Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-26 / 96. (2021.) szám

1339 Április 26, péntek. ^i^<ai-7VVA.CitoRHiRnag _____________ 3 83 Ma^TgataBMaewafci«MM«agagsM»«gaíg«cg»MBMBwaMMBM«aKa^WCTsaMBMW«MKWWw»!aaM.k<»«aA>«JMJ gMKBBaawiiMM Burov bolgár külügyminiszter expozéja a legújabb jugoszláv-bolsir incidensről A belgrádi kormány második, erélyesebb demarsa Széfiában - A jugoszláv j lapok a diplomáciai szakítás mellett — Burov a kisebbségi kérdésről Szófia, április 25. Burov külügyminiszter a költségvetési vita folyamán expozét mondott a külpolitikai helyzetről, amelyben valósággos dicshimnuszt zengett a népszövetségről. Burov szerint a bolgár külpolitika irányelvei válto­zatlanok maradnak. A kisebbségek kérdése jó kezekben van a genfi aeropagnál. A külügyminiszter reméli, hogy a népszövet­ség a Bulgáriára nézve oly fontos kérdést kedvezően fogja elintézni. Burov fölolvasta azt a memorandumot-, ame­lyet a szófiai kormány a kisebbségi kérdé: ben a népszövetség hármas bizottságához intézett és amely hangsúlyozza a kisebbségi kérdés ren­dezésének fontosságát az általános európai rend szempontjából. A memoraudum elküldé­sének célja nem az volt, hogy a békét meg­zavarja, vagy Bulgária szomszédjait megtá­madja, ellenkezőleg, megszövegezésénél az ál­talános európai béke szükségességének elve lebegett a bolgár kormány szeme előtt. Bulgá­ria szegénysége ellenére tovább is fizetni fog­ja a jóvátételt a lehetőségek és lojalitás leg­szélsőbb határáig. A külügyminiszter ezután a jugoszláv-bol- gár viszonyról emlékezett meg. Ez a viszony az elmúlt két hónapban rendkívül barátságo­san alakult, miután a belgrádi kormány spon­tánul újra megnyitotta a határt és ajánlatot tett a plrotl konferencia megtartására. A konferencián bizonyos apróságok végleges rendezésén kívül sikerült a Légiontosabn. kér­désekben megegyezni és a határ mellett el­vonuló tíz kilométeres semleges zónái kije­lölni. Az említett megoldatlan kérdéseket a közeljövőben szintén rendezni fogják. Miköz­ben azonban Bulgária a legnagyobb remény- nyel várta a piroti konferencia eredmé­nyeit, a belgrádi sajtó agresziv magatartása, amely a két horvát emigráns-politikus szó­fiai látogatásával kapcsolatban keletkezett, aj veszedelemmel fenyegeti a két állam vi­szonyát A belgrádi sajtó ellenségeskedése bombaként hatott Bulgária közvéleményére. Burov elismerte, hogy a jugoszláv támadás nem marad meg a sajtó körében, hanem a szófiai jugoszláv követ is interveniált A külügyminiszter véleménye ebben az esetben az, hogy Bulgária senkitől sem tagadhatja meg kellő ok nélkül a menedékjogot Jugo­szláviától sem kért senki hasonló rendsza­bályokat Burov ezzel kétségtelenül a bolgár paraszt emigránsok jugoszláviai tartózkodá­sára és szereplésére célzott A külügyminisz­ter ezután Bulgária vendégeihez apellált s arra kéri őket, hogy semmi olyat ne köves­senek el, ami Jugoszlávia és Bulgária jó vi­szonyát megzavarhatná. A koimány a jövő­ben erélyesen meg fog gátolni minden ilyen törekvést Burov expozéjának végén a görög-bolgár vi­szonyról szólt, amely az utóbbi időben némileg elkidogült. Románia és Bulgária viszonya vég­leges rendezésének útjában nem áll semmi s a külügyminiszter reméli is, hogy a jövőben lo­jálisán sikerülni fog kiküszöbölni valamennyi ellentétet hogy sz ügy eliníézetlenségéuek esetén ha tálytalan'íja a piroti szerződéit. Állitólag ar ról is szó van, hogy a szófiai jugoszláv kö­vetet visszahívják. Burov mai válasza sz el ső válasznál sokkal kedvezőbb benyomást tett Belgrádban, úgyhogy ezek után remény van a konfliktus kiküszöböl ifiére. A jageszlás? jegyzék Szófia, április 25. Jélinformált körök érte­sülése szerint Nesic szóf ai jugos láv követ tegnap beszámolt kormán áirk Burov bol­gár külügyminiszternél tett hétfői lép'sérl 1. A bolgár külügyminiszter nyilatkozata nem elégítette ki a jugoszláv kormányt és Nes> még egyszer írásbeli formában megismételte detnarsál A hivatalos lapok szerint neo formális jegyzékről, hanem eyysZTü írás' eil közlésről van szó, amelynek hangja azorban rendkívül éles. A belgrádi l omiány f:rmális bocsánatkérést kíván és azzal fenyegetőzik. Az uszító belgrádi sajtó Belgrád, április 25. A sajtó tovább foglalko­zik Pavelics Antal dr. horvát emigráns szófiai szereplésével és bulgáriai ünnepélye? fogadta­tásával, valamint azokkal a szerződésekkel, amelyeket a Horvátország, teljes függetlensé­gét követelő emigráns a macedón szervezetek­kel kötött. A belgrádi sajtó szerint a jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket nyújtott át Szó­fiában és demarsát rendkívül erélyes lépésnek kell tekinteni* A Politika szerint a jugoszláv követ tegtnap ismét jegyzéket nyújtott át a bolgár külügyminiszternek. Udrzal ■MsztereMt lesz a döntőbíró Kramár és Beies afférjában — Ivánkáéit éleshaissu áfíisfeiialésa lenes ellen — Prága, április 25. A Lidővé Novkiy mai száma a Kraanár-Benes-aíférban azt a kom­binációt 'közli, hogy az incidenst egy pártat­lan bíróság fogja likvidálni. E kombináció szerint Kramár Lráábelileg nyújtaná be a pártatlan fórum ©lé állításainak indokolását 6 Benes külügyminiszter is Írásban adná meg válaszát Kramár beadványára. Az Ex- pres a nemzeti demokrata párt köreiből úgy értesül, hogy Udrzal miniszterelnök lesz Benes és Kra már között a döntő bíró, A nyolcas bizottság égjük tagja állítólag azt is. kijelentett© az Expnee munkatársa elölt, hogy Kramár a nyolca^ bizottság elé akarta vinni az egész ügyet s ott akarta megin­dokolni, miért használt oly éles szavakat BenesrőL Az Ex prés hangsúlyozza, hogy Kramár sza­vai kétségtelenül kimeri'tik a becsületsértés jogi tényálladékát s az ilyen esetben a közr- társiaság bírósága az egyedül illetékes fó­rum. Kramár dr. ugyan képviselő, akit a törvényhozói . immunitás véd, de kétségte­len, hogy maga Kramár lenne az első, aki mentelmi jogának felfüggesztését kérné. De valójában erre sincs szükség —• írja a lap -1- merí a kifejezések, mélyektől Benes sértett­nek érzi magát, megjelentek egy lapban s értük, mint lapközleményért, a Károdul Lisity felelős szerkesztője. is felelős. Semmi akadálya sincs tehát annak, hogy a külügy­miniszter ur a kérdéses cikkért a sajtóbirő- ság ©lőtt keressen magának elégtételt A szlovák nemzeti demokraták Senes ellen A Národny Dennik mai száma a csehszlo­vák nemzeti demokrata párt szloven­szkói végrehajtóbizottságának érdekes hatá­rozatáról számol be. A végrehajtóbizottság ugyanis Ivánka Milán elnökletével állásifog­lalt a Benes—Kramár afférban s a következő határozatót hozta: „A végrehajtóbizottság Kramár dr. pártel­nöknek egyhangúlag háláját és elismerését tolmácsolja azért, hogy férfiasán és nyíltan a megérdemelt kritikában részesítette Be­nes külügyminszter belpolitikái tevékeny­attól 150 mérföildnyire, pontosan ott, ahová a rádió csodálatos ujja méltatott. Fantasztikus mese. Egy sülyedésre ítélt hajó tántorgó födélzetén megáll egy ember. Körülötte nincs semmi, csak ágaskodó, vad hullámok, melyek kitárt karokkal várják a megígért zsákmányt. A szürke láthatáron nincs semmi jel: föld, hajó, élet, de a hófel- bők közül kibújt a Nap. Az ember a szemé­hez illeszti a sextánst, melyet meghagyott a pusztító vihar, mely lesodorta a hidat a ha­jóról. — Kész! — kiáltja az ember mikor a sex- táns távcsövén keresztül meglátta a Napot. — Kész! — sercegi bele a rádió a maga nyelvén a mindonségbe és 350 tengeri mér- földnyi távolságban egy láthatatlan hajón a kronométerhez áll valaki és számolni kezdi az ütemesen ketyegőfélmásodperceket. Az ember a sexfáns tükrében látja a Napot és hozza le a tükörképet lassan a magasból, mig a fényes korong alsó pereme a látóha­tárt érinti. — Stop! — kiáltja ekkor. A rádiókészülékből egyetlen szikra csattan föl ugyanebben a pillanatban, egyetlen éles, rövid pont s 350 tengeri mérföldnyire a lát­hatatlan hajón megáll a kronométer ketyegé­sére integető kéz erre a jelre és fölirja az órát, a percét, a másodpercét annak az idő­nek, amelyben a Nap alsó korongja a látó­határt érintette 350 mérföldnyire onnan egy dühöngő, sülyedésre Ítélt hajon. A rádió aztán leköali a sextánsról leolva­sott magasságot a kronométeres hajónak. A mese eddig tart. A többi matematika, kézzel­fogható tudomány, csillagászat, mesterség, formula, sablon, a számok beszélnek. Azt mondják: — Nem ott vagy, ahol hitted maga­dat, de ott vagy, ahová én mutattam! Nekem volt igazam, a Rádiónak! — A Florida szélfölötti oldalához kerül­tünk — folytatja capt. Fried a mentés leírá­sát — és negyedmérföldnyire megálltunk tő­le. Az ég borús volt, gyöngén havazott s há­borgó tenger zúgott a két hajó között. Az első tiszt, Harry Maim ing, nyolc emberrel leeresz­tette a mentőosóniaikot é® megindult a ve­szélyben lévő hajó felé. A Florida mellé állni a csónakkal lehetet­len volt, mert a hajó erősen meg volt dőlve s a megdőlt oldala víz alatt lévén, rettenetes erővel zuhantak reá a hullámok. Közelebb kerülve a csónakkal, az első tiszt látta, hogy a Florida emberei a fedélzeten állnak, ké­szen, elhagyni a hajót. A csónak, mikor a sü- lyedő hajót a megengedhető legkisebb tá­volságnyira elérte, kötelet dobott át a fedél­zetre és körülbelül ötven lábnyira tartotta magát a hajó közelében tomboló rettenetes hullámtörésben. , A Florida emberei beleug­ráltak a vízbe és ezen a kötélen vonszolták magukat a hullámokon keresztül, egyik a másik után, mig elérték a csónakok ahol az­tán a csónak legénysége volt a segítségükre. így ment ez egészen addig, mig a hajó és a csónak között kifeszitett kötél a rettenetes rángatáB következtében, melyet a hullámok okoztak, ketté nem szakadt Á Florida egyik menekültje már fele utón volt a vízben a hajó és a csónak között, mikor a mentőkötél szét­szakadt. Sikerült megragadnia az elpattant kötélnek azt a darabját, amelyik a hajóhoz volt erősítve s' a többiek visszavontatták a fedélzetre. A mentőosőnak újra a hajó Köze­lébe evezett, egy másik kötelet dobott át és ezzel aztán sikerült az elitéit hajó egész sze­mélyzetét a csónakba venni. A Florida kapi­tánya hagyta el utoljára a hajót. A csónak, megrakodva negyvenegy ember­rel, melyek közül harminckettő a Florida megmentett személyzete volt, megfordult és az America felé evezett, amely ekkor már a Florida szélalatti oldalánál manővrirozott, ho»y megkönnyítse a csónak visszatérését. Az idő egyre rosszabbodott ezalatt, a szél viharos volt, heves lökésekben eső és hó csapott le a tengerre s magas hullámok rohantak végig a vizen. A csónak, melyben a menekültek is se­gítettek, az evezőknél, a hajó szélalatti oldalá­hoz evezett, ahol létrákat, kötélhágcsókat, csomóskötéleket, hálókat készítettek el az America matrózai a menekültek behajózásá­ra s ezenkívül két darab, csigára fölfüggesz­tett, mentőgyürüböl szerkesztett mentőkosa­rat, amelyek nélkülözhetetleneknek bizonyul­tak a sérült emberek át hajózásánál. A menekültek közül egyetlenegy sem volt képes segítség nélkül fölmászni a létrákon, vagy köteleken. Szánalmas állapotban voltak. Egyik részük csaknem teljesen meztelen, a másikon alig volt valami ruhadaráb. A hosz- szu szenvedés letörte őket, vagy örjöngőkké tette. Hat ember a Florida személyzetéből súlyosan sérült állapotban került a födélzet- re, négy erősen beteg volt, egy pedig néhány nap múlva meghalt. Miután az embereket sikerült szerencsésen a hajóra szállítani, ahol azonnal orvosi keze­lés alá kerültek, a mentőcsónak köteleit el­vágva, szabad prédájára engedtük', a hullá­moknak, mert a rettenetes időben lehetetlen volt a hajóra venni az emberi eletek veszé­lyeztetése nélkül. Mindent elintézve, Newyork felé vettük utunkat, otthagyva a sülyedőfóLben lévő Flo­ridát a hullámok martalékául A tenger vad erővel tört meg rajta s biztosra veszem, hogy nem élte túl az éjszakát. Úgy van. Nem élte tűi az éjszakát a Flo­rida. Soha senki sem hallott többé róla. A jeges nullámok elborították, elnantolták örök­re. 1929 január utolsó napján volt a teine- tése. De a harminckét ember az America hajó villannyal fütött kabinjaiban túlélte az ítélet éjszakáját s a hajó, melynek rádiókom- passza mutatta az utat a hóviharokon, a sö­tétségen át, vitte őket az Újvilág, az uj élet felé. Ha ez a katasztrófa nem 192B7ben, hanem 1919-ben történik, soha senki sem tudott vol­na róla s az újságokban megjelent volna egy- kétsoros hir: „Florida nevű olasz, gőzös, New­york felé tartó útjában, nyomtalanul eltűnt, 32 ember elveszett." Nem, a tenger romantikája nem hal meg soha, él tovább, mert örök, csak uj ruhába öltözött, csak átalakult, mint a modernizált shakespearei dráma, a szférikus zene, a tá­volbalátás, a bubifrizura és a repülőgép kor­szakába. Kertész József. ségét, amely károsan hat a belpolitikai vi­szonyok fejlődésére. Meg vagyunk arról győződve, hogy a Bencs-!éíe módszerek el­ítélésében a szlovák nép és a szlovák pár­tok óriási többsége mögöttünk áll.“ A lap egy másik cikkében hangsúlyozza, hogy Benes, aki a nemzeti demokratákat már kifelé dobálta a kormányból, mert a párt megbízott­jával nem akart többet egy kabinetben ülni, kénytelen volt visszavonulni. Nem sikerült szétrobbantania a koalíciót és hivatalnokkor­mányt állítani a helyébe s éppúgy nem sike­rült a kabinetből kiszorítania a nemzeti de­mokrata párt képviselőjét. Politikai tekintet­ben tehát Benes az egész vonalon vereséget szenvedett és pedig nemcsak a kormánynál, hanem a köztársasági elnöknél is. A bírák fizeiésrendezise Prága, április 25. A koalíció szenátusi nyol­cas bizottsága nagyjában megegyezőit a bírák és főiskolát végzett egyéb állami tisztviselők f ize térrendezésének kérdésében, a fizeté&ren- dozést két törvényjavaslatban fektetik le. Az első javaslat a bírák, a második a többi főis­kolai ^végzettségű állami tisztviselők fizetését szabályozza. A fedezet kérdésének elintézése után mindkét javaslat a szenátus alkotmány- jogi bizottsága elé kerül. A bírói fizetésrende­zésről szóló javaslat húszmillió koronás, a fő­iskolás tisztviselők fizetésrendezése 150 mil­lió koronás költségtöbbletet ró az államkincs­tárra. A nyolcas bizottság arra törekszik, hogy a bírák anyagi helzetén a törvény meghoza­taláig ideiglenes formában adminisztratív utón enyhittessen. A két javaslat az 1926-os fizebésrendezési törvény novellája óimét vi­seli. A bírák alapfizetése az első fizetési osz­tályban húszezer korona lesz, mely a tizedik osztályig osztályonként kétezer koronával egé­szen 38 ezer koronáig emelkedik. — Rotherm^re lord 10.00 fontot adományo. zott az angol újságírók segélyalapjának. Lon­donból jelentik: Az angol újságíró segély lap javára rendezett ebéd összjövedelme 27.000 font volt. Robh'er'mere lord az alap eliöke. 10 zére fontot adományozott. A László Fülöp. által felajánlott üres vásznat Larkin Péter, kanadai angol főbiztos 1100 fontért vásárolta meg. A magyar művész erre a vászonra ingyen festi meg Larkin Péter arcképét. A létért való küzdelem súlyos napjaiban csak a fiatalos erő, az 1 acélos izomzat, a nyugodt, kiegyensú­lyozott idegrendszer képesít bennünket arra, hogy megálljuk a helyünket. Az életküzdelem egész fegyver­tárát egyesíti magában a valódi DIANA sósbor szesz Ha testünket és különösen serdülő gyer­mekeink. testét esténként lefekvés e'ött és reggelenként a napi robot megkez­dése előtt tiszta vagy hígított DIANA sósborsze^szel bedörzsöljük, rugékonyságra, frisseség­re és erélyes tetterőre teszünk szert, mely a munkához kitartást és buzgó életked­vet kölcsönöz. Kísérelje meg mindenki, aki bá­gyadt, könnyen fárad, lehangolt, ke­délybeteg, mért csodát fog látni. DIANA sósborszesz Az egész országban mindenütt kapható Csak Diana névvel valódi! Egy eredeti palack ára 5.50 Ké.

Next

/
Thumbnails
Contents