Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-14 / 109. (2034.) szám
4 192$ május 14, kedd. küldtek ki, amelynek tagjai Ghajmiberlain, az angol anin iszter elnök, és Quinomee de León spanyol nagykövet Ez a hármas bizottság jogot nyert arra, hogy eljárási módozatot dolgozzon ki a Népszövetség résziére a kisebbségi ügyek kezelésében. A Népszövetség feLjogositotta ezt a hármas bizottságot arra, hogy mainkálkod'ásában való részvételre felíh Ívhassa a kisebbségvédelem által kötelezett államokat és felhívhassa a Népszövetség tagállamait. Ugyanez a rendelReklám, üzleti szervezés és ütközet-trükk a jövő háborújában Amerika és Anglia báziskeresése — Igaza van-e V. Seeckt vezérezredesnek? — Morgan tábornok véleménye — Taktika és lélektan — késés azonban felhatalmazta ’ a hármas bizottságot arra is, hogy jogosított az arra illetékes faktorokat is meghallgatniEz a jog volt az a foggantru, amelybe mi kisebbségek belekapcsolódtunk és előterjesztéssel éltünk a hármas bizottsághoz, s kértük azt, hogy mi, mint az eoirópai kisebbségeknek szervezetei, rés ztveh essünk a hármas bizottság munkálkodásaiban. A hármas bizottság a mi kérelmünknek heirt adott s bennünket felhívott arra, hogy memorandumunkat vele közöljük. Tanácskozásaink színhelye Paris volt. Ezen a gyűlésen megjelenít Wilfan volt olasz képviselő, aki a szláv kisebbségeket képviselte, Schiemann dr. lettországi képviselő, aki a német kisebbségeket képviselte, Motzgin dr., a zsidó kisebbségek képviselője, Knr- sinaky lengyelországi képviselő az oroszok képiviseletében, s én, mint a magyar kisebbségeknek a csehszlovákiai képviselője. A memorandumunkat forszírozott tempóban kellett összeállítanunk, mert határidőhöz volt kötve, április 15-ig, de mun- ank sikerült — legalább is úgy véljük — és meghallgatásunk bizonyosnak látszik. Köszönet Adacii nagykövetnek — Erről a helyről akarom megköszönni a jóakaratai megértését Adaoci japán nagykövetnek és a hármas bizottságnak és erről a helyről akarom biztosítani a közvéleményt, hogy minket munkálkodásunkban semmi egyéb nem vezset, mint a lojalitás teljessége mellett as a törekvés, hogy nemzeti kultúránkat és nemzeti egyéniségünket magunknak és utódjainknak meg tudjuk tartani. Kisebbségi ügyekben eddig követett utakn, sokszor talán erélyes lépéseim, sok ellenszenvet és sok támadást váltottak ki ellenfeleimből. ami azonban sem meg nem félemiit, eem meg nem tör; megyünk azon az utón tovább, amelynek iránya az igazság és font ártó motorikus ereje a törvény. A meleg helyesléssel fogadott beszéd után az iga zga tó-választmány adminisztrativ ügyeket tárgyalt le. miim nuiiwinnii—w hiiiiiip i— M»wiifinir»TmrnrTniwirTB A kisálltán! konferenciájának programja Belgrád, május 13. A jugoszláv külügyminisztérium nyilvánosságra hozta a kisantant ezévi belgrádi konferenciájának programját. A program szerint Mironescu román külügyminiszter május 19-én éjjel 11 órakor, Benes dr. csehszlovák külügyminiszter május 20-án reggel fél 9 órakor érkezik Belgrádba. A külügyminiszterek első ülése május >20-án délelőtt tiz órakor kezdődik a külügyminisztérium szalonjában. Egy órakor Ku- manudi dr., a jugoszláv külügyminiszter helyettese, intim ebédet ad kollégáinak tiszteletére. Délután három órakor ülnek egybe másodízben a külügyminiszterek, mig délután öt órakor Seba mérnök, Csehszlovákia belgrádi követe, teát ad. Este a nemzeti színházban díszelőadás lesz. Május 21-én délelőtt tiz órakor kezdődik a harmadik ülés, egy órakor pedig a király együttes kihallgatáson fogadja a minisztereket. Délután három és öl óra között lesz a negyedik találkozás, amelynek befejeztével Fiiodor, Romániának belgrádi követe tart fogadtatást. Este a jugoszláv kormány ünnepi vacsorát rendez, amelyre nagy fogadtatás következik. Az utolsó tanácskozás május 22-én délelőtt tiz órakor veszi kezdetét. Délután Koviljac- ifürdőre rándulnak a konferencia résztvevői, május 23-án pedig Sarajcvóba és május 25-én Raguzába utaznak a delegációk. — Az uj Európa, Vécsey Zoltán dr.-nak, a P, M. H. belső munkatársának geopolitikai munkája, ugv a sajtó, mint a nagyközönség részéről a lehelő legkedvezőbb fogadtatásra talált. A megjelent sajtókritikák egyhangúlag kiemelik a munka azon értékét, hogy népszerű formában, széleskörű forrástanulmányok alapján kielégitő tájékoztatást nyújt mindazokban a problémákban, amelyek a világ- katasztrófa előidézésében szerepet játszottak. Tiz év óta ez az első tudományos munka a csehszlovákiai magyar irodalomban, amely valóban minden igényt kielégít. A nagy érdeklődésre való tekintettel több példányt kiadóhivatalunk is raktárra szerzett, úgyhogy mindazok, akik ezt az értékes könyvet meg akarják szerezni, nálunk i« megrendelhetik. A/ uj Európa című mű ára 80 korotm. u' Amerika megszervezi Délamerikát, Amerika különös súlyt helyez a Csendes-óceán partvidékére, Amerika sürgős tárgyalásokat folytat Kinával és néha-néha a szovjetnek is juttat egy barátságos közgazdasági mosolyt Anglia kiépíti Afrikában az egyenes angol utat, Előázsiából ugrásra kész a' szovjet felé és Japán, Kína oldalán elhelyezi bázisait. Mi ez, ha nem készülődés? Amerika megnyerte a világháborút Anglia számára. A hazatérő amerikai tengerészek ezt úgy publikálták az angol kikötőkben, még a háború végén, hogy zászlókat tűztek ki ezzel a felírással: „W W W“. We won the war: „Mi nyertük meg a háborút** Ez nem volt túlságosan szerény és barátságos bucsuüdvőzlet Angliának. Anglia tüntetett is ellene. A diadalmámor első perceiben is észrevette a brit önérzet a sértő jenki gőgöt és igy felelt: .,Bnt we did it“. azaz ..De mi harcoltuk és szenvedtük végig a háborut.** Az amerikai himnusz felharsant az amerikai hajókon és lobogtak a táblák: W W W. Mi győztünk. Az angol himnusz is felzugott az angol partokon és kinyúltak az angol zászlók, rajtuk a felírás: B W D I. Mi harcoltunk! A hajók távolodtak, a partok elmaradtak, az amerikai katonák elvitték magukkal a féktelen győzelmi mámort, mely azóta is felharsan minden amerikai háborús filmben, és az angol katonák is hazatértek szivükben nagy-nagy elkeseredéssel. Ha magyarok lettek volna, ismerték volna ezt a lelkiállapotot s felsóhajtoltak volna régi magyar szólással: „Az ellenségeimmel, Uram, majd csak elbánok, hanem a jőbarátaim ellen védelmezz meg.“ Aztán jött a ,.béke“, a Bank of England aranya kezdett Amerikába vándorolni. Angliában megnőttek, nagyon megnőttek az adók, a régi nagy- vagyonok urai közül itt is, ott is eldőlt egy-egy fashionable gentleman, mögöttük elmaradt egy- egy értékes kép, service, ezüst stb. gyűjtemény. Az aukción minden egyes esetben megjelent az egyetlen vásárló: Amerika. Amerika kezdett igazában győzni, illetve hasznosította első helyen való be tábla zásait Európa műkincseire és történelmére. Jött még aztán egy kos olaj-, gumi- és egyéb kampány. Angliának minden egyes esetben fogvicsor- gatva meg kellett hátrálnia Amerika elől. Ez már nem a „great british menek** halálos, úri elhullása volt csak: munka és munkáskérdée, Anglia un- fashionable tömegei számára is. Aztán tovább táncolt Amerika a győzelem meghatványozott hisztériájában: Amerika mindenre képesnek hiszi már magát, a bábelépitők nem merészkedtek annyira közel Isten szakállához, mint a felébredt jenki öntudat. Anglia a reputáció megőrzésére nagy tudott lenni, sohasem mutatott még a „brit buldogg** ennyi álhatatosságot, mint a háború után, amikor Amerika belenyúlt Anglia zsebébe, titokban hátba is ütöttte Angliát, Anglia pedig játszotta nyugodtan és nagyon szépen a győzőt. Ezt cl kell játszania, ha belehal is: Anglia becsülete igy kívánja. Egy szép napon amerikai őrhajők bombázzák amerikai vizeken túl az „I’m alone“ angol gőzöst. A gőzös elsüllyed, diplomáciai bonyodalom. Hogyan? Hát annyira vagyunk? így riad fel a mit sem sejtő világ. Igen, ennyire. Már jóval előbb különös javaslattal fordult a szenátus illetékes bizottságához az amerikai „Sliipping Board“. A Shipping board az amerikai tengerészet legfőbb hivatalos szerve, a javaslat pedig, amelyet a szenátus elé vitt, példátlan a nemzetközi jog történetében és éle egyenesen... Anglia ellen iránynl. A uewyorki „száraz** milliárdosok Kuba „ned- ves*‘ szigetén és a déli „nedves** helyeken szokták ugyanis aszkétikus puritánságukat enyhíteni. Természetes, hogy a Newyork—Kuba vonal ennek folytán kitűnő hajózási üzletté vált luxusba,jók számára. A forgalmat eddig az angol Cunard Line és egy amerikai hajóstársaság látta el a vonalon. Az amerikaiak azonban nem szívesen látják, hogy Anglia — a tengerek szabadsága mellett — nemzetközi jogok birtokában üzleteket csinál. A Shipping board javaslata: minden angol hajó, mely egy amerikai és egy nem angol kikötő közt bonyolít le forgalmat, külön illetéket fizessen. A javasolt illeték éppen annyi, amennyi lehetetlenné teszi az angoloknak ezt a vállalkozást. Ez csak javaslat volt, de benne van Amerika angolellenes szelleme tökéletesen. Idő kérdése, mikor kezd el ez a szellem még kirívóbban kiabálni, hiszen már az ilyen javaslat ia flagráns diplomáciai sérelem. Az idei márciusban Morgan angol tábornok, kiváló háborús katonája Angliának, előadást tartott a londoni egyetemen a „Brit világbirodalom jövője** címen. Előadásában ezt mondja: „Ha nem sikerül tartós békét biztosítani, akkor egy nj háború esetén a világbirodalom vezetői számára csak két ut marad: vagy elveszti a domíniumokat Anglia, vagy elveszti a háborut. Amíg ugyanis egy roppant gyors hábonis kezdés idején a domíniumok szükséges hozzájárnlása AJapIttatott 1796 érben Horn Lajos utóda iparyyódelep BaSská-Bystrica Ké»iilé* vs'tTÍv* •, nlremlékekr.t, minden kfoiemhen. Bulor- márvAny Upnknt. Márvány kapcnoló láblókal. Márvány caUlárokat. iparművészei! munkákat, »tb. megérkezik, az alatt Angliát magát elpusztíthatja az ellenség.** Bizonyos, hogy az uj háború másképpen indul és másképpen harcol, mint az 1914-es háború tette. Az 1914-es háború nem volt világháború, hanem a központi hatalmak ellen vezetett európai ostrom- háború. Éppen a háború eredménye siettette azt a történelmi folyamatot, hogy a világtörténelem súlypontja nyugatra húzódott, Amerika és a Csendesóceán partjai felé. Az uj háború kétségkívül más eszközöket és más taktikát használ majd. Európa ebben a háborúban mellékhad szín tér lesz csak, az igazi front Elő- és Kőzépázsia, a Csendes-óceán partvidéke és Afrika. A kaditerglet óriási méretei szükségképpen a repülő fegyvernemet és a hajót teszik elsősorban fontossá. Ilyen óriási területeken nem számíthat komoly alkalmazásra a tank, hiszen ezerkilométeres marsokról van szó, de megbukik a nehéz ágyú is, melyet beépítenek, hogy minimális távolságra köpködjön. Legfeljebb egyes útvonalak gócpontjainál juthat pillanatnyi szerep számukra. Még a repülők teljesítménye sem olyan, hogy egyszerű hadieszközöknek volnának nevezhetők. Anyagfeltével, leszállás és egyéb technikai követelmények elintézetlen problémák ma és lesznek — hála Isten — igen sokáig még... V. Seeckt német vezérezredes ..Egy katona gon- dolatai** címen kiadott emlékiratában a jövő bábom taktikáját a lovasság taktikájának visszatérésében látja. A wallensteini idők jönnek újra vissza? Nem valószinü. Tény az, hogy a következő háború taktikája nem mindig az előző bábom tapasztalatain épül fel.. Az 1792—97-es szövetségi háborúban a koalíciós csapatok zártrendü taktikáját megbuktatta a franciák hézagos, rajszerü előnyomulása. 1859-ben Solferiuónál ugyanaz a taktika győzött, amely 1866-ban a königgrátzi vereséget idézte elő. Nagy Sándor falanxai visszatérnek II. Frigyes hadműveletében és XIV. Lajos zseniális erőd építőjének árokharc szisztémája az orosz— japán háborúban, majd 1914—1918-ban éli meg reneszánszát. A központi hatalmak az 1870-es taktikával 1914- ben az ellenséges területre való benyomulással taktikáznak, ez a taktika az antant haderőket is befolyásolja. Az eredmény: legalább is kétséges, hogy jó volt. Ma már megállapíthatjuk, hogy a központi hatalmak politikai elhelyezkedése idézte elő azt a szerencsétlen helyzetet, hogy az egész háború folyamán egy csapda gyűrűjébe zárt kígyónak látszottak. 1916 és 17-ben ez a látszat hipnotizálta Amerikát a csatlakozásra. Anglia ügyelt, hogy a kigyó a legveszélyeztetettebb ponton. Törökország mögött el legyen szigetelve. És ha Németország keresztülment volna Franciaországon, akkor is Angliával találkozik az Óceánon és a Földközitengeren. A központi hatalmak egy esetben nyerték volna meg a háborut: ha egy szerencsésebb politikai elhelyeződés pillanatában kezdik meg. Most, az uj háború taktikáját még hadvezérek sem látják biztosan, de az egész glóbuson való állandó bázis-keresés bizonyítja, bogy ez a valami egész más taktika lesz, mint minden eddigi. Az ütközetek demonstratív trükkök lesznek, amelyeknek tömeglélektani hatását a gyors szervezés és egy minden eddigit felülmúló háborús spekuláció fogja kihasználni. Az óriási dimenziók folytán előálló relativitást kell háborús produkcióvá realizálnia az uj hadvezérnek. A tömegek szerepe végleg a defenzivitás lett. az átfogó képességű, univerzális hadvezérek korába értünk s a háborús tudomány vezérkari vizsgájának tantárgyai közé odatartozik ma a tömeglélektan, a reklám és a közgazdaság is. P. F. Bemer ezredes kalandor élete Kínában háborut akart szervezni Európa ellen Berlin, május 11. Max Bauer ezredes, a „régi hadsereg44 legújabb halottja. Németország és az egész világ számára. Bauer ezredes volt ő és a név egykor egész Európára súlyos fenyegetést jelentett, Bauer ezredes karrierje a tipikus „hogyha-karrierek44 közé tartozott, ő volt az az ember, akiről igy szokás beszélni: Mi mindent érhetett volna el, hogyha... De ennek a „hogyhá“-nak ebben az esetben különös jelentősége van, — mert nem jelent sem kevesebbet sem többet, mint a régi Európa összeomlását. A középeurópai államok számára különösen érdekes ennek a condottiéri szellemű katonának a pályafutása, ő volt az az ember, aki mind,jobban eltávolodva a realitások világától, egy időre életet adott a nemzeti bolsevizmus jelszavának. Azt hitte, hogy megtalálta azt a J&eSkurát igénylők kérjék a Csizi Táő Brám Fürdő Prospektusát pontot, ahol a szélső hal és a szélső jobb összetalálkozhat a demokrácia és a haladás elleni küzdelemre. Talán az ö balsorsát is az az ember idézte elő, aki oly sok embert romlásba döntött — Ludendorff tábornok. De lehet, hogy fordítva áll az eset és azoknak van igazuk, akik Bauert tartották Ludendorff rossz szellemének. Kétségtelen azonban az, hogy Ludendorffnak alantasáról, akivel már a háború előtt a uagy vezérkarban együtt dolgozott, a lehető legjobb véleménye volt. Az aránylag fiatal ezredest Ludendorff egyszer a német hadsereg legokosabb tisztjének nevezte. És Bauer ezredes be akarta bizonyítani, hogy Ludendorffnak igaza van. A stratégia ismerői még most'is vitatkoznak Bauer taktikai elméletein és lassanként kiderül, hogy a sikereknek és balsikereknek jelentékeny része az ő számlájára írható. Sok mindent megbocidL tottaik nettói, amit másnak nem bocsátottak \ olna. meg. Saját felelősségére parancs ellen operált, merészen és eredményesen a háborús években és a berlini egyetem tudta, kit tüntet ki akkor, amikor a. tábornokok mellőzésével a fiatal tözstisztet avatta diszdoktorává. Az egyre termékenyebb memoár-irodalom sok mindenre fényt derített és igy az is kiderült, hogy a legfelsőbb német hadvezetőség körében valóban nem uralkodott ideális összetartás. A hadvezérek cselszövéseiben, torzsalkodásaiban Bauer ezredes jelentékeny szerepet játszott. Büszke volt erre a szerepre. Olyannyira, büszke, hogy a háborut követő-években még a jobboldali közvélemény jelentékeny részét is maga ellen ingerelte memoárjaival. Ezzel az élesen kritizáló könyvével a mérsékeltebb nacionalista rétegek rokonszenvét is elvesztette. De ekkor Bauer ezredes már nem is fektetett súlyt a higgadtak, józanok, mérsékeltek barátságára. Korlátot nem ismerő ambíciója többé nem találhatott kielégülést. És Bauer ezredes ebbe nem tudott belenyugodni. A háború nem engedte érvényesülni úgy, ahogy ő szerette volna — tehát a polgárháború révén szeretett volna a huszadik század Napóleonjává emelkedni. És a kalandorszellemii katonából katonás szellemű kalandor lett A hírhedt Kapp-puccs hátterében ő állott A veszedelmes lázadás főszereplői csak bábuk voltak az ő kezében. Lütwitz tábornokot, Kap- pot, Jagowct ő mozgatja. Úgy látszik, mintha végre elérné célját. De ismét közbejön a „hogyha44. A békére, nyugalomra vágyó Németország nem volt hajlandó a könnyelmű kalandok utján követni Bauer ezredest. A Kapp-puccsot leverték, Bauernak menekülnie kellett. Pedig már újból előkészített mindent. Mindenütt voltak kapcsolatai, összeköttetései. De igy Németországban nem volt többé maradása. Magyarország felé vette útját. Itteni szereplése még nincsen teljésen tisztázva. A magyar ébredőkkel és fajvédőkkel szőtt uj merész terveket. De az egyre megerősödő magyar kouszolidáció itt is útját állta kalandob elgondolásai megvalósításának. Ekkor következett az egész világon feltűnést keltő utazása — Oroszországba. Vószhirek röppentek fel. Sokan már tudni vélték, hogy Bauer ezredes átveszi az orosz hadsereg parancsnokságát és kelet felől indul el ny ugat felé. Szerencsére ebből a sokat, kommen tált útból sem született uj világháború — csak egy könyv, melyben Bauer oroszországi tapasztalatairól számolt be. Azután pár évig csend támadt. Bauer körül. De pár hónappal ezelőtt még egyszer sikerült ennek a kétségtelenül nagytehetségü. de zabolátlan szellemű katonának a világ érdeklődésének középpontjába kerülni. Egy szép napon Kínában bukkant fel. Csung-Kai-Sek tábornok tanácsadója lett,. A német ezredes uj szerepe érthető nyugtalanságot keltett az antant köreiben. Ismét, kalandosnál-kalandosabb hírek keltek szárnyra. Bauer ezredes még egyszer egy uj világháború kísérletét idézte a.világ elé. De ezúttal sem érte el azt, amit egész életében akart és keresett. Kínában sem lett, Napóleon. Osang- Kai-Sek nyilatkozott: csak kereskedelmi é< technikai tanácsadóként vette maga mellé Bauer ezredest. És Bauer. aki soha nem akart a második lenne, ismét csak második maradt haláláig. ..... R. L.
