Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-26 / 96. (2021.) szám
VISSZA AZ ÖT EV ELŐTTI ÁLLAPOTOKHOZ A francia sajtó uj inflációtól félfii Németországot 1 birodalom aranykészletének veszedelmes csökkenése — Jelentős diszkontemelés - Bajban a német Nemzeti Bank, az ipar is a keres* kedelem - A Norainspost szerint síi sem Eehet rajnai, kiüritésiől Schacht állítólag tudatos katasztrófapolitikát követ? N * ■ . ■ • , ♦ Kramár offenifvája Prága, április 25. A csehszlovák belpolitika tavasza igen zajos eseményekkel kezdődött. Az első nagy szenzáció Hodzsánauk le terítése volt, aki most Tátrászépla- kon gyógyítja betegségét és meditál ( nagyratöró áromvárának rombadöltéu. Ezt az ellonleiet Benes könnyen távolította ei a porondról, de már sokkal súlyosabb következményekkel jaj az újabb affér. Nagyobb és jelentősebb ellenfeleik állanak szemben egymással: Kramár és Benes. A csehszlovák köztársaság első • miniszterelnöke, egy kétségtelenül európai szabású politikus, akit neon az uj idők hullámai vetettéit a felszínre, hanem mar évtizedek óta európai jelentőségű politikát csinál, úgy hogy Ériedjung nagy müvében o.daia- kat szentel tevékenysége méltatásának, o.yan politikai vezér, akinek no miokára a régi oszu.ák börtönben átélt szenvedések máriiriuma s a bitófa árnyéka gloriolát fon. Ez az egyik párbajozó fel. A másik a csehszlovák köztársaság külpolitikájának tíz év óla szakadatlan irányitója, Masa-- ryknak leghűségesebb munkatársa, aki az elnökkei együtt évek szakad^iian műnk javai a külföldön megteremtette a csehszlovák köztársaság létezésének alánjait, az uj államnak pedig tagadhatatlanul ügyes diplomáciai munkájával olyan súlyt biztosított a nemzetközi politikában, amely meghaladja egy európai középállam szokványos méreteit. Két nagy ellenfél áll egymással szemben, nem először tíz év óta, talán nem is utoljára. A helyzet azonban annyira kiélezett még nem volt, miut most. Azok a támadások, amelyek Kramár részéről legújabban a nemzeti demókrata part kongresszusán Benes ellen elhangzottak é* Benes személyén keresztül a llradzsiu ellen is irányultak, — amely tudvalevőleg teljek piesztizséveí állott mindig a külügyminiszter mehé, — most sokkal élesebbek voltak, mint valaha. Általában a lehető legélesebbek, aminőiket egy politikai harcban fel lehet hozni, mert nemcsak Benes politikai munkáját bírálták, hanem a külügyminiszter politikai módszerének erkölcsi tartalmára mondottak anatémák Érthető tehát, ha ennek a beszédnek hullámvetései olyan messzire hatóak, hogy máig sem ülepedtek le, hogy a közvéleményben újból belpolitikai válság hírei száÜanak és az általános politikai helyzet ismét alapjaiban van felkavarva, tehát mindenfajta eshetőséggel: hivalal- aok-kormánnyaJ, uj választásokkal, számolni lehet. Mik voltak az indító okai ennek a váratlanul bekövetkezett és éppen ezért annyira meglepő kampánynak? Azok az ellentétek, amelyek Kra- márt a Vártól, Masaryk körétől és Benestöl elválasztják, már évtizedekre nyúlnak vissza. Még a világháború előtt vették kezdetüket. Tulajdon- képeni gyökerükben tisztára ideológiai természetük, a cseh szellemi világban mutatkozó két politikai irányzat: a nyugatiasság állott szemben a neoszlavizmussal, Kramár politikai ideájával. Ez az ellentét legegyszerűbb formulája, Kramár a pánszlávizmusnak a romantikus nacionalizmusnak reprezentánsa. Kramár szemében Oroszország volt a nap, amely körül a kis középeurópai szláv államoknak úgy kell csoportosultok, amint a bolygók keringenek a nap körük Az ő szivének vágya az volt, hogy Itomanov kormányozzon az aranyos Hradzsinból a csehek királyságában és ezért a cári Oroszországtól várta a világháború folyamán a nemzeti felszabadulást. A bolsevizmus azonban szétrombolta a cári birodalmat és csak az ideológia olyan rabjai, mint Kramár, hiszik el, hogy a bolsevizmus csupán rövidéletü epizód, amelynek eltűnésével a logika kényszerítő törvényei szerint a fejlődés a restaurációt hozza meg, mivel a bolsevista rendszer a szláv néplélekmk ellent mond. Ezért Kramár lelkében bentnél a hit, hogy az orosz nép talán rövidesein, saját erejéből rázza le a mai ráerőszakolt uralmat. Hogy Európa az orosz népben szunnyadó ezen törekvéseket' nem támogatja és ezzel a mai. rendszer bukását nem segíti előre, ez Kramár szerint a mai Európának végzetes hibája. Kramár romantikus nacionalizmusával diametrálisan áll szemben Masaryknak és tanítványának hidegen megfontoló, célszerűen racionális és a nyugati filozófián kiépült nacionalizmusa. Még a múlt évszázad kilencvenes éveiben nagy harcot Páris, április 25. A transzferbfzottság tegnapi ülése után, amelyen Németország kényszerű aranyszáüitásairól és a német gazdasági életnek ezzel kapcsolatban lévő kedvezőtlen fejlődéséről volt sző, a párisi lapok ma reggel óriási offenzívat indítanak Schacht ellen, akit azzal vádolnak, hogy tudatosan a német közgazdasági élet megrontására^ ? Pawes-tervezet szabottálására és újabb inflációra törekszik. Köztudomású, hogy a franciák Németország első inflációját a birodalom rosszakaratára vezettek vissza; arra, hogy a német nép inkább magára vállalja a nyomort cs beleegyezik valutájának végleges leromlásába, csak hogy ezzei megkárosítsa az antanthatalmakat, bebizonyítsa, hogy nem tud fizetni és szabottálja a jóvátételt. A lapok attól félnek, hogy a jóvátételi konferencia kudarca után Schacht dr., akinek nagy gyakorlata van ezekben a praktikákban, újból megkísérli az állítólagos régi módszer bevezetését és Németország fizetésképtelenségét bebizonyítandó, szabottálni fogja a Dawes-javasla- tot és a nemet közgazdaságot a szakadék szélére kergeti. Mondanunk sem kell, hogy ez a beállítás nevetséges és igazságtalan, mert a birodalom az egyre növekvő Dawcs- annuitásokat a transzfer kimondott védelme nélkül nem tudja a jövőben rendszerevjvofct Masaryik ennek az ideológiának jegyében, amikor a königinkofi kéziratot mint otromba hamisítványt leleplezte, tekintet nélkül arra, hogy ezzel a cseh népben legértékesebb kultúrájának vélt birtokát rombolta szét és cgy ezeréves kulturális fejlődés illúziójának alapját rántotta ki. Masaryk- a háború idején is épenugy küzdött a pánszlávizmus dogmája ellen, mint ahogy harcba szállt a pángeranánizmus ideologiávjával és nem Oroszországtól, hanem a nyugattól, elsősorban az amerikai demokrációtól várta nemzetének felszabad itás át. A háború alatti polítikját azután a két irányzat az uj államban is egynes vonalban vitte tovább. A nyugatiasság volt a reális és övé v^It a kormányzó hatalom, Kramár pánszlávizmusa megmaradt ideológiának, amelynek melege mindinkább elhamvadt és fényében mind kevesebben sütkéreztek. Ha azonban ez az ellentét évtizedekre visszanyúló, miért robbant éppen most ki ilyen él°s formában? Hiszen Benes konkrét külpolitikája látszólag alig keresztezi Kramár programját. Szovjet-Oroszonszág de jure elismerését a külügyminiszter még mindig függőben tartja és egyelő e nincs szó arról, hogy ebben a függő helyzetben változás következzék be. Az pedig, hogy a felszabadítás s-ulyos pénzügy? kötelezettségeket is jelent az államra, Kramár előtt kezdettől fogva ismert volt. tehát egyáltalán nem nóvum. Tehát nem Benes külpolitikájában kell keresni a konflift- tus magvát. Kramár, egykor „Csehország koronázatlan f.J- rálya“, aki a régi monarchiában büszkén építette a palotáját a régi ©sá? zári várral szembe, ma egy kis politikai csoy nak a vezére. Pártjának politikai befolyása ug. a meghaladja szántson fizetni és minden mesterkéltség nélkül is a csőd szélére kerül. A francia sajté szerint a transzfer-bizottság a német birodalmi diszkont fölemelését kérte, mert ha ez nem történik meg, Németország négy héten belül kénytelen lesz beszüntetni a Dawes-fizettségeket. Szerencsére a párisi sajtó aggodalma korainak és indokolatlannak mutatkozott, mert a Német Birodalmi Bank kormányzósága máris megtett mindent a gazdasági debaele kikerülésére és még mielőtt a transzferbizpttság erre fölszólította voina, fölemelte az állami diszkontét. Ezzel természetesen óriási csapást mért a német iparra és kereskedelemre, amely a nagyobb terhek következtében újra nagyobb nehézségekkel kénytelen megküzdeni és helyzete idővel tarthatatlanná válik. Egyszóval akár fölemeli Németország a diszkontot, akár nem, a jóvátételi kérdés rendezetlensége és a Dawes-annuitások egyre növekvő tendenciája miatt (melyek csökkentesét a jóvátételi konferenciának kellett volna elérnie) a birodalom gazdasági helyzete katasztrofális és ilyen körülmények között vagy kénytelen beszüntetni a jóvátételi fizetségeket, vagy pedig újabb ; súlyos depresszió elé kerül. beli arányának mértékeit, azonban nem dönt úgy, mint régebben, az ország politikai sorsának alakulásában. Ebben a döntő tényező az elnök és nem Kramár, viszont Benes az elnöknek a tanácsadója. Nem csoda, ha újra feltámad benne az a régi küzdő szellem, amely a ReicihiStratbon és a delegációkban az ellenzék vezérévé tette, amikor népéért,- de a saját hatalmi befolyásáért is harcolt. A hatalom kiszaladt a kezei közül. De ő volt a belső forradalmi munka vezére és akkor szerzett érdemei nem állanak-e kiáltó ellentétben a valósággal? Elérte-e azt a helyet, amelyen népének olyan politikai szolgálatokat tehetne, amelyek ideáljainak megfelelnek? A mát olybá kell'tekintenie, mint valami megváltozhatatlan állapotot? Csak ő áll ellenzékben a Várral és csak őt tolták félre az útból? Hát nem félretolták Hodzsát is abban a pillanatban, amikor a legnagyobbakat akarta elérni? H'odzsa bukása adta meg a lélektani pillanatot, amikor Kramár nem hallgathatott tovább, amikor egészen szokatlan formák között támadta Benes politikai módszerét és olyan eu- lyos kritikát vágott ellenfeléhez, aminő a szenvedélyektől túlfűtött és személyi harcokban any- nyira gazdag csehszlovák belpolitikában még nem hangzott el. A helyzet kulcsa természetesen a legnagyobb parlamenti pártnak, az agráriusoknak kezében van, Udrzsai elég közel áll a Várhoz, de ő épen- ugy, mint nagy taktikus elődje, Svehla, jelenleg beteg s pártjában sincs olyan szilárd pozíciója és annyira kétségbevonhatatlan tekintélye, mint aminő Svehlát örvezte. Ha Hodzsa ragadná magához a hatalmat, akkor Kramárral szövetkezve Benes bukását kétségtelenül előidézné. De Hodzsa is komoly beteg és talán hosszabb ideig nem vehet aktíven részt a politikai munkában. És a tőb- , Mindkét esetet az antanthatalmak, a birodalom és egész Európa egyaránt megérzik. A párisi sajtó megrökönyödve állapítja meg, hogy a Birodalmi Bank február 1 i-iike óta 1.15 milliárd értékű arannyal lett szegényebb és a német bankjegyforgalom arany- fedezete a minimumra esett vissza. A lapok szerint természetesen mindezt Schacht tudatos katasztrófapolitikája okozta. Míg a legtöbb európai jegybank, még az Angol Bank év a Fed érái Keserve Bank is, fölemelték diszkontjukat* Schacht a német diszkontot hét százainkról hat. és' féiszázaíékra csökkentette, amiből napnál fényesebben kiviláglik, hogy szabottáíni akarja a Dawes-javaslatot. Így ir a francia sajtó. Schacht obstrukciós politikája a Petit Párisién szerint nyilvánvaló és a Birodalmi Bank elnöke kompromittálni akarja a német valutát Ha Schacht a tűzzel kezd játszani kizárólag azért, hogy bebizonyítsa Németország fizetésképtelenségéről szóló tételét, ám viselje eljárásának következményeit Is. A szövetségesek ezek után föl vannak jogosítva az ellenrendszabályok megtételére, sőt kötelességük az, hogy ennek az'állapotnak, amely egyformán veszélyes Németországra és a szövetségesekre, véget vessenek. A Matin kijelenti, hogy Schacht kctségtelebi pártok? A. legutóbbi pártkongresszuson Kramár az egyházi kérdésben úgy fonmulázta mr-g álláspontját, hogy a nemzeti demokraták eddigi antiklerikális irányzata lényegesen enyhült és a néppárttal való együtthaladása lehetővé vált. A szlovák néppárt, pedig elkeseredett ellensége Be- nesnek. A német pártok felé Kramár dialektikája nagyszerű formulát talált. Bár a nemzeti államról vallott ideológiájában nem vett kompromisszumot, a német pártoknak a kormányzásban való részvételét az állam érdekében szükségesnek jelentette ki és ez a mézesmadzag az aktivista német pártoknak elegendő. így elméletileg megvan a lehetőség arra, hogy egy Kramár-kormány a parlamentben többséget kaphat Hogy a Benes ellen megkezdett kampány ennek a kormányalakítási törekvésnek volt bevezető lépése, azt a legközelebbi napok politikai fejleményei fogják elárulni. Mai számún*! ta oMal vm. évf. 96. (2021) szám » Péntek a 1929 április 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, ^4 SzloveriSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26Ke; külföldre: ■nnliiiLni nnnilnrt'n 12, II. emelet Telefon: 3Q311 Kiadó* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszeróesstőj pOllllKul napilapja felelős sstecfcs&Jőt hivatal: Prága II., Panská ul 12/1II. — Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára I*20 Ilé DZURÁNY1 LÁSZLÓ FQRGÁtfi őtZA lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha LA U FERhTAKWwmsLAVA STÚR-UTCA 7 ^ TELEP. 22-67
