Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-28 / 98. (2023.) szám
6 'PRMGMV^Gfam HÍRLAP SZENES : ÍGY EGYED Ma-holnap igy egyedül nem lesz már az életnek értelme. A magán öcsiig eddig olyan volt nekem, mint vándornak a pihenő déli napsütésben a hegytetőn és most olyan lett, mint a hegyekben eltévedt vándornak a novemberi este, zord és sötét. Semmi sincs, csak az eső és a köd. Egészen messze fent a csillagok. És megvesz itt az Isten hidege. LÁTOGATOK írta: DARKÓ ISTVÁN A londoni lelencgyerekeh világsikere Az egész földgőm bünket átfogó angol világ- bir-odaloinnak szivében, Londonban, éj egy rejtelmes, titokzatos tehetségű erű bér. Irógépjé- nek betű,karjai, mint valami misztikus c<sokapóknak csápjai, agy nyúlnak szét szerte a világon, tompa kopogásukkal rádörömbolmk az emberek szivére, hogy eláll a lélekzetük; fantasztikus, lélekzetelfojtó cselekményeikkel megmarkolják az emberek torkát, akik ijedten figyelnek fel: ki ez az ember, akinek ilyen példátlan hatalma van a modern világ lelkén s akinek behódol készséggel az angol miniszterei nők tői kezdve a hindu fel-lakig és a francia Írótól kezdve az amerikai bankárig, vagy a német kis cselédig mindenki? Ennek a rejtelmes embernek, akinek vörös körbe foglalt arcképét ma az Északi Sarktól a Déli Sarkig mindenki ismeri, már maga as élete is kész regény. Lelencgyerek volt I£dgar Waílace, akit Londonban egy jószávü vásárcsarnoki hordár szedett fel az ucca porából. Persze a fogadott gyereknek már egészen zsenge éveitől kezdve szorgalmasan neki kellett látnia, hogy kenyerét megkeresse. Pirkadó hajnalokon már ott állott a halpiacon, hogy a bhetmsei bárkákról cipelgesse a friss árut a piacra. Aztán rikkancc lett belőle, majd nyomdászinas, később tejes- gyerek és végül, amikor már jól ment a dolga, „saját szakálláraw virágüzletnek látott neki. Amikor Cecü Rhodes Dél-Afrikában elkezdte kiépíteni az angol világbirodalom ottani oszlopát ezért háborút indított a maroknyi búr nép ellen, Waliaoo hirtelen nagyot gondolt magában és elment az .angol ezredekkel szanitécnek. Ez lett életének döntő fordulója. A helyesírásról kevés fogalma van még ekkortájt, de azért hallatlanul színes tudósításokat küld előbb dél aír Lka i angol lapoknak, majd utóid) a nagy londoni újságoknak, az ekkortájt keletkező furcsa, kalandos gyarmati életről. Ekkor tör ki a második délafríkai háború és Wallace, aki időközben elismert nevet szerzett magának a londoni szerkesztőségekben is, most kimondott haditudósító lesz, aki maga is nem egy önálló háborús kalandot él végig a lángban álló Fokföldön. Ezekben az években kerül egész szoros barátságba a* angol világbirodalom legnagyobb nevű hadvezéreivel é* politikusaival. ök hívják fel a londoni könyv- és lapkiadók figyelmét erre az Íróra, aki úgy, mint Brefc Harte az angol világuralom kanadai birtokát, mint Bulver az egyiptomi angol uralmat és mint Kipláng az indiai angol protektorátust örökítette meg izgató fantáziájú regényeiben, úgy válik most a délafrikai gyarmatbirodalom izgalmáé tollú époszirójává. Edgár Waflace azonban nem itt teljesedett ki azzá a világsikerű Íróvá, mint aminőül ma öt világrész minden rangu-rendü embere őt ismeri. Az angol külvárosok apacsélete, a Scotland-Yarddal való ifjúkori harcai, a délafrikai kalandorélet idegieszitő élményei, a világ legismertebb neveivel való személyes barátsága: szóval az emberi élet legmélyebb és legmagasabb rétegeinek intim ismerete és lelke mélyén szüntelenül ott dobogó elfojthatatlan kalandvágy avatták Wallacet azzá az Íróvá, aki ma már messzi túlhaladt Conan Doyle, Mauri- ce Leblanc, vagy az ifjúkori Wells idegborzoló fantasztikumán és ma — bizvást elmondhatjuk — a vflágirodalom legolvasottabb szerzője. Mint valami misztikus óriás, úgy uralkodik Walllace a mai könyv világon. Irógépjéből és diktafonjából nap mint nap tömegével bugy- gyannak ki a detektivTegények, a grandguig- nolos színmüvek, sőt legújabban már külön Wallace-Magazin is indult a külföldön. Sorai közül végeláthatatlan tömegekben kúszik ki az ezernyi megkapó figura, akiket kimeríthetetlen fantáziája hivott életre és akik minden pillanatban készen állnak arra, hogy meglepjenek, megrázzanak, lebilincseljenek bennünket. A Dantedriadó most olcsó kiadásban dobja piacra Wallace 15 válogatott regényét és ezzel a magyar olvasók is bekapcsolódnak a Wallace- imádók nagy nemzetközi táborába, amely évente ötmillió kötetben habzsolja fel ennek az angol fenoménnek minden sor Írását. Négyezeréves matematika. A leningTádi Eremitageben van egy egyiptomi matematikai papirusz, melyet eddigelé Dem tudtak megfejteni. Most végre sikerült megállapítani, hogy ez a papirusz Krisztus előtt 18-ik századból ered, tehát 1500 évvel megelőzi a geometria atyjának, Euklidesnek a munkáját. 25 geometriai és 5 algebrai feladat van megoldva e papiruszban, olyan módszerekkel, amelyek később Euklidesben is szerepelnek. Az eddig ismert legrégibb matematikai emlék a londoni British Múzeumban levő úgynevezett Rhind-féle papirusz, melyben egy Alunes nevű egyiptomi pap érdekes, de aránylag egyszerű számtani feladatot old meg. Olyan feladatokat, amelyekről sokan azt is feltételezték, hogy közönséges iskolai feladatok lehettek. A Rhind-féle papirusz K. e. a tizedik századból való, tehát 800 évvel fiatalabb, mint az Erőmitagé most megfejtett papirusza. Nem csodálkoznánk, ha még régebíb matematikai nyomokra bukkannának, mert hiszen a legősibb tudomány, a mathesis: egyidejű az emberi gondolkozással A felvidító vendég Néha határozottan kellemes látogatókat kap az ember. Vidámságot okozó, derék ötperces vizitelő- ket, akiknek az ötperoe ritkán kevesebb félóránál. De akiket mégis rendszeresíteni kellene, megszervezni, alkalmazni, hogy elő lehessen fizetni rájuk. Ez az iroda biztosan a legkitűnőbben menő irodák közé tartozna, ha tekintetbe vesszük, hogy mennyi az eloszlatásra várakozó nyomott kedély mostanában. Ez az iroda az előfizetőkhöz megfelelő időpontokban látogatásra küldené az alkalmazásában lévő kellemes látogatókat, nagyon vigyázva rá, hogy az üzleti forgalomban le ne kopjon róluk a természetességnek, a naiv bizalomnak, gyermekesen kedves és kedveskedő titokzatoskodásnak az a himpora, amely az értéküket éppen megadja s amely sokkal csodálatosabban díszíti őket a legszéditőbb fantáziát is tul-realizáló, rohanó és utolérhetetlen napokban, mint bármely más tudás és képesség. A kellemes látogató bátortalanul óvatosan kopog, biztatást vár a belépésre, szabadkozva közeledik hozzád, mond egy joviális nevet, Perces vagy Sós. Szerényen foglal helvet, mert ezek után lehetetlen hellyel meg nem kínálni őt. Nagyrabecsüléssel kezdi, hogy ő illő tisztelettel érez. Nemes kisugárzása van a beszédjének, csak megszenvedett, gyermekesen jó, papos emberek tudnak igy beszélni. Hangjuk hasonlít némelyfajta nagy állat szeméhez, ahol a test robusztussága erősítőén emeli ki a szem szelíd nézését Alig beszél, már álmosságot érzel. Hipnótikus delej sugárzik feléd és levéteted a kellemes látogató télikabátját, noha számtalan tennivalód van s az ötperc közben már el is rohant. De már bele is nyugszol, mint egy helyzetbe, amelyet első pillanatban büntetess zámba vettél, de aztán kezded felfedezni róla, hogy eMenkezőleg. Gyermekkorod Jut az eszedbe, amikor a sötét spajzba zártak, ahol az első félelmek után a polcon sikerült koszorú fügét, mazsolát és birsalmasajtot kitapogatnod. A látogató szerényen, de azonnal leveszi a kabátját. Van az ő félénk modora mögött valami biztonság is. önbizalma a dolga felől meggyőződött, kristálytiszta lelkiismeretű embernek. Azzal kezdi, hogy szeretne tanácsot kérni, azért éppen tőled, mert ezt vagy azt hallotta, olvasta, gondolta rólad, valami kedveskedőt, ha nem is lényegeset Tessék parancsolni, mondod megtisztelve, megilletődve és önmagadat egyszerre ünnepélyes magatartással reprezentálva. Most jön aztán a kérdés, amelytől megdöbbensz. Olyan ez. mintha egy óriási dolgot vártál, egy várkastélyt természetben, a Magas- Tátrát és helyette utitársad az óralánca zsuzsuját mutatja meg, amelyen rajta fityeg a várkastély, vagy a Magas-Tatra. Látogatód tehát csak ennyit kérdez: „Szíveskedjék nekem megmondani, hogy melyik napilapra fizessek elő?!" Példánk Komolyan. néz rád, te villámgyorsan áttekinted az előkészületeket, amelyek eddi" történtek, a kabát- levevést, a megtisztelte!ést, előbbeni emelkedésedet a saját szemedben és most le vagy öntve. Le vagy ültetve, kínosan mosolyogsz és a látogató unszoló tekintetére erőlködve próbálsz okos, alkalmas, tekintélyes feleletet adni. Hebegsz. ö egy pár mondatig vár, aztán tapintatosan köz- beszakit. Kifejti, hogy neked igazad van, aláírja, nem is csalatkozott benned, de ő mégis!... Mégis ucry gondolja, hogy eddig cselekedett helyesen és talán nincs is kellő ok rá, hogv eddigi álláspontját megválloztassa. Melyiket? — kérded visszavonulva, redukált bizalommal magad iránt. Tessék nézni, mondja ő, azt tartom, hogy az embert úgyis elég minden izgatja az életben, nem kívánom, hogy az olvasmányaim is ezt a célt szolgálják. Nem is szo'gálják, mert én, mármint ő, — itt másodszor is leterít, — már évek óta csak egy amerikai napilapot járat. Három hét késedelemmel szerezhetni ugyan ezáltal tudomást a világ dolgairól, de éppen ez az a három hét, amire szükség vám Az eseményeknek ez az idődistancia kihúzza a méregfogukat. Mértékletes burnót-élvezés ez a kártékonyabb méreg, alkohol vagy hasonló helyett, mert hiszen mind ez a rémség, ami a lapban áll, már huszonnégy napja történt, izgató, tu’füszere- ziett ize tehát elpárolgott. Ne is tanácsoljanak tehát neki mást, ez így nagyon jól van, ő erre már régen rájött. Csak ajánlhatja. Gondoljam meg az előnyeit. Különben bocsánatot kér, már megy :s. De még sok mindenre kiterjeszkedve tanát, oktat, nevel kabáthuzás közben, jókat mond, idegcsilla- pitő, tisztességes tanácsokat közöl, az empíriában gyökerező élettapasztalatokat, ügy érzed, hogy a magasból nyújtja a kezét, meg vagy illetődve, most vagy csak meghatva, átlátó 1 kicsiny voltodat, szégyenled magadat, elvesztetted a biztonságodat. Fölényed ötpercéből alázatosságod háromnegyed órája lett. De nem sajnálod, ellenzelőleg. A bu- esuzkodás hínárjában csendesen mélyebbre merülsz, nem is védekezel, az ajtóig kiséred, bólon- gatva hallgatod, majdnem kezet csókolsz, alászol- gája tanító bácsi, ezt érzed és a viszontlátásra. Tehát feleletet kaptál a kérdésedre, ax aktuális, bár fel sem tett kíváncsiságodra. Jókedvűen mégy vissza a szobába és vidáman, felüdülve folytatod a dolgodat, amelyet csüggedten kezdtél a látogatás előtt. ügy látszik, mintha az irodát valaki már megcsinálta volna. Legszomorubb perceidben küldi hozzád ezeket a látogatókat. Ha csekket kapnál az irodától, habozás nélkül befizetnél rá. Máskor a komoly nr jön. Halkan közli, hogy a felesége sokat olvas, túlsókat és válogatás nélkül, ami nagy baj, mert szemét kerül a basába. Éb beleéli magát El lehet képzelni, hogy mi mindenbe éli magát bele, ha végigolvas egy rossz könyvet egy Margueritot, Dekobrát, vagy a Szent Scarabeust. Mit kell tenni evvel a feleséggel, ez a kérdés? Aki legutóbb is olvasmánya főalakjában, annak gyengeségeiben, elítélendő viselkedésében, egy másik hölgy iránti túlzott gyengédségében a saját férjére vélt ismerni. Látod, ilyenek vagytok, ilyen vagy, mondta és napokig mondott ilyeneket Hogy magyarázzam meg neki, igy a férj, a komoly ur, a látogató, hogy az egész csak fantázia, gonosz kitalálás az iró részéről, aki ke- nyérkeresésből gonosz, holott ugyanezért jóakarata is lehetne? Hogyan?! — és követelőén fordul hozzád, — lássuk a feleletet?! Éppen utána nyitod a szádat a horognak, hogy bekapd, amikor félbeszakít. Erélyesen, komoly tekintet kíséretében mondja: — Tudom, hogy ön hogyan gondolja, de tessék meghallgatni az én magyarázatomat És magyaráz. Ez a helyes, nemde?! Persze, — feleled rá megint a delejes kábulatban, — ahogy mondani tetszik. A félórás magyarázat végén szinte meg vagy győzve. Dehogy is szinte! Meg vagy győzve. Ha most eléd tenné, engednél a szelid erőszaknak, a gyengéd nyomásnak, amelyet látogatód a fejődre gyakorolt és aláírnád a könyv ominózus részletének családi béke szempontjából megfelelő, újszerű magyarázatát. — Otthon fogom mondani, hogy ön is igy gondolja, — dörzsöli a komoly a kezét elégedetten. Hát persze, csak tessék, feleled ellá"vulvn. Ha a kérdéses könyv a tied, — véletlenül az is odakerülhetett a búzába! — látogatód elégedett távozása után átgondolod a rosszul, csúnyán, kellemetlenül megirt részletet és hajlandó vagy elismerni, hogy valóban nincs 1929 áprflfo 28, vaflt&nsap. TársasMIráiiiilás júliusban az osztrák Alpesek legszebb helyeire. Értesítést küld válaszbélyeg ellenében Havas Vilmos tanár, Losoncz. jól és úgy van helyesen, ahogy az előbb hallottad. Ha lehetne, kijavítanád, de legalábbis ha most írnád, úgy Írnád, ahogy ő felvilágosított. Milyen jó, hogy eljött hozzád, milyen kedves ember ez, állapítod meg vidáman és hálás vagy, mert felvidultál. Uev érzed, hogy a nyerőszámot húztad ki ebben az obskúrus dologban, nem nagy nyereményt kaptál ugyan, talán olyan kicsit mindössze, de evvel legalább újabb bizalmakra feljogosító folytatólagos sorsjegyet vásárolhatsz a nehéz bi- zakodásu mai életben. Az égi iroda kitünően működik. Elküldi hozzád a társszerzőt is, akinek ötlete van Van-e neked? Van. sőt hozzá is kedeez egyhez. Tessék abbahagyni, mondja ő, majd előbb én elmondom az enyémet Színmüvet beszéltek meg ilyképpen, hogy ő beszél, téged pedig nem hagy! Evvel szemben helyeselsz a kedves látogatónak. Még az sem riaszt már el, hogy igy fejezi be: ■ ' — örvendek, hogy önhöz fordultam tanácsért! Köszönöm! — Mit köszön? Én köszönöm, mondja egy hang benned. Jókedvűen, zsongó, kábult füllel hallod, hogy az operett zenéjét a szomszédos borbély fogja Írni. aki ért a zenéhez. Most azt is megtudtad, hogy operett lesz. de nem mersz, már nem is akarsz ellene, de még a borbély ellen sem. Hol adassuk majd elő? — kérdi ő, de feleletet nem várva rögtön meg is mondja, hogy hol. Isten vele! — fog veled kezet leereszkedően, mint akitől kértél valamit és megkaptad. Talán jó tanácsot az élethez, a bajokból való kiláboláshoz, az észretérés módjához. De hálás is vagy neki érte. A lehangoló vendég Erélyes, határozott kopogás az ajtón és belép A Fiatalember, sokkal fiatalabb, mint te, szemben az előbbiekkel, akik mindig idősebbek nálad. Első pillanatra nem ismered meg, pedig már láttad valahol. — Azt szíveskedett mondani találkozásunk alkalmával, hogy egyszer, szabad időmben, látogassam meg. Most eljöttem, ha nem zavarom! — ezt. mondja és várakozóan tekint rád. — Mi tetszik?! — tennéd fel a sablonos kérdést, de hirtelen elkedvetlenedsz és visszanyeled. Az az érzésed, hogy te jöttél hozzá látogatóba olyan céllal, amiről ő még nem tud, de honnan is tudna és most fel kell világosítanod őt. Igaz, hogy beszéltél már valahol vele és meghívtad, hogy ha más dolga nincs és amikor neked sincs más dolgod, jöjjön el hozzád. Az embe;1 néha egy titkos érzés inti, hogy ne lépjen olyan hidra, amely megbízhatatlan, mégis rálép. így hívtad meg őt. A fiatalember könyörtelen várakozással néz rád. Megesik, hogy keretes szemüveget hord és ettől még könyörtelenebb. Hirtelen kérdezel tőle valamit, hogy a csendet megtörd: — Hogy van? Mivel foglalkozik mostanában? Mit tud, mm gondolkozik, mit érez? Hogyan vélekedik?! — Nem feleL, sőt gúnyosan hallgat. Aztán közönbösen, lassan beszél pár mondatot. Idegesen szakitod félbe. Gyorsan te kezdesz beszélni, mentegetőző hangsúllyá], mindenről. Arról, hogy mit érzel, min gondolkozol mostanában, hogyan vélekedsz. Elmondod, hogy mit tartasz helyesnek a világszemlélet dolgában, mit kellene cselekednünk a tudományos megváltás tárgyában, korunk érdekében, miért okos Einstein, milyen a korszerű jó film, mit becsülsz nagyra a német irodalomban, mit szeretsz Szabó Dezsőben. Mindenről, beszélsz neki, amiről gondolod, hogy érdekli, hogy felvidíthatná, hogy érte megbocsátana, beszélsz bizonyokolva, és bizonyítgatva, védőbesz det tartva és félelemmel az elitéltetéstől. Be akarod neki bizonyítani, hogy mért nem vagy elmaradva, hogy mért jöttél hozzá, hogy milyen üdvös és helytálló véleményeid, tiszteletetgerjesztő, korszerű koncepcióid vannak. A hallgatását ostromolod, amely nem jóakaratu, hogy higyjen neked, de ha megszólal, villámgyorsan elhallgattatod, mert úgy legyeu helyes, ahogy te mondod. Mikor távozik, és viszi magával kellemetlen hallgatása megfujatlan kürtjeit, még fölényt akarsz magadra erőszakolni és magasból nyújtasz neki remegő kezet. De ő nem hajol meg hálásan és bizonyosan nem derül jókedvre sem, ahogy az ajtón kilép, mert nem hisz neked. Benní te leesel a székre. Ha előtte szomorú voltál, most még söiétebb színűre sölétitefie állapotodat, ha vig. elszomorított.. Mit akar! tőled?! ügy látszik, pont az ellenkezőjét akarta, műit a kellemesek. Vagy ha te akartad azt. auÉt a kellemesek, vele szemben, neked az nem sikerült. Az eredmény más mindenképpen. Ezek az egészen fiatalok mások egészeit. Uccaburkolat vasból. Ffanomországhan az útburkolásokhoz szükséges kőkockákat külföldről importálják s most ennek kiküszöbölésére a vasipar utburkolóanyag gyanánt ön- töttvastömböket ajánlott fel az illetékes tényezőknek. A terv igen kedvező fogadtatásra talált s Párisban már próbautat is építettek, amelyet a közelmúlt napokban át is adtak a forgalomnak. Az autósok igen használhatónak mondják ezt az egészen újszerű utat, mellnek egyetlen hátránya, hogy építése igen drága. Párisi hirek szerint már javában folynak azok a kísérletek, melyek a vasburkolntu utak építésének olcsóbbátételét célozzák s ennek eredménye már abban is mutatkozott, hogy két próbaút közül az utóbbi 50 százalékkal kevesebb költségbe kerüli. A vasburkolatu utak építése gazdasági szempontból rendkívül jelentős, mert a franciaországi tiehézvas- ipar munkanélküliségét egy csapásra meg- szüntetnó. I ü Első szlovák ékszer-, arany- és ezüstgy ár §|f ¥sáSaiitíercosök s F&OSTIC VESIWSREK -.ifi : Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Bratislava, Míhály-utca 6, Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban 'Y: P; — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon SLJjBjj j|9 Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon |h|9| £3 átdolgozását a legolcsóbb árak mellett % (l rMjwy vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával mfíiirm a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek SÉM Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak \'.v p umH Javításokat azonnal eszközlünk H
