Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-03 / 101. (2026.) szám

Mai námmh 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Kő A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fős&erfies&íő: politikai napilapja Felelős sstettesáíő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ F0R6ÁCH 6bZA Szerkesztőség: Prága Ih, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó" hivatal: Prága II., Panská ul 12/IÜ. — Te­lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az utak reformja Az elmúlt napokban két tragikus autósze­rencsétlenség történt csaknem egy időben Szlovenszkón, az egyik Árvamegyében, a már sik pedig Zólyomban. A két autószeren­csétlenségnek három halott áldozata van, ti­zen pedig könnyebb-sulyosabb sérülésekkel feküsznek kórházakban. A hivatalos vizsgá­lat mind a két esetben igyekezett tisztázni a katasztrófa okát és körülményeit. A podbieli katasztrófa úgy következett be, hogy a hátsó kerék gumija hirtelen robbanásszerűen ki- pukkant, az autót kormányzó Grebács képvi­selő hátrapillantott, elvesztette a kormányke­rék feletti uralmat, az autó letért útjáról s egy pillanat alatt nekirohant az országút mellett álló fának. A Hrinyovában végbe­ment még borzalmasabb arányú szerencsét­lenség pedig úgy történt, hogy az autó egy utmélyedésbe került, a soffőr elvesztette lé­lekjelenlétét, a motor működését nem állítot­ta be, az autó felborult, darabokra tört és maga alá temette utasait. Jól figyeljük meg a szerencsétlenségek lefolyását és körülmé­nyeit: A gurum! kipukkad, mert már néhány kilométernyi ut a megviselt, rozoga ország­úton annyira tönkreteszi, hogy terhét nem tudja tovább vonszolni A zólyomi autó pedig egy utmélyedésbe került, amelyet a soffőr szeme nem vesz észre s az utmélyedés felbo­rítja a kocsit Ez a két borzalmas katasztrófa tragikus mementóként támasztja alá mindazokat a fel­szólalásokat, amelyek a legutóbbi szloven­szkói tartománygyülésen elhangzottak annak érdekében, hogy most már nélkülözhetetlen szükségességgé vált a szlovenszkói útvonalak­nak és országiaknak rendbehozása és jő karban tartása. Ugyanezzel a kérdéssel foglal­kozott a pozsonyi kereskedelmi és iparkama­rának legutóbbi teljes ülése is, amelyen Ve- verka dr. kamarai titkár határozati javaslatot terjesztett elő a szlovenszkói utak megjavítá­sa érdekében. Csaknem két évtizede annak, hogy a szlo­venszkói útvonalakat utoljára rendbehozták. A háboruelőtti években rendezték meg azt a nagy túrát, amely Berlinből indult ki és vé­gigvonult egész Szlovenszkón. Ez alkalommal alaposan rend bah ózták a fő útvonalakat, köz­ben azonban kitört a háború, amely borzal­masan megviselte az útvonalakat, a háború utáni időkben pedig senki sem gondolt az utak újabb rendezésére, úgyhogy azok a mi­nimális követelményeknek sem felelnek meg. Ma már általános a panasz Szlovenszkó min­den részében, hogy az országúti közlekedés lebirhatatlan nehézségekkel jár. Ebben a té- kintetben nincs különbség síksági és hegyvi­déki utak között. Komárom és Érsekújvár kö­zött éppen olyan rossz és használhatatlan az országút, mint Liptómegyében s egyáltalán nem felel meg a folyton növekvő és fokozódó országúti közlekedés igényeinek. A közmun­kaügyi minisztérium építési programja tíz­éves időközökre terjed ki, de most már nyil­vánvaló, hogy ez az időköz igen tág terjedel­mű, mert nem tart lépést a követelmények­kel, ezt a programot feltétlenül öt esztendei időközre kell átdolgozni. Nem elegendő az út­vonalak egyszerű kavicsolása és hengerelése, hanem szükség van az úttestek modern meg­erősítésére. Szaporítani kell az utak gondo­zásával megbízott személyzetet, uj gépeket kell beszerezni az útvonalak jendbentartására, a felügyeletet hatékonyabbá kell tenni s nem­csak az országutakra, hanem a járási és köz­ségi utovnalakra is ki kell terjeszteni a fi­gyelmet Tagadhatatlanul sok a teendő az útépítés terén és azok a szörnyű katasztrófák, amelyek A munka ünnepe és emberek halála A Spartakusz-harcokra emlékeztető [vérét jelenetek játszódtak le tegnap Berlinben Kilenc balost, kétszáz súlyos sebesült — iarriltsfiaíc — Májas elseje a világ minden táján — Svédországban esett az eső, nem volt fölvomilás — Chiappe ügyes intézkedései eleiét vették a párisi zavargásoknak — Berlin, május 2. Május elseje rendkívül szomorú mérleggel zárult a német főváros­ban. A tegnapi tüntetések és zavargások folyamán kilenc ember élejtét vesztette, két­száz többé-kevésbé súlyosan megsebesült és 850 tüntetőt letartóztattak, akik közül 125-öt lázadással vádolva beszállították az államügyészségre. A halottak száma min­den bizonnyal növekedni fog, mert több sú­lyosan sebesült életveszélyben forog. Az áldozatok neveit egyelőre nem sikerült meg­állapítani s csak a Kösliner-uccában a laká­sának ablakán véletlenül agyonlőtt bádo­gos nevét ismerik, valamint Fröbius Alajos , kereskedőét, akit menekülés közben ért egy í eltévedt golyó. A legtöbb halott és súlyosan í sebesült személyazonosságát azérí nem si­került megállapítani, mert a kommunisták utasították a tüntetőket, hogy ne hordjanak magukkal igazolványokat. A kórházakban összesen 99 sebesültet ápolnak, mig a mun­kások mentői körülbelül száz sebesültet szállítottak el. A 850 letartóztatott közül 725-öt személyazonosságuk megáP"iíása után szabadonbocsáíottak. A többi 125 ellen gyorsított eljárással folytatják le a bűnügyi eljárást. Legnagyobb részüket valószínűleg súlyos börtönnel fogják büntetni. Schulz és Ende kommunista képviselőket, akiket teg­nap szintén letartóztattak ma reggel szaba- donbocsátották. A parlamenttől bizonyára mentelmi joguk Kifüggesztését fogják kérni. Az éjszaka követelte a legtöbb áldozatot Nappal a rendőrség gummibotjai és a vizi- fecskendők segítségével minden nauvobb ne­hézség nélkül szét tudta oszlatni a tüntető­ket, de a sötétség beálltával az összecsapások rendkívül hevessé váltak és sokhelyütt való­ságos uccai harccá fejlődtek. Weddingben és az ujköllni Hermanns- platzon játszódtak le a legvéresebb jelene­tek. A kommunisták ezeken a helyeken barriká- dokat emeltek és szívósan védekeztek. A rendőrség kénytelen volt páncélautomobilo­kat és gépfegyvereket alkalmazni, amig a késő esti órákban rohammal be tudta venni a kommunisták megerősített állásait. A had­színteret a rendőrök hajnalig megszálva tar­tották, mert minden pillanatban úgy látszott, hogy a harc ismét felélénkül. A küzdelem Berlin legnehezebb napjaira emlékezetetett, az 1918-as és 1919-es évek Spartakusz-forra- dalmaira. A weddingi Köslinerstrasse, me­lyen a legnagyobb barirkádharc tombolt, bé­kés időkben is a német főváros legnyugtala­nabb helyének számit s a gyilkosságok meg rablások legnagyobb része itt történik. Este hat órakor a kommunisták az uccán szanaszét heverő gázcsövekből, kövekből, deszkákból, lécekből és egy épitőcég mun­kakocsijaiból a csatornázási munkák elvég­zésére húzott árok mellett barrikádokat emeltek. Az ucca másik végét ugyancsak eltorlaszolták, úgyhogy a rendőrség két irányból intézte az ostromot. Amikor a rend­őrök első osztaga megkísérelte az előnyo­mulást, az ablakokból és a környékező há­mostanában mindnyájunkat megdöbbentettek, igazolják, hogy sürgősebb és pontosabb köz­munkaügyi program nincs ennél. zak tetejéről heves fegyvertüz fogadta őket. Az első rendőr, aki golyótól találva összero­gyott, Schmit rendőríőkadnagy volt. Súlyosan sebesült állapotban a közeli kórházba szállí­tották. Azt a házat, ahonnét a tüze* a rend­őrökre zúdították, nyomban megostromolták. Meinhardt bádogos az ablakban állt és nézte az ádáz harcot, amikor egy eltévedt golyó homlokon találta és megölte. A harc a leg­hevesebben este hét órától tiz óráig dühön­gött A rendőrség körülbelül hétezer éles lövést adott le, úgyhogy muníciója clfogvott és meg kellett várnia, amíg páncélautón a rendőrigazgatóságról elhozzák a szükséges lőszert. Az ucca vidéke a legszabályosabfo harctér be­nyomását keltette és még éjjel ,is olyan volt, mint az elhagyott csatamező, ahol szanitécek járnak hordagyakkal és szanitéces autók szá­guldanak össze-vissza. Tiz órakor két halottat és húsz súlyosan se­besültet vittek el a csatatérről. Éjfélkor a nyugalom ugv-ahogy visszaállt és azok a járókelők, akik az esti órákban a ka­puk alá menekültek, végre hazamehettek. A házak falain ezerszámra látni a lövések nyo­mait. A hajnali eltakarító munkáknál az egész­ségügyi személyzet még négy halottat talált. Miközben a harc Weddingben lecsillapodott, Ujkölnben a Steinmetz és a Hemannstnasse környékén annál hevesebben tört ki. A tüntetők éjjel tiz óra tájban hirtelen bariká­dokat kezdtek emelni. Eltörték az uccai lám­pásokat, úgyhogy a kerület világítás nélkül maradt. Néhány fát kitörtek, hogy megerősít­hessék sáncaikat. Valaki mozgósította a tűzol­tóságot, s a tüntetők azt remélték, hogy a gyorsan száguldó tüzoltókocsik ráfutnak a ba­rikádokra, fölborulnak és végleg elzárják az uccáfc. Amikor a rendőrök megtámadták a sáncot, a tüntetők revolverlövésekkel fogadtál: őket. Csakhamar itt is szabályos harc keletkezett. A munkások oldalán két ember meghalt, mig heten súlyosan megsebesültek. Az uccán csak­nem valamennyi ablakot betörték és több üz­letet kiraboltak. Hajnali három órakor a Her- mannstrasseból is kivonhatták a rendőrök nagy részét, mert a nyugalom helyreállt. A reggeli órákban már csak erős gyalogos, lovas és automobiioB rendőrőrjáratok cirkáltak a vá­ros uccáin. Berlinnel ellentétben, a legtöbb más német városban május elseje nyugodtan folyt le. így Hamburgban és Münchenben sem került sor komolyabb összeütközésekre. Berlinben a Potsdamer Platz és az Alexanderplatz környé­kén kellő időben sikerült a tüntetőket szétosz­latni s csak a külvárosban került sor súlyo­sabb összeütközésekre. Huszonnégy rendőr megsebesült. Heimannsberg ezredest, Berlin egyik rendőrfőnökét,‘az egyik tüntető bottal megtámadta. Az ezredes azonban lefegyverez­te a kommunistát és átadta az elősiető rend­őröknek. 5 7 HáromezerStszáz letartóztatás Parisban Páris, május 2. A párisi rendőrség- preven­tív rendszabályokkal igyekezett elejét venni a súlyos május elsejei összecsapásoknak. A munka ünnepének előestéjén 3.500 kommu­nistát tartóztattak le, ezienkivül néhány száz külföldi agitátort, akiket nyomban áttettek a határon. A letartóztatottak nagy részét tegnap este és ma reggel ismét szabadon- bocsátották. Jellemző, hogy a rendőrségnek 350 külföldi agitátort sikerült letartóztatnia, akiket állítólag azzal küldtek Moszkvából Párisba, hogy la lakosságot felizgassák és előkészítsék a véres napot. Chiappe rendőr- főkapitány ügyes rendszabályaival azonban sikerült vértelenül és simán elejét venni a a nagyobbarányu nyugtalanságoknak. Május elseje Párisbaa és a francia vidéken arány­lag nyugodtan múlt el és olyan összeütkö­zések sem történtek, mint amilyenek har­minc-negyven év óta jóformán minden május elsején megismétlődnek. Óriási katonai parádé Moszkvában Moszkva, május 2. A szovjetek fővárosa óriási arányú népünnepélyt rendezett május el­sején. A várost vörös lobogókkal gazdagon föllobogózták. Vorosilov az agyondekorált Vö­rös Téren a Lenin-mauzoleum előtt nagy se­regszemlét tartott. A moszkvai garnizónon ki­vi!! a vidékről a városokba összpontosított csapatok és keletitengeri és feketetengeri flot­ták tengerószikülönitményei is részt vettek az óriási hadiseregfelvonuláson. A téren egy vadonatúj hárommotoros ke­reskedelmi repülőgépet állítottak ki, az első hatalmas kereskedelmi repülőgépet, amely teljesen Oroszországban készült és amely tizenkét utassal a jövő héten meg­kezdi párisi és berlini útjait. A hadsereg fölvonuíása után a munkászászlő- aljak, az asszonyszervezetek és a diák-zászló­aljak vonultak föl. Utánuk a munkások vo­nultak el a tribünök előtt és üdvözölték a kormány tagjait, akik a Lenin-mauzoleum előtti magaslaton állottak. A félmillió munkás fölvonulása négy óra hosszat, a késő délutáni órákig tartott. Este valamennyi középületet kivilágították. Tavaly óta május 2-ika is állami ünnep Szov- jetoroszországban, sőt ezidén csaknem egy telies hétig tart a munkaszünet május elején,

Next

/
Thumbnails
Contents