Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-26 / 96. (2021.) szám

2 'PRXGAT-MAGfcvR-HÍRIjAP 1929 április 86, péniefc. niil egy uj pénzügyi katasztrófa ütőkártyá­ját akarja kijátszani. Ha a Német Birodalmi Bank aranyfedezete a minimumra redukálódik, itt van a katasztrófa és a helyzet egész Európára nézve tragikussá válik. Igv hát az események a politikusok és a pénzügyi szakértők legjobb igyekezetét is halomra döntötték. Az Echo de Paris szerint a külföld máris visszavonja Németországból rövidlejáratu hiteleit és ha ezek az állapotok tovább tartanak, a németek is menekülni kez­denek valutájuktól s itt van az újabb kataszt­rófa. „Az utolsó pillanatait éljük annak az időnek," — Írja a Maiin — „amikor Schacht dr. őrültségén még segíteni lehet és meg kell gátolni a pánik kitörését." A Journal szerint Schacht dr. katasztrófa- politikája kedvére van valamennyi német­nek, mert igy az ország kényelmesen meg­szabadni szörnyű adósságaitól. A Pe>tit Párisién szerint Németország fenye­gető pénzügyi katasztrófáját jelzi az is, hogy a birodalmi kormány ultimói fizetéseinek fe­dezésiére bankkölcsönt volt kénytelen fölven­ni. Nemcsak a Birodalmi Bank valutája van veszélyben, hanem az állam pénztárak is üresek. Az Oeuvre szerint Schacht tegnap félhiva­talosan visszavonult a jóvátételi jelentés meg­szövegezésétől. Kijelentette, hogy a további munkában nem vesz részt és nem enged té­teleiből. Ugyanezt állítja a Matin is, amely közli az egyik szövetséges szakértővé 1 foly­tatott beszélgetését: =- Nem akarom önmagamat becsapni, ho­lott szeretném, ha meg tudnám magam té* veszteni — mondja a szakértő. — Vélemé­nyem szerint lehetetlen megegyezni. Amikor Schacht Berlinbe utazott, ismét bízni kezd­tem, annál nagyobb volt csalódásom, amikor a berlini ut után Schacht épp oly csökönyös­nek mutatkozott, mint előbb. A tragikus diszkontemelés Berlin, április 25. A Birodalmi Bank ve­zetőségének mai ülésén rövid tanácskozás után elhatározták, hogy a bank diszkontját azonnali hatállyal hét és fél százalékra eme­lik fői Dreyse alelnök, aki Schacht távol- létében az ülést vezette, a diszkontemelést » bank erős deviaaveszteségeirel indokolta meg* A Birodalmi Bank diszkontemelése az opti­misták utolsó reményét is eloszlatta. A teg­napi tőzsdenap után illetékes körökben az a vélemény terjedt el, hogy a Birodalmi Bank diszkontpolitikájában azért helyezkedik tav íőzkodó álláspontra, mert meg akarja várni a párisi szakértőkonferencia kedvező ered­ményét, amely természetesen fölöslegessé tet­te volna a diszkón temetést/ Mi vel ma a bank mégis megtette a kétségbeesett lépést, bizo­nyosra vehető, hogy nem bízik többé a jóvá- tételi konferencia kedvező lefolyásában. A diszkontemeléssel egyidőben a Német Birodalmi Bank a lombarddiszkontot is föl­emelte hét és fél százalékról nyolc és fél szá­zalékra. A súlyos helyzetben levő német közgazda- sági életre a diszkontemelés katasztrofális csapást jelent. A hitel ismét drágább lett s az iparnak és kereskedelemnek újabb nehézsé­gekkel kell megküzdenie. A tőkeforgalom és ezzel a produkciós költségek megdrágulnak. Nem valószínű, hogy a Birodalmi Bank a diszkontemeléssel eléri tulajdonképpeni j célját és meggátolja az arany külföldre va- í ló szökését A Birodalmi Bank diszkontja közvetlenül a stabilizáció után tiz százalékos volt, amit fo­kozatosan öt százalékig csökkentettek. Ezen az alacsony és nagy gazdasági jólétet jelentő fokon nem maradhatott meg sokáig, hamaro­san hatra, majd hat és félre emelték. Az utolsó emelés a mai előtt január 12-én tör­tént. Azóta a diszkont hat és fél százalék volt. Vissza a Dawes-tervezethez! London, április 25. A Morningpost felfü- néstkeltő cikket közöl, amelyben bejelenti, hogy a párisi jóvátételi konferencia kudarcá­nak egyik eredménye a rajnai megszállás megszigorítása lesz. A többi angol lap ezt a feltünéstkeltő nyilatkozatot tompítani akarja és kijelenti, hogy a rajnai megszállás legna­gyobb ellensége az amerikai kormány, külö­nösen 'Kellogg, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott eL hogy ne a kiürítés mellett fog­laljon állást. Kellogg, amikor legutóbb meg­látogatta Baldwint, kijelentette, hogy Ameri­ka csak akkor mutathat engedékenységet a jóvátételi és az adóssági kérdésben, ha az amerikai közvélemény meggyőződött arról, hogy az Egyesült Államok pénzügyi előzé­kenysége Európa békeszeretotót és a hatal­mak lefegyverzését fogja elősegíteni. Ha An­glia elvileg elfogadja a legutóbbi genfi ame-! rikai tengeri lefegyverzési tervet, EurópaI máris közelebb jutott egy lépéssel Amerika I előzékenységéhez. Egy második lépés lenne, I ha a rajnai megszállás, a háború utolsó mili- j tariszftikus és kellemetlen következménye, \ megszűnne. Ezen a területen a szövetségesek addig nem hajlandók engedni, amig Amerika nem enged a jóvátétel kérdésében. Ez a hely­zet veszedelmes circulus vitiosust teremt, amelyet nehéz lesz kiküszöbölni. A Morningpost cikke pontosan elmondja mindazt, amit Németország a jóvátételi kon­ferencia kudarca után az antanttól várhat A konzervatív orgánum kifejti, hogy a esőd nemcsak Európában, hanem Amerikában is általános csalódást keltett és mindenki Németországot okolja. Ilyen körülmények között az egyetlen alternatíva a Dawes-ter- vezethes való visszatérés, amelynek bősz- szabb próbaidőt kellett volna adni, mielőtt revíziójához fogtak. Ezekután nyilvánvaló, hogy a katonai megszállást nem lehet meg­változtatni. Az angol nép ebben a kérdés­ben talán még határozottabb állásponton van, mint az angol politikusok. A jóvátételi konferencia kudarca után a megszállás eny­hítéséről szó sem lehet. Budapest, április 25. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Á képviselőház tegnapi ülésén a közigazgatási javaslat rész­letes tárgyalása után "interpellációkra került a ser. Varga Gábor egységespárti képviselő intézte az első interpellációt a külügyminisz­terhez 35 magyar község visszacsatolása tár­gyában. Előadta, hogy hét rcndnyelvü és 28 szinmagyar község, összesen 16.000 lakos visszacsatolásáról van szó a Mura és a Lendva folyók mentén. Ennek a 35 községnek visszacsatolása már nyolc érvei ezelőtt aktuálissá vált. Azóta bi­zonyos homály uralkodik ebben a kérdésben. Arra kért megnyugtatást a külügyminiszter­től, hogy miért nem történt meg ez a visszacsatolás. Magyarország a békeszerződés alapján kérte a Mura és a Lendva folyók mentén megálla­pított határ megváltoztatását. 1921-ben a nagykövetek tanácsa által ki­küldött bizottság is javasolta a szóbanforgó 35 község visszacsatolását. A jelentés utalt arra, hogy a hét vend község gazdaságilag föltétlenül Szentgotthardhoz tar­tozik, méltánytalan tehát, hogy a muraszom­bati járáshoz csatolták ezeket. 1922-ben a népszövetség előtt Hymans, az ügy belga előadója, nemcsak ennek a 35 községnek, hanem az égés* vend területnek visszacsatolását javasolta. E* 69 község és 91.000 lakos visszacsatolását jelentette volna. A népszövetség tanácsa utasította a jugoszláv és a magyar külügyminisztert, hogy egyezze­nek meg. Azóta folyik az egyezkedés. Ezt a kérdést már 1923-ban az iudemnitás tárgya­lása során a parlament elé hozta. Most lelki­ismereti kötelességének tartotta, hogy ismét ide hozza és kérje a külügyminisztert, vegye föl újból az egyezkedés fonalát. Jugoszlávia talán most már engedékenyebb lesz. Ha azonban elzárkózna az egyezség elől, a külügyminiszter a kérdést vigye újra a nép- szövetség elé. Walkó Lajos külügyminiszter válaszában kiegészítette az interpelláló képviselő ada­tait. Utalt arra, hogy a békeszerződés értel­mében, ha a helyszínén megállapított határ nem felel meg a néprajzi követelményeknek, akkor igénybevehető a népszövetség jószol- gálala,, de ez nem kötelessége a népszövet­ségnek. A nagyköveti tanács valamennyi tagja azon a véleményen volt, hogy a hét vend és a 28 magyar község esetében a visszacsatolás méltányos volna, A nagykövetek tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a népszövetséghez fordul, ami 1921 novemberében meg is történt. A nemzetek szövetsége 1922 júniusában tartott tanácsülésén foglalkozott a kérdéssel és meg­bízta Hymans volt belga külügyminisztert az ebben az ügyben való eljárásra, aki föl is szólította a magvar és jugoszláv kormány képviselőit, bog: j* issanak megegyezésre. Ez azonban meghiúsult, minthogy a jugoszláv delegátus összekapcsolta a kér­dést a bácsmcgyei és baranyai határkiiga- zitási kérdésekkel Az a terület, amelyet a Bácskában és a Bara­nyában a jugoszláv delegátus igényelt, hol­dakban és lélekszámban kevesebb lett volna, mint amennyit Magyarország követelt a Mura mentén. A jugoszláv kormány azonban nem helyeselte delegátusának állásfoglalását, igy azután a megegyezési kísérlet abbamaradt, a nemzetek szövetsége jószolgálatára pedig szintén nem kerülhetett so-r. Most nem látom lehetőségét annak — fe­jezte be a külügyminiszter —, hogy aktuá­lissá tétessék ez az ügy. Ha nincs is most lehetőség arra, hogy ezt a kérdést újból fölvessük, nem fogjuk hagyni feledésbe merülni. ROMANTIKA A TENGEREN Kiderült, hogy az iránytű évezredeken ke­resztül csalta az emberiséget. Nem északra mutatott, hanem hol jobbra, hol balra tőle. Először Kolumbusz kapta rajta az iránytűt a turpisságon, mert észrevette első útja alkal­mával, hogy a Kanári-szigetek táján az irány­tű 11.5 fokkal nyugat felé tért el az északi iránytól. Erre ő is csalt. Az iránytű alatt fekvő szélrózsát visszafelé forgatta, úgy hogy a papirosra rajzolt észak ismét egybeesett az iránytű hamis északjával. A tudomány később megállapította, hogy az iránytű kitérésének az az oka, hogy a föld mágneses pólusa nem esik össze a föld csil­lagászati pólusával, hanem köztük mintegy ezer mérföldnyi távolság van. Azt is megál­lapította a tudomány, hogy a sarkok állan­dóan változtatják helyükéi. Nem lébet tehát a szegény iránytűtől azt követelni, hogy ilyen ingatag és változékony körülmények között éppen csak ő maradjon állandó. Fogták tehát az emberek a régi jó irány­tűt, amely évezredeken keresztül szolgálta őket s mint hűtlenségen kapott cselédet, ki­dobták az uccára. Az iránytű a lomtárba ke­rült s a modern hajókon már giroszkópikus kornpaszok vannak, melyeknek semmi közük a mágnességhez, de hajszálpontosan mulat­ják az északi irányt. Giroszkópikus kompasz! Micsoda rettene­tesen tiszteletreméltó, tudományos kinézésű ezó! De ez csak egy és mennyi van ezenkí­vül? A tudomány rázuhant a tengerre ? a komoly, száraz szavak alatt a rettenetes sú­lyos, tudományos kifejezések között lehenge­relve fekszik a romantika. Nautika, Oceánográfta, Meteorológia, Rádió fon romé u$r, Sextan*! Neon, nemi Nem teohnl­| kai ismertetést akarok Írni. A tenger ro- | mantikája mért él tovább, mert örök, csak uj í ruhába öltözött, csak átalakult, mint a mo­dernizált shakespearei dráma, a szférikus zene, a távolbalátás, a bubifrizura és a re­pülőgép korszakába! Ez a történet, amelyet elmesélek a rádio- kompaszról, egy modern, derék kapitányról, harminckét megmentett emberéletről, szól és a tenger örökre élő romantikájáról. * Heves nyugati és északnyugati szelek kí­sértek hazafelé tartó utunkban. Viharos, dü­hös tenger tört hajónkra s a szélrohamok sű­rű havat vertek reánk. Az United States Li- nie America nevű szállitóhajójának útjáról szól ez a néhány sor föl jegyzés Cn.pt. George Fried leírásában. Majd igy folytatódik: Január 22-én S. O. S-jeleket vettünk fel a Dannedaike amerikai gőzös és a Florida ne­vű olasz gőzösökről. Mindkét hajó 38 fok északi szélességet és 60 fok nyugati hosszúsá­got adott meg hely zetpou fül. Megbizonyosodtunk, hogy a segítséget kérő hajók közelében több hajó is volt a tengeren, de csak egy volt fölszerelve rádiókompasszal, ám ezek közül a hajók közül egyik sem volt i képes megtalálni a bajbajutott gőzösöket.. El­határoztuk tehát., hogy mi fogunk segitségü- re sietni, habár a jelzett helyzetponttól 350 tengeri mérföldnyir© voltunk északi irány­ban. Az elhatározás szerint január 22-én dél­ben útnak is indultunk, hogy megkeresetik a segítséget kérő gőzösöket, A hajó a dermesztő hidgebeu jégpáncéllal ; volt borítva. Vihar tombolt, mely verte a ha­vat és fehér fátyolba burkolta a láthatárt. A főrádióoperatőr, Smith Nelson, ott. állt a rá- diőkompasz mellett és az iránykeresőkészU- lékkel folytonosan a segélykérő hajók fekvé­sét igyekezet] megállapítani. Mi ezek szerint a megállapítások szerint, haladtunk előre. A „Florida" irányi a fal azonban hibásak voltak, jobbanmondva: Ilyennek tűnt föl, miután nem mutattak arra a helyre, melyet helyzet­pontjaként megadott. Folytattuk a keresést és az irányiatok vevését a rádiókompasszal és ezek jóval északabbra vezettek a megadott pontnál. Nem lehetett más oka ennek, véle­ményünk^ szerint, mint az, hogy a hajópont el volt hibázva. Csütörtökön reggel kilenc órától az idő i tisztulni kezdett és a vihar is enyhült délig, j úgy hogy csillagászati megfigyelésekkel meg- ! határozhattuk hajónk pontos helyét s ugyan­akkor a Floridát is felszólítottuk, hogy hatá­rozza meg a pontos állását csillagászati szá- | mitások utján, de ö vissza táviratozott, hogy nincsenek meg a szükséges könyvei és mű­szerei, miután a vihar ezeket a parancsnoki híd jóval együtt a tengerije sodorta. A kapi­tánynak azonban volt egy szextánsa, mely a kabinjába volt zárva s így megmenekült a pusztulástól, ő tehát azt proponálta, hogy vesz egy napmagasságot, mi pedig olvassuk le a kronométerünkön a pontos időt. « ebből állapítsuk meg, hol van ő? Úgy tettünk. A rádión közölt napmagasság­ból ki számitot tűit, hogy a Florida 40 Tpk 30‘ északi szélesség és 57 fok 30 nyugati hosszú­ság alatt van, tehát 150 tengeri mérfölddel északnyugatra attól a helytől, melyet hajó­pontul megadott. Azonnal a megtalált hely felé irányítottuk hajónkat s a rádiókompasszal vett irányiatok most. már pontosan megegyeztek azzal a hely- lyel, melyet a számítások eredménye a hajó pontjául kijelölt. Teljes erővel haladva uj menetirányainkban,, észrevettük, hogy a Flo­rida rádlőjelzései egyre erősebbé és erőseb­bé válnak. Miután a sötétség beállott, meg- gyujlottuk reflektorainkat, hogy a veszély­ben levő hajó láthasson bennünket és 6 óra 30 perckor megpillantottuk a Floridát egye­nesen a hajónk orra előtt.., összegezzünk! Dühöng a vihar. Tombol a tenger. A világ megindult, kavargó hófúvás­ban forog. Nem lehet látni 100 méternyire előre. A hófüggöny elfedi a látóhatárt, és ek­kor ebben a fehérben takart semmiben, vala­honnan a semmiből, a láthatatlanból pici szikrák pattannak szét a mindenségbe, pon­tok, vonalak..., — — —.... S. O. S.----------, ..S. 0. S. Sane out soulsi Veszély. be jutott hajó küldi szét a segélykiáltást. El­itéit emberek könyörögnek bele a minden- ségbe: — Mentsétek meg a veszendő életün­ket! — Emberek kiáltanak be a nagy min­denségbe, emberiül meg nem hallhatja a hangjukat, de meghallja a rádió, megérti és továbbadja az emberfüleknek, az emberszi- veknek. Útban van a hajó hazafelé, veri a vihart,) töri a hullámokat s fúrja bele magát a fe­hérre színesedett szélbe, a hóból álló levegő­be, mint egy roppant jeges dunyhába és meghallja a’jeleket s a rádió kiáltása bele­markol a tengerészszivekbe. — Utána! Hol van? 350 mérföldnyi re, csaknem 700 kilométer. Bent a hóban, a fe­hér semmiben, valahol északon 38 fok északi szélesség, 60 fok nyugati hosszúság. Utána! A mentőim jó megfordult és megy, vinni az embertestyéreket. Hova? A fehér sem­mibe, ahonnét jön, jön állandóan a láthatat­lan, hallhatatlan könyörgés: — S. O. S ....... S. O. S. Csak a rádió hallja, csak a rádió hallja! A hóban nem látni előre 100 lépési, csak a rádió lat, delejes szeme keresztül vág a láthatatlan pehely függönyön és lát, lát 350 mérföldnyire, 700 kilométerre és mutatja az utat, mint egy csodás, isteni kéz, a könyörü­lő t esség ujja: — erre! Csalhatatlan ujj* Nem Kolumbusz hamis iránytűje. Nem tó rí ti ki irányából a Föld el­tolt mágneses sarka... és mégis, mégis.,j nem jól mutat. A veszélyben forgó hajó helye nem esik egybe az irányával. Hol itt :i hiba? [ Ki tévedett? A rádió-e, vagy a hajó. melyet ! 'viharok dobáltak, melynek hidjai., kompusz- szát leszűkítő Ma a víz. az embereit iksz .törlő a küzdelem? A csodálatos ujj nem iévedből. Az emebr tévedett. A Florida uem ott volt, ahol a kapitánya hitte, hanem északke leltre A magyar kéwvisetöházfcan a Muraköz 35 községének visszacsatolása kérdéséről inierpelláitak — WaSkő küttigymirfiízter válasza —

Next

/
Thumbnails
Contents