Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-09 / 81. (2006.) szám

1939 április 9, fcevWL ■TO^CMMAfi^ARHBRLaP 3 lugoszláv-osztrák vámháboni? Belgrád, április 8. A Pravda jelentése snerint Ausztria és Jugoszlávia között ku- moly gazdasági konfliktus támadt, amely könnyen rámháboruig vezethet. Ausztria est követeli Jugoszláviától, hogy csökkent­se a leölt sertések exportját. Jugoszlávia az Ausztriával kötött kereskedelmi szerző­désre hivatkozik, amelyben pontosan föl van sorolva, hogy mennyi sertést szállít­hat Jugoszlávia Ausztriának. A bécsi jugo­szláv követség memorandumot nyújtott át az osztrák kormánynak, amelyben tiltako­zik a behozatali korlátozás ellen és köve­teli, hogy Ausztria kitartson a kereskedel­mi szerződésben biztosított kontingens melleti Kiéleződött a jugoszláv-bolgár konfliktus Belgrád, április 8. A Pravda jelentése sze­rint a jugoszláv—'bolgár diplomáciai tárgya­lások megszakítás előtt állnak. Áthidalhatat­lan ellentét (mutatkozott a vitás határkérdé­sek megoldásánál s a piroti konferencia he­tek óta tapottat sem jut előre. Jugoszlávia azt követeli, hogy egy tiz kilométer széles ha­tármenti zónát kölcsönös ellenőrzés alá he­lyezzenek, hogy igy megnehezítsék a határon való átlépést. Ezzel szemben Bulgária csupán ötszáz méteres semleges zóna elfogadásába egyezik bele. Jugoszláv fölfogás szerint ezen a szűk sávon lehetetlen eredményes ellenőr­zést gyakorolni. Bulgária viszont nem enged eddigi álláspontjából Bombarobbanás a hindu parlamentben Delhi, április 8. A hindu parlamentben ab­ban a pillanatban, amikor az elnök beszédét akarta elmondani, két bomba robbant föl. Az egyik közvetlen a pénzügyminiszter mellett explodáltf* szerencsére azonban a robbanás nem volt erős. A parlament néhány tagja megsebesült. Az elősiető parlamenti őrség két embert letartóztatott, akiknél bombáikat és revolvereket találtak. Kínában egy év alatt százezer kommunistát végeztek ki? Pirié, április 8. Pepingi jelentések «e­rint a kínai munkásföderáció tegnap tette közzé memorandumát, amelyben kifejti, hogy Kínában 1928-ban több mint százezer munkást ée parasztot végeztek ki kommu­nista érzelmeik miatt. A nankingi kormány rendszabályokat léptetett életbe, hogy a kommunista mozgalmat minden kínai gyár­ban letörje. Azokat a munkásokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy valamilyen szak-, szervezet tagjai, azonnal a vérpadra küldik. Bombák a newyorki péstán Newyork, április 8. A newyorki főpostán tegnap a személyzet véletlenül rájött arra, hogy az egyik csomagban bomba van. A cso­magot Roosevelt kormányzónak kellett volna szombaton átadni. Az egyik postás észrevet­te. hogy a csomagból füst tör elő. Közelebb­ről megtekintette a küldeményt és egy gyu­tacs nyomára bukkant benne. A gyutacsot nyomban leszakította a bombáról, eltaposta s igv meggátolta, hogy a délutáni robbanásra beállított pokolgép fölrobbanjon. A bombá­ban több kilogram dinárait volt, úgy hogy robbanás esetén irtózatos pusztítást végzett volna. Vasárnap este Roosevelt vejének há­zát ismeretlen tettesek felgyújtották. A rend­őrség összefüggést lát a bomba küldői és a gyújtogatok között. Valószínűnek veszik, hogy egy messze elágazó rablóbandának személyes bosszújáról van szó. A csomagban talált bom­bát raffinált szaktudással konstruálták meg. JiKsznpof herceg politikai küldetésben utazott Romániába? Bukarest, április 8. A lapok bőven foglal­koznak Jusez/upof hercegnek, Rasputin gyil­kosának Romániába való érkezéséről ée ál­talában megerősítik, hogy átvette Károly ex- trónőrökös birtokainak kezelését. Több lap politikai küldetést lát a herceg idejövetelé­ben és az állítja, hogy Mária királyné fran­ciaországi útja és Manói lesen párisi látoga­tása szoros kapcsolatban áll Jusszupof her­ceg küldetésével. A híresztelést megerősíte­ni látszik az, hogy Manoilescu Pariéból való hazaérkezése után azonnal kihallgatáson je­lent meg Maniunál, amelyről a Orvaidul azt írja, hogy Manoilescu fontos üzeneteket ho­zott az ex trónörököstől. A kormány egyálta­lán neon nyilatkozók az ügyről , Újra veszedelmes ellentétek meritek föl a párisi jövetetek konferencián — Túl nagy a jóvátétel végösszege — Szakítás előtt? — Berlin, április 8. A Wőllf-ügynökség félhivatalos értesülése szerint a párisi jórá- tételi tárgyalásokon a szombati optimizmust ismét katasztrofális pesszimizmns váltotta fel. A szövetséges hatalmak delegátusai szombaton este hozták nyilvánosságra köve­teléseiket, amelyek sokkal nagyobbak, mint Néipetország hitte. Az annuitások ugyan megfelelnek a német intencióknak, de a törlesztések ideje s igy a végösszeg oly nagy, hogy Németország ezt a szörnyű milliárdos Összeget semmiesetre sem fogadhatja el. Á párisi helyzet ennek következtében ismét veszedelmesen kiéleződött. A német dele­gátusok máris kijelentették, hogy a szombati összeg elfogadhatatlan. Néhány párisi lap újból a konferencia csődjéről beszél. Ma ismét durva hangú cikkben támadja paptársát, Hlinka pártvezért Prága, április 8. A szlovák sajtóban a Leg­utóbbi napokban olyan hírek láttak napvilá­got, hogy Juriga ée Hlinka, illetve a szlovák néppárt között közeledés történt. Ez a fölte­vés nyilvánvalóan tévéé, mert Jurigánknak Hlinka élleni harca sohasem volt annyira éles, mint éppen most. Juriga a Slovenské Lndové Novraybem „Hlinka ujalbh gazságai" címen hossziu cikk­ben durva hangon ront neki Hlinkának. — A husvét ünnepének szentsége olyan nagy — írja többek közt Juriga —, hogy ezen, a napon még a gazságok is kisebb számmal fordulnak elő. A Tukaisták azon* bán Hlinkával élükön e®t a tisztelet őrzést sem respektálják, mert « húsvéti ünnepem olyan gazságokat kö­vettek el, melyek azt bizonyítják, hogy nemcsak az eszüket, hanem a tisztességér- zetnek még a minimumát is elvesztették. Hlinka húsvéti cikkéből látható — folytatja Juriga —, hogy az öreg Hlinka kezdi elvesz­teni a memóriáját A Tűk a izmusnak s vele együtt Hlinkának nincs semmiféle program­ja. Ki látott vagy olvasott valamit a Hliraka- párt programjáról? Az utolsó választáson olyan elemek kerültek be a pártiba és kap­tak képviselői meg szenátor! mandátumot, Kassa, április 8. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére a margitfalva—vöröskői vasútvonal kiépí­tése ügyében vasárnap délelőtt a Kassai Társaskör nagytermében ankét folyt le, amelyen az országos hivatal részéről Bernov- szky Lajos dr. kormánytanácsos, a vasutügyi minisztérium részéről Etl tanácsos jelent meg. Részt vettek még az ankéten Klimkó Gyula szlovák néppárti szenátor, Hvozdik Já­nos szlovák néppárti képviselő, valamint Zó­lyom, Besztercebánya, Igló, Dobsina, Gölnic- bánya kiküldöttei. A város részéről Vukovics Károly dr. tanácsnok, a pozsonyi kereskedel­mi és iparkamara részéről pedig Liska tit­kár volt jelen az ankéten. Maxon Milán elnök ismertette az ankét ösz- szehivásának indokait. Rámutatott arra, hogy a vasutügyi miniszter a vasútépítésre fölvett •költségvetésben még nem honorálhatta a szlovenszkói közvélemény kívánságait. A most készülő költségvetésben kellene e célból nagyobb összegeket beállítani és ezért szükséges, hogy az egész szlovenszkói közvélemény megmozduljon és demonstrál­jon a vasútvonal kiépítése érdekében. Bernovszky Lajos dr. kormánytanácsos az or- igos hivatal részéről kijelentette, hogy az axciót támogatja. A vasútvonal építése tisz­tán anyagi okok miaitt késik. Ezután Liska mérnök, a pozsonyi kereskedelmi és iparka­mara kiküldötte és Balkó dr., a besztercebá­nyai kereskedelmi és iparkamara kiküldötte szólalt föl. Hvozdik János szlovák néppárti képviselő kiemelte, hogy a politikum és a pénzkérdés miatt késik a vasútvonal építése. Ez ellen a késlekedés ellen közös frontot kell alkotni. Majd Pellcr János, az iglói ipartársulat el­nöke szólalt föl. Krausz András, Dobsina város kiküldötte, a szlovenszkói városok szövetségének alelnö- ke, igen figyelemreméltó beszédben utalt ar­ra, hogy Dobsina városa milyen nagy áldozatokat hozott a múltban és jelenleg is a vasútvo­nal építése érdekében. Dobsina a háborn akik semmiféle egészséges programot sem tudtak összeállítani. Tücsböt-bogarat beszél­nek összevissza. Elsősorban maga Hlinka. Hlinka a krisztusi tanúikkal összeegyeziethe- tőnek tartja azon mondását, hogy a föld re­form „rablás". Juriga fölháborodik azon, hogy a szlovák néppárti sajtó őzt az állítást az ö szájába adja, mert ő mindig a parcellázás híve volt. Ezzel szemben — folytatja Juriga — Hlinka egy cukorgyári nagybirtok parcellázásával kapcsolatban levelet irt a gyár érdekében, hogy a gyár birtokát hagyják meg. Ezt a le­velet Tomámek olvasta és két tanúval bizo­nyítani tudja. Hlinka ezt természetesen nem ingyen tette. A cukor gyári igazgatóval kö­tött egyezség írója, akit a biróság előtt fogok megnevezni, két millióról tett említést. Hlin­ka egy millióról tett említést, mellyel a párt regresszálhatná magát. Juriga végül a következő szavakkal fejezi be cikkét: Ne higyjetek Himkánaik, aki el­lensége a kis embernek s a gazdagokat szol­gálja. Hűen kitartunk a néppárt •mellett és újjáélesztjük a „tukovina" és ..hlinkovina" elleniében. Emlékezz meg, Hlinka, hogy „hlinka" (agyag) vagy, abból lettél és azzá leszel előtt egy millió aranykoronát ajánlott föl hozzájárulásképpen. Erre a vasútvonalra óriási szükség van, mert most az a helyzet, hogy könnyebb Dobsináról Fiúmét elérni, mint Kassát, vagy Bréznóbányát. Tavaly bontották le a Tracena-völgyben az utolsó kohót is. A munkásság erről a vidék­ről Argentínába és Franciaországba ván­dorol. Ha nem építik ki a vasútvonalat és nem kapcsolják be ezt a természeti kincsekben gazdag vidéket a forgalomba, úgy meghal ott minden. Klimkó Gyula néppárti szenátor mondott ezután nagy beszédet, örömmel állapítja meg, hogy a legkülönbözőbb pártok is egy véleményen vannak ebben a kérdésben. Az országos hivatalnak több figyelmet kellene szentelni erre az ügyre. A vasútvonal kiépí­tése sztratégiai okokból is rendkívül fontos, de hiábavaló minden fáradozás, ha az állami költségvetésben Szlovenszkó még mindig a legutolsó helyen szerepel. Föl kell hívni az illetékes köröket, követeljék, hogy Szlovenszkói ugyanolyan pénzügyi támogatásban részesítsék, mint a történelmi országokat. Nagy föltünóst keltett Klimkó szenátonak az a bejelentése, hogy volna egy angol érdekeltség, amely 120 millió koronát hajlandó befektetni a vas­úti építkezésbe, ha az államtól koncessziót kapna. Ez az érdekeltség biztos abban, hogy a vasútvonal üzleti mérlege aktív volna. Ebből is látható, hogy a külföldi tö­ke reálisnak tartja a margitfalva—vöröskői vasútvonalat. Az ankét ezután a következő határozati javaslatot fogadta el: A községek, hivatalok, politikai pártok, gazdasági testületek és ipari vállalatok egybegyiilt képviselői nyomatékosan köve­telik a margitfalva—vöröskői vasútvonal­nak mielőbbi kiépítését, továbbá követe­lik, hogy a gölnicbánya—szajnosremete— szomolnoki vonal normalizációja még ez évben végrehajtassák; követelik, hogy a, margitfalva—vörösköi vasútvonal építését, kezdjék meg a vörösköi és a normalizált gölnicbánya—szomolnoki szakaszon; köve telik, hogy erre a célra már az 1930. évi költségvetésben vétessék fül a vonal jelen­tőségéhez arányított megfelelő összeg. Ké­rik a szlovenszkói országos képviselötestü letet, járásokat, városokat, községeket, a kereskedelmi és iparkamarákat, valamint a szlovenszkói gyáripari szövetséget, hogy foglaljanak állást a vasút építésének érdé kében és támogassák az ennek érdekeit szolgáló követeléseket. Segítségül hívják továbbá a nemzetgyűlés szlovenszkói tag­jait és a sajtót. Fölkérik a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy küldöttséget szer­vezzenek és vezessenek ebben az ügyben a vasutügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez, valamint a szlovák minis/ terekhez. A félhivatalos a Slovenská liga érsekujvári szerepéről és Sziiilő Géza beszédéréi Prága, április 8. A csehszlovák pártok még minidig nem tudják; elfelejteni érsekujvári vereségükét, mely a magyarság egységes fel­lépése és összetartása következtében a leg­utóbbi községi választáson érte őket A köz­ségi válaszás nagy magyar sikerére mintegy válasz gyanánt Érsekújvárra hívták össze a Slovenská Liga kongresszusát, mely szomba­ton zajlott le demonstráló külsőségek mellett Mint ismeretes, a Slovenská Liga a szélsősé­ges ultranacionalista elemeket tömöríti ma­gába és különösen a Rothermere- ellenes akció megrendezésével adott a liga az utóbbi időkben él etjeit magáról. Ennek a naciona­lista szövetségnek jelenleg 212 szervezete van, 98 kisebbségi szlovák iskolát tart fenn magyar vidékeken, továbbá 30 ugynevezett jubiíáris iskolát állít föl a kormány segítségével vegyes n emezt is égü községekben. Hogy miért rendezte meg a Slovenská Liga közgyűlését éppen Érsekujvárott, arra nézve élénk magyaráztatot adnak a félhivatalos Ceskosloveuská Republika alábbi sorai: — A kínos érsekujvári eset, ahol a csehszlo­vák elemek egyenetlensége kövekeztében a községi választáson a magyarok győztek, állan­dóan foglalkoztatja a szlovák közvéleményt s ezért érthető, hogy a módját keresik annak, miképp lehessen az ilyen csúf dolgokat meg­akadályozni. Érsekújvárt joggal aposztrofál­ják mementóul a többi veszélyeztetett szlo­vák városok részére, mert általánosan isme­retes, hogy a magyarok a csehszlovák pártok tradicionális viszx’ykodására spekulálva a tisz­ta szlovák helyekre is be akarnak hatolni. Néhol sikerült is ez nekik. Ismeretes ugyan­csak az is, hogy a magyar keresztényszocialis­ták vezére, Szüli ő Géza dr. az utóbbi időben, egész nyíltan Hangoztatja, hogy pártja igényt tart arra, hogy a jövőben a szlovenszkón ka­tolikusok reprezentánsának tekintsék nemzeti különbség nélkül. Az agitációs jelszavakat nem kell tragikusan venni, de mégis meg kell fontolni azt a körülményt, hogy a szlovák po­litikai élet , viszonyai lehetővé teszik ilyen jelszavak terjesztését és a magyaroknak tiszta szlovák helyekre való behatolását. Ami Szüllő Géza idézett nyilatkozatát il­leti, aranyi megjegyezni valónk van a félhiva­talos számára, hogy aki idéz. az jól idézzen. Szüllő Géza dr. ugyanis nem mondta és nem is mondhatta, hogy pártja csak a szlovenszkói katolikusok reprezentánsa akar lenni, mert az országos keresztényszocialista párt, mint már neve is mutatja, nem felekezeti, hanem egyetemes keresztény alapon áll. tehát vala­mennyi keresztény egyház tagjainak közös táborba való gyűjtésével kíván munkálkodni a szlovenszkói őslakos front, kiépítésén. Ankét volt Kassán a Margitfalva-vörötkői vámvonal ügyében A tanácskozáson kiderült, hogy egy angol érdekeltség 120 millió koronát hajlandó befektetni az építkezésbe, ha a koncessziót megkapja — „Könnyebb Dobsináról Fiúmét elérni, mint Kassát" — mondotta Dobsina kiküldöttje ín (laráljl! Ha igazi jó barátra van szüksége aki sohasem hagyja cserben, akkor tartson az otthonában állandóan egy palack ■> valódi üli sÉÉrsmt mert ebben nem csalódhatik Űditö és fájdalomcsillapító hatása a I Sül tinót nélkülözhetetlen báziszerré avatja.

Next

/
Thumbnails
Contents