Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-25 / 95. (2020.) szám

11 1CT április 25, csütörtök. ^pi«<mMací%arhirlap CASANOVA I a MUajesticw palotában, Václavské 1 nám. 16. — A legszebb tánchelyiség Prága központjában. Gazdasági előadás Nádszegen. A magyar nemzeti párt érsekujvári mezőgazdasági eza kosztály ánai gazdasági előadója, Ágh László április 21^én Nádszegen tartott gazda­sági előadást. Rámutatott a többtermelés leg­fontosabb alaptényezőjének, a gazdasági szaktudás akár gazdasági előadások, akár azakkönyvek utján való elsajátításának szük­ségességére. E cél érdekében előadást tartott a tarlóhántás, őszi mélyszántás, helyes trá­gyakezelésről, a műtrágyák és nemesitett ve­tőmagvak használatáról, továbbá ismertette Fodor Jenőnek, a szakosztály ügyvezető elnö­kének „A kisgazda növénytermesztése** cimü igen értékes hézagpótló müvét. Ugyanekkor Morvay Jenő vágsellyei körzeti titkár a helyi szervezetet újjáalakította. A nagymalmok szövetsége kereskedelmi malmok szövetségévé alakul át? Tegnap tar­totta meg ülését az az előkészítő bizottság, amelyet kereskedelmi malmok szövetsége alapításának az előkészítésével bíztak meg. Ezen akció vezetői a nagymalmok szövetségé­nek április 30-ikai közgyűlésén javasolni fog­ják, hogy a nagymalmok szövetségét keres­kedelmi malmok szövetségévé alakítsák át. Mig eddig a szövetségbe csak két vagon ga­bona napi kapacitású üzemeket vettek fel, a szövetség címének megváltoztatása után 100 vagon évi termeléssel biró malmokat fognak felvenni a szövetségbe. Korlátozták a Görögországba irányuló vámmentes gépbehozatalt. Egy most hozott görög törvény eltörli a gépek és géppótal­katrészek behozatali vámmentességét. Az ed­digi törvény alá eső gépek és géppótalkatré­szek ezentúl a rendes vám 30 százaléka alá .esnek. Azon gépeknek, amelyeket újonnan .alakuló vállalatoknak mint első gépeket szál­lítanak, a. legfelsőbb ipári tanács jóváhagyása után vámmentes behozatalt lehet biztosítani, ugyancsak hasonló feltételek mellett olyan gépeknek 'és géppőtalkatrészeknek, amelye­ket már fennálló vállalatok kibővítésére for­dítanak. Az „Office autonómé du raisin** ál­tal beszállított gépek továbbra is vám mente- sek maradnak. A törvény ratifikálása előtt a külföldön megrendelt gépeket és géprészeket még a régi feltételek mellett lehet beszállí­tani. Az uj előírások három évre szólnak. Hatmillió korona alaptőkével alakul meg az uj szlovénekéi cementgyár. Jelentettük, hogy a Cseh Union-bánk Stomfán cementgyá­rat létesít. Erre a célra hatmillió korona alap­tőkével alapítanak részvénytársaságot Felemelték a bécsi és budapesti bankrátát. Az osztrák Nemzeti Bank mai érvénnyel a leszámíto­lási kamatlábat 6.5 százalékról 7.5 százalékra emelte fel tegnapi ülésén. A bankrátaemelés okai a következők: A jegybankok kamatpolitikája két­féle célt szokott szolgálni. Az egyik cél a hitel­élet rendezése, a másik pedig a deviza- és valuta- kérdésekkel összefüggő érdekeknek a szolgálata. Ezidő szerint egész Közóp-Európában az a hely­zet, hogy a jegybankok devizakészlete erősen csökken amiatt, hogy az amerikaiak és angolok visszavonják a középeurópai pénzintézeteknél gyümölcsözésre kihelyezett rövidlejáratu tőkéket. A tőkék visszavonásának az az oka, hogy a dol­lár- az angol fontbetétek ma Angliában és Ameri­kában éppen olyan magas kamat mellett gytimöl- csöztethetők, mint Közép-Európában. Eszerint tehát a külföldieknek nincsen okuk arra, hogy Közép- Európában kamatoztassák fölösleges tőkéiket, ha csak a pénzügyi viszonyok annyira nem rosszab­bodnak Közép-Európában. hogy az ottani bankok az ezidő szerint szokásos 7 százaléknál magasabb kamatot is fizethessenek rövidlejáratu külföldi dollár- és angol fonthitelek után. Miután a közép- európai jegybankoknak hivatalos váltóleszámito- lási kamattétele nincs összhangban a külföldiek által igényelt kamattételekkel, annélfogva csak olyképpen lehet megakadályozni a Közép-Európá­ban elhelyezett dollár- és angolfont-tőkének visz- ' szaáramlását, ha a jegybankok hivatalosan is de­klarálják a magasabb kamat fizetésének szüksé­gességét azzal, hogy önmaguk is megfelelő példá­val járnak elől és felemelik a hivatalos bankra- tát. Az Osztrák Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamattétele 6.5 százalék volt, ámde 6.5 százalékos hivatalos váltóleszámitolási kamattétel mellett á nagybankok nem vehetnek igénybe 7 százalékos külföldi pénzt. Most, amikor a hivatalos váltóie- számitoláei kamattételt 7.5 százalékra emelték, a 7 százalékos kamattétel külföldi pénzek után már elfogadható, sőt szükség esetén már 7.5 százalék­ig terjedő kamatot is fizethetnek a. közópeurópai intézetek a külföldi dollár- és angolfontbetétek . után. Ha tehát ez a kiegyenlítődés a hivatalos váltóleszámitolási kamattétel és a külföldi rövid- lejáratú hitelek kamatlába között bekövetkezett, akkor nem lesz majd semmi okuk a külföldieknek arra, hogy visszavonják Közép-Európából az itt elhelyezott dollár- és angolfont-betöteket és így előreláthatólag meg fog szűnni a középeurópai jegybankok devizakészletének apadása is. — Ugyancsak felemelte a magyar Nemzeti Bank ha­sonló okokból a váltódiszkontot április 24.-i ér­vénnyel 7 százalékról .8 százalékra, mivel a nem­zetközi pénzpiac kamatlábainak jelentős' eltolódá­sai következtéiben a Nemzeti Bankkal Szemben állandóan erős devizaigényléseket támasztottak. Ankét a szlovenszkói tojás értékesítéséről. A szlovenszkói baromfitenyésztők országos szövetsége a napokban Pozsonyban ankétet tartott, amelyen valamennyi érdekelt hivatal és intézmény képviselője vett részt. A tanács­kozáson megállapítást nyert, hogy a tojáske­reskedelemben sok esetiben 90 filléres hasz­not is szereznek egy tojáson. A tanácskozás eredményeképpen kidolgoznak egységes or­ganizációs tervet a tojás megfelelő értékesí­téséről. A német kormány 200 millió márka rövjdlejá- ratu kölcsönt akar igénybevennL A német kor­mány és a nagybankok között tárgyalások foly­nak 200 millió márka rövidlejárátu hitel felvéte­le ügyében. Erre való tekintettel a birodalmi bank a kamatláb politikája szempontjából várakozó ál­láspontot foglal el. Pénzügyi körökben az a fé­lelem, hogy amennyiben a jóvátételi tárgyalások teljesen megakadnának, úgy a bank mégis kény­telen lesz a kamatlábat felemelni. Nagy dunai szállítmányok Csehszlovákia és Oroszország között. A Német—Orosz Rak­tár- és Szállítmányozási kori. fel. társaság, a Derutra, amelynek Hamburgban van a szék­helye, Prágában fiókot létesített, amely a Dunáin a Szovjetunióba és onnan nagy szállí­tásokat fog végezni. Csehszlovákiai cégekkel, amelyek a dunai forgalomban érdekelve van­nak, tárgyalások vannak folyamaiban sószál- litmányok ügyében, továbbá faárukat és kü­lönböző darabárukat fognak a Dunán Szov- jetoroszországből Csehszlovákiába szállítani. Az elmúlt évben a Derutra 15 000 tonna naf­tacsövet szállított Pozsonyból Oroszországba a dunai utón. A Derutra mindmáig még nem tudta keresztülvinni csehszlovákiai fiókjának a bejegyzését, ami meglehetős nehézségeket képez a szállítások lebonyolításában. Uj szlovenszkói részvény a prágai exóta- forgalomban. A prágai e x ó taf o r g alom b a n 1100—-1140 koronás árfolyamban egy uj szlo­venszkói részvény, a Zsolnai Gellulózegyár papírja szerepel. A társaság 12 millió koro­nás alaptőke felett rendelkezik, amely 60.000 darab 200 koronás névértékű részvényre osz­lik fel. 1928-ban emelték fel legutóbb a vál­lalat tőkéjét 9 millió koronáról 12 millió ko­ronára. Valamennyi részvény felét annakide­jén a Zsivnostenská Banka egy konzorciuma vette át. A vállalat patronanciabankjai a Zsolnai Hitelbank és a pozsonyi Szlovák Bank. A gyár 30.000 torma cellulózét gyárt, 1927-iiki tiszta nyeresége 2.5 millió koronát tett ki. 1929 első negyedében egyharmadával csökkent a magyar külkereskedelmi mérleg passzívuma. — Hosszú idő után javulást mutat a magyar külke­reskedelmi mérleg. Magyarország külkereskedel­mi forgalma, ugyanis . márciusbanúgy alakult, hogy a behozatal értéke 96.9, a kivitel értéke1 pe­79.5 millió pengőt tett, a külkereskedelmi mérleg behozatali többlete tehát 17.4 millió pengő volt. A múlt év ugyanezen hónapjához viszonyítva a behozatal 11.2 millió pengő értékkel visszaesett, a kivitel pedig 6.4 millió pengő értékkel gyara­podott. A behozatalban a legnagyobb hanyatlás mutatkozott a textiliáknál, továbbá a nyersfémek­nél, a gépek és készülékeknél, valamint a do­hánynál. Jelentős mértékben emelkedett a nyers- pamut importja. A kivitelben nagy javulást mu­tatott a sertés, a cukor és a bor exportja. Ezen­kívül a gépek és készülékek emelkedtek jelentős mennyiséggel. A folyó év első három hónapjában a behozatal értéke 255.6, a kivitel értéke pedig 189.2 millió pengő volt, a behozatali többlet te­hát'66.4 millió pengőt tett ki, az előző év három havi mérlegének 102.1 millió pengő passzívumával szemben. Az osztrák külkereskedelmi mérleg már­ciusi passzívuma. Az osztrák külkereskedel­mi mérleg máciusi passzívuma 81.4 millió silíinget tett ki, 1929 első negyedében 365.4 millió síilingre rúgott, tehát 17.6 millió sil- linggel több volt, mint az előző év első ne- gyedében. • A magyar ipar megerősödése. Az önálló magyar vámterület létrejötte óta a magyar ipar rendkí­vül megizmosodott. Termelési értéke 5 év alatt 1.45 milliárd pengőről 2.75 milliárd pengőre emel­kedett. Az áruk szolidságát és versenyképességét a fokozódó export bizonyltja. Az utolsó évben az export végösszegben 18.2 millió pengővel nőtt. A magyar ipar vezető cégei a Budapesti Nemzet­közi Vásáron fognak felvonulni. Mitegv 200 szak­ma, többezer különféle cikkel lesz azon látható. Nagy' érdeklődésre tarthatnak számot az élelmi­szer-, textil-, bútor-, rádió-, építőipar-, autó-, va.y. gép-, elektromossági-, cipő- stb, csoportok, Értéktőzsde Egyenetlen a prágai értéktőzsde Prága, április 24. A mai tőzsdén n>efm tu­dott -egységes irányzat kialakulni. Egyrészt Párisiből érkeztek hírek, amelyek a jóváté­tel! tárgyalások uj bázisáról számoltak be s Így némi impulzust adtak, másrészt viszont a bécsi és budapesti bankrátaem-eliéeek ha­tottak kedvezőtlenül. A piac ezért nem adta fel tartózkodását s csekély üzlet mellett az árfolyamok a papír technikai helyzete sze­rint. estek vagy emelkedtieöí. Egyetlen -eset­ben sem voltak nagyobb mérvűek az ár­folyamváltozások. A favorizált speciális ér­tékek, igyy Solo, Sellier, Aussigi Vegyi, Cha- moíte és Prágai Vas ismét szilárdabbak vol­tak, mig Cseh-Morva, Bérg és Hűtlen é» Ká­bel esett. A knliezértékek ellenálló-képeseik voltak ő megtartották tegnapi árfolyamaikat A bankpiacon részben esések voltak észlel­hetők. A beruházási piac. nagy általánosság­ban változatlan maradt. Az ipari részvények piacán emelkedett: Svetovar 28, Solo 25, Ghamotte 20, Prágai Vas és Északi Vasút 15, Sellier 10, Aussigi Vegyi és Orion 5, Rothau-Neudek és Meli- char 3 koronával. — Eeett: Berg és Hűtlen 30, G&eh-Morva 20, Pozsonyi Kábel 15, Cseh Kereskedelmi. RinghotEfer és Brosohe 10, Nyugatoséh Szón -7, Kovarik 6, K0nigsfoo.fi, Rézmüvek, Dex-Bodienibaóhi és Metalilwalz 5, Inwa-ld, Krizsik s Brünni Gépek 4, Ölté­sek aui 3, PoMi és Kosunanos 2 koronával. — A bankpiacon Nemzeti Bank 5, Cseh Union és Cseh Eszkont 2, Zsivno 1 koronával esett, Sporo 3 koronával emelkedett. 4* A prágai devizapiacon az irányzat jó­részt gyöngült, csupán Zürich és Becs emel­kedtek 0 05, illetve 0.15 ponttal.-f- Nyugodt a budapesti értéktőzsde. Rög­tön üzletnyitás után a koníremin fedezése/et eszközölt, később az intervenciós és tájéko­zódó vásárlások barátságos irányzatot idéz­tek elő. Miután azonban a berlini tőzsdéről kedvezőtlen jelentések érkeztek,- nagyobb ár­emelkedések nem állottak elő. Zárlatkor az irányzat nem volt egységes, nagyobb nyere­ségre a Bauxit, Ofa, Magyar Cukor és Rima ; tettek szert, mig a Magyar Égő erősebben esett. Egyes, a csehszlovák .távirati iroda je­lentésében nem szereplő értékek közül a Molctár 93, Pestszentlőrinci 24, -Részvénysör 126.5' pengő árfolyamot értek el.-j- Üzletiden a bécsi értéktőzsde. Az Osz­trák Nemzeti Bank diszkontémelése nem éreztette a hatását a tőzsde irányzatára, amely mindvégig üzlettelemiek bizonyult. A spekuláció tartózkodott a vásárlásoktól, ké­sőbb pedig főleg a magyar és csehszlovák ér­tékekben fejlődött ki némi üzlet, javuló irányzattal. Az osztrák ipari részvények pia­ca nyugodt s az árfolyamok változatlanok vol­tak- A magándiszkont nem változott. 4" Gyönge a berlini értéktőzsde. A berlini tőzsde a párisi helyzetet ma már szkeptiku- sabb-an ítélte meg és igy a tőzsde irányzata gyengülő tendenciát mutatott. Azonkívül a pénzpiac helyzete sem volt a legkedvezőbb, aminek következtében a napi pénz fél száza­lékkal emelkedett. A gyöngülés elsősorban az elekjlömossági értékekben nyilvánult meg,- amelyek 4—6 százalékot, vesztettek, a mon-. tán értékek ellentállőbbak voltak és 2 száza­lékkal csökkentek. A müselyemértékekben 13—15 százalékos esések állottak elő, az egyéb piacokon az átlagos áresések 2 százalé­kot tettek ki. A devizapiacon a pezeta erősen gyöngült, a dollár nem változott ÁRUTŐZSDE 4- A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers- árujegyzés Aussig loko 126. A mai budapesti terménytőzsde batár­időpiacán, amint ezt budapesti szerkesztősé­günk telefonálja, az irányzat gyöngén tartott, a forgalom csendes. Nyitási árfolyamok: ma­gyar búza májusra 24.62, 24.64, októberre' 26.20, magyar rozs októberre 23.25 pengő.-f A mai budapesti gabonatőzsdén, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tartott volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 25.95— 26.05, felsötiszai 25.60—25.80, egyéb 25.55— 25.65, rozs 22.15—22.30, tengeri, tiszántúli 29.20—29.40, egyéb 27.25—27.50, korpa 18.50 —18.75 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén szilárd irány­zat s nyugodt üzlet uralkodott. Hivatalos jegyzések: birodalmi búza 225—227, rozs 206 —209, árpa 218—230, zab 202—208, tengeri 214—215, búzaliszt 25.75 —29.50, rozsliszt 26.90—28.75, búzakorpa 15, rozskorpa 14.40— 14.60, buzakorpa-melasz 15, Viktória borsó 43—50, kis ehető borsó 28—-34. takarmány­borsó 21—23, peluska 25.50—26.75, lóbab 22 —24, bükköny 28—30, repcepogácsa 18.50— 18.80, lenpogáesa 22.40—22.60, szárazszelet 13.40—13.60, burgonyareszelék 18—18.60. 4- A havrei gyapjú piacon az április—szeptem­beri .árut 16.30 cal jegyezték. 4- A tengerentúli gabonapiacokon a következő ! árakat jegyezték: Csikágó: búza kard winter II. —.—, III. —.—, májusra 113, júliusra 117.37. j szeptemberre 120.37, decemberre. 123.75, tengeri j mixed II- prompt 90 25, májusra 87.87, júliusra j 91.50, szeptemberre 92.87, decemberre 86.25, zab májusra 46.75; júliusra 44.62, szepfemberre 43.25, j rozs II. prompt —.—, májusra 91.25, júliusra ; 92.87, szeptemberre 93.50. — Newyork: búza hard winter 11. 126.12, red winter II. 188.12, mixed de­rűm II. —.—, nortcern manitoba I. 132.75, rozs 103.25, kanadai malátaárpa 76, tengeri mixed western II. 99.87, liszt la. spring clear 5.35—5.70. — Winnipeg: búza májusra 120, júliusra 122, októ­berre 122, zab májusra 49.50, árpa májusra 70.25. — Kansas City: búza red winter II. prompt 113 50. — Minnoápolis: búza 1. nortkern spring prompt 112.12. — Buenos Aires: búza májusra 9.20, júliusra 9J5Ö, tengeri májusra 7.90, júliusra , 7.90, zab áprilisra 7.85. Kedves ajándékok! i A legnagyobb örömet szerezheti vele a ház asszonyának vagy minden fiatal leánynak, ha a mord kiadott uj. kiváló szakácskönyvvel Mártonffy Máriosné: A főzés kézikönyve cimü könyvével ajándékozza meg őket. E valóban modern szakácskönyvről a magyar lapok a legnagyobb elismeréssel írnak,, Ara 30 K. Kapható Jaschkó Géza könyvesboltjában, Kosice-Kassa, F3-ucca 63. Ugyanott raktáron: Kugler Géza nagy buda­pesti szakácskönyve, 54.60 K, és Kuglér nagy házi cukrászata, szintén 54.60 korona. A prágai iHMtsiie árfolyamai: IV/24. IV/2S. 1923. ér? kincstári utalvány . —• — 1924 évi kincstári utalvány . Nyereménykölcsön . . . . . 100.02 6%-os beruházási bölcsön . • íQS'iZ R%-os lisztkfllcsfln . . , . 100.C5 100.02 6%-os. államkölcsön .... t00..—: Morva orsa köles 1911 iVJ7e £5.50 86. Morva orsz: köles 1917 5% . 91.50 92.— Prága város 1913 köles 5% . 92.— v2.25 Prága város 1919 köles 4% . „JO.Oü 74.50 Rrflno város 1921 köles. 6% ■ 199.— ICO.—■ Pozsony város 1910 bölcs. 1% <5.50 . <5.75 Prága városi tabrpt 4% . Csl vörös kereszt sorsjegy « 90.75 '£9.90 Agrárba tik 502.- 497.­Cseh Ómon Bank • » . . 4£?-50 410.50 Leszámítoló ■ ...»»» > 424.— ícl” Cseh Ipnrbank ...<■»• 4 4b&.— Prágai Hitelbank fOl.— Szlovák Bank . . « . ► s 197.— Ica®® 2ivnostensk» ' . . . > • * » 547.— 5bü.— Angol Csiov Bank . , , > — Osztrák hite) . . . , « s 264.60 287.50 Wiener Bankv . . , p 107.50 116.— Jngoslovenska-bank , « , t 49.25 ..................................55?9-~ Cs eh énkor . * • . > » , 745.— /P2.— Rorvát cukor , . « . , , ST’.SO 9-?.— iíolini miitrágya » ( p » , 693.— 692.50 Koiini kává 120.— l2ü.— Koiini petrólenm ...................... — Ko iini szesz ...•••• 1610.— 1625.— Elsfi pilseni sörgyár , . . . 3135.— 3100.— Breitfeld-Danék —.— —.— Lauria és Klement . , » « —.— ~.— Ringhoffer ........ 1245.— 1232.50 06eb északi szén . . . > —.— — Cseb nyugati szén ..... 701.— 700.— Alpine.......................... * 210.- 216.— Po ldi ........................... , , , 981.— 981.— Pr ágai vasipar ...... 2790.— 2580.— Skoda . 1799.- 1804.— Pozsonyi kábel ...... 2120.— — • tawald ......... 440.— 439.— A prágai tőzsde dcvizajegyzésel: április 24 április 23 Amsterdam . . . 1355.50 1359.50 1355.50 1359.50 | Berlin. 799.77V, 80?.27«/3 800.02‘/i 802.52V; Zü rich................... 649.45 651.45 649.40 651.40 ! Os lo (Christiania-) 899.60 902.60 899.62'/, 902.62'/,* Kopenhajjen . . 899.20 902.20 899.25 902.25* Stockholm . . . 901.40 904.40 901.50 904.50 Mail and .... 176.59 177.39 176.59 177.39 Paris....................I 131.87'/, 132.27'/, 131.89'/, 132.29‘A tx jndon. 163.69'/, 184.29'/, 163.71 164.31 Ne w York Cable. 33.73'/, 33.83'/* 33.74'/, 33.84*^ BrOssel ..... 468.65 469.85 468.70 469.90 , Madrid.................... 477 50 479.50 488.50 490.60 ; Belerad. 59.22'/3 59.47'/, 59.23'/, 59.48'./,* So fia..... 24.34'/, 24.44*/, 24.34«/, 24.44'/, | Ko nstantinopel ■ 16.60 16.70 16.60 1Q.701 , Wien........................ 473.90 475.40 473.75 475.25 j Wa rschau.... 377.76 379.76 377.77 </, 379.77'/, j Budapest .... 537.87:/. 589.87'/, 587.62'/. 589.62'/,>' Baenos Aires . . 1417- “ 1423.- 1416.- 1422.- ! Helsingfors . • • 84.74 85.14 84.72 85.12 Riga ; .................... 647.60 650.50 647.50 650.60* i Ri o de Janeiro • • 400.— 402.— 400.— 402.—1 j Montevideo • * • 83.65 33.85 33.65 33.85* : Alexandria • • • 167.60 168.40 167-60 168.40* i Athén , . . . • 43.85 44.15 43.85 44.15* Bukarest .... 19.95 20.16 19.93% 20.18% I ..................................... 336.50 388.60 336.60 388.50* » Lissabon .... 161.35 152.15 161.85 152.151 j Révai ..... 900.— 904.— 900.— 904.—* i Montreal .... 33.46 % 33.68% 33.46% 33.58%i .Prága, áptílía 24- Valuták. Holland 1851. jugo­szláv 58.80, 'német 798.(52%, belga 467ia, magyar 586.50, romáit 19.85, svájci 649.25, dán 896, angol 16385, spanyol 486.50, olasz 177.0214, amerikai 33.5214, norvég 895, francia 132.07 > 2, bolgár 23.15, svéd 898, lengyel 376.87M, osztrák 472,62. A budagesti értéhtSzsde árfolyamai: 1V-24. 1V/23. Ang.-Magyar •«•.«*» 92.50 92.50 Hazai bank 57.— §9.— Magyar Hitel ...... 77.50 78.— Jelzálog ........ 44.— Leszámítoló ....... 92.60 92.70 Magyar-Olasz . ...... 71.50 71.o0 Osrtrák Hitel 46.80 47.­Kereskedelmi bank . , . « lil.— HL— Magy ált, tbpt. ..... §2.— 94.— Első hazai tkpt. » . . . • 200.50 ^01.— Borsod-Miskolci ...... 30.50 Concordia ........ Budapesti malom . , . « » Gizella malom ...... JécS Hungária malom ..... Beocsini . . .»«.»> 231. <--44.— Felsőm szén ....... ~43.— Drasche ....... v 28.20 25.70 Magnezit ........ 206.— —. Magy ált. kőszén ..... 694. 738.— Salgó ......... .no'rrt Urikányi ........ 121.50 126.50 Kóburg ......... 18. lu.— Csáky ......sí,!. Magyar fegyvergyár .... 247.— 258.50 Ganz Danubius ....*• 111. 1*2. Ganz villamos ...... ®0.— §4,— Hofberr ......... 13.20 13.­Láng .......... 85.— 96,— Liptáb............................* » » Gvőri vagongyár ..... 33.— oá.oO Rima . . , . » . . . » 91.50 23.80 Schlick . ........ —. — — Orsz fa ........ — • 6 50 Naschitzl ........ 169.— 170.50 Levante ......... 10.10 10.— Közúti ......... —.— —.— Déiivaeut ........ —.— —.— Allamvasut 31.60 32.70 Tröszt ....... . . 30.50 36.— Magyar cukor ...... 130.— 131.50 Izzó ......................* • * , , 99.— 103.80 Hu ngária műtrágya .... 43.60 45.50 Klotild ......... —.— —.— Garami ,..«?»»*• 58.50 58.50

Next

/
Thumbnails
Contents