Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-16 / 111. (2036.) szám
1929 mája« IS. temriA. A Magyar Könyvhét impozáns nyitánya — Kíebelsberg: Túlbecsüljük a külföldi könyveket — Budapest, május 15. (Budapesti szerkesztősé günktől.) Hétfőn kezdődött meg a magyar iroda lom nagyboté, amelyet a Magyar írók Egyesüieh rendez. A magyar könyvhét első napján a Tudó mányo-s Akadémia nagytermében a magyar iroda lom minden reprezentánsa megjelent és a tudó roányos világ képviselői is részt vettek a magyai könyvhét ünnepies megnyitásán. Zsúfolt karza tok várták az érkezőket. Tizenegy óra után né hány perccel érkezett meg Kíebelsberg Kunó grói kultuszminiszter, akit Voinovich Géza. és Balassa József dr., a Magyar írók Egyesületének vezetői fogadtak. Voinovich Géza megnyitó szavaiban fölkérte a vallás- é« közoktatásügyi minisztert ünnepi beszédének elmondására. Kíebelsberg Kunó gróf többek között ezeket mondotta: — Túlbecsüljük a külföldi könyveket. Különbséget kell tenni ezen a téren. A természettudományok terén elzárkózni dőreség volna. Az, aki a- mezőgazdaságban nem akarna traktort alkalmazni, a közlekedés terén ki akarná küszöbölni a repülőgépet és az automobilt, nem akarna rádiót hallgatni, maradi lenne. Az a kulturpolitikus pedig, aki a- természettudományi kultúrának az országba való beszürődése elé nehézségeket támasztana, súlyos bűnt- követne el nemzetével szemben. A szépirodalom terén, a szellemi tudományok nemzeti tárgya terén azonban nagy7 veszedelmet rejt magában az, ha a külföldi munkáknak túlságos jelentőséget tulajdonítunk. A szépirodalom nagy részben tükre annak a társadalomnak, amelyben megszületik, mert annak szükségességeivel foglalkozik és annak problémáit fejtegeti. Németországban a szociális kérdések és a eexuális bajok állnak sok téren előtérben, természetes tehát, hogy a- szépirodalomban is nagy szerepet játszanak ezek a problémák. Fa azonban ezt az irodalmat egy másik társadalomba hozzuk, amelynek más problémái vannak, ugv nem találnak olyan megértésre, mint saját országukban és olyan gondolatkörökre terelik a magyar közönség figyelmét, amelyek nem első-sorban érdek''vi ok bennünket. — Külföldi magyar kollégiumokat szerveztem ée őzért sokszor külföldieskedés&el vádoltak. Rólam, politikai múltam után senki sem tételezheti fel a*t, hogy vak sovinizmustól fűtve ei akarnék zárkózni jótékony külföldi befolyás elöl, óva intek azonban attól, hogy túlbecsüljük a külföldet. Bizonyos féimnveltség van abban, ha különösen a szépirodalomban a külföldi terméknek oly fel- sőbbséget tulajdonitank. Állást kell foglalni a külföldieakedé* ellen, mert fly módon a magyar faj ősi eredeti tulajdonságai forognak veszedelemben. — A magyar közoktatás megteszi a maga kötelességét népkönyvtárak és iskolakönyvtárak alapítása terén. De ezzel a kérdés még nincs megoldva, mert nincs szomorúbb látvány, mint egy könyvtár, amelyet nem használnak. Azzal a gondolattal foglalkozom, hogy nem elég olvasni tanítani, tantárgyat kell konstruálni, az olvasás- tant, amely átvezetné az embert az iskolaszerű olvasásból a szabad olvasásba s megtanítaná arra, hogy ki-ki olyan irányt válasszon, amely hajlamának, Ízlésének és foglalkozásának leginkább megfelel. — A magyar társadalom legszélesebb rétegeihez oda kell vinnünk a könyvet és meg kell győznünk az olvasás hasznosságáról. Sok ember abban az igen nagy tévedésben van, hogy népünket ma i« annak a konzervatív embernek tartja, aniinő a háború előtt volt, amikor tízezrével voltak, akik falujuk határán túl nem mentek és nem ismertek semmit. A mai generáció megfordult Európában, ismereteket hozott magával, úgy, hogy népünk maradiságáról és naivitásáról beszélni nem lehet. — A könyvkereskedő kimagsló állást foglal el , a kereskedelemben, mert sokkal több, mint árujának puszta eladója. A könyvkereskedő a szó magasabb értelmében irodalmi tanácsadója vevő- , közönségének és olvasmányainak irányitója. Kötelességük a kiadóknak, hogy óvakodjanak értéktelen könyvek közrebocsátásától. Sokszor mondják, hogy vannak könyvek, amelyek csak az ál- , lám, vágj7 az Akadémia adhat ki, mert olvasókö- ! zönségre nem számíthatnak; az ilyen könyveknek azonban nincsen lét jogosultságuk. Olyan könyvekre van szükség, amelyek érdek- I lrk a közönséget. j Ennek megválasztása a kiadó feladata, ilyenek > terjesztése érdekében akarjuk megszervezni a ma '< gyár közönséget. Lelkes tapssal fogadták a jelenlevők a minisz- ' tér nagyhatású beszédét, amely után Márkus Emi- i lia, a Nemzeti Színház örökös tagja, szavalta ol ! nagy sikerrel Vörösmarty Mihály Gondolatok a 1 könyvtárban című költeményét.. ' Gál Gyula, a Nemzeti Színház tagja, Herczeg Ferenc „A könyv11 cimü tanulmányát olvasta fel, < lelkes hatást váltván ki. Majd Surányi Miklós tar- i tott felolvasást az irodalom és a közönség viszo- f gyáró!. j Utána Babits M. szavalta el Ritmus a könyvről c. t költeményét. Befejezésül Voinovich Géza, a Ma- f gyár írók Egyesületének elnöke beszélt. Beszá- í rnolt a Magyar Könyvhét rendezőbizottságá és a, 1 közok tata-, ügyi miniszter által a, magyar tanítóság 1 körében a jó könyvek terjesztése érdekében bír- ' de tett pályázatainak eredményéről. i A Magyar Könyv-hét alkalmából Kecskeméten, i Debrecenben és máé ott már eddig is szintén ren- t deztek sikerült ünnepélyeket. Az ifjúságnak külön délutánjai lesznek és egy-egy mesedélután keretében bemutatják az ifjúsági és gyermek-irodalom remekeit. Egész héten át mindegy száz magyar iró és költő dedikálja a Költősátorban minden vásárló nevére könyveit. Az első nap Budapesten rendkívül kedvezően alakult. A korzón, a Vörös• Biztosítás válás ellen? Érdekes és szomorú újítás készül a németországi biztosítás terén — A házastársak befizetett járulékaiból a biztosító tartaná el az elvált asszonyt és gyermekeit Prága, május 15. A háború utáni években mind sűrűbben ankéteztek, cikkeztek a házasság válságáról és számos komoly társadalom- tudományi tényező hívta fel a figyelmet a válási epidémiára. A vi 1 ágfelfordulásbau a családi élet is megrendült s a kor egyik legkomolyabb problémája a családi élet regi alapjainak megtartása, lett- Most egy cseh közgazdasági folyóirat, a Hospodársky Rozhled érdekes biztosítási újításról számol be. A válópörök következményei ugyanis nem annyira a. váló társak, mint inkább a gyermek szempontjából szomorúak és sok esetben úgyszólván kizárólag a tartásdij fizetése riasztja vissza a könnyelmű férjeket attól, hogy házasságukat felbontsák. Az idézett lap most arról számol be, hogy a biztosító intézetek Németországban uj biztosítási ág megteremtését vették fontolóra, amely nem céloz egyebet, mint éppen a válópörök megkönnyebbítését. , Német biztosítási szaklapok szerint ezt a biztosítást olymódon gondolnák végrehatjani, hogy minden család (férj és az asszony is) a házasság tartama alatt bizonyos járulékokat fizetne, aminek alapján az asszony válás esetén igényt tarthatna havi fizetésre. Ezt a havi fizetést az asszony uj házasságkötéséig kapná, vagy pedig annak elmaradása esetén haláláig, avagy pedig bizonyos időre be is szüntetnék a fizetést, igy például abban a pillanatban, amidőn az asszony önálló kere Jetre tenne szert. A terv jellemzi a kort, amelyben egyáltalában felmerülhetett. Míg egyik oldalon valóban megkönnyítené a válást, és anyagilag nagyobb biztosítékot, nyújtana az elvált; asszonynak, másrészt azonban tagadhatatlan, hogy morális szempontból szerfölött, káros, mert az amugy- is eléggé kommerciálizálódott házassági intézmény még inkább ki lenne szolgáltatva mindenfajta üzelmeknek és mindenfajta számításoknak. Alapittatott 1796 évben no n Latos uiooa mmmm Banská-Bystríca j Készítés szállít; síremlékeket, minden kénemben. Bátor- j márvány lapokat. Márvány kapcsoló táblákat. Márvány j csillárokat, iparművészeti munkákat, stb. Farfőm és szerelem Az egyiptomi nők illatszerésze — Parfömszövet — Tragédia illatban elbeszélve A kor kivonata Páris, május eleje. „Varrnak egynémely dolgok, ó Horatiol... Valóban vannak, mert ugyan mit ér minden tudományod, mikor egy édes emlék hirtelen ragyogva, sziporkázva, a múlt tengerében kiszínesedve tűnik eléd, eszedbe jut, mintha reflektor világítaná meg, olyan elevenséggel egy szín, egy arc, az arc mosolya, a haj, a csodalatos haj minden hulláma és nem tudod miért?! Mint régi film, melyet öntudatlan magadban hordtál, úgy pereg bensődben a legszínesebb élmények sora, szebb minden múltnál... valami csodálatosan messzi múlt, amelvben egyetlen ideál uralkodik ... Ő. Aztán észreveszed, hogy érzékeid űztek csalóka játékot veled, hiszen csak egy rég elfeledett illatot éreztél és az idézte fel benned ezt a csodálatos képsort. Az illat még mindig misztikus a tudomány számára is. Hiába tudjuk, hógy éterikus olajok párolgása. Ki fejti meg, hogy a párolgás egy bizonyos foka és fajtája szimpátiát kelt, más pedig tiltakozást vált ki bennünk? S mégha megfejtené is valaki, talán a parfőm- világ Newtona a lelkek illatgravitációs törvényét, akkor sem magyarázhatná meg senki sem a csodát, hogy a nők előbb ismerték minden tudománynál az illatok vonzóerejét és hogy számukra a parfőm nem egyszerű piperecikk volt sohasem, hanem kifejező eszköz. Herodót isz jegyzi föl a szkithák asszonyairól, hogy azok már ismerték a parfőmöt. A szkitha nők szárított ciprus, cédrus és tömjénfát őröltek meg kövek közt, ehhez az őrölt liszthez vizet öntöttek. Az így keletkezett péppel bekenték testüket és arcukat, mikor aztán ezt a pépet lemosták magukról, az eredeti feljegyzés szerint: „szeretetreméltó illatuk VQÍt“. . . A régi egyiptomiak sós anyagokkal dörzsölték be magukat — ez pótolta náluk a szappant és a fertőtlenítő szereket — ezekhez az anyagokhoz azonban mindig több parfőmöt adtak. A parfőmök Egyiptomban is a legkülönbözőbb gyökerekből, füvekből, levelekből és virágokból készültek. A papok közt külön iliatszerkészitők voltak. A. virágok közül elsősorban a rózsái és a liliomot használták. Ugyancsak a Keleten használatos volt a nár- dus, a mosusz és az ámbra. A biblia számtalan helyen említi az illatos olajokat, azaz a parfőmöt. A középkorban már művészetté lesz a legkülöubözőbb parfőmök gyártása, az újkor pedig többi vívmánya közt joggal dicsekedhetik azzal, hogy népszerűsítette a fejedelmek fényűzését. De nemcsak ezt tette, hanem felkutatta a különböző földrészek ősi parfőmelemeit és azokból boszorkányos kombinációkat hozott létre. Ma már elmondhatjuk, hogy kétféle ember van: az egyik bevallja, hogy érzésekkel reagál a parfőm re, a másik tagadja. Van még egy harmadik is: annak nincsenek szagló idegei. Vagy elsorvadtak, vagy már anélkül született. Puritánok e téren nincsenek, az aszkéták a legveszed elmesebek önmagukra és másokra nézve, az aszkéták és remeték lázba jönnek a partomtól, a legveszélyeseb kisértés az számukra, amidőn a múlandó gyönyörűség a parfőm képében támad. Fiziolőgusok és pszihológusok foglalkoztak már sokat a parfőm fiziológiájával és lélektanával, de nem tudtak a végére járni. Csak adatokat és tényeket sikerült összegyűjteni. Megállapították, hogy minél magasabbfoku szellemi életet él valaki, szóval minél inkább kulturember, annál jobban érzékeny az illatok és a szagok iránt. Annál jobban megköveteli a parfőmöt. A kulturembert környezete predesztinálja a parfőm külön élvezetére. Mivel zárt helyen tölti élete nagy részét, tehát csak diszkrét parfőmöt tűr meg, de annál érzékenyebb a diszkréten adagolt parfőm szinbeli, érzésbeli valőrje iránt. Ugyanaz az ember, akinek fejfájást okoz az úgynevezett „borbélyszag“, a pacsuli és a brillantin, végtelenül hálás, ha egy tiszta női testről lebel- letfinom parfőmárnyalat árad feléje. Az élet boszorkánykonyhájában is elsőrendű vegytitok, hogy a férfi előtt az ideális nő parfőmje meghatározott érzelmi jelentőséggel és értékkel van. Ezt a hatást nem lehet vegyelemezni, aminthogy nem lehet megmondani, hogy a szeretett nő miatt kedves-e az a bizonyos parfőm, avagy maga a parfőm is hódi tó eszköze-e a szerelemnek. Ezen legfeljebb vitatkozni lehet, de eldönteni ezt a kérdést nem. Tény az, hogy a parfőmhatás okkult jelenség, annál is inkább, mert az ember — eovéb teremtményekhez képest — meglehetősen mérsékelt szaglóképességgel rendelkezik. Érdekes az is, hogy a nők szaglóérzéke általában fejlettebb mint a férfiaké. Biológiai tapasztalat az is, hogy az idegen fajták szaga a más fajtabéli számára elviselhetetlenül kellemet-1 len, az idegenkedés és a bizonytalanság, sokszor egyenesen az undor érzését váltja ki. A gyakorlat igen sok kivételt is mulatott már, különösen nők között fordul elő, hogy az idegen race után való vonzódásuk e téren nyilatkozott meg. Megtörtént, hogy egy igen előkelő, müveit és kényes Ízlésű amerikai miss éppen a cigányokat jellemző odorikus sajátsága miatt szeretett meg egy műveletlen, alacsonyabbsorban élő cigánylegéuyt és ez a szerelem romantikus házassággal végződött. Az ilyen esel azonban kivétel, még pedig : nehezen megállapítható és ellenőrizhető kivé- ; tel, utóvégre ezek azok a dolgok, ahol néha a < túlságos őszinteség a legnagyobb hazugság. 1 Tény az, hogy a parfőmökből nem hiáDa esi- I náltak Parisban divatbemutatókat és nem j hiába találták fel Londonban a parfőmszöve- 1 tét, a parfőmmel impregnált ruhái. A parfőm. i ha tudományosak akarunk lenni nagyképűség i nélkül, érzésliullámzfisokal idéz cin minden i épérzékü emberben. £ Igen érdekes kísérletet folytattak erre nézve az egyik párisi pszibikai laboratóriumban. Rekonstruálták a médium ideáljának parfőm- jét és minden bevezetés nélkül, előkészítés nélkül az egyik termet illatosították vele. Majd végigvezették a médiumot több szobán, köztük ezen is és végül megkérdezték, melyiket tartja a legbarátságosabbnak a szobák közül. A felelet a busz kísérlet alkalmával tizenhétben az volt, hogy mind a tizenheten ösztönösön a parfőmmel megjelölt szobát jelölték meg. A három negatív eset, a három kivétel pedig megfelelő analízis és utánjárás után még frapánsabb bizonyíték volt: az e^vik esetben vagyoni különbségek miatt reménytelen szerelemről volt szó, and a médium hiúságát sértette, a második tragikus szerelem volt a férfi ! hibájából, a harmadik médium pedig fegyel- ! mezeit, józan életet akart élni és ebben, úgy I vélte, hogy a természet által kijelölt női ideál- ! ja akadályozta volna. ! íme három tragédia parfőm és virágnyelven ; elmondva. Bizonyos, hogy minden kor és min- ■ den nép asszonyainak megvolt a maga külön parfőmvalőrje is. Nem véletlen, hogy a háború előtti Európa keletre fordult parfőmökérf, nem véletlen, hogy a devalvációk és forradalmak kora egyúttal az irreális parfumkompo- ziciók kora is és az sem véletlen, hogy a par- főmkreációk ma az egyszínű természetesség klasszicitására törekszenek megint... Nézzünk csak végig az irodalomban és a művészetekben, sőt nézzük a politikát.... mintha ismerős lenne ez a törekvés. A végeredményben ez nem jelent mást, minthogy a nők is megtalálják, sőt. előbb és misztikusakban találják meg a kor kifejező eszközét, az igazi lelkét, kivonatát: a parfőmöt. RÖNTGENFÉNYKÉP Peter Debye dr., a lipcsei egyetem fizikai intézetének tanára, most egészen úttörő kísérleteket végzett a molekulák megismerésének terén. Ez a tudomány egyre nagyobb fontosságra te íz „szert és csak a legutóbbi, időben foglalkoznak , vele intenziven a tudósok. A molekulák vizsgája és megfigyelése rend- , kívül komplikált munkával jár, tekintettel ar- . ra, hogy a molekulák láthatatlanok. Még a legerősebb mikroszkóp segítségével sem lehet a . molekulákat meglátni A mikroszkóp is csak ‘ azokat a tárgyakat mutatja meg, amelyek nem . kisebbek, mint a fényhullám hossza. A meleku- lák általában ezerszer kisebbek a fény huliám- ’ hosszánál. Már most ha a molekulákat mégis ‘ látni akarjuk, olyan fényre van szükségünk, amelynek hullámhossza körülbelül megfelel a. molekula hullámhosszának. Egyetlen ilyen fény van: a röntgensugár. Ennek a hullámhossza ezerszer kisebb a látható fény huilámihoászánál. A röntgensugarak tehát láthatóvá tehetik a molekulákat. Csak egy nehézség van: a röntgensugarak nem törnek és nem verődnek víses.za, mint a rendes fénysugarak és azért azt. amit ők mutatnak nem lehet- mikroszkóp utján megmagyarázni. Itt azonban a tudomány segítségére jön a fényinterferencia. Ez a- röntgensugárnak éppen olyan tulajdonsága, mint a rendes fénysugárnak. Az inferencia lényege: ha valamely fehér fényt valami sürü hálón keresztül nézzük, szivárványszínűnek látszik, ha egv tárgyat rácsok mögé teszünk, nagyobbnak látjuk, stb. Tulajdonképpen úgy derült ki, hogy a röntgensugarak is fénysugarak, hogy mikor a röntgensugarakat kristályokon vezették kc- r es-zt-ül, interferenciaképek keletkeztek. Már most, ha a röntgensugarakat egy molekulán átvezetjük, a röntgensugár elhajlásából megtudjuk, hogy miképpen van felépítve ez a molekula. Megtudjuk, hogyan helyezkednek el benne építőkövei: az atomok. A molekula belsejébe tehát be lehet tekinteni. Ezt bizonyítják Debye professzor legújabb kísérletei. A professzor tetrachioroxyddal kísérletezett. Ennek a molekulája egy szénoxid és négy chlorát-atomból áll. Ennek az anyagnak egy gőzrétegét egyszínű röntgensugaraival világította át a tudós. Az anyagból kilépő röntgensugarakat ernyővel felfogta és az elhajlott hullámokról fényképfelvételeket készített. A röntgensugarak a gázon át olyan gyöngén szivárognak, hogy a fényképezőgép filmjét 20-30 órán át kellett a sugarak hatásának kitenni, amig végül használható képet kaptak. A laikus számára nem mond soka.t a molekuláról felvett fénykép. Csak köröket látni a képen. A szakember számára azonban ezek a körök megoldják a molekula belsejének egész rejtélyét. Csak számításokat kell végezni a fényképfovéte’ek alapján és ki lehet számi tani. milyen távolságra vannak egymástól a tet:f eklorszóaoxyd molekulájában a chloratomok. Olyan törtszámot kaptak eredményül, amelynek számlálója <1.15 nevezője pedig 1.000,000.000. Szóval a molekula atomjai között a távolság 3 százmilliomod milliméter. Debye professzor eljárása alapján most már majdnem minden auypg molekulájáról lehet ilyen röntgcnfényképl'olvételeket készíteni. 4 marthy téren, a Nemzeti Színház előtt, a Ko&sut Lajos uccában, a város össze* gócpontjain mej jelent a magyar könyv, összesen nyolcvan sáto: bán folyik az árusítás. Napközben az írók szem; lyesen is megjelennek és autogramra okát adna! Az első napon Kosztolányi Dezső, Móra Feren< Markovic-s Rodion, Zsolt Béla, Komároray Jáno és Nagy Endre adtak autograramot és dedikálta! könyvpéldányokat. A Vörösmarthy-téren felállító 1 magyar költők sátrában az első órában 45 peng ára könyv fogyott el. Általában sokan vették . tragikus sorsú Oholnoky László könyveit, amelye két gyászruhás özvegye árusít a sátorban. Általa bán nagy bizakodással néznek a Könyv hét leFo yá-sa elé.
