Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-14 / 109. (2034.) szám

M69májns 14, kedd. 3 A ruszinszkói autonómia körül / (rp.) Ungvár, május 1B. . 7 Á ruszin sajtót már betek óta foglal kop­tatja a ruczims/dkói autonómia ügye. Jó for­rásból nyert értesülés ük szerint ugyanis a csehszlovák kormány megkezdte a ruszin­okéi autonómiáról szóló7 törvényjavaslat előkészítését. Nem kutatjuk most, hogy milyen okok késztették a kormányt arra., hogy a tiz éven át halogatott autonómia életbeléptetését programjára tűzte, csupán azokra a jelensé­gekre akarunk rámutatni, amik e törvény- javaslat készítése kiörül megnyilvánulnak. Mar maga az, hogy a kormány a legna­gyobb titokban fogott hozzá az autonómia életbeléptetését célzó törvényjavaslat elké­szítéséhez, bizonyos fokú bizalmatlanságot idézett elé a kétszülő kormányjavaslat őszin­teségével szemben. Igazolja ezt a bizalmat­lanságot az is, hogy e törvényjavaslat elké­szítésiébe egyáltalán nem vonták bele se a ruszinokat, se a ruszinszkói magyarságot, holott elsősorban ezeknek érdekeiről van ebben az esetben szó. Az egyik ruszin lap például felvetette azt a gondolatot, hogy e törvényjavaslat készí­téséhez hívják meg Ruszinszkó jelenleg még hivatalában üllő kormányzóját, dé küldjön ki e javaslat elkészítéséhez megfelelő számú delegátusokat a Ruszin Nemzeti Tanács is, amely a leghivatottabb ennek a kérdésnek megoldására. Mindezekre a kívánságokra a kormány a legmélyebb hallgatással felel. Nem cáiolja meg, hogy a törvényjavaslat ké­szül, de nem is erősíti meg, hogy valóban ilyen főbenjáró tervei vannak Ruszimszkó- vaL Ellenben annál szembetűnőbben lléptek akcióba bizonyos cseh és magyarnyelvű ko.r- mánytsaijtókörök, amelyek — úgyszólván má­ról-holnapra — a legérdekesebb és a zavar- keltésre a legalkalmasabb eszmékkel és ter­vekkel léptek a nyilvánosság elé. Ilyen érdekes eszme volt a cseh-magyar közeledés eszméje. Ezzel egy csehnyelvü kormánylap lépett a porondra azt bizonyít­ván, hogy az elmaradt, fejlődésre képtelen, nemzeti öntudat híján élő ruszin nép helyett keressen inkább közeledést a cseh nemzet a magyarokkal!, akik már eddig is bébizonyi- tották, hogy komoly, alkotó munkára képes lakói ennek a republikánaik. A cseh lap esz­méjét a magyarnyelvű kormánylapok pro­gramszerűen felkarolták és bőséges sajtó­vitát rendezitek felette. „ A magyarság hivatott képviselői — ter­mészetesen — eddig ebbe a hajánál előrán- cigólt, minden érzelmi alapot nélkülöző kö­zeledési akcióba nem szóltak bele. A ma­gyarság ugyanis tisztában van azzal, hogy ez a cseh-magyar közeledés nem egyéb, mint újabb politikai sakkhuzás, melyei prágai kormánykörök étkei; akarnak verni a hagyományos ruszin-magyar barátság eresz­tékei közié. Ez egyszer a ruszinokat akarják szeparál­ni. Azt akarják, hogy a. ruszinszkói magyar­sággal való barátság révén az életfbetépte- tendő autonómia többé ne váljék egyetemes kívánsággá és egységes követeléssé s ezzel a tiz éve követelt autonómia jelentőségét önmagától elveszítse. Hogy ez így van, bizonyítja az az akció, amely ugyanekkor a cseh agrárpárt sajtójá­nak. berkeiből indűlt meg és amely azt akar­ja keresztülvinni, hogy a ruszinszkói ma­gyarság „szakadjon el Ruszinszkófcól és csat­lakozzék Keletszlovenszkóhoz“. Ezt azzal in­dokolják, hogy az életbeléptetendJő „ruszin" autonómia, a magyarságot teljesen háttérbe fogja szorítani s miként most, az országos képviseletiben, úgy a majd összeülendő szojimban sem fogja tudni még a magyar nyelv jogait sem érvényesíttetni. Ha azon­ban Ketetszlovenszkóboz csatlakozik, ezzel a magyarság arányszámát még jobban növelni fogja s a magyar nyelv használati jogát még jobban biztosíthatja a maga számára és ál­talában nagyobb számánál fogva, a magyar kisebbségi jogokat sikeresebben harcolhatja, ki, mint Ruszimszkőban, ahol a ruszinok mellett elenyésző kisebbségiben lesz kényte­len élni. Ez a köztudatba lőtt mérgezett nyíl nem lévesztette el hatását, mert ezzel Ruszinszkó rendezetlen nyugati határainak kérdése olyan stádiumba juthat, hogy szó sem lehet többé Ruszinszkó területének a. békeszerző­désekben biztosított határaiig való kiterjesz­téséről. A ruszin nép tehát a cseh-magyar közele­dés, valamint a magyarságnak Keletszloven- szkóhoz való csatlakozása gondolatának pro­pagálása révén olyan kényszerhelyzetbe ke­iül és olyan probléma előtt áll, amelyet a. SzQRő Géza beszám&iőja a kisebbségi mozgalom európai eredményeiről A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga igazgató-választmányának pozsonyi Ülése - A Liga képviseletébén Szüli® Géza a műit esztendőben is több nemzetközi kongresszuson szállott síkra a kisebbségi jogokért Pozsony, május 13. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A Cseh­szlovákiai Magyar Népszövetségi Liga igaz­gató-választmánya szombaton délután Po­zsonyban rendes ülést tartott Novek Béla gyárosnak, a Liga elnökének elnöklése mel­lett. A jegyzőkönyvet Dortsák Lajois dr. jegyző vezette. A népes igazgatóvá!asxtmányi üílióst Novek Béla elnök nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a megjelent tagokat, elsősorban Szüllő Géza dr.-t, a Liga diszelniökét, akit fölkért beszámolójának megtartására. Szüllő Géza diszellnők ezután az igazgató­választmány lelkes ovációja mellett a kö­vetkezőkben számolt be a Liga multeszten- dei külföldi szerepléseiről s az európai ki­sebbségi mozgalom legfontosabb esemé­nyeiről: Szüliő Géza beszámolója — Tisztelt Igazgató-Választmány! Nép- szövetségi Ligánk alapszabályai szerint kér­tem ezen évzáró ülésnek megtartását. — Röviden visszapillantani akarok az el­múlt évre és összegezni azt az erediményt, amelyet a mai Ligánk el tudott érni. Nem sok annyi munka és annyi fáradság után az az eredmény, amellyel előálltunk, de nem llekicsinyelhető az, hogy a világ egész köz­véleménye a kisebbségi kérdésekkel kezd foglalkozni, Semmi sem olyan nehéz, mint Áttörni a közönynek rétégét, semmi sem olyan ne­héz, mint a termő magnak a csiráiban levő küzdelme Az őt befödő anyaggal szemben és ne felejtsük él azt, hogy a legerősebb ■tölgyfa is először át kellett hogy törje a földréteget, hogy megfogamozzék és sudár- ba székeljen, a növekedés, a táplálkozás, az emelkedés már könnyű munka volt ah­hoz, amit annak a kicsiny magnak ki kel­lett kiüzdénie az eredmény elérése végett. — Ha végignézem a múltat és azt a ke­serves szerepet, ami nekem ki voflft osztva, akkor, amikor először jelentem meg egy nemzetközi fórum előtt, akkor tudom csak értékelni azt, hogy mit jelent az, hogy a népszövetség kezd1 a mi dolgainkkal foglal­kozni. Nem akarom felemlíteni azt, hogy hányszor ejtettek az önérzetemen csorbát, amikor fitymálva néztek a. győzők mi reánk legyőzőitekre, csak konstatálni akarom azt, hogy amikor mi különböző legyőző ttok össze­áll oltunk és szervezkedtünk ezekkel a győztesekkel szemben, akkor mi bizonyos mértékben csatát nyertünk. A népszóvetség hivatása — A Népszövetség itulifiatal alakulata a világnak, de önmagában olyan gondolatot rejt, amelyet többé az emberek leikéből ki­irtani nem lehet. A Népszövetségnek a mag­ja az, hogy senki a maga ügyének a bírája önmagában nem lehet és senki az erőszak utján vagy túltengő erő mellett nem jogo­sult a maga ügyében fellépni. A józanul ér­telmezett népszövetségi gondolat nem egy mindenárjai való pacifizmus és nem a min­denáron való megalkuvásnak a hirdetője. A Népszövetség nem az impotenciának a szer­vezettsége, de a Népszövetség olyan intéz­mény akar lenni, amely maga javéira, megoldani — éppen elszige- teltöégéből eredő gyengesége folytam — nem tudhat majd. Annyi tény, hogy a ruszinszkói magyarság a békeszerződésben biztosított autonómia követelésének álláspontján van. Ezért az autonómiáért tiz éve harcolt. Ezt az autonó­miát fel nem adja. Egészen másként, állhat azonban a politi­kai helyzet, ha a kormány olyan törvény­javaslattal lép elő, amely Ruszinszkónak egy toriBsaüllött álautonómiát ad, csupán a nép­szövetség és a békeszerződéseket garantáló nagyhatalmak szemfényvesztésére, de ame­lyet a magyarság el nem fogadhat. Ha ez a régen sejtett kormánysafekhuzás bekövetke­zik' és Ruszinszkó egy területi autonómia helyett csupán nemzetiségi és pedig ruszin az erkölcsi erők uralmát akarja a fizikai I erők uralmával szemben érvényre jut­tatni. Persze ma a háború utáni tizedik esztendő­ben ez a gondolat még nagyon szennyesen és tisztátalanul jelentkezik, de a gondolat megfogan és él. — Századakkal ezelőtt az emberek min­dent fegyverre! intéztek el. Még évtizedek­kel ezelőtt mindenki az ő sérelmét fegyver­rel, lovagi as formába burkoltan akarta meg­torolni, vagy igazát megkapni. Ma ez elmúlt, s dacára a kényszerítő eszközök elmúlásá­nak, kevesebb az egyéni sértés, kevesebb a megsértettség, mert a közszellem emelése, a közizliésnek növelése emelkedettebbé tet­te az emberiség szellemét. — A Népszövetsiég sem fogja kizárni a háborút. A Népszövetség sem fogja keresz­tülvinni a lefegyverzést, a Népszövetség sem fogja keresztülvinni az örök békét. De a 'benne levő erkölcsi erő keresztül fogja vinni azt, hogy halálosan el fog pusztulni a militatrizmus, halálos bizonyossággal el fog következni az önkényeskedésnek a vége és halálos bizony ofssággal be fog következni a jog­nak az uralnia. 1 népszövetség és a kisebbségi kérdés — Mi a Népszövetségi Ligákban a kisebb­ségi ügyeket exponáltuk, akik mindenütt rámutattunk arra, hogy hiába okoskodik a Népszövetség a béke megteremtésén, amíg igazságtalanságok történnek. Nekünk sikerült ás meggyőzni a világot annak az alaptételnek az igazságáról, hogy nincsen béke igazság nélkül. Persze mindig ott lebeg az evangéliumi kérdés: quid est veritas, mi az igazság. Hogy az igazság uralomra jöjjön, ahhoz tisz­ta napsugár, világosság kell, e ezt a tiszta légkört akarjuk megteremteni mi. — Angliáinak külügyminisztere, Chamber­lain azt mondotta, hogy a kisebbségi kérdés­hez tiszta kéz szükséges. Ez igaz, de ehhez tiszta fej is szükséges. És ez is igaz. Tiszta fejjel és tiszta kézzel kell a kisebb­ségi kérdések megoldásához hozzányúlni, és nekünk, társadalmi szervezeteknek jut itt elsőrangú és eminens feladat. A kormányzatok a kisebbségi kérdést nem szívesen, veszik. A kisebbségi jogosultság­ban a szuverénitás sérelmét látják, s látják, hogy ez egy olyan korlát, amely megakadá­lyozza azt a törekvésüket, hogy nemzeti ál­lamot tudjanak teremteni ott, ahol nemzeti­ségi államokat kellene vezetni. A konmány- nyál szemben igen nehéz a helyzete min­den kisebbségnek, mert a kormányzat, mi­helyt a saját céljaival szemben találja magát a kisebbségekkel, a maga uralmi vágyától vezetve nem azt nézi, hogy a kisebbség jog­alapon áll-e vagy nem, hanem azt, hogy a kisebbség magatartása nem árt-e őneki. Mi­helyt a saját érdekeinek sérelmét fölfedezi, rögtön előáll a saját védelmére a közjogi törvényeivel és ezzel majdnem illuzóriussá teszi a kisebbségi kérdést. Ezt á lehetősé­get, ami az egyenlőség rovására megy, el­venni. az államtól és az igazság uralmát helyreállítani: ez a célja most minden ki­sebbségi törekvésnek. nemzetiségi autonómiát kap, a ruszinszkói magyarság kénytelen lesz tízéves program­ját revízió alá venni és az adott kényszer­helyzetben a saját nemzeti és kulturális ja­vait más politikai eszközökkel megvédel­mezni. Mindezekből pedig a ruszin nép hivatott és fogadatlan vezetői azt láthatják, hogy a rusziniszkói autonómia. életteléptetésének harcában közös frontiba kell tömörülnie a ruszin és a magyar népnek, mert csakis igy érvényesítheti egyik is, másik is akaratát, a kormánykörök azon szándékával szemben, hogy az autonómia kényszerű életbelépteté­se esetén is a divide et impera elvét érvé­nyes! tihessék s ezáltal Ruszinszkó autonómiá­jából is a legváratlanabb politikai hasznot húzzák, Gondoljon mindég erre: sosem más kávét, mint a koffeinmentes Hág kávét. Sokakon segített már, vese-, ideg-, szívbajosokon és olyanokon akik ál­matlanság ellen kértek orvosságot. A Hag-kávé feltétlenül jobb és egészségesebb z ön részére is. És ize ellen sem lehet semmi kifogása, mert a leg­jobb minőségű babkávéból készült. Mi, kisebbségek azt akarjuk, hogy a Nép­szövetség igazságos és egyszersmind füg­getlen báró legyen. Megteremtse azt a helyzetei, hogy senki önmagának bírája ne lehessem. így egy állaim és egy kisebbség sem tehet önmagának bírája, ezt meg kell Ítélnie- egy tőle független harmadiknak, de ennek a harmadiknak valóban függetlennek kell lennie. Ezért akarjuk azt, hogy a kisebbségi ügyekben legyen szabad fellépnie a kisebb­ségnek is, mint panaszosnak és hogy a ki- sebbeégi ügyekben való bíráskodásban egy abszolút független testület bíráskodjék. Állandó kisebbségi bizottságot! — Miután azonban a kisebbségi kérdés politikai kérdés, s miután a politikának a világ állandóan változó életével állandó szoros kapcsolata van, ezért akarjuk, hogy állandó bizottság alakuljon a Népszövet­ség kebelében, amely pusztán a kisebb­ségi kérdésekkel foglalkozik, ezért dolgozunk azon, hogy a kisebbségi kérdésnek eljárási módozatai úgy teremtes­senek meg, hogy egyenrangú, egyenjogú fél legyen az ural­mon lévő kormányzattal szemben a meg­sértett nemzetiség is. Erinek a célnak az elérése végett dolgozott már három esztendeje a Népszövetségi Li­gák kisebbségi csoportja és ennek a célnak a megteremtésére alakult meg és dolgozik érte a kisebbségi konferencia, amelynek én vagyok az egyik elnöke. A múlt évben részt vettem ennek a cél­nak az érdekében tartott gyűléseken Genfbem, Parisban, Brüsszelben, Hágá­ban, Berlinben és Drezdában, memorandumokat dolgoztunk ki és infor­mációkat adtunk az illetékes szakköröknek. Én azt hiszem, hogy munkánk nem volt meddő. A kisebbségek memoranduma a hármas bizottság előtt — Be akarok számolni arról, hogy a Nép­szövetség tavaszi ülésszakán Adacci japán nagykövet elnöklete alatt egy bizottságot Wiff Ha igazi jó barátra van szüksége aki sohasem hagyja cserben, akkor tartson az otthonában állandóan egy palack valódi HŰI Mi mert ebben nem csalódhatik Üdito és fájdalomcsillapító hatása a ■ iiomt nélkülözhetetlen háziszerré avatja. et

Next

/
Thumbnails
Contents