Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-28 / 98. (2023.) szám

Nem a „Vetés" margójára, hanem a „Vetés" főlapjára Adatok a fiatat szloveaszkái magyar nemzedék kultúrtörténetéhez Irtó: SZVATKÓ PÁL EBefcnfll a finhróL, — Kesrf«r-Bá! ogfc é&r<53, a Vebée fiairól — legutóbb rengeteget be­tétinek S?ilovmszíkón. Suetretnék egyszer én is megszólalná, aki eddig soka sem beszéltetni róluk, mmél többéi velük: évekig, Stunm tmd ^rangjukban, Prágában, Pozsonyban és másutt. Aa ember szive fáj, ba meggondolja, kük törődnek ma velők és kük szeretnék ki­sajátítaná szűzies mozgalmukat, amelynek hó­fehér virága ez a „Vetés", mezei virág, ta­gadhatatlan, kiesé félszeg, kissé naiv, na­gyon összekuszált és nagyon zavaros, de ér­téket egészen más síkon keresendők, mint ahol félreértéi sorolgatják a hibákat, vagy ahol ál barátok áradoznak és szeretnék a fiu­kat már a kelepcéiben látni, hounét nincs kint Először: kik törődnek legfőképpen velők? Olyanok, akiket ég és föld választ el tőlük és semmi közük mozgalmukhoz. Hol emberek, akik soha nem fogják becsülni tudni magyar­ságukat, hol emberek, afcük meg nem értük emberiességüket Ac első csoport csapa ügynök, politikai in- borgltófcat fűtő Sdetfutoti, aká örül, hogy a fink szent naévságámak fölhasználásával bor­sot törhet politikai ellenlábasai orra alá. Az idegen talajon nőtt hivatásos baj- és savaresá- nálófc háromtól-négyig megírják a akiket, melyben a fiúikat magasztalják és tanult ol- dalvágásokkal letértük „ellenségeiket', mert igy parancsolja a gazda, — s azután elmennek a kávéházba feketézői, ahol fütyülnek a fiük- sa és mozgalma ikra. Tenorjuk ez: — Fink, csináljatok minél több savast M tüzelünk —: és oldalt áüva a kezünket dör­zsölök. Kár a fölösleges beavatkozás olyanok ré­széről, akiknek többsége életmódiban és gon­dolkozásban dáametráiis ellentétben áll a fiukkal e akik, ba ismernék Keszler-Baloghék felfogásét „bizonyos dolgokról", (melyek el­len a magam részéről például állandóan küz­döttem náluk), bizonyára némán kifordulná­nak a magasztalók sorából. Varrnak más fiatalemberek, olyanok, akik — ha álnéven imák — úgy beszélnek a „föl­szabadult" magyar jövendőiről, mint amit ki­zárólag ők fognak megcselekedni, de félve leplezik igazi nevüket, nehogy a hatalmon lé­vő más nemzetiségű illetékesek megtudják és megtörjék az Ívelő karaiért, melyet Ütök itt is, ott is megpróbálni, többségnél, kisebb­ségnél egyaránt. Ezek a fiatalemberek fela­datlan prókátorként szent és méltóságteljes pátosszal védik a Vetést és a magyar jövőt déli boulevardlapokbam, ha két gyilkosság föltárása között véletlenül erre ás marad hely. „Ha-fér“ cikkeikkel (mintmegannyi rancune és reseentiment), a magyar haJlhata Hanságiba méretnének beevezni. Ezek a fiatalemberek kéziratokkal ostromolják a hetilapok szer­kesztőségeit és alázatos leveleikben ajánlatot tesznek, hogy bárhogy és bármily utasításra, csak engedjék őket érvényesülni, s ha Írá­saikat a szerkesztő kénytelen (kitűnő és na­gyon modern munkatársai véleményének ki­kérése után) félretólni, a riporüapokban a ldsbőrgőzdi szépségkirálynőválasztásról szóló lendületes tudósítás után példátlan felelőtlen­séggel megirják, hogy a hetilap rossz, návót- lan, nem törődik a szlovemszkói magyar iro­dalommal, gyalázat és ki kell irtani. Sötét, pállott szlovensakói álbohém levegő. Keszler-Baloghék, hogy kerültetek ide? Akik nem értik a fiatalokat A másik oldalon olyanok szólalnak meg, akik nem dicsérik, hanem támadják a Vetés fiait. Azért támadják, mert nem értik és'— határozottan túlbecsülik a mozgalmat. Első­sorban azt kell leszögezni, hogy nincs igazuk, akik Keszler-Bal oghékai magyartalansággal és bizonyos magyar igazságok negál ásával vádolják. Találóan jegyezte meg Prágáiban a mozgalom egyik cseh ismerője: — Ezek magyartalanok? Ellenkezőleg. Ve­hemensebben és turbuilensebben keresik az utat az itteni magyarság létének reális bizto­sítására, mint az öregek. Ha nem hatná át őket a magyar ügy mulasztja, miért kezde­ményeznék a IciUön magyar mozgalmat. Miért hirdetnék az „uj, erősebb magyarságot?" Nem volna egyszerűbb, ha „nemzetietlen" elveikkel és fiatal hajlékony fejőkkel egyszerűen be­olvadnának a többségbe, vagy az osztály tago­lódásokba? Ezzel szemben ők hévjwed ás am­bícióval valami uj magyart keresnek, kizáró­lag magyart, magyar népkultuszt, magyar műveltséget, A magam részéről magyar nem­zeti reformátoroknak, csaknem sovinisztáknak, tartom őket. A megjegyzés helyes. A Vetés fiai azzal, hogy ideges ikeireséssel kiindultak magyar megoldást találni, nevetségessé teszik a ma­gyartalanság vádiját Nem lehet magyartalan, aki ellenséges körülmények között hallatlan intenzitással magyar mozgalmat provokál, ahelyett, hegy némán és hasznosan besőpped- ne a többségbe. Minek „Vetés", minek „Sar­ló", ha nem édesen fontos a magyarság? Esz­telen elhatározás volna. Mások szerint a mozgalom magyar, de a magyarságtól elvezető veszedelmes és dest­ruktív utakra téved. Meggyőződésem szerint ez is 'helytelen állítás. A Vetés körül csopor­tosult fiatalembereiknek van egy alapvető tételük s ez igy hangzik: mikép lehetne minél hathatósabb eszközökJcel a kisebbségi ma­gyarság létét, érvényesülését és kiegyensú­lyozott jövőjét biztosítani ? Ha ezt az elvet be­csületesen betartják, — s jószándékunkban nincs okunk kételkedni, mert elismerésre méltó hévvel dolgoznak jelszavaikért, — szó sem lehet a szdovenszkói magyarság destmé­lájáról, ellenkezőleg inkább egy donkihoti ábránd veti föl színes pilláit s a lehetőségeknél és az okszerűségeknél nagyobb célokat tűz Skn maga elé. Amit tesznek, válaszadás-próbálko­zás a fönti elvre, — értsük meg jól: próbálko­zás és nem fix határozottság. A mozgalom csapa ikeresés s ezért zavaros, bizonytalan, vál­tozó és naiv. Nincs megoldás, csak próbálko­zássorozatok vannak, néven nevezve: kapko­dások. Ezzel elérkeztünk oda, ahol a mozgalmat bonckés alá vehetjük. Adva van néhány fia­talember, aki évekig tartó diákmozgalmi tevé­kenykedés után Sarló néven egy kis csoportot kristályosátott ki magából Pozsonyiban, amely csoport Vetés néven időszaki folyóiratot ad ki Ennek a folyóiratnak harmadik száma gaz­dag és érdekes tartalommá!! fekszik előttünk. Ugyanakkor tudjuk, hogy e csoport tagjai oton-utfélen szerepelnek és intenzív állásfog­lalásaikkal, újszerű megállapításaikkal, már­is nagy lármát ütöttek a szdovenszkói magyar életben. Kik ők és hogy kell érteni mozgal­makat? A mozgalom geneótógiája Minden fiatalember keres, minden ikereső nyugtalan és kapkodó. A fiuk elé buszban, huszonegyben ismeret­len világ tárult. Az összevisszaságban nem volt sémájuk, amihíz arányithaftak volna és ami fix pont lett volna életükben. Ilyen fix pontok csak az öregeknél lehettek, akik az áJiamifordmiLat előtt régen kristályosodtak éle­tük tengelye körié. Viszont a fiatalemberekre döntő hatást gyakorolt a magyar kultúra, fő­leg a magyar irodalom és művészet, mely ép­pen ebben az időben bontakozott ki csodála­tos elaszticitással Szlovenszkón is. Innen van, hogy oly centrálisán csüngnek egy artisztikus tételen, a magyar irodalmon. Az anyanyelv döntő eszközén ki-viil elsősorban a háború után kipattant modem magyar irodalom szuggesz- ciójának köszönhetek, hogy magyarokká let­tek. Más magyart, társadalmat, intézményt, világi életet alig ismertek, csak azt az egyet, ami megmaradt: a magyar könyvet, úgy ahogy az 1921—22-es érdekes irodalmi időben vakí­tó feliobbanásával bevilágította a tájat. (Min­denütt irodalom- és kufltura-realkcdő volt ez az idő a háború szeilemtelensége után.) Az Írók, a társadalom, a család, a társaság egyet pré­dikált: könyvet és könyvet. Ady, Móricz, Sza­bó kábító „leástungjainak" mágiájával váltak a fiuk magyarokká. Nem csoda, ha csüngnek első nagy kultur élményükön. A modern irodalom és a fiatalemberek A modem irodalom szeretőiét sokan félre­értik nálunk, holott a dolog olyan természetes, mint a falat kenyér; épp úgy természetes, mint a busz évvel idősebbeknél a régibb iro­dalom szeretető. Elvégre az irodalomnál kevés relatívabb dolog van a világon. Az uj irodalmat máskép értik az öregek és másként a fiatalok. A modern költők belső t^iminoiógiága az elmúlt huszonöt év alatt megszokott* és természetessé vált s # fiuk nevelkedésük idején már készen és megrágva, kapták ennek az irodalomnak eredményeit. Az agyvelő a generációkon át épp úgy hozzá­szokik a „disszonanciákhoz", mint a fül (Beet­hovent, Wagnert hosszabb ideig tartották ato- nádisnak, mint Bartókot) s az idő begyógyítja a sebeket. Annakidején Adyt Ignotus is csak komplikáltan értette, ma az átlagos művelt­ségű negyedikes gimnazista sem talál érthetet­lent legtöbb versében. Egyszerűen, mert ben­ne él az Ady-szólamok atmoszférájában, szel­lemi kontrakciója hozzáidomiul. Húsz évvel ezelőtt istenfcisértés volt a rövid női hajvise­let, ma a pesti gyermek igy kiált föl, ha hosz- szuhaju nőt lát: „Jé, a néninek hosszú haja van!" Goethe János Farkas, ha Ford-köcsit lá­tott volna, két napig nem tudott volna aludni a csodálkozástól és a lelkesedéstől, ma Szabó István negyedik osztályú tanuló fölényes meg­vetéssel néz a rozoga alkotmányra. Mindért a generációkülönbség teszi, A modern irodalom nem ,,erkölcstelenebb", „magyartalanabb", vagy „destruktívabb", mint a régi. Minden jó irodalom vagy nagyon destruktív, vagy nagyon konstruktív; destruk­tív addig, amíg lebontja a régi irodalom el­veit és világnézetét, s konstmktivé válik, amint uralomra jut. A modem magyar irodalom régen unalmon van. Baudelalret is erkölcstelennek tartották, de amióta elismerik, könyvek jelennek meg róla, hogy ő a legkaitoiáfcusiabb francia költő és ő determinálta a háborút megnyerő fran­cia „aoé r ‘-generációt. Szégyenlem, hogy e természetességekről be­szélni kell. A Vetés csoportja nem követ ei bűnt, ha a modem irodalmat szereti, csupán saját természetes formáját éli, ami mind korá­nál, mind korszakánál fogva megilleti. A ma­gyar irodalom — hál Istennek — nem érte el kuíkndnációs pontját s a fiatal kultúrában minden előretett lépés pluszt jelent. Az er­kölcstelenség vádjáról szó sem lehet. Süb spéci© aetemitatis Jókai legtöbb regénye van olyan léha, miint Móricz erkölcstelen, s Mik­száth „Különös házasságát", ami a nagy iiró standard-müve, az Egyház indexre tette, mig Ady istenes verseit soha, holott e költemé­nyek a modem költő standard-művel Az nj dolgok, a szokatlanok, erkölcstelennek látsza­nak, a régiek automatikusan legüimizálódnak. (A legitimitás fogalma azonos a régi, a meg­szokott, a begyökereződött fogalmával.) Az öreges előtt az modem irodalom nem lehet le­gitim, a fiatalok előtt természetszerűen az, mert nem élték át zavaros eredetét és nem éreznek benne támadásokat a meglévő rend ellen, sőt számaikra ez az uj irodalom dina­mikusan ható morális erő már, mint ahogy Tarquinius Priscus alatt Róma már óriási mo­rális elhatározásokat alapozott meg lovagjai­ban, holott a város száz óv előtt fegyencekből alakult, brutális erőszakkal és rabolt asszo­nyokkal. E fiuk az erkölcstelenség és a destrukció protektorad volnának? Ám nézzék végig a Ve­tés fiataljait és hasonlítsák össze másokkal. A nyalka és henyélő fiuk gunylkaeajban törteti ki Prágában, látván Keszler-Baloghék donki- hóti aszkétizmusát és tiszta puritánságát Nem donbézolnak, nem költekeznek, nincsenek fur­csa pénzügyeik, nem könnyelműek, nincsenek telve hlazirtsággial és müc-inizmussa!, naivak, dolgoznak és lelkesednek. Mindebben előnyö­sen ütnek el sok más „régies" fiatalember­től. Csókolni való volt nézni e íulpuritán ko­lónia világi naivságát, rongyos tisztaságában, az álmodó és a fénylő barna szemekkel, amint félszegen álltak a szólamokkal körülbástyá­zott cinizmus nyegle szenvedélyrouéá és mo- csárha hitűéi gunykacajáhan. Náluk jobb fá­ból nem lehet a jövendőt faragni. Éppen tiszta erkölcsösségünk és naiv hév­vel fütött magyar lelkesedésünk a legro­konszenvesebb a Vetés gárdájában. Nincs na­gyobb paradoxon, mint e katonás és loyolai fegyelemben élő természetbarátokat, falujáró, napbarnitott, mindennel törődő, mindent sze­rető szolgaimas és egyszerű cserkészeket er­kölcstelenséggel vagy destrukcióval vádolni. A nemzedék pubertása A Vetés ifjú embereinek kuilturélménye a modern magyar irodalom volt, mint a nyolc­vanas évek generációjáé a darvinizmus, a francia forradalom nemzedékéé Voltaire, Rousseau és az enciklopedisták Petőfi és Arany jelentettek az ötvenes években hasonló 7 napig érvényes előfizetési kedvezmény a 88, vasárnap, _ to wgm-Magj&ar-hiri>ai> ■ 111 liliftimtri A rémbfrő A megtorlás Kaid és a tizek A versenyparipa A Matatom könyve A kiró vétke A kik kéz - lenes űr Londonban A titokzatos ház A gyémántfolyam A tollas kígyó A 13-as szoba A bosszúálló A pénzhamisító A bárom tölgy titka Teljes csonkitatlan fordításban, díszes könyv­tári kiállításban, dúsan aranyozott kékszinü vászonkötésben, kötetenként BEKÖTVE 16 CSEH KORONA l A kötetek terjedelme 240—320 oldal HAVONKÉNT 2 KÖTET Az elsők május végén Később ugyanez a kiadás csak jóval magasabb áron kerül főre alomba DAKTÉ KIADÁS j Kivágandó és 8 napon belül beküldendő M. Weíss cégnek Pmb. Bratisflava, Físcherforgasse 3 j Ezennel megrendelem a 15 kötetes olcsó Wallace- soroxatot vászon.kötésben kötetenként Ke I 16"—ért. Hayonkét 2 kötetet veszek át Ké 32.—ért. 1. A köteteket személyesen veszem át. 8. A köteteket postán kérem j Ke 32,—t és & portóköltséget tessék utánvételezni. (a nem kívánt törlendő) olvasható aiáirjfs pontos cím foglalkozás jj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents