Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-16 / 111. (2036.) szám

1929 május 16, csütörtök. ^I»:GAlA\AG'feAR.-MlRLAP I repülőgépek eredményes alkalmazása a déSkinai harcokban — Kanton győz? — Felbomlottak a kwangsi-1 haderők — KÍSÉRTETIES párbaj játszódott le az Artmann-pör szenzációmaik Tiakétás tüzében: a halóit asszony és a halait férfi egymással folytatott párbaja a tetemre- hitvás minden hátborzongató elemével. A bí­ród letemrehivás ezúttal két halottnak szólt, a meggyilkolt apának és a meggyilkolt anyá­nak. ítéletikor sona volt ez a per, a halottak­nak engedelmeskedniük kellett és ók kiáll­tak a porondra, túlról visszajöttek egy pil­lanatra az Élet arénájába, hogy az infemót crescendosan befejezzék. „ Naplójegyzeteket olvasták el ezen a tárgya­láson, emberi dokumentumokat, két ren-dki- viM kultiváM lélek és nagykulturáju ember napló jegyzeteit arról, hogy minden igyekeze­tük hiábavaló, nem tudnák megbirkózni azzál az élettel, amely egymáshoz láncolta őket. A láncot csak a hálál India eltépni. A férfi a bé­csi „Hofmt“ előkelő típusa. Hónuk mondják, hogy szerette a feleségét és a szeretet megbiz- haiattamágán tál is barátja, megértő társa akart lenni. Az asszonyról is csupa jót mond­tak az ismerősök és barátok. Elmondták ró­la, hogy finom lélek volt, jó feleség, megbíz­ható ember, ő is azon volt, ho\gy férjét min­denben segítse, megértse és ha akadtak el­lentétek, ellentmondások, mindkét fél Icultur- emberhez méltó éröv eV és bizakodással le­küzdötte önmagát. Egyszerre nyújtották a két békejábbot, nehogy az egyik megszégyenítse a másikat azzal, hagy megváratta és a má­sik, hogy megelőzte. Mert azt is tudták, hogy az okosabb engedékenységére nem lehet és nem szabad hathatós pszichológiát építeni. Az okosabb engedékenysége már a puszta tény­nyel megszégyenítés és a megszégyenítést senki sem bocsátja me\g százszázalékosan. Artmmnék mindezzel nagyon is tisztában voltak és differenciáltan bántak egymással. Olyannyira differenciáltan, hogy éppen ebből származott a legnagyobb differencia és belő­le elemi erővel tört élő a két önmagát örökö­sen le búnk ózó lélek katasztrófája. Mindent megértettek, mindent megbocsátottak, csak azt nem, hogy mindent meg kellett bocsáta- niuk egymásnak. Ezt az egyet nem tudták megérteni, tehát megbocsátani sem tudták. Az örökös megbocsátás érzéskatkmában ér­lelődtek meg és öltötték magukra az elmélet kristályos formáit azok a fogalmak, amelyek­nek Artrnmn napló jegyzet ebben kifejezést adott. Ezekben a jegyzetekben játszódik le a két halott kis értette s párbaja egymással és az élettel, az élet és az erkölcs követelmé­nyeivel. Artrnmn a nőről akart rajzot adni akkor, amikór magányos éjszakáin tollat fo­gott, hagy felvázolja a nőgyülölei általános filozófiai rendszerét, melynek konkrét alap­ja a saját felesége iránti differenciált szere­tet VOlt. g Az Artmmn-mpló egyesíti magában Ibsen, Slrindberg és Weminger elvi és elméleti nö- gyiUöletét. Legközelebb áll Weining erhez, mert a filozófiai ismeretelmélet könyörtelen módszerével apadiktikus Ítéletekben szűri le a középkori „bölcsességeit*: mulieres non esse homines, mulieres esse monstra. Az asszonyok nem emberek, hanem állatok. Az asszony idealizálása és a legsivárabb nögyű­lölet — két véglet közt ingadozik a költészet és az irodalom minden korban. Artrnmn mintegy szintézis: az idealizálásból keletke­zett a gyűlölet, a megértésből a fékeveszett indulat. A naplójegyzetek szerint az asszony teljesen távol áll a társadalmi moráltól. Minden nagy dolgot férfiak vittek véghez, a nőnék nem maradt semmi, csak a nagy igaz­ságtalanság. A nő anomális, mig a kultúra minden megnyilatkozása a tiszta férfi-morált tükrözi. Mennél jobban távolodik a férfi az \ asszonytól, armál nagyobb szellemi tettek : véghezvitelére alkalmas. Ahol a kulturális fejlődés fennakad, ott a keletkezett résen be­ugrik az asszony és vérszomjas ajkakkal követeli a maga részét: az animalMást . . . Világpolgár nem lehet a nő soha, csak globe- trotter. Emberiség? A nö nem ismeri ezt a fogalmat. Ő csak azt tudja, mi a család, a gyerek. A férfi kategorilcus imperativusa az kell, hogy legyen, hogy legyőzze a nőt ön­magában. , ; Az asszony napló jegyzetei egyetlen mon- , dalban tülcrözödnek: „Ha a természetellenes halál nem lenne nekem oly végtelenül ellen- szemes, véget vetnék az életemnek. Csak a sírban találhatok nyugalmat.“ Kísértetek párbaja az élet és a halál ku­lisszái mögött. Élet, mint a megértésért és a \ velejáró megbocsátásért való küzdelem és ha­lál, mint a sikerült és végső megértés egyetlen kadenáája. Nem tudtak élni, meghalni, sem tudtak. Apa és anya, élet és halál közt a kettőt összekötő gyermek. Ezt a gyereket Ítél- , te most el a béosi bíróság, bűnösnek mond- i ván ki őt a mitőgyilko&ságbm. lb*ent Etrmd­Hongkong, május 15. A kantont hatóságok hivatalos jelentése szeriint a város védői megverték az előnyomutó Kvangszi-csapa­tokat. A kormány egyik ágyun aszald ja tizen­öt repülőgép társaságában megtámadta a forradalmi hadsereg egyik előny ómul ó osz­lopát, számos ellenséget megölt és 1500 foglyot ejtett. Elkeseredett harc után a fel­kelők csatarendje megbomlott és a Vissza­vonulás vad futássá fajult. Ezekben a harcokban a repülőgép rend­kívül hathatós harci eszköznek bizonyult Kínában is. Különösen a menekülő hadseregeket lehet könnyeai és eredményesen üldözni velük. Egy másik helyen a kommánycsapatok két ágy un a szádot és húsz föl fegyverzett bárkát zsákmányoltak a felkelőktől. A legújabb je­lentés szerint Saimsui változatlanul a kanto­rnak kezében van. A Iionanban előnyomuló kormánycsapatok ellenállás nélkül elfoglal­ták a Kvaingszi-osapatok több fontos straté­giai pontiját. 1 losonci állami gimnázium tilisisfgitiága miatt veszélyben forog a tanaiéi! egészsége < A felsőbb osztályokban a tüdőbetegség pusztít - A szülők nyilvános gyűlésen követelték ti! intézet felállítását Losonc, május 15. (Saját tudósítónktól.) A losonci állami reformgimnáziumot látogató gyermekek szülői vasárnap Losoncon a vá­rosháza nagytermében nyilvános gyűlést tar­tottak, hogy az intézetnél uralkodó szégyen­letes állapotok gyors orvoslásáról tanácskoz­zanak. A gyűlésen az érdekelt szülőkön kívül a tanári kar is nagy számmal képviseltette magát. A megjelentek előtt Giller János dr. tartománygyülési képviselő ismertette az összejövetel célját, majd Kemény Adolf dr. beterjesztette annak a memorandumnak szö­vegét, amelyet a szülők az iskolaügyi minisz­terhez kívánnak felterjeszteni. A szlovák szü­lők azonos tartalmú szlováknyelvü memoran­dumát Stubnva János terjesztette a gyűlés elé. A memorandumokban a gyermekeikért ag­gódó szülők, az elkeseredés és feljajdulás hangját visszafojtva, csak a száraz adatokat sorolják fel, amelyek mégis ijesztően sötét képét rajzolják meg a gimnáziumban uralko­dó botrányos állapotoknak. A tanintézetet valamikor 250 tanuló ré­szére építették és rendezték be. Az állam- fordulat óta két tanintézet: a szlovák és a magyar gimnázium nyert elhelyezést ben­ne összesen 717 tanulóval. A két tanintézet 21 osztályának azonban csak 15 tanterem áll rendelkezésére. Délelőtt hét tanteremben nyolc osztály tanul és pedig úgy, hogy valamelyik osztálynak a torna-, rajz- vagy a fizikai teremben tartóz­kodó tanulói helyére az úgynevezett vándor- osztály kerül, amely tehát ilymódon naponta bejárja a tantermek legnagyobb részét. Ter­mészetesen a vándorosztály vándorlása nagy rendetlenség, tolakodás, gyakran civakodás felidézésével jár. A fegyelemnek, rendnek fenntartása a legnagyobb nehézségekbe ütkö­zik. De amennyire elviselhetetlen ez az állapot pedagógiai szempontból, éppen olyan meg­döbbentő egészségügyi szempontból is. A tantermek a tanulás ideje alatt túlzsúfoltak,, a tizperces szünet, amely a szeliőztetésTe vol­na szánva, a kicsöngetés utáni kivonulással megrövidül; ha valamelyik osztály tanulói elhagyják a tantermet, abban a percben már betódulnak a vándorosztály tanulói, akik alig várják, hogy télikabátjaikkal a hátukon, kényeikkel, rajzeszközeikkel a hónuk alatt bejuthassanak s elhelyezkedhessenek. így múlik el a szünet jórésze, minek folytán rend­szeres szellőztetésről szó sem lehet. A tanítás reggel 8 órától este 7 óráig fo­lyik megszakítás nélkül, minden tanterem­ben. És mivel szellőztetésre nincsen idő, a túlzsúfolt tantermekben a gyermekeknek a legegészségtelenebb levegőben kell tartóz- kodniok. A tantermekhez hasonlóan elviselhetetlen a szűk, gyéren világított, napot sohasem látó folyosók atmoszférája, amelyeket a mellék- helyiségekből kiáramló bűz tölt meg gyilkos levegővel. A legkétségbeejtőbb helyzetben azonban a délutáni tanórák növendékei vannak. A ta­nulók nagy számára és a terem hiányára való tekintettel ugyanis a tanulók egy része csak délután járhat az iskolába. A tanítás délutáni 1 órától este 6, esetleg 7 óráig tart. A délelőttöt a tanulók otthon töltik, amikor is készülnek a délutáni előadásokra. Ebben a munkában szellemük már kifáradt és ilyen kimerült aggyal kell még az egész délutánt az iskolában tölteniük, csendesen, nyugodtan viselkedni ok és tanáraik magyarázatára fi­gyelniük. A délutáni tanórákat jobbára az al­sóbb osztályok növendékei, tehát 10—14 éves gyermekek látogatják, akiknek szellemük fej­letlenségénél fogva a legnagyobb szükségük van a vezetésre, a tanításra, de akiknek agyuk hamarabb is fárad ki. Ilymódon telje­sen lehetetlen, hogy oktatóik velük százszá­zalékos munkát végezhessenek, mert hiszen a tanulók fáradságuk folytán’ szőrakozottak, figyelmetlenek lesznek s csak üres szemek­kel, bágyadtan bámulnak tanáraikra. A gyermekeik jövőjéért, egészségéért aggó­dó szülők nyugtalansága tehát a legnagyobb mértékben indokolt. Szomorú demonstráció­ját látjuk ennek a felsőbb osztályok ifjúságá­nál. Feltűnően sok közöttük a sápadt, beesett arcú, vérszegény, tiidőcsucshurutos, a hosz- szu éveken át elszenvedett egészségtelen iskolai viszonyok miatt. A mostani VIII. osztály tanulói közül ket­tőt máris Tátra szépl akra kellett küldeni elő­rehaladott tüdőesucshurutjük miatt, de, saj­nos, sokkal többen vannak, akiknek sürgős szükségük volna ilyen gyógyhelyekre, csu­pán szűkös anyagi viszonyaik nem engedik a költséges gyógykezelést. És ezek a szeren­csétlen áldozatai a losonci gimnáziumnak, beteg testtel, megtört lélekkel kénytelenek az egészségtelen tantermekben tovább sínylődni. Megdöbbentő látványt nyújtanak ezek a 17— 18 éves ifjak, akiknek duzzadni kellene az egészségtől és akiket az iskolai áldatlan álla­potok legdrágább kincsüktől, az egészségük­től foszt meg. Mindezekről a mizériákról a szülők tudo­mással bírnak, azonban kénytelenek tehetet­lenül tűrni, mert a bajok orvoslására még biztatást sem kaptak sehonnan. A szülők közül elsőnek Thaisz Lajos nyug. taoitófcépzőintézeti tanár szólalt fel. Kéri a szülőket, hogy mozgassanak meg minden kö­vet s világosítsák fel a minisztériumot az it­teni helyzetről. Meggyőződése az, hogy az il­letékes fórumok segíteni fognak a szülők pa­naszainak az orvoslásával. Majd elkeseredve megjegyzi, hogy az ő kisleánya is tüdőcsucs- hurutot kapott. Bár más iskolába adta volna. Vitovszky József iparos előadja, hogy a szülők nyugodtan Íratják be gyermekeiket berg, Weining&i' nem eszelték ki a házasság ilyen borzalmasan konzekvens koronáját. Az élet találta ki, a halál érlelte meg, a gyilkos­ság röpítette az égig és a pokolig. Mert, ha a legnemesebb és legemberibb törelcvés, a megérlés, amelynek gyökere csak a szeretet- ben lehet, ilyen gyilkos gyűlöletet teremt, akkor vagy újra, eljött az ideje annak, hogy a filozófia csődjéről beszéljünk, vagy salto mortaleval átugorjUk ezt a szakadékot, amelybe minden érzés, min ’ii fogalom bele kell, hogy szédüljön és h hotázó-egészsége- sen jetmtsük lei a szú; mlasm egyszerű igazságot: Nincs más megoldás: „az asszony verve jó!“ „ Ennél a végénél megfogva a dolgot, a kísérteties párbaj halott hőse és hősnője szertefoszlik, mint köd és az élő és élni aka­ró ember, megszabadulva a kénköves, fojto­gató atmoszférától, nagyot lélegzik újra, tud­va azt, hogy a verés a szereiét legegészsége­sebb megnyilatkozása. És ha primitív is ez az eszköz, eléri vele, hogy a filozófia csődje árán megment,ette a maga, felesége és gyere­ke számára a való életet. Neubmer Pál. Szepiőt-májfoltot és egyéb arctisztáfalansdgot biztosan csakis „F/lÍ3s.Monde<s eremmel tüntethet el • Kapható minőén örogériában és parfümériában. Fáradtára C. S. K. részére Galbavy Drogéria, Koáice Rumanaua 2 Tegyen kísérletet még ma! Tégelyenként Ke 15 esti és nappali használatra a gimnáziumba s nem is sejtik, hogy ott ne­velésük nincs biztosítva, sőt pusztító vesze­delmek leselkednek reájuk. Sok száz szülő nevében kéri a gyűlésen megjelenteket, hogy szánják magukat most már elhatározó lépés­re, mert nem engedhetik meg, hogy gyerme­keik szemük láttára sorvadjanak s a külön­féle kórok íértőjóben sínylődjenek. Azután még számos felszólalás hangzott el szülők és pedagógusok részéről, majd ismét Giller János dr. tartománygyülési képviselő kért szót. Előadta, hogy 8—10 évvel ezelőtt szlovák körökből már megindult egy akció uj gimnáziumi épület emelése érdekében, de később ez a mozgalom teljesen ellanyhult. Ezt az akciót azonban a szlovák szülőkkel karöltve kell újból megindítani, mert hi­szen az ö gyermekeik éppen úgy szenved­nek, mint a magyar szülök gyermekei. Végül abban állapodtak meg, hogy szlovák és magyar szülőkből álló deputációt szervez­nek, akik szlovák és magyar parlamenti kép­viselők vezetésével átadják a losonci szülők memorandumát az iskolaügyi miniszternek s kérni fogják egy uj intézet sürgős felállítását. S képviseiöház alkotmányjogi bizottságának ülése Prága, május 15. A képviselőház alkot­mányjogi bizottsága ma ülést tartott Mieeu- ra elnökletével, amelyen tárgyalta a csend­őr törvényjavaslatot. A javaslaton a bizott­ság két lényeges módosítást eszközölt, úgy hogy azt kénytelen visszaküldeni a szociál­politikai bizottságnak újból való tárgyalás végett. Több lényegtelen javaslat leíárgya- lása után a bizottság elhatározta, hogy a kö­vetkező ülésen a bírák viszonyának rende­zését fogija tárgyalni és az alkotmányjogi bizottság felkéiréeére a kormány is nyilat­kozni fog ebben az ügyiben. Toka védője olifefe Síérows beadványt intézett § vizsgáló- bitóhoz Pozsony, május 15. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Gállá János dr., Tu- ka védője három beadványt intézett ma a vizsgálóbiróhoz. Az egyik beadványban a vé­dő azt teszi szóvá, hogy noha a tábla elrendel­te a Tuka által 1923. év előtt elkövetett bűn­cselekményekre a vizsgálat beszüntetését, ezt a vizsgálatot mégis folytatja. Tulka védője második beadványában 150.000 korona kau­ciót ajánl fel Tuka szabadlábrahelyezése ér­dekében. A védő harmadik beadványa fel­folyamodás a vizsgálóbíró ama végzése el­len, amellyel Tuka vizsgálati fogságát egy hónappal meghosszabbították. Minden való­színűség szerint Tukát 150.000 korona kaució ellenében sem fogják szabadlábra helyezni. Snaczky Antal, a Tuka-iigy másik terheltje ugyancsak felfolyamodást jelenteti be a táb­la ama döntése ellen, amely 200.000 korona kaució ellenében engedélyezi csak a szabad- lábrahelyezést. Snaczky beadványában kije­lenti, hogy ötezer koronás kauciót ajánlott fel szabadlábrahelyezése esetére és ennél na­gyobb összeget nem tud felajánlani. Wíndírsch képviseli telt a csehországi mezőgazdasági fsisics német osztályának e&Ske Prága, május 15. A csehországi mezőgaz­dasági tanács német osztályának elnöke, Zuleger német agrárius szenátor, mint is­meretes, elhunyt. A német osztály mai ülé­sén elnökinek Wíndirsch német agrárius képviselőt választották meg, aki 41 szava­zatból 36 szavazatot kapott. Letartóztattak esi kassai tasnanista városatyát Kassa, május 15. (Kassai szerkesztőségünk telefonjeleutése.) Kossik István kassai kom­munista városatyát a vizsgálóbíró végzése alapján letartóztatták és beszállították a kas­sai államügyészség fogházába. Kossik ellen kétrendbeli feljelentés érkezett rendiörvény­be ütköző izgatás büntette miatt. 5

Next

/
Thumbnails
Contents