéí, lángját, amelyből oda is vihetünk, hegy a láng, az a tűz felcsapjon egészen az egekig s az Isten bálaadó áldozatul vehesse. Hogy ott az a pünkösdi lélek úgy összeforrasszon mindnyájun­kat, mint egykor az apostalokat, akikről irva vagyon: „Valának mindnyájan egy akaratttal együtt.“ Az Iván-társwlát Rimaszombatba megy Rimaszombat, május 18. (Saját tudósitónk- ól.) Ivám Sándor szlovenszkói színtársulata nájus 25-én Rimaszombatba érkezik, ahol ; éthetes szezont abszolvál Olcsó hitelre, tarifareformra és közszáliításokban való igazságos részesedésre van szüksége Sziovenszkóitak Beszélgetés Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselővel — Szlovenszkó tartományi bankjának kérdése — A szlovenszkói gazdasági egységfront egyre aktuálisabb Késmárk, május 18. (Saját tudósitónktól.) A kereskedelmügyi miniszter, mint ismeretes, Nitsch Andort a Szepe&ség nemzetgyűlési kép­viselőjét az országos közgazdasági tanács leve­lezőjévé nevezte ki. A kinevezésnek az ad kü­lönös jelentőséget, hogy Nitsch Andor az egyet­len törvényhozó a szlovenszkói magyarság és németség köréből, akit levelevőtagnak kinevez­tek. Nitsch képviselő a szlovenszkói gazdasági kérdések egyik legalaposabb ismerője, nem is említve a Tátra és a Szepesség helyi problé­máit, melyeket nálánál jobban aligha ismer va­laki. Kinevezése alkalmából felkerestük Nitsch képviselőt, hogy megkérdezzük, milyen irány­ban kíván a tanács munkájába bekapcsolódni és hogy Szlovenszkó, de főlegx a Tátra gazda­sági helyzetének fellendítése céljából milyen rendszabályok keresztülvitelét tartja a legsür­gősebbeknek. A képviselő nagylomnici otthoná­ban fogadta munkatársunkat és a hozzá inté­zet kérdésekre a következőkben fejezte ki állás­pontját: Hitelproblémák — Mindenekelőtt ki kell jelentenem, — kezd­te nyilatkozatát Nitsch képviselő, — hogy nem becsülöm túl a kinevezés jelentőségét, bár ko­moly lépést látok benne a kormány részéről abban az irányban, hogy lehetőséget kíván nyújtani a szlovenszkói és ruszinszkói gazdasá­gi élet reprezentánsainak a legfontosabb kér­dések közvetlen megtárgyalására. Ha az illeté­kes körök ezt a testületet nem akarják puszta statiszta szerepre kárhoztatni és valóban kon­struktív munkába óhajtják bekapcsolni, akkor azonnal hozzá kell látni a hitel, tarifa és a közszállitások kérdésének gyökeres rendezé­séhez. Szlovenszkó és Ruszinszkó összes gazdasági problémái e három kérdés körül mozognak és ezeknek célszerű és praktikus megoldásától függ Szlovenszkó teljes csőd előtt álló gazdasá­gi helyzetének szanálása. Szlovenszkó ipari és mezőgazdasági vállalatai nem képesek megfe­lelő termelési hitelhez jutni. A hitelkérdést nem volna túlságosan nehéz radikálisan rendezni, ha a szociális biztosítók és az általános nyugdíjbiztosító intézetnek nem a legökonomikusabban kihasznált tekin­télyes tőkeerejét legalább részben iparfentar- tási és fejlesztési célokra is igénybe lehetne venni. Lényegesen könnyítene a helyzeten már az is, ha Slovenská Krajinának önálló tartományi bankja volna, mely záloglevelek kibocsájtására és elhelyezésére volna feljogosítva, vagy — s ez még jobb is lenne, ha egyes nagyobb magánbankjaink, amelyek szí­vesen mennének bele az efajta vállalkozásba, koncessziót kapnának záloglevelek kiadására. A szlovenszkói ipar másik legnagyobb baja a tarifa kérdés .rendezetlensége. Tarifális nehézségek A szlovenszkói vicinális vasutak díjszabásai az itteni ipart valósággal elpusztítják. — Az államnak siirgőssen meg kell váltana! a vicinális vasutakat, hogy a sokszoros tarifa- törés elkerülésével iparunk az exportlehetősé­geket megszerezze. A tarifakérdés rendezésénél a németországi rendszert kellene áttenni, mely a legtávolabb fekvő ipartelepeknek is megadja a lehetőséget a versenyképesség fentartására. KOzszállitási sérelmek — Fájó pontja a szlovenszkói iparnak a szállítások problémája. A gyáripari szerve­zetek múlt évi jelentésükben is elpanaszol­Kínos iöeges fejfájását uagy egyéb hülésböl származó izom és iőegfáj'öalmait, szagga­tásait rögtön csillapíthatja, ha homlokát, uagy egyéb fájó test­részeit néhányszor bedörzsöli ualóöi D m H R sósbor5zesszel Ez a legerősebb háziszer. Az egész országban mindenütt kapható fDert jó, sokan utánozzák! Köuefelje a ualóöi készítményt minőig Diana néuen. Ami a tüdőnek az ózon az a fehérneműnek a TERPENTIN!! | |pj Használjon tehát I Focsatko Terpentin szappant 0 Mindenütt kapható!! ják, hogy az egyes mínusz tériumok nem hajlandók generális kimutatást adni a közszállitások elosztásáról. És igy teljes lehe­tetlenség megállapítani azt, hogy a közszállitá- sokból az egyes országrészek milyen arányban részesülnek. Kézenfekvő a feltevés, hogy az elosztás nem történik Szlovenszkó előnyére. A régi monarchiában a közszállitások elosztásá­nál egészen elfogadható szempontok jutottak érvényre. Magyarország szállított a honvédség részére, Ausztria látta el a Landwehr sziik ég­letét, a közös hadsereg részére történt szállítá­sokban pedig egy bizonyos kvóta szerint része­sedtek mindketten. Sokan talán mosolyogni fog­nak propoziciómon, de önként adódik a kér­dés: — Nem volna-e lehetséges nálunk is ilyen formában elosztani a közszállitásokat és mondjuk: Szlovenszkó lássa el szállításokkal az összes szerveket és intézményeket, ame­lyek az ő területén állomásoznak. Egységes szlovenszkói gazdasági frontot — Ami arra vonatkozó kérdését illeti. — folytatta a képviselő — hogy mit szólok a szlo- venszkói gazdasági tanács összeállításához, a következő megjegyzésre szorítkozom: A szlovenszkói gazdasági tanács eszméjét én vetettem fel, még 1925-ben, A tanácsot kezde­ményező szervnek gondoltam és összeállításá­nál egy Reicbswirtsohafstrat képe lebegett min­taképül előttem. Ebben a tanácsban tudvalevő­leg csak a termelők képviselői foglalnak helyet. Ahhoz, hogy Szlovenszkón egy ilyen szerve­zet eredményes munkát végezhessen, szüksé­ges elsősorban az, hogy az összes szloven­szkói képviselők egy csoportba tömörüljenek. Szerintem ugyanis, mint már mondottam a gaz­dasági tanácsnak főleg kezdeményező szerepet kellene kapnia, hogy az általa iniciált javasla­tok megvalósítását a képviselők a parlament­ben kiharcolják és igy magától értetődik, hogy a munka súlypontja a szlovenszkói képvise­lők egységes gazdasági fellépésére esne. Valamennyi képviselő összefogása nélkül a szlovenszkói tanács csupán pictus masculus, mely sok babért nem igen fog arathatni. Attól tartok, hogy a mostani kinevezések után a tanácsban a hatalmi pártpolitikai és demagóg szempontok fognak elsősorban érvé­nyesülni. Ugyanez történt a gazdasági tanácsba való ki­nevezéseknél, mint ami történt a Zemedelská Radánál, aková a pártkorifeusok kegyeltejeiket igyekeztek delegálni, úgyhogy a mezőgazdasági tanácsban legkevésbbé éppen a mezőgazdaság van képviselve. A parlamenti körök hangulatát nagyon jól is­merem és tudom, hogy a szlovenszkói képviselők körében egyre erő­teljesebb a törekvés egy ilyen gazdasági egy­ség-front megteremtésére, mert a képviselők nagyon jól tudják, hogyha a gazdasági problémák rendezésére mielőbb ösz­sze nem fogunk önszántunkból, akkor a hely­zet maga kényszeríteni fogja őket a tömörü­lésre. Idegenforgaism Nitsch képviselő végül az idegenforgalom emeléséről is nyilatkozott s kijelentette, hogy a Tátrának az idegenforgalom emelése szempont­jából mindenekelőtt nyugalomra van szüksége. Nem szabad, hogy állandóan a Damokiesz-kar- dot lebegtessék a feje fölött és olyan rendsza­bályokkal fenyegessék, amelyek továbbfejlődé­sét veszélyeztetik, mert a vállalkozási kedvet megbénítják, az egyéni kezdeményező erőt meg­béklyózzák és az idegeneket a szó legteljesebb értelmében elriasszák. Mi szepesiek elsősorban a Tátrából élünk és arra rendezkedtünk be, hogy az idegenek ma már nemcsak a Tátra úgynevezett templomaiban, hanem a Tátra alat­ti községekben is kényelmes pihenést és kitűnő ellátást nyerhessenek. Nem lehet tehát államrezon és semmiféle ér­dek nem parancsolhatja, hogy egy egész vidé­ket egyedüli megélhetési forrásától megfosz- szak, és az idegenforgalmat, melynek elsősorban az állam látja hasznát, valósággal megfojtsák. — De az idegenforgalom emelése céljából po­zitív intézkedésekre és mindenekelőtt az utak rendbehozására volna szükség. Furcsa, de fáj­dalmas valóság, hogy a Tátrának, mely a köztársaság szemefénye kellene hogy legyen, a legrosszabb országut- jai vannak. Az autóforgalom a Tátrában állandó emelekedő tendenciát mutat, a legtávolabbi országokból, idegen világrészekből jönnek el autón az ide­genek, hogy ezt a szemkápTáztatóan gyönyörű természeti kincset megláthassák és bosszankod­va veszik tudomásul, hogy az illetékes körök utainkat teljesen elhanyagolják. Ezt a szomorú tényállást a közmunkaügyi miniszter urnák szi­ves figyelmébe ajánlom. Május 27-én Hullaiéban összeül az amerikai magyarok nemzetgyűlése Eddig 300 egyesület és 180 szervezet jelentette be megjelenését Newyork, május 18. Az amerikai magya­rokat eddig egyetlen szerv sem tömöri­tette, mert egyetlen esetben sem sikerült olyan, programot összeállítani, amely a kü­lönböző osztályokhoz tartozó magyarságot egyesíteni tudta volna. Az ottani magyar­ság mostani helyzete azonban, úgy látszik, megteremti az amerikai magyarok egysé­gét. Amerikában összesen ötvenöt magyar újság jelenik meg s nemrégiben huszonhét lap szerkesztősége elhatározta, hogy május 27-re Buffalóba egybehívja az amerikai magyarok nemzetgyűlését. A huszonhét lap szerkesztőségének kezdeményezését még 18 lap tette magáévá és 300 egyesület, va­lamint 180 szervezet bejelentette már, hogy a május 27-iki nemzetgyűlésre elkül­di delegáltjait. Arra számítanak, hogy Buf- falóban a három napra tervezett nemzet- gyűlésen legalább 1000 delegált fog meg­jelenni, akik az amerikai magyarságnak 90 százalékát képviselik. A nemzetgyűlé­sen az amerikai magyarok helyzetet fog­ják megvitatni, továbbá a revízió kérdését és a szociális természetű magyar problé­mákat fogják megtárgyalni. \ ■>11iiTnirrn—rmmíHiinr-rnriir ■ i un— Orgyilkosok Pribicsevics életére lesnek Belgrádiján Zágráb, május 18. Pribicsevics Szreto- zár, a szerb független radikálisok vezére, tegnap felesége betegágyához utazott Bel- grádba. A zágrábi rendőrkapitány eluta­zása előtt figyelmeztette, hogy ne utazzék Belgrádba, mert ott élete veszélyben fo­rog. Pribicsevics azonban kijelentette, hogy a figyelmeztetést nem veszi tudomá­sul és a legközelebbi vonattal Belgrádba utazott _____________________________________L.

Next

/
Thumbnails
Contents