Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-18 / 113. (2038.) szám
uámviiilt 12 ©Mai 4SÜ^j.rX*^^Mas námvnli 12 ofda! vm. évf. 113. (2038) szám •> Szombat Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havontá 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztőn politikai napilapja Felelős szerkesztő; DZURÁNY1 LÁSZLÓ FCRGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, lí. emelet. Telefon : 30311 — Kiadóhivatal: Prágea lí., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184. - Sürgönyeim: Hírlap, Praha „Slovenská SCrajina" Szlovensajkó, május hó. Aikí a szlovenezkói országos 'választmány legutóbbi üléséről megjelent tudósítást elolvasta, az bizonyára megalkotta a maga véle mién y ót az országos igazgatásról, amelyet Klinika apostoli proi©nótárius első lelkesedésében az autonómia „felvillanásának4" nevezett él. A közvélemény ezeknek a híreknek elolvasása után azt találtja, hogy ennek az autonómiának befellegzett. Az országos választmány azt szerette volna megtudni, hogy mennyi állami adót tizet Szlovenszkó lakossága; igazán ártatlan kérdés, a megkérdezett pénzügyi vezérigazgatóságnak mégsem volt bátorsága rá feleletet adni és azt válaszolta, hogy az országos képviselő- testület forduljon a pénzügyminiszterhez. Ekkora lebecsülése az országos hivatalnak mégiscsak szokatlan eljárás. Ilyesmiket zsabrevágmi a pénzügyminiszter egyik szervétől talán mégsem lehet Megjegyezzük, hogy ugyanez az országos pénzügyi vezér- igazgatóság, mely alárendelt szervei, az állami adóhivatalok utján beszedi az országos pótadót, annak csak felét bocsátja az országos hivatal rendelkezésére és ezt neon is tartja szükségesnek megokolni. Igazán nem tudjuk, mát is képzeljünk erről a helyzetről. Az országos hivatal előterjesztése szerint az országos költségvetés bevételeinek csak alig egy harmadrésze folyik be, tehát: az országos igazgatásnak, ha ez a helyzet sokáig igy tart, vagy kölcsönt kell felvennie, vagy csődöt kell kérnie. Mert igy' okvetlen csődbe jut az országos igazgatás és nem tudja megcsináltatni utait, kórházait, nem tud gondoskodni szociális és kulturális kiadásairól. A pénzügyi vezérigazgatóság — nem tudni kinek a rendeletére — az országos pótadónak a felét levonja és csak a másik felét bocsátja az országos hivatal rendelkezésére. A pénzügyi törvény szerint az országoknak járó segélyezés ügye elintézetlen ma is, az országos költségvetést a belügyminisztérium még mindig tárgyalja, lassan elérkezünk az év közepéhez és még nincsen jóváhagyott költségvetése Szlovenszkónak, melynek mint országnak most látszik meg egész leplezet- lenségébem hamupi pőke-szerepe. A be‘Mgyminisztérium szándékai azonban már akkor meglátszottak, amikor negyvenöt milliónyi kiadás törlését ajánlotta, amely ajánlattal szemben összefogott az őslakosság képviselete úgy az országos választmányban, mint a képviselő testületben, mert ebben azt látta, hogy a belügyminisztériumnak csak egy célja van: minél kevesebb államsegélyt nyújtani , Szlovenszkónak, mellyel tiz évig a prágai kormány édeskeveset törődött. Micsoda nagy öröm támadt, mikor először jelent meg hivatalosan is nyomtatásban a „■Sloveuská Krajin.a“ elnevezés, amely Scslo- vákországot jelent. Szlovákország országos igazgatást kapott, amelyről megmondta az egyetlen őszinte cseh politikus, KramáT, hogy csak arravató, hogy a közigazgatási egyenruha örökre eltakarja a régi magyar megyei közigazgatás emlékeit, mely a szlovákságnak is kedves tehetett, hiszen a szláv zsupák történelmi fejlődésnek voltak az eredményei. A tartományi rendszer sem cseh specialitás, de osztrák tradíció, melybe szerelmesek tettek a cseh politikusok és Szlovenszkói országgá léptették elő. Nehéz órákat él ma ez az ország, mely szükségletének harmadrészével kénytelen ma megelégedni, helyesebben ennyivel kell életét tengetnie. Az országos igazgatásiba beoltott óriási bürokrácia mellett a imásoMasaryk iSüiit Csehszlovákia és Magyarország viszonyáról A Neue Freie Presse interjúja Woiff professzorral Masaryk és lenes külpolitikai nézetedül Becs, május 17. A Neue Freie Presse prágai levelezője beszélgetést folyatott Julius Woiff tanárral, a közismert berlini nemzetgazdász- szal, Masaryk, valamint Benes intimusával, aki e napokban járt úgy Masaryk elnöknél, mint Benes külügyminiszternél audiencián. Július Woiff a két államférfimnál tett látogatásáról a következőket mondotta a lap prágai levelezőjének: — Masaryk elnök Csehszlovákiának Németországhoz való viszonyáról megállapította, hogy minden megtörténik annak érdekében, hogy a német-francia viszony mennél szorosabbá váljék. Németországnak az elszássi kérdésben tanúsított tartózkodó magatartása teljes megértésre talált Franciaországban. Az elnök nem lát semmilyen akadályt, amely a két ország egymáshoz való közeledése útjában állna. Masaryk elnök rendkívül érdekesen nyilatkozott Magyarországról. Magyarország és Csehszlovákia A Magyarországon uralkodó hangulatot — mondta Masaryk elnök — teljesen megérti, amennyiben az ország a háború legnagyobb áldozatának érzi magát. Magyarország elvesztette területének kétharmadrészét. Két és félmillió magyar él ma külföldi államokban, ezek közül 600—700 ezer Csehszlovákiában. (A hivatalos statisztika szerint 745 ezer a Zsddé vallási? magyarok beszámítása nélkül. — A szerk.) Amit azonban a Magyarországon a magyar kisebbséggel való bánásmódról állítanak, az a tényeknek nem felel meg. Minden magyar községnek van magyar iskolája. Masaryk elnöknek személyesen — jelentette ki Woiff tanár — nem volna kifogása egy megegyezés alapján való határkiigazi- tás ellen. Ezzel szemben állanak azonban a többi kisantant-államck aggodalmai, melyek félnek Magyarország hasonló igényeitől, miért is ezek ilyen határkiigazitásra nem lesznek kaphatók. A franciák s éppen úgy az olaszok is, nagyon konzervativek a kisebbségi kérdésben, Csehszlovákia keze ennek következtében meg van kötve. A magyarok azonban nagyon csalódnának, hangsúlyozta Masaryk elnök, ha más határkiiga- ziíáshoz fűznek reményeket, mint a kölcsönös megegyezésen alapuló határkiigazitás- hoz. A szudétanémetekre vonatkozólag kijelentette az elnök, hogy azok ma még úgy érzik, hogy az őket megillető jogállapotot még nem érték el. Ez azonban csak fejlődés kérdése. „Washingtonnal könnyebb telefonösszeköttetést kapni, mint Beigráddai** Woiff tanár ezután Benessel folytatott beszélgetéséről is nyilatkozott. Benes továbbra is bízik Ausztria életképességében, a Németországhoz való csatlakozásról azonban nem beszélt. Ellenben részletesen nyilalkózott a kisantant belgrádi konferenciájáról. Ebben az újabb találkozásban nemcsak puszta tüntetést lát, a konferenciának sokkal nagyobb, különösen gazdasági jelentősége van. Benes szerint Belgráuban vámunióról vagy ehhez ha sonlóról nem fognak tárgyalni. A gazdasági kapcsolat Jugoszlávia és Csehszlovákia között ugyan már elég erős. de még mindig fejlesztésre szorul. A két állam közöli fennálló mai állapotról az alábbi talpraesett hasonlatot mondta Benes: „Prágából sokkal könnyebben lehet telefon* összeköttetést kapni Washingtonnal, mint Beigráddai. Elsősorban tehát a forgalmi viszonyokat kell tökéletesitcr.i.“ Benesnek Németországról ugyanaz a véleménye, mint Masaryk elnöknek. A jővátételi tárgyalások szerencsés befejezéséhez a legcsekélyebb kétség sem fér. Ugyanezt kifejtette már Genfben Müller birodalmi kancellár előtt is. Parisban ai Platté simításokat viszik a jóvátétel! megegyezésen A német feátéte’ek kisül egyet máris elfer-adtat’: Két kérdésben nas? az alfientét - Hématorszái nem kap mo^atériyiüot'Páris, május 17. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a szövetségesek szakértői jóindulattal fogadják a S-tamp- sSeliacht-memorandumot és a jővátételi szakértőkonferencián a megegyezés küszöbön áll. A tegnap esti tárgyalások megerősítették ezt a föltevést s ma a francia lapok kivétel nélkül valószínűnek tartják, hogy a konferencia a közeljövőben sikerrel fog végződni. Schaoht első feltételét a franciák már elfogadták. Ez a német kívánság a Dawes-tervezetböl ismert zálogjog és ellenőrzési jog megszüntetésére vonatkozik. Nagyobb ellentétek vannak a transzferre de lem kérdésében, de itt is megvan az a remény, hogy a francia álláspontot össze fogják egyeztetni a német állásponttal. Annál súlyosabb konfliktus támadt a fizetési moratórium kérdésében, mert a szövetségesek ezen a téren nem hajlandók koncessziót tenni. Rámutatnak arra, hogy a szövetségesek nem adhatnak nagyobb moratóriumot Nédik csapás, hogy aa, országos szükségletek a közegészségügy, a szociális és kulturális élet és a jé közlekedés terén a legelemibb mértékben sem elégittetnek kL Ha egy járvány találna kiütni, ha történetesen szükség, éhínség lépne fel, vagy katasztrofális munkanélküliség csapása nehezednék rá egy-egy vidékre: az, ország tudománya megáll, mert nincsen fedezet. A mostoha szerep, amely Szlovenszkónak jutott, nem mai keletű, csakhogy ma jobbam látszik, mint a nagymegyéfoben, most nem tehet úgy eltakarni és elkendőzni Prága mesterfogásait. Mi azonban úgy látjuk, hogy Prága az országos igazgatás életbeléptetésével korán lsem szerelte ile az autonómia vágyát, az most fog csak feUobbamnmi, amikor a mostoha intézkedések nyomán kiderül Szlovenezkó másodremdüsége, Az országos igazgatás isimét a jobb belátására apellál a prágai kormánynak, aminek a mi véleményünk szerint nem lesz sok sikere. Ennek az országos igazgatásnak egyszerűen a belügyminiszterre kell hárítania minden felelősséget, 'amely a sikertelen adminisztrációból származik. Szegény ország pénz nélkül nehezen boldogul. A pénz Prága felé folyik; a pénzügyi vezérigazgatóság nem meri közölni azoknak az állami adóknak összegét, melyet Szlovenszkón beszednek, mert az nem is sejtett nagy áldozatokat rejt magában. Mikor ennek a szerény kis i kamatai tennének esedékesek, akkor a bel- j ügyminiszter begombolkozik és tétlenül né- j zi, hogyan csúszik le a lej-tön az országos j igazgatás szekere, melye! feltartani neon j lehet,, m ©társságnak, mint Amerika adott az an tanínak. A birodalom az infláció alatt megszabadult belső adósságaitól és mai költségvetésének mindössze 25 százaié* kát kell a jóvátétel törlesztésére fordítania, mig a szövetségesek adósságai gyakran a költségvetéseknek az ötven százalékát is kiteszik. Az utolsó nehézség végre a revíziós klauzula beiktatása lesz, de az antant ezen a téren a lehető legnagyobb, előzékenységet akarja tanúsítani a német birodalommal szemben. Parasztüzadis Lemberg vidékén Varsó, május 17. A lengyel főváros esti lapjai szerint Galíciában veszedelmes parasztlázongás ütötte fel fejét Lembe rg vidékén. Dorozov faluban háromszáz paraszt megtámadta a földbirtokosokat. A lázadásra az adott okot, hogy a falu községi tanácsa megtiltotta a marhaállomány kihajtását » a községi mezőkre. A nyugtalanság csakhamar a. szomszéd falvakra is átterjedt. A rendőrség több helyen kénytelen volt beavatkozni és riasztó lövésekkel szó tűzni a parasztokat. u. I Lmmrnmmum I {STLIR-Urcfl 7 TELEP. 22-67 j
