Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-26 / 96. (2021.) szám
2 'PRXGAT-MAGfcvR-HÍRIjAP 1929 április 86, péniefc. niil egy uj pénzügyi katasztrófa ütőkártyáját akarja kijátszani. Ha a Német Birodalmi Bank aranyfedezete a minimumra redukálódik, itt van a katasztrófa és a helyzet egész Európára nézve tragikussá válik. Igv hát az események a politikusok és a pénzügyi szakértők legjobb igyekezetét is halomra döntötték. Az Echo de Paris szerint a külföld máris visszavonja Németországból rövidlejáratu hiteleit és ha ezek az állapotok tovább tartanak, a németek is menekülni kezdenek valutájuktól s itt van az újabb katasztrófa. „Az utolsó pillanatait éljük annak az időnek," — Írja a Maiin — „amikor Schacht dr. őrültségén még segíteni lehet és meg kell gátolni a pánik kitörését." A Journal szerint Schacht dr. katasztrófa- politikája kedvére van valamennyi németnek, mert igy az ország kényelmesen megszabadni szörnyű adósságaitól. A Pe>tit Párisién szerint Németország fenyegető pénzügyi katasztrófáját jelzi az is, hogy a birodalmi kormány ultimói fizetéseinek fedezésiére bankkölcsönt volt kénytelen fölvenni. Nemcsak a Birodalmi Bank valutája van veszélyben, hanem az állam pénztárak is üresek. Az Oeuvre szerint Schacht tegnap félhivatalosan visszavonult a jóvátételi jelentés megszövegezésétől. Kijelentette, hogy a további munkában nem vesz részt és nem enged tételeiből. Ugyanezt állítja a Matin is, amely közli az egyik szövetséges szakértővé 1 folytatott beszélgetését: =- Nem akarom önmagamat becsapni, holott szeretném, ha meg tudnám magam té* veszteni — mondja a szakértő. — Véleményem szerint lehetetlen megegyezni. Amikor Schacht Berlinbe utazott, ismét bízni kezdtem, annál nagyobb volt csalódásom, amikor a berlini ut után Schacht épp oly csökönyösnek mutatkozott, mint előbb. A tragikus diszkontemelés Berlin, április 25. A Birodalmi Bank vezetőségének mai ülésén rövid tanácskozás után elhatározták, hogy a bank diszkontját azonnali hatállyal hét és fél százalékra emelik fői Dreyse alelnök, aki Schacht távol- létében az ülést vezette, a diszkontemelést » bank erős deviaaveszteségeirel indokolta meg* A Birodalmi Bank diszkontemelése az optimisták utolsó reményét is eloszlatta. A tegnapi tőzsdenap után illetékes körökben az a vélemény terjedt el, hogy a Birodalmi Bank diszkontpolitikájában azért helyezkedik tav íőzkodó álláspontra, mert meg akarja várni a párisi szakértőkonferencia kedvező eredményét, amely természetesen fölöslegessé tette volna a diszkón temetést/ Mi vel ma a bank mégis megtette a kétségbeesett lépést, bizonyosra vehető, hogy nem bízik többé a jóvá- tételi konferencia kedvező lefolyásában. A diszkontemeléssel egyidőben a Német Birodalmi Bank a lombarddiszkontot is fölemelte hét és fél százalékról nyolc és fél százalékra. A súlyos helyzetben levő német közgazda- sági életre a diszkontemelés katasztrofális csapást jelent. A hitel ismét drágább lett s az iparnak és kereskedelemnek újabb nehézségekkel kell megküzdenie. A tőkeforgalom és ezzel a produkciós költségek megdrágulnak. Nem valószínű, hogy a Birodalmi Bank a diszkontemeléssel eléri tulajdonképpeni j célját és meggátolja az arany külföldre va- í ló szökését A Birodalmi Bank diszkontja közvetlenül a stabilizáció után tiz százalékos volt, amit fokozatosan öt százalékig csökkentettek. Ezen az alacsony és nagy gazdasági jólétet jelentő fokon nem maradhatott meg sokáig, hamarosan hatra, majd hat és félre emelték. Az utolsó emelés a mai előtt január 12-én történt. Azóta a diszkont hat és fél százalék volt. Vissza a Dawes-tervezethez! London, április 25. A Morningpost felfü- néstkeltő cikket közöl, amelyben bejelenti, hogy a párisi jóvátételi konferencia kudarcának egyik eredménye a rajnai megszállás megszigorítása lesz. A többi angol lap ezt a feltünéstkeltő nyilatkozatot tompítani akarja és kijelenti, hogy a rajnai megszállás legnagyobb ellensége az amerikai kormány, különösen 'Kellogg, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott eL hogy ne a kiürítés mellett foglaljon állást. Kellogg, amikor legutóbb meglátogatta Baldwint, kijelentette, hogy Amerika csak akkor mutathat engedékenységet a jóvátételi és az adóssági kérdésben, ha az amerikai közvélemény meggyőződött arról, hogy az Egyesült Államok pénzügyi előzékenysége Európa békeszeretotót és a hatalmak lefegyverzését fogja elősegíteni. Ha Anglia elvileg elfogadja a legutóbbi genfi ame-! rikai tengeri lefegyverzési tervet, EurópaI máris közelebb jutott egy lépéssel Amerika I előzékenységéhez. Egy második lépés lenne, I ha a rajnai megszállás, a háború utolsó mili- j tariszftikus és kellemetlen következménye, \ megszűnne. Ezen a területen a szövetségesek addig nem hajlandók engedni, amig Amerika nem enged a jóvátétel kérdésében. Ez a helyzet veszedelmes circulus vitiosust teremt, amelyet nehéz lesz kiküszöbölni. A Morningpost cikke pontosan elmondja mindazt, amit Németország a jóvátételi konferencia kudarca után az antanttól várhat A konzervatív orgánum kifejti, hogy a esőd nemcsak Európában, hanem Amerikában is általános csalódást keltett és mindenki Németországot okolja. Ilyen körülmények között az egyetlen alternatíva a Dawes-ter- vezethes való visszatérés, amelynek bősz- szabb próbaidőt kellett volna adni, mielőtt revíziójához fogtak. Ezekután nyilvánvaló, hogy a katonai megszállást nem lehet megváltoztatni. Az angol nép ebben a kérdésben talán még határozottabb állásponton van, mint az angol politikusok. A jóvátételi konferencia kudarca után a megszállás enyhítéséről szó sem lehet. Budapest, április 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Á képviselőház tegnapi ülésén a közigazgatási javaslat részletes tárgyalása után "interpellációkra került a ser. Varga Gábor egységespárti képviselő intézte az első interpellációt a külügyminiszterhez 35 magyar község visszacsatolása tárgyában. Előadta, hogy hét rcndnyelvü és 28 szinmagyar község, összesen 16.000 lakos visszacsatolásáról van szó a Mura és a Lendva folyók mentén. Ennek a 35 községnek visszacsatolása már nyolc érvei ezelőtt aktuálissá vált. Azóta bizonyos homály uralkodik ebben a kérdésben. Arra kért megnyugtatást a külügyminisztertől, hogy miért nem történt meg ez a visszacsatolás. Magyarország a békeszerződés alapján kérte a Mura és a Lendva folyók mentén megállapított határ megváltoztatását. 1921-ben a nagykövetek tanácsa által kiküldött bizottság is javasolta a szóbanforgó 35 község visszacsatolását. A jelentés utalt arra, hogy a hét vend község gazdaságilag föltétlenül Szentgotthardhoz tartozik, méltánytalan tehát, hogy a muraszombati járáshoz csatolták ezeket. 1922-ben a népszövetség előtt Hymans, az ügy belga előadója, nemcsak ennek a 35 községnek, hanem az égés* vend területnek visszacsatolását javasolta. E* 69 község és 91.000 lakos visszacsatolását jelentette volna. A népszövetség tanácsa utasította a jugoszláv és a magyar külügyminisztert, hogy egyezzenek meg. Azóta folyik az egyezkedés. Ezt a kérdést már 1923-ban az iudemnitás tárgyalása során a parlament elé hozta. Most lelkiismereti kötelességének tartotta, hogy ismét ide hozza és kérje a külügyminisztert, vegye föl újból az egyezkedés fonalát. Jugoszlávia talán most már engedékenyebb lesz. Ha azonban elzárkózna az egyezség elől, a külügyminiszter a kérdést vigye újra a nép- szövetség elé. Walkó Lajos külügyminiszter válaszában kiegészítette az interpelláló képviselő adatait. Utalt arra, hogy a békeszerződés értelmében, ha a helyszínén megállapított határ nem felel meg a néprajzi követelményeknek, akkor igénybevehető a népszövetség jószol- gálala,, de ez nem kötelessége a népszövetségnek. A nagyköveti tanács valamennyi tagja azon a véleményen volt, hogy a hét vend és a 28 magyar község esetében a visszacsatolás méltányos volna, A nagykövetek tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a népszövetséghez fordul, ami 1921 novemberében meg is történt. A nemzetek szövetsége 1922 júniusában tartott tanácsülésén foglalkozott a kérdéssel és megbízta Hymans volt belga külügyminisztert az ebben az ügyben való eljárásra, aki föl is szólította a magvar és jugoszláv kormány képviselőit, bog: j* issanak megegyezésre. Ez azonban meghiúsult, minthogy a jugoszláv delegátus összekapcsolta a kérdést a bácsmcgyei és baranyai határkiiga- zitási kérdésekkel Az a terület, amelyet a Bácskában és a Baranyában a jugoszláv delegátus igényelt, holdakban és lélekszámban kevesebb lett volna, mint amennyit Magyarország követelt a Mura mentén. A jugoszláv kormány azonban nem helyeselte delegátusának állásfoglalását, igy azután a megegyezési kísérlet abbamaradt, a nemzetek szövetsége jószolgálatára pedig szintén nem kerülhetett so-r. Most nem látom lehetőségét annak — fejezte be a külügyminiszter —, hogy aktuálissá tétessék ez az ügy. Ha nincs is most lehetőség arra, hogy ezt a kérdést újból fölvessük, nem fogjuk hagyni feledésbe merülni. ROMANTIKA A TENGEREN Kiderült, hogy az iránytű évezredeken keresztül csalta az emberiséget. Nem északra mutatott, hanem hol jobbra, hol balra tőle. Először Kolumbusz kapta rajta az iránytűt a turpisságon, mert észrevette első útja alkalmával, hogy a Kanári-szigetek táján az iránytű 11.5 fokkal nyugat felé tért el az északi iránytól. Erre ő is csalt. Az iránytű alatt fekvő szélrózsát visszafelé forgatta, úgy hogy a papirosra rajzolt észak ismét egybeesett az iránytű hamis északjával. A tudomány később megállapította, hogy az iránytű kitérésének az az oka, hogy a föld mágneses pólusa nem esik össze a föld csillagászati pólusával, hanem köztük mintegy ezer mérföldnyi távolság van. Azt is megállapította a tudomány, hogy a sarkok állandóan változtatják helyükéi. Nem lébet tehát a szegény iránytűtől azt követelni, hogy ilyen ingatag és változékony körülmények között éppen csak ő maradjon állandó. Fogták tehát az emberek a régi jó iránytűt, amely évezredeken keresztül szolgálta őket s mint hűtlenségen kapott cselédet, kidobták az uccára. Az iránytű a lomtárba került s a modern hajókon már giroszkópikus kornpaszok vannak, melyeknek semmi közük a mágnességhez, de hajszálpontosan mulatják az északi irányt. Giroszkópikus kompasz! Micsoda rettenetesen tiszteletreméltó, tudományos kinézésű ezó! De ez csak egy és mennyi van ezenkívül? A tudomány rázuhant a tengerre ? a komoly, száraz szavak alatt a rettenetes súlyos, tudományos kifejezések között lehengerelve fekszik a romantika. Nautika, Oceánográfta, Meteorológia, Rádió fon romé u$r, Sextan*! Neon, nemi Nem teohnl| kai ismertetést akarok Írni. A tenger ro- | mantikája mért él tovább, mert örök, csak uj í ruhába öltözött, csak átalakult, mint a modernizált shakespearei dráma, a szférikus zene, a távolbalátás, a bubifrizura és a repülőgép korszakába! Ez a történet, amelyet elmesélek a rádio- kompaszról, egy modern, derék kapitányról, harminckét megmentett emberéletről, szól és a tenger örökre élő romantikájáról. * Heves nyugati és északnyugati szelek kísértek hazafelé tartó utunkban. Viharos, dühös tenger tört hajónkra s a szélrohamok sűrű havat vertek reánk. Az United States Li- nie America nevű szállitóhajójának útjáról szól ez a néhány sor föl jegyzés Cn.pt. George Fried leírásában. Majd igy folytatódik: Január 22-én S. O. S-jeleket vettünk fel a Dannedaike amerikai gőzös és a Florida nevű olasz gőzösökről. Mindkét hajó 38 fok északi szélességet és 60 fok nyugati hosszúságot adott meg hely zetpou fül. Megbizonyosodtunk, hogy a segítséget kérő hajók közelében több hajó is volt a tengeren, de csak egy volt fölszerelve rádiókompasszal, ám ezek közül a hajók közül egyik sem volt i képes megtalálni a bajbajutott gőzösöket.. Elhatároztuk tehát., hogy mi fogunk segitségü- re sietni, habár a jelzett helyzetponttól 350 tengeri mérföldnyir© voltunk északi irányban. Az elhatározás szerint január 22-én délben útnak is indultunk, hogy megkeresetik a segítséget kérő gőzösöket, A hajó a dermesztő hidgebeu jégpáncéllal ; volt borítva. Vihar tombolt, mely verte a havat és fehér fátyolba burkolta a láthatárt. A főrádióoperatőr, Smith Nelson, ott. állt a rá- diőkompasz mellett és az iránykeresőkészU- lékkel folytonosan a segélykérő hajók fekvését igyekezet] megállapítani. Mi ezek szerint a megállapítások szerint, haladtunk előre. A „Florida" irányi a fal azonban hibásak voltak, jobbanmondva: Ilyennek tűnt föl, miután nem mutattak arra a helyre, melyet helyzetpontjaként megadott. Folytattuk a keresést és az irányiatok vevését a rádiókompasszal és ezek jóval északabbra vezettek a megadott pontnál. Nem lehetett más oka ennek, véleményünk^ szerint, mint az, hogy a hajópont el volt hibázva. Csütörtökön reggel kilenc órától az idő i tisztulni kezdett és a vihar is enyhült délig, j úgy hogy csillagászati megfigyelésekkel meg- ! határozhattuk hajónk pontos helyét s ugyanakkor a Floridát is felszólítottuk, hogy határozza meg a pontos állását csillagászati szá- | mitások utján, de ö vissza táviratozott, hogy nincsenek meg a szükséges könyvei és műszerei, miután a vihar ezeket a parancsnoki híd jóval együtt a tengerije sodorta. A kapitánynak azonban volt egy szextánsa, mely a kabinjába volt zárva s így megmenekült a pusztulástól, ő tehát azt proponálta, hogy vesz egy napmagasságot, mi pedig olvassuk le a kronométerünkön a pontos időt. « ebből állapítsuk meg, hol van ő? Úgy tettünk. A rádión közölt napmagasságból ki számitot tűit, hogy a Florida 40 Tpk 30‘ északi szélesség és 57 fok 30 nyugati hosszúság alatt van, tehát 150 tengeri mérfölddel északnyugatra attól a helytől, melyet hajópontul megadott. Azonnal a megtalált hely felé irányítottuk hajónkat s a rádiókompasszal vett irányiatok most. már pontosan megegyeztek azzal a hely- lyel, melyet a számítások eredménye a hajó pontjául kijelölt. Teljes erővel haladva uj menetirányainkban,, észrevettük, hogy a Florida rádlőjelzései egyre erősebbé és erősebbé válnak. Miután a sötétség beállott, meg- gyujlottuk reflektorainkat, hogy a veszélyben levő hajó láthasson bennünket és 6 óra 30 perckor megpillantottuk a Floridát egyenesen a hajónk orra előtt.., összegezzünk! Dühöng a vihar. Tombol a tenger. A világ megindult, kavargó hófúvásban forog. Nem lehet látni 100 méternyire előre. A hófüggöny elfedi a látóhatárt, és ekkor ebben a fehérben takart semmiben, valahonnan a semmiből, a láthatatlanból pici szikrák pattannak szét a mindenségbe, pontok, vonalak..., — — —.... S. O. S.----------, ..S. 0. S. Sane out soulsi Veszély. be jutott hajó küldi szét a segélykiáltást. Elitéit emberek könyörögnek bele a minden- ségbe: — Mentsétek meg a veszendő életünket! — Emberek kiáltanak be a nagy mindenségbe, emberiül meg nem hallhatja a hangjukat, de meghallja a rádió, megérti és továbbadja az emberfüleknek, az emberszi- veknek. Útban van a hajó hazafelé, veri a vihart,) töri a hullámokat s fúrja bele magát a fehérre színesedett szélbe, a hóból álló levegőbe, mint egy roppant jeges dunyhába és meghallja a’jeleket s a rádió kiáltása belemarkol a tengerészszivekbe. — Utána! Hol van? 350 mérföldnyi re, csaknem 700 kilométer. Bent a hóban, a fehér semmiben, valahol északon 38 fok északi szélesség, 60 fok nyugati hosszúság. Utána! A mentőim jó megfordult és megy, vinni az embertestyéreket. Hova? A fehér semmibe, ahonnét jön, jön állandóan a láthatatlan, hallhatatlan könyörgés: — S. O. S ....... S. O. S. Csak a rádió hallja, csak a rádió hallja! A hóban nem látni előre 100 lépési, csak a rádió lat, delejes szeme keresztül vág a láthatatlan pehely függönyön és lát, lát 350 mérföldnyire, 700 kilométerre és mutatja az utat, mint egy csodás, isteni kéz, a könyörülő t esség ujja: — erre! Csalhatatlan ujj* Nem Kolumbusz hamis iránytűje. Nem tó rí ti ki irányából a Föld eltolt mágneses sarka... és mégis, mégis.,j nem jól mutat. A veszélyben forgó hajó helye nem esik egybe az irányával. Hol itt :i hiba? [ Ki tévedett? A rádió-e, vagy a hajó. melyet ! 'viharok dobáltak, melynek hidjai., kompusz- szát leszűkítő Ma a víz. az embereit iksz .törlő a küzdelem? A csodálatos ujj nem iévedből. Az emebr tévedett. A Florida uem ott volt, ahol a kapitánya hitte, hanem északke leltre A magyar kéwvisetöházfcan a Muraköz 35 községének visszacsatolása kérdéséről inierpelláitak — WaSkő küttigymirfiízter válasza —
