Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-30 / 99. (2024.) szám
Beszédes számok Prága, április 29. A modern állami élet kifejlődésével kapcsolatban a civilizált államokbau rendszeresítették a népszámlálást, amelynek elsőrendű célja és föladata, hogy megolvassa és számon- tartsa a kormányzottakat. Az első modern népszámlálást 1749-ben Svédország hajtotta végre, 1790-ben az Egyesült Államok is bevezette, a tizenkilencedik század folyamán azután az európai kulturállámok sorban meghonosították az állami közigazgatásnak ezt a fontos eszközét. Legkésőbbre a cári Oroszország maradt, amely az első igazi népszámlálást 1897-ben hajtotta végre. Á népszámíálás- r nak minden kulturállamban igen nagy jelentősége van, mert az összeszámlálás alkalmával nyert adatok az állam kormányzásának : hasznos, sőt nélkülözhetetlen utbaigazitáso- í kát adnak a kormányzottaknak nemzeti és társadalmi rétegeződéséről, feleketi megoszlásáról, a népegészségügy állapotáról, a nemzeti vagyonról stb., ezeket az adatokat pedig úgy a törvényhozásnak, mint a közigazgatás- : nak tekintetbe kell vennie, mert a modern állami kormányzás föladata éppen az, hogy mindenben alkalmazkodni kell az életviszo- [ nyokhoz. Ha a népszámlálásnak általában nagy jelentősége van a civilizált államok életében, fokozottabb mértékben Vonatkozik ez a nem- zetileg heterogén összetételű államokra, azokra, amelyekben a többségi nép mellett ki- , sebbségek is élnek. Rendkívül nagy a jelentősége a népszámlálásnak a csehszlovák köztársaságban, ahol a törvény a nyelvi és nemzetiségi kisebbségek jogait éppen a népszámlálás eredményei alapján szabja meg, ameny- nyiben a nyelvi rendelet 14-ik fejezete a kisebbségek nyelvi jogait csupán olyan kerületekben biztosítja, amelyekben a kisebbség létszáma eléri a busz százalékot. A húszszázalékos mérték történelmi eredetű, amennyiben egyszerű lemásolása az 1903. évben Csehországra vonatkozólag kiadott nyelvi törvénynek, amely cseh, német és vegyesnyelvü kerületeket különböztetett meg és azokat a kerületeket minősítette ve- gyesnyelvüeknek, amelyekben a kisebbség húsz százalékot ér el. A csehek ennek a törvénynek a bevezetése alkalmával heves ellen tállást fejtettek ki, azzal az indokolással, hogy a húszszázalékos mérték igen magas és ha ezt bevezetik, akkor a kisebb csoportokat nemzeti jogaiktól megfosztják. A csehek akkor a húszszázalékos mértéket a germanizá- ciő eszközének tekintették. A helyzet tényleg az, hogy a húszszázalékos arány igen magas és például Finnországban már a tízszázalékos kisebbségnek biztosítják a jogait. Finnországban mindazokat a községeket és kerületeket vesryesnyelvüeknek tekintik, amelyekben legalább tiz százalékban nem finn nyelvű népcsoport él és az ilyen község, vagy kerület csupán akkor változik egynyelvűvé, ha a kisebbség létszáma nyolc százalék alá csökken, viszont egynyelvűnek minősített község, vagy kerület is később kétnyelvűvé változik, ha a kisebbség létszáma eléri a 12 százalékot. A főbaj azonban nem abban rejlik, hogy íulmagasra szabták meg az arányszámot, hanem abban, hogy a népszámlálást 1921-ben nem olyan módon hajtották.végre, amelyet a tudományos szempontok kívántak meg, hanem a népszámlálás módszerei közé politikai motívumok kerültek és így vegyes nemzetiségű. vidékeken az összegyűjtött népszámlálási adatok nem födték a valódi helyzetet. Nemcsak a németek és a magyarok panaszkodnak erről, hanem olyan objektív cseh tudós, mint aminő Radl, állapítja meg a csehek és németek küzdelméről ivott könyvében, azután pedig számos előadásában és vita estélyén, hogy az 1921-es hivatalos népszámlálás eredményei nem megbízhatóak. Radl szerint 1921-ben még nagyon közel volt a világháború és a népszámlálást intéző tényezőkben az a törekvés nyilvánult meg, hogy a külföldnek olyan népszámlálási statisztikát mutassanak föl, amely szerint a lehető legkevesebb német és magyar él a csehszlovák államban. HiA „Fehér Sas" diktatúrája Romániában? jelentés fasiszta mozgalom — A kormánylapok cáfolnak — Vaitojann tábornok politikai csoportja Bukarest, április 29. A cseh távirati iroda niagánjelentése szerint néhány ellenzéki lap azt jelentette, hogy bizonyos elemek a közeljövőben kikiáltják Romániában a katonai diktatúrát. Az Adevcrulban megjelent híreket a kormányhoz közelálló lapok ma cáfolják és bejelentik, hogy a leleplezett puccskísérletnek nincs jelentősége. j Romániában régóta létezi kegy fasiszta í szervezet, melynek neve ,,a Fehér Sas j fasciója”. A csoportot Vaitojanu tábornok, ; volt miniszterelnök vezeti. Politikai körök véleménye szerint a kormány megtette kellő intézkedéseit, hogy a fasiszták mozgalmát letörje. A miniszterelnök és a belügyminiszter a jelen pillanatban a vidéken tartózkodik, amiből az tűnik ki, hogy a mozgalom jelentéktelen. Mironescu külügymí niszter újságírók előtt kijelentette, hogy a. fasiszta mozgalom a kormánynak .semmiféle gondot nem okoz. A népszövetségi tanács hármas kisebbségi bizottsága ma ülésezett Londonban A feisanfasit memoranduma a kisebbségi logok ellen — Nem hajlandók a német és a kanadai javaslatról tárgyalni — Titkos ülések London, április 29. A Foreign Office épületében ma délelőtt gyűlt össze a népszövetség hármas kisebbségi bizottsága, amelynek tagjai, mint ismeretes, Chamberlain, Adac- ci és Quinones de León. A hármas bizottság megkezdte a beérkezett memorandumok megvizsgálását. Elsőnek a kisantant memorandumát nézték át, majd Németország és Kanada emlékiratai kerültek sorra. A hármas bizottság előkészületeket tesz a júniusi madridi népszövetségi tanácsülés kisebbségi anyagának összegyűjtésére. A hármas bizottság konfenciája szigorúan bizalmas, hogy igy a három diplomata zavartalanul kidolgozhassa a kompromisszum tervét, amely hivatott a kisantant, a nép- szövetség és Németország álláspontjait közös nevezőre hozni. A kisantant, Lengyelország és Görögország memoranduma, amelynek szövegét eddig nem hozták nyilvánosságra, abból az eszméből indul ki, hogy az aLjró államok nem hajlandók a területükre zárt kisebbségeknek azt a nagyfokú védelmet garantálni, amit a népszövetségi tanács kíván. A béke- szerződések megkötésének idején ezek az államok tiltakoztak minden kisebbségi rendelkezés ellen s csak akkor voltak hajlandók elfogadni a kisebbségek védelméről szóló rendelkezéseket, amikor a nap'vhatal- mak határozottan garantálták a területi integritásokat. A békeszrzödések megkötése után a nagyhatalmak nem adták meg a kilátásba helyezett garanciát. Ennélfogva azon a véleményen vannak, hogy csak olyan határozatokat kötelesek elfogadni, amelyeket a népszövetség a memorandumot aláíró nemzetek hozzájárulásával hoz. A kisantant különösen Dandurand javaslata ellen tiltakozik, aki, mint ismeretes, azt követeli, hogy a kisebbségek panaszai nagyobb nyilvánosságot kapjanak. Ezt az ajánlatot a kisantant' államok bel- és külpolitikai biztonságuk elleni merényletnek tekintik. A kisantant, Lengyelország és Görögország éppen ezért alapvetően elutasítják Kanada és Németország javaslatait és nem hajlandók az eddigi kisebbségi jogokat kibővíteni. Május 6-án kezdődik a jugosztáv-magyar optánsper döntőbírósági tárgyalása Budapest, április 29. (Budaipesti sae-rkesz- tőségünk tőMon jelen lése.) A yugoszláv-ma- gyar optánsper döutőbiróeági tárgyalása május 6-án kezdődik Luzernbeu, biztatja, hogy abban az alkotmányban, melyben a nemzetiségi jogokat csupán individua- lisztikusan fektették le, a népszámlálásra vonatkozólag egyszeriben csak fölállították azt az alapelvet, hogy a polgároknak valamely nyelvhez való tartozását objektiven meg lehet állapítani és igy adott esetben a népszámlálási biztosok a megszámláltak akarata ellenére is határozhatnak. Ez a módszer Radl szerint a demokráciának legnagyobb alapelvét ássa alá és tudományos eljárás tekintetében annak a természettudósnak a munkájához’ hasonlítható, aki valamilyen természeti jelenség megfigyelése közben kísérleteinek föltételeit tetszése szerint rendezi be, hogy a kívánt eredményhez jusson. így történt meg azután, hogy olyan népszámlálási adatok jöttek létre, amelyeknek valódiságában az érdekeltek jogosan kételkedhettek. A népszámlálásnak azonban nagyon hatékony ellenőrző eszköze van meg a választásokban. Mig a népszámlálásnál a Számlálási biztos megkorrigálhatja a megszámol tna-k akaratát és kifejezett követelése ellenére más nemzetiséghez tartozónak iktathatja be, addig a titkos választásnál nem lehet rákényszeríteni valakire, aki például magyarnak vallja magát, hogy ne magyar pártra adja le szavazatát. Ilyen módon jön azután létre gyakran kiáltó ellentét a népszámlálási és a választási eredmények között, amely az objektív megfigyelőben föltétlenül azt az érzést kelti föl, hogy a népszámlálás adatai korrigálásra szorulnak. A legutolsó községi választások alkalmával is élesen megmutatkozott ez a kontraszt és a választási eredmények alapján kitűnt, hogy Csehszlovákiában 215.000 némettel van több, mint amennyit a népszámlálás kimutat. Ez természetesen vonatkozik a magyarságra is, különösen azokra a jelentékeny magyar lakossággal bíró városokra, - amelyeknek magyar jellegét különös igyekezettel iparkodtak eltüntetni, mint aminők Kassa, Rozsnyó, Losonc, Léva, Érsekújvár és Pozsony. Emlékezetes Srobárnak első kassai bevonulása, amikor a városháza erkélyéről tartott beszédében maga is elismerte, hogy Kassának 1919 végén 80 százalékban magyar lakossága volt. Nos, a népszámlálás félév múlva meglepő eredményre vezetett, amennyiben 21 százalékos magyarságot állapított meg, tehát éppen csak egy százalékkal haladta meg a kötelező arányszámot. Választások alkalmával azonban a választópolgárok 58 százaléka szavaz a magyarság pártjaira, tehát a két eredmény között kiáltó ellentét mutatkozik. A losonci népszámlálás módszereiről Radl egyik vitaestélyén hallottunk érdekes adalékokat, amikor a statisztikai hivatal vezetője is kénytelen volt beismerni, hogy Losoncon egész uocasorókát hagytak ki a meg- számlálandókből. A néhány héttel ezelőtt végrehajtott érsekujvári községi választás újból hasonlóan tanulságos összehasonlításra ad alkalmat. A népszámlálás szerint Érsekújvár lakosságának 49 százaléka magyar, 42 százalék pedig csehszlovák. A választási eredmény viszont azt mutatja, hogy a cseh és szlovák pártokra a szavazatoknak csupán 22 százaléka jutott, mig a magyar szavazat 75 százalék volt. Ezek a beszédes számok igazolják azokat a támadásokat, amelyeket az objektív kritika minden oldalról fölhoz az 1921-ben végrehaj tott népszámlálás ellen. A törvény értelmében két év múlva újból népszámlálás lesz a csehszlovák köztársaság területén. Ekkor elfog dőlni, vájjon ismét politikai szempontok, vagy pedig tisztán a tudományos statisztika elvei fognak-e érvényesülni. Azt hisszük azonban, nem túlozunk akkor, amikor azt hirdetjük, hogy a statisztika által kimutatott 780.000 magyarral szemben megközelítőleg egymilliónyi magyar kisebbség él a csehszlovák köztársaság területén. \ mm számunk m eMal ^ _ 1929 április 30 Előfizetési ár: évente féléwe 15Q, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta26Kő;külföldre: rxVi'L * 7 * 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztői pOllllKai napilapja felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Panská ul 12/HI. — Tehavonta 33 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYl LÁSZLÓ FORőÁCH őtZA lefon: 34184,—Sürgönyeim: Hirlap, Praha OPEL] ÁUT0SAL0N LflUFEROTSfl.BsiftiisLAVfl STUR0VA ÜLJ ^-TELEPI 22-871 rííi uíiB.uiaases^asa ■ m %:sepr**
