Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-25 / 95. (2020.) szám

A nemzeti demokrácia útja Prága, árilás 24 Koczor Gyula magyar nemzeti párti képvi­selő a múlt héten Somorján, a magyar nem- réti párt választmányi ülésén nagyobb beszé­det mondott, amelyben a magyar munka kér­déseivel is behatóan foglalkozott. A magyar munka egységének szükségessége hangzott ki ebből a beszédből, amelyet éppen ezért örömmel fogadott a magyar egység minden igaz híve. A kisebbségi magyar politika ta­vasza általában igen értékes jelenségekkel kezdődik, mert a magyar nép politikai veze­tői programot adó nyilatkozataikban mind elhatározótíabban szállnak síkra amellett a törekvés mellett, amely becsületes készséggel igyekszik létrehozni pártjaink együttműkö­dését. Sdillő Géza’dir., az országos keresz­tényszocialista párt elnöke volt az első ezen a tavaszon, aki célkitűzéseink központjába ezt a pontot állította, gyakorlati téren pedig jelentős előrehaladást és követendő példát mutat az udvardi gazdanap, amelyet párt­jaink együttesen rendeztek meg, úgyhogy ez alkalommal a magyar egység szükségessége méltó keretekben manifesztálódott. Volt Koczor Gyula somorjaá beszédének sgy passzusa, amely egy hozzánk érkezett le- ?él tanulsága szerint bizonyos részről1, félreér­téseket váltott ká és mert mi szent kötelessé- Tünknek tartjuk, hogy az egységes magyar nunka utjából minden lelki akadályt elhá- ntsunk, teljes nyíltsággal kívánunk, ezzel a kérdéssel foglalkozni. Koczor Gyula azt a kijelentést tette, hogy a nagyar kisebbség csak a nemzeti demokrácia ltján haladhat. Olyan igazság ez,' amely Poll­iikat munkánk egész vonalán megnyilatkozott, ímely hitvallása vezéreinknek és így vitatkoz- li nem is kell róla. A magyar népi tömegek ■elemeiése, anyagi és szellemi kulturális ja- r’iaának megőrzése és fejlesztése minden nem- jeti munkánk alapja. Igazság az is, hogy nem­létünk jövőjét a magyarság háromnegyed észét kitevő íöldm Ívelő osztály őserejére roll felépítenünk, ami nem jelenti az osz- ályjpolitika alkalmazását, hanem ellenkezőleg lz egyetemes magyar társadalom megerősíté­sét, mert hiszen egyéb társadalmi osztályaink óléíe és virpgzása ás a gazdatársadalom szo­ciális helyzetének függvénye. Koczor Gyu- a kifejezetten hangsúlyozta ezt a harmóniát is kifejezetten elitéit minden olyan törekvést, ímely a magyar társadalmat osztályainpon örekszik megbontani. Az a szemrehányás le­lát, mintha a somorjai beszéd éket vert vol­ta a magyar társadalomba, amikor kritikát gyakorolt kisebbségi nemzetünk legfelsőbb ■étegének magatartásán, nem helytálló, mert liszen ez a bírálat éppenséggel nem kiközö- ités akar lenni a nemzeti munkából, hanem áj dal más panasz, hogy éppen annak a ré- egnek intenzív munkáját nélkülöztük idáig, ímely anyagi helyzeténél és, intellektuális képzettségénél fogva igen jelentékeny szerep- •e hivatott a kisebbségi munkában. Nemrégiben igen élénk polémia indult neg a magyarországi lapokban is erről a íérdésről, amelyet Milotay Istvánnak az arisz- okrácia útjáról írott cikke nyitott meg. Szén- 'edélyes pro és kontra vélemények hangzó t- ak el a cikk körül, a polémia, eredménye­képpen azonban az a fájdalmas megállapítás ízürődött le, hogy a jelenlegi magyar arisz- okrácia nem veszi ki részét a nemzeti mun­kában olyan mértékben, és a.ránybau, mint ihogy az tradíciói, vagyona, képzettsége aJ.ap­án kötelessége volna és így önmaga szigete­kiik el a dolgozó magyar nép egyéb o$ztá­Páris, április 24. A jóvátétel! szakértő- konferencia izgalmas napjai után ma rela­tívan csöndes nap virradt Parisra. A vesze­delem korántsem múlott el, de a szakértők és a lapok gondolkozás! időt kaptak, úgy hogy a napokig tartó eszeveszett tombolás után a kommentárok ma mintegy varázs­szóra megszűntek, mindenki pihen és a la­pok alig néhány sort Írnak a konferenciá­ról, A gyéren megjelenő cikkek a tegnap konstituált albizottság munkájának várható eredményét latolgatják. Egyesek szerint az albizottságban résztvevő szakértők mind­egyike külön jelentést fog kidolgozni s azt bematatja a plénumnak. A jelentéseket összehasonlítják egymással s csak azután állapítják meg, vájjon teljes, vagy pedig csak részleges megegyezést értek-e el a konferencián. Az Excelsior szerint a konfe­renciát lezáró jelentésekben behatóan fog­lalkozni fognak a jövőben létesítendő jóvá- tételi bank kérdésével, azonkívül Németor­szág uj hitelpolitikájával és a német ipar­nak és mezeg&Auaságnak adandó uj piacok- ról éé nyersanyagtcrületckröl. A lapok sze­rint az uj jóvátétcli bank létesítése bizo­nyosba vehető s ez jelenti az egyetlen pluszt, ami a szomorú lefolyású konferen­ciából megmaradt. Németországnak min­denesetre uj lehetőségeket adnak gazda­sági expanziójának kiterjesztésére, mert csak igy"várható, hogy fizetni fog. Ugyan­akkor a Journal szerint megkísérlik a jóvá- tóteli bank tiszta jövedelmének szigorú ra­cionalizálását, hogy a jövedelemmel tör­leszteni tudják az annuitások egy részét. A párisi polgári lapok kivétel nélkül fene­ketlen pesszimizmussal ítélik meg a hely­zetet, mig a szocialista orgánumok igye­keznek reménysugarakat fölfedezni a kiet­len atmoszférában. León Blum a Populair- ben hevesen megtámadja a kudarcot jósoló kuvikokat és kijelenti, hogy ha a konferen­ciát katasztrófa éri, egyedül a politikusok és az újságírók rosszakarata lesz ennek oka. Mindenki tudta, hogy a szakértők mun­kája nem lesz egyszerű s épp ezért igaz­ságtalan, ha az ördögöt a falra festik. Ugyanilyen értelemben nyilatkozik a bal­oldali radikális Volonté is, A pesszimizmus Londonra is átterjedt London, április 24. Az angol lapok nem kommentálják a szakértökonferencia dönté­sét, mert — mint bejelentik — előbb meg­várják a szakértők zárójelentését. A Daily Telegraph szerint angol kormánykörökben pesszimizmussal ítélik meg a megegyezés le­hetőségét. A konferencia összeroppanás előtt áll, eny- nyi tagadhatatlan s a késő nyárra, vagy őszre való elnapolás nem enyhít ezen a tényen. A Morningpost párisi tudósításának a követ­kező címet adja: „A jóvátétel! tárgyalások összeroppanása/4 „Csak Isten keze menthet­ne meg a konferenciát44, —■ mondotta állítólag egy párisi angol delegátus. A Financiall Ti­mes ugyanilyen hangnemben ir. E lap sze­rint az elmúlt • hét végén számos sajnálatra- méltó személyi incidens súlyosan befolyásolta a konferencia menetét. A keddi és a szerdai tanácskozások hevessége páratlan volt s kü­lönösen Belgium, Olaszország, Franciaország és Németország fődelegátusai viselkedtek tü­relmetlenül. Németország és Belgium delegá­tusai több ízben személyesen is megtámad­ták egymást. Stamp nagyjelentőségű londoni útja London, április 24. Sir Josuah Stamp ma délután Párisbó! Londonba érkezett, ahol egy hétig marad és tartózkodása alatt meg­beszéléseket folytat a kincstári hivaí?*IaL Stamp kijelentette, hogy a párisi angol de­legáció a helyzetet kilátástalannak tartja. Lord Revelstoke halála után a jóvátételt kompromisszum Stamp működése nélkül elképzelhetetlen s az a körülmény, hogy, Stamp otthagyta Párisi, ennek következté­ben nem tekinthető kedvező előjelnek. „A kisebbségeknek nincs komoly okok az elégedetlenségre" — a kisantant kisebbségi memoranduma szerint London, április 24. A kisebbségi kérdésben benyújtott bolgár memorandum angol politi­kai körökben nagy feltűnést okozott. A me­morandum indítványozza, hogy tegyék lehe­tővé azt, hogy a kisebbségek panaszaikat a hivatalos eljárás megkerülésével is eljuttat­hassák a népszövetséghez. A Daily Telegraph szerint az indítvány a kisantant államaiban, főként Jugoszláviában heves tiltakozást fog kiváltani, tekintettel arra, hogy ilymódon a macedóniai forradalmi szervezetek abba a helyzetbe jutnának, hogy panaszaikat bármi­kor egyenesen a népszövetséghez terjeszthet­nék be. Bukarest, április 24. A Dimineata tegna- í pi száma nyilvánosságra hozza a kisantant államoknak Genfben benyújtott kisebbségi memorandumát. A memorandumot benyúj­tó államok többek között kijelentik, hogy nem fogadják el az eljárás módosítására vonatkozó javaslatokat, mivel azok nem előnyösek a kisebbségvédelmi elv szem­pontjából, másrészt veszélyeztetik az illető államok függetlenségét. A memorandum fölöslegesnek tartja a kisebbségi bizottság tagjai számának ötre való szaporítását, mi­vel ez csak komplikálná a munkát. A me­morandum nem fogadja el azt a javaslatot sem, hogy a hármas bizottság hallgassa meg a panaszos kisebbségi kiküldötteket is,‘ vágy apaiak a szomszéd államnak repre­zentánsait, amelyben az illető kisebbség fajrokonai élnek, mivel ebben szintén be­avatkozást látnak belügyeikbe. A közös memorandum azzal végződik, hogy a ki­sebbségeknek nincs komoly okuk az elége­detlenségre és _hogy az eddigi panaszok alapjában véve propagandisztikus jellegűek voltak a kérdéses államokkal szemben. lyaitől. Ebből pedig éppen az arisztokráciára hárul veszedelem, mert igy a demagógia tá­madásaira nyílt felületeit nyújt maga ellen. A mi kisebbségi életünkben a volt arisztokrata osztály kénytelen volt magára vállalni az uj helyzettel járó következményeket, amelyek közül több, elsősorban a földreform, éppen őt érintette a legsúlyosabban. Egy volt tehát a sorsa a kisebbségi magyarság egyetemével, annyi azonban bizonyos, hogy — a tisztelet­reméltó kivételektől eltekintve — néni olvadt kellőleg egybe az alkotó munkában a ki­sebbségi front küzdő tömegeivel s nem vett részt — miiként Koczor Gyula mondta — cse­lekvői eg harcainkban, úgy, amint ezt. meg­tehette volna és kötelessége is lett volna meg­tenni, hanem visszavonult, alig ad életjelt ma­gáról s így hívta, ki maga ellen a kritikát. Ez a kritika azonban teljesen jóhiszemű, mert azzal, hogy strucc módjára elzárkózunk a kér­dés feszegeíése elől, hogy egyszerűen nem vesszük tudomásul a tényeket, nem mozdítjuk elő a nagy célt, amely arra kell, hogy irányul­jon: minden erőt beállítani a magyar mun­ka szolgálatába. A magyar arisztokrácia » múltban nagy tettekkel gazdagította történel­münket és ez. az osztály adta a dolgozó ma­gyar társadalomnak a nemzeti demokrácia nagy előharoosát, Széchenyi Istvánt. A ma­gyar társadalom jogosan várhatja el a szó ér­telme szerinti „legkiválóbbaktól44, hogy tétt- rekész, aktív munkával álljanak küzidő<sorha akkor, amidőn a sors csapásai alatt görnyed az egyetemes nemzet és amikor minden jó- szándékra, minden segíteni akaró kézre a magyar nemzet szentséges érdekében, szük­ség van. A Gráf Zeppelin Franciaország fölött Páris, április 24, A Zeppelin léghajó teg­nap délben felszállóit F r iedr iohshaí enben és megkezdte második földközitengeri útját. A léghajót este hét óraikor a franciaországi Le Creuzot fölött látták, ahol két francia re­pülőgép társaságában igen alacsonyan átre­pült Schneider & Co. híres ágyugyára fölött, Fél órával később a léghajó Limoges fölötti jelent meg, majd tizenegy órakor elérte Bordeanx-t. Mindenütt igen nagy ember- tömeg figyelte a léghajót. Különösen Bor- deauxban keltett nagy feltűnést, ahol a: négyszáz méter magasságban lévő kivilágí­tott test tündér! látványt nyújtott. Bordeaux- bői a léghajó tovább repült St. Sebastian felé. A párisi sajtó, amely rövid táviratok­ban számol be a léghajó útjáról, kiemeli, hogy a Zeppelin csodálatraméltó pontosság­gal és biztonsággal navigált. OPEL AUTOSÁLON LAÜFERsffiRSftBRimsiAVfl STÚROVA ÜL.7 -^TELEF 22-87 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovetlSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség; Prága IL, Panské ulice negyedévre 76, havonta 26Kő; külföldre: nntiiibni n/rnilnnin 12, ü. emelet Telefon : 30311 - Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114. Főszerkesztő: POUWCai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL» Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ke. E^yes szám ára 1*20 Ke* BZÚtí&W LÁSZLÓ FOR6ÁCU GÉZA tefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha ^ Mai számunk 12 ofcffal Szélcsend a párisi konferencián Erősödik a pesszimizmus — Csak a szocialisták optimisták — Az albizott­ság téglái külön-külön Jelentésekben uj megoldási médot keresnek

Next

/
Thumbnails
Contents