Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-06 / 79. (2004.) szám

1929 április 6, sisoimbait. Amerika és Nagybritánia ni súlyos konfliktusa Antarktis birtokbavétele miatt Meghalt az automobil atyja Byrd expedíciójának következményei — Kié a léli sark? — Erélyes legyzékváiiás Washington és London között Washington, április 5. A United Press értesülése szerint az amerikai álLamdepar- tóment Byrd kapitány antarktiszi fölfede- wései ügyében egy jegyzéket dolgozik ki, amelyet hamarosan átadnak a brit kor­mány ügyvivőjének. A jegyzékben Ant­arktisz birtokbavételéről van sző. Rövid­del ezelőtt Anglia, jegyzéket intézett az állarntdepartement-h oz. melyben kifejezi, hogy az Antarktisz fölötti szuverénitás csaknem mindenütt Nagybritanniát illeti meg. Ezzel szemben az államd epairtem ént kétségbe vonja Anglia birto-kjogaát. A ké szülő jegyzékben a külügyi államtitkár ugyan nem hivatkozik egyenesen a Mon- roe-elvre, de a sorok /között kiolvasható, hogy az Egy esült Államok est az elvet az Antarktisz területére is ki akarja terjesz­teni. A Déli Sark bizonyos területed hatá­rozottan a földgömb nyugati feléhez tar­toznak s igy a Monroe-doktrina reájuk is alkalmazható. Az antarktiszi területi pro­blémák újabb súlyos ellentétet jelentenék Amerika és Nagybritannia között. Szörnyű vasait katasztrófa Romániában Kisihlott a Bukarest-jassyi gyorsvonat — 24 halottat és 55 sebesültet ástak ki a romok alól — Románia legborzalmasabb vasúti katasztrófája Bukarest, április 5. Szörnyű vasúti ka­tasztrófa történt tegnap este a Bukarest— Jassy—Kisenev vonalon, Boboc állomás mellett. A 71. számú gyorsvonat, amely Bu­karestből Kisenev felé haladt, hibás váltó­állítás miatt kisiklott. A mozdony, a szer­kocsi és két személykocsi lezuhant a töltés­ről. Bukarestben nagy rémületet keltett a szerencsétlenség Ilire, bár az első jelentések úgy szóltak, hogy csak nyolc halott van. Mára kiderült, hogy a katasztrófa sokkal na­gyobb arányú volt. Fáklyafény mellett a reggeli órákig a kocsik romjai alól husz ha­lottat és 59 sebesültet ástak ki. Ennél bor­zalmasabb vasúti katasztrófa még Romá­niában sem történt évek óta. A sebesülte­ket a 12 kilométernyi távolságban lévő Bu- zeu város kórházába szállították. Igen sok közöttük a súlyos sebesült, úgyhogy a halot­tak száma emelkedni fog. A holttestek any- nyira össze voltak roncsolva, hogy személy- azonosságukat nem tudták megállapítani. Az első pozdorjává zúzódott kocsiban, amely másodosztályú volt, főleg kereskedők utaz­tak, mig a harmadosztályú kocsiban majd­nem kivétel nélkül szabadságolt katonák voltak. A szerencsétlenségért a váltóőr és a boboci állomásfőnök felelős, akik mind­ketten megszöktek. A csendőrök még nem akadtak rájuk. Késő este hófúvás támadt és még reggel is erősen havazott, ami a mentők munkáját megnehezítette. Mikor a mentővonat megérkezett Bukarestbe és a szétroncsolt holttesteket meglátták, sokan sirógörcsöket kaptak. A szerencsétlenség szinhelve Bukaresttől 140 kilométer távol­ságra fekszik, a Bukarest—jassy-i fővonal mentén. Bukarest, ápriiie 5. A Boloc állomás melletti vasúti katasztrófa halottainak szá­ma 24-re emelkedett. Négy súlyos sebe­sült meghalt a buzeui kórházban. A halál- vonattal utazott Teádon esen,, a román ál­lamvasutak vezérigazgatójának leánya is, akinek azonban nem történt komolyabb baja és ma reggel autón megérkezett Bu­karestbe. Érdekes összejátszása a vélet­lennek, hogy Te odor escu vezérigazgató éppen a délelőtt folyamán nyújtotta be Macin miniszterelnöknek lemondását. A magyarság kát pártjának egységes célkitűzései a beregszászi járási képyiseiötestűletűen Fekésházy Zoltán benyújtotta a két pártnak a Járás kultu­rális és gazdasági f&lvirágoztatásáf célzó közös javaslatait és indítványait Beregszász, április 5. A magyar pártok együttműködésének gyönyörű gyakorlati pél­dáját mutatja az az indiéványsorozat, melyet a beregszászi járási képviselőtestület magyar nemzeti párti és országos keresztónyszocialis- ta párti tagjai nevében Fekésházy Zoltán dr. nyújtott be a járási főnökséghez- A beadvány­ban a magyar k épvisel ótestü'l éti tagok kérik a zsidópárti tagok, illetve jelöltek lemondása következtében megürült mandátum mielőbbi kiosztását a legtöbb maradékszavazattal báró választási párt részére. Kérik a nagyberegi kormány biztosság megszüntetését s indüványozzák a pozsonyi, prágai és brwtmi magyar diákmenzéknak a járás áltál való segélyezését. Hasonló segély megszavazását indítványoz­zák a beregszászi magyar kereskedelmi isko­la és a beregszászi magyar gimnázium Segítő Egyesülete részére. Kívánatosnak tartják, hogy a járás lépéseket tegyen azirányban, hogy a beregardői kastélyt parkjával s gyü­mölcsösével együtt annak magyarországi tu­lajdonosai jutányos áron a beregszászi ma­gyar internátusnak adják eJ. Javasolják, hogy a ruszinszkói magyar szín- társulat részére az ezévi költségvetésbe se­gély-tétel vétessék be. E kulturális javaslatok mellett rendkívül fi­gyelmet érdemelnek a két párt gazdaságpoli­tikai előterjesztései. Mindenekelőtt egy Beregszászon létesítendő magyar föld- mives-gazdasági népiskola és egy szőtté- szeti-borászoM iskola föláJlitását kívánják. Az utóbbi, iskola fölállításáig a szőülészeti és borászati felügyelőnek kötelességévé tétessék ily tárgyú évi tanfolyamok rendezése. Állami támogatással kívánják a, lóállgmány nemesítését jobb mének beszerzésével Ma­gyarországi mintára szükséges lenne állami támogatás révén részletfizetési föltételek méUeit m gazdáknak tehetőmé temet wmmm tényé szkancák beszerzését s tény észtehenek vásárlását. A gazdasági felügyelőség utján szorgaimáz­tatni kell a 'fölmivelésóigy-i minisztériumnál a vetőmagvak olcsó áron való terjesztését. Egy­úttal a gazdasági felügyelőnek szakértő bi­zottságok segítségével meg kellene állapíta­nia községenkint, hogy az illető talajon mely vetom&gfaj alkalmazása a legelőnyösebb. A két párt járási képviselői panaszkodnak amiatt, hogy a bor és szolid értékesítését a ha­tóságok nem támogatják kellőleg s e téren orvoslást kívánnak- Ezzel kapcsolatban az adóvégrehajtási rendszer enyhítését és az adóhátralékok befizetésének őszig váló halasztását kérik. Erős súlyt helyez ez a két párt a vadállomány védelmének szigorítására is. Végük azt java­solják, hogy a beregszászi járási képviselőtes­tület Ruszinszkó többi járásaihoz is írjon át a beregszászi magyar gimnázium segítő egyesü­lete, internátusa, a kereskedelmi iskola, a magyar menzák és a ruszinszkói magyar szín­ház támogatásának tárgyában. Hcdzsa az Esztergomnak folyósított 23 millió ügyében nem tájékoztatta a kormány többi tagját! A Právo Lidut nem elégíti ki az iskolaűgyi minisztérium válasza, hanem kormánynyilatkozatot követel Prága, áiprílis 5. 1 A cseh szociáldemokrata Právo Lidiu nem elégszik ímeg az iskolaűgyi minisztériumnak az esztergomi érsekség ré­szére kiutalt 23 millió korona ügyében tett nyilatkozatával. A lap kijelenti, hogy nem személyekről van szó, hanem magáról az ügyről és az állam érdekéről. Attól tart, hogy az iskolaűgyi mini sztérin urnáik a tegnapi nyilatkozatban elfoglalt álláspontja egyál­talában nem ha bnál majd az államnak a hágai döntőbíróságnál folyamatban levő perben. A lap azt kívánja, hogy ne egy minisztérium, hanem az összkoumány nyilatkozzék ebiben az ügyben. Még a cseh néppárt hivatalos eajtóorgánu­ma, a Lidővé Listy is kifogást érnél az ellen, hogy f a* összeg kifizetéséről Bodza nem infor­málta a kormány többi tagjait. A karaipányfc Hödia gOern tulajdonképpen Matíháosek szlovák néppárti képviselő kezd­te, aki legújabb cikkében is megállapítja, hogy Gyuris* dr. pozsonyi ügyvédnek a Zsivno- sfcenská Banka pozsonyi fiókja 1927 január 29-től 1928 október 30-ig 23 millió koronát fizetett ki. •' Ezt az összegét a szlovák egyházi bizottság tiltakozása ellenére folyósították. A Právo Lidii mindezek alapján föl teszi a kérdést: Elhatározta-e a kormány azt, hogy Eszter­gomba 23 milliót küldjenek? Tudtak-e erről a tranzakcióról az illetékes szaknak)iszíéTin­in ok, vagy pedig a* iskolaügyi minisztérium eöaik a saját fe­lelősségére cselekedett? Köteles volt-e az. állam ént az összeget Esz­tergomba küldeni és azokat a nyugtákat, amelyeket az, iskolaűgyi minisztérium őriz, tényleg azok irták-e alá, . akiknek a pénz megküldetett ? Mindezekre a kérdésekre a kormány nyiilfit és őeHifflte válását «djact, Berlinből jelentik: Benz Károly dr., az első használható automobil konstruktőrje tegnap a német fővárosban hosszú betegség után meghalt. A hires feltaláló életrajza rendkívül érdekes. Benz 1844-ben született Karlsruhe- bán, mint egyszerű mozdonyvezető fia. Alig volt öt éves, amikor atyja életét vesztette egy nagy németországi vasúti szerencsétlenségnél. A fiatal gyerek beállt Karlsrube egyik gép­gyárába és évekig egyszerű munkásként dol­gozott. Kora ifjúságától kezdve különös szere­tettel vonzódott a gépek felé. Hamar kitűnt veleszületett tehetségével és munkaadói csak­hamar előkelőbb beosztást adtak. neki. 1871- ben annyira jutott, hogy Mannheimban né­hány munkással önálló műhelyt, nyithatott. Ekkor már élt benne a vágy, hogy olyan köz­lekedési eszközt konstruáljon, amely saját erejéből közlekedhet a városok uccáin. 1878- ban felfedezte a kétütemes motort, melynek modelljét 1880-ban megjavítva piacra vetette. 1883-ban megalakította első nagyobb gyárát s elhatározta, hogy uj gáz és benzinmotorjait kocsikra fogja szerelni. 1885-ben hagyta el Benz Károly műhelyét az első háromkerekes motoros jármű, amely sikeresen oldotta meg az önállóan közlekedő kocsi problémáját. Ez az automobil ma a müncheni múzeumban látható. Az első kísérletnél a kocsi nagy ügy- gyei-bajjal mindössze száz métert tett meg a hamarosan fölmondta a szolgálatot Hosszú évekig tartott, amig Benz annyira tökéletesí­tette találmányát, hogy hosszabb utat tehetett s a jármű óránként 16 kilométeres sebességet érhetett el. A kezdet sikertelensége és az ál­talános gúny ellenére Benz folytatta munká­ját és egyre tökéletesítette találmányát. Németországban senki sem törődött Benzzel, de egy leleményes francia: Roger Emil ér­deklődni kezdett Benz találmánya iránt és kellő összeget folyósított a feltalálónak munkája folytatására. Az 1888-iki müncheni kiállításon először állí­tották ki egy Benz-auíomobilt, amely akkor meg is nyerte a kiállítás nagy aranyérmét. Anglia és Amerika csakhamar érdeklődni kezdett a találmány iránt és 1890-ben Benz megkezdte automobiljainak nagyban való gyártását. Az első autótípus, a hírhedt Benz Comfortable, 2700 márkába került. Időközben .az, automobilgyártás minden ál­lamban rohamosan haladt előre s Benztől füg­getlenül, vagy Benz találmányának fölhaszná­lásával számos külföldi konstruktőr vetette piacra exploziós motorral fölszerelt, önállóan mozgó közlekedési jármüvét. Ekkor végre Németországban is belátták, hogy Benz találmányának nagy jövője yan és érdeklődni kezelték a mannheimi auto- mobilgyár iránt. A Benz-kocsik. hosszú évekig vezettek az auio- mobilipar terén és a század elején sorban megnyerték az európai és az amerikai autó­versenyeket. 1899-ben Benz gyárát óriási tő­kével részvénytársasággá alakították át. Benz Károlyt hetvenedik születésnapja al­kalmával a karlsruhei műegyetem di,szdokto- rává promoválta. Briand és Hoescft tárgyalásai a Rajnavidék kiürítéséről Pária,- április 5. Briand francia külügymi­niszter és Hoesch berlini német uagykövet tegnap egyórás tanácskozást folytatott a Quai d'Orsay palotájában. Az Exeelsior értesülése szerint e tanácskozáson elsősorban a rajnai kiürítésről volt szó. Mint ismeretes, a nép­szövetségi tanács szeptemberi genfi ülésén az államférfiak elhatározták, hogy a jóváté­tel szak ér tőkon fér en ciával egyidejűleg meg­kezdik a tárgyalásokat a Rajnavidék demi- litarizá-lási problémájának megoldására és a rajira vidéki biztonsági kérdés békés utón való elintézésére. A tegnapi találkozón a két államférfin azt beszélte meg, vájjon elérke­zett-e már a kellő időpont e tárgyalások meg-: kezdésére. 3

Next

/
Thumbnails
Contents