Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-12 / 84. (2009.) szám
4 1929 április 12, péaécfc. Háromszáz év múlva 8000 millió ember él a Földön Túlnépesedés fenyegeti-e a Földet? — Schweisheimer dr. érdekes statisztikai adatai — Milyen eredményeket hozott Raimond Pearl „légy tör vénye" ? — Európa és Ázsia az elkövetkezendő 300 év alatt 4-500 millió emberrel fog szaporodni Ha népesedésről vagy pláne túlnépesedésé eshetőségekről olvasunk, akkor a legtöbb embert rendszerint a legsötétebb gondolatok és halálsejtelmek kínozzák. Hatalmas fantáziájukkal elképzelik, hogy az emberek egymást gyilkolják egy darab kenyérért, egy talpalattnyi földért. Mindenki tisztában van azzal, hogy az életösztönök a kritikus helyzetekben milyen erősen befolyásolják az embereket, sőt teljesen kivetköztetik emberi mivoltukból és így majd megindul az ádáz, harc az életért. Sőt egyesek, akik a pesszimizmusukkal még tömegeket is képesek félrevezetni, tán már arra az eshetőségre is gondolnak, hogy ha jobban szaporodunk, úgy még a belélegzésre szánt levégő is kevésnek bizonyul és halomra pusztulnak az emberek az életfeltételek megváltozása miatt. Ezen aggályok mindenesetre egy tulideges állapotnak a következményei. Ilyen eshetőségek évszázadok, évezredek múlva és talán sohasem következhetnek be. Nem szabad ugyanis számításon kívül hagyni azt a rendkívül fontos tényezőt,, hogy nemcsak születünk, hanem sajnos, még is halunk. És, ha talán a születési arányszám időlegesen magasabb is a halálozásinál, a természet mindig gondoskodott arról, hogy sohase jussunk el a teljes túlnépesedéshez. Egyébként ez az egész gondolatmenet teljesen, téves, mert a túlnépesedés miatti aggodalomra semmi ok nincsen. Mivel a nemzetek és államok ereje népességük számától függ, igen érthető, ha a népesedési statisztika iránt mindig igen nagy volt az érdeklődés, annyira, hogy még a letűnt idők népességi viszonyait is a legszigorúbban tanulmányozták. Természetesen a régi statisztikai adatok megállapításánál igen sok nehézséggel kellett megküzdeni. mivel a népszámlálások nem voltak általánosak és a történetírók közvetlen adatai vágj’ nagyon túlzottaknak, vagy egyáltalán nem megbízhatóknak bizonyulták. Mindennek dacára azonban az ókori kulturállamokról. Egyiptomról, Palesztináról, a görög vezérállaraokróí sikerült megbízható adatokat összeállítani, melyek igen jellemző fényt vetnek az ókor nagy eseményeire és egéaz fejlődésére. Beloch a római birodalom népességét Augusztus halálakor, — vagyis a hatalom és dicsőség tetőpontján — körülbelül 55 millióra becsili. tehát alig többre, mint a mai német birodalmát. A barbár betörések é$ népvándorlások hatása alatt természetesen a középkorban ismét ritkult a népesedés. A középkor népességi viszonyai teljesen hiányosak, azonban az újkorból már igen hiteles és megbízható adataink vannak. Az emberek összelétszáma, amely 1800 körül 900 millió körül ingadozik. 1866-ban már 1350-re rúg, 1920-ban 1725 millió és 1928-ban már eléri az 1900 milliót. A közepes évi szaporodás iU százalék. Természetesen a nagy elemi katasztrófák és a háború igen sok áldozatot követelt, mely a szaporodási létszámot erősen visszavetette. így a világháború következményeképpen 35 milliónyi minuszt kel'l elkönyvelnünk a népesedés hátrányára. .Jelenleg az összes kulturállamok a születési arányszámok visszaeséséről számolnak be. Az okok vizsgálását hosszas stúdium tárgyává tették, hiszen csupán a rossz gazdasági viszonyokat egyedüli magyarázatni semmi esetre sem fogadhatjuk el, mivel a születési visszaesések ellenkező esetben is megfigyelhetők. Amerikában igen komoly kísérletezéseket folytattak ezen tények kikutatására a biológiai, intézetben és megállapították, hogy teljesen tudatalatti okok játszanak itt szerepet. A baltimorei John-IIopkins- egyetem biológiai intézetének professzora, Raimond Pearl az állatokon végzett kísérletek eredményeivel próbálkozott ezen fontos kérdésekre választ adni. Megfigyeléseiben ugyanis a fősulyt arra fektette, mi az oka annak, ha túlságosan nagy a szaporodás és vájjon erre a kedvező életfeltételek elkerülhetetlenül a legfontosabb hatást gyakorolják-e. Vizsgálódásai során, melyek igen sok időt veitek igénybe, egy egészen érdekes felfedezéshez jutott, melynek segítségével sikerült megállapítani a híres „légytörvény“~t. Égy fék literes üvegbe zárt egy him és egy nőstény legyet, melyeket gondosan táplált. Rövid idő múlva a nőstény petéket rakott, melyekből legyek fejlődtek, majd ezek ismét gondoskodtak utódokról. A legyek száma mindjobban szaporodott, . azonban egy bizonyos idő múlva hirtelen határozott visszaesést mutatott a légycsalád szaporasága. Dacára a legkedvezőbb életfeltételeknek, ezen elért maximálja fe'szaporitás számát semmiféle körülménnyel sem tudták tovább fokozni. Az elhullott legyek helyét újak foglalták el, azonban a legyek további magasabb számának elérésére irányuló mindennemű törekvések meddők maradtak. A kísérletet igen sokszor megismételték, azonban az eredmények nem változtak és mindig állandó törvényszerűséggel stagnáltak a kritikus ponton. ' A ,;légylörvény“-nok az emberoépesedés fejlődésében is igen fontos szerepe van. Természetein lia onlól;épen ezen viszonyokat tanulmányozni nem b'.hel, csupán elméleti utón vontak le ebből következményeket, melyeket a statisztikai adatok igen erősen támasztanak alá. Mivel úgy ti Egyesült Államok, mint pedig Svédország megbizhaló statisztikai adatait már 1750 óta ismerik, a számítások alapján a népek szaporodása is a légytörvények szerint ment végbe. Az Egyesült Államokban 1800-ban 5.34 milliót számláltak a légytörvény szerint pedig ezen szám 5.31 millió. 1910-ben a számlált, mint pedig a népességi törvény alapján kiszámított 9197 millió, teljesen egyezett. Svédországban 1800-ra 2.30 millió népesedési szám volt várható és az tényleg 2.35 milliót is ért eh 1920-ra 5.88 milliót számítottak ki és a népszámlálás 5.90 milliót tett ki. Az Egyesült Államokban a XX. század végéig a népesedési törvény szerinti eredmény 184.68 millió, mely 100 évvel később kerek 200 millióra szökik fel. Természetesen ezen számítások helyessége csak abban az esetben maradhat meg. ha na'Tvobb elemi csapások nem sújtják Földünket. A bevándorlások nem játszanak szerepet és a háború okozta veszteségek pedig 10—20 év alatt ismét kiegyenlítődést nyerhetnek. A kultúra fejlődésével természetszerűleg adódott, hogy az emberek inkább a fővárosokba tömörültek és ezáltal a városok lakossága tetemesen felszaporodott, míg a vidék gyérebb lett. Ez a szám a középnagyságú városokban (100.000 lakosig) 7.7 százalékról 13.4 százalékra emelkedett. Áz Egyesült Államokban a főváros összlakossága 1890-ben 15 százalék, míg 1920-ban már 26 százalékra emelkedett. A Pearl-féle légytörvény a városok további erős felszaporodásáról számit, mely szerint 1925—1930-ig Newyork 6.1 millióról 7.Ó3 millióra és a 2000. évig 13.95 millióra fog gyarapodni. A légytörvény 1920—2000-ig Csikágó lakosságának megduplázódását várja. Hasonló következtetések adódnak Európa többi városaira is. Penck Albrecht német geográfus szerint a közeljövőben népesség szempontjából igen nagy eltolódások lesznek. Szerinte ugyanis a világrészek településének sűrűsége alaposan meg fog változni. Az Egyenlítő országai rendkívül fel fognak szaporodni és mindenekelőtt Brazília népességi száma 1200 millióra fog emelkedni. Európa és Ázsia, Penck szerint, a következő 300 évben csupán 400—500 millió emberrel fog gyarapodni- Észak- amerika 600 millió és Ausztrália 450 millió embert fog befogadni. r Penck feltevését, mely szerint a népesség erősen eltolódik a trópusok felé, azzal indokolja, hogy ott a klimatikus viszonyok miatt sokkal kedvezőbb állapotok fogják a népeket arra kényszeríteni, hogy a trópusokhoz közeledjenek. Természetesen az őserdők irtása és a különböző életfeltételek megteremtése igen sok áldo- i zatba fog kerülni, mely nagy munka talán a szaporodásra is káros hatással lesz. de csak idő- szerüleg, mig az első nagyobb nehézségeken túl lesznek. Természetesen itt is így lesz, mint azt már olyan, sok esetben láttuk, hogy az erősebb és életképeseb fajok sokkal hamarább és sikeresebben tudják majd településüket végrehajtani. Természetszerűleg felvetődik az a kérdés is, hogy vájjon földünk hány embert képes táplálni. Erre vonatkozólag azonban határozott választ adni majdnem teljesen lehetetlen, hiszen minden ide irányuló számítás annyira labilis. A válaszok 3 és fél és 9 milliárd között ingadoznak. A mai hatalmas tudományos előrehaladottságban az eshetőségek úgyszólván egyik napról a másikra oldódnak meg és ki tudja, vájjon az élelmiszerek előállítása nem fog-e teljesen függetlenné válni a föld felszínétől. Hiszen ma is és állandóan már évek óla forrnak a retortákban a misztikus anyagok és a laboratórium füstös levegőjében ezer és ezer tudós hajlong és görnyed, hogy a legsúlyosabb prolémákat, az élet fentartásához elengedhetetlenül fontos tényezőket megteremthesse. Uj földrészek felkutatásában szinten szorgosan folyik a munka. A nagy pesszimisták nyugodtan alkatnak, a tudomány csendes harcosai életük és egészségük feláldozásával szünet nélkül dolgoznak az emberek jólétén. Amikor XHL Leó pápa Ausztriában akart letelepedni •.. A bécsi titkos levéltár érdekes adatai Ferenc József és XHL Leó pápa levélváltásáról ✓ Milánó, április 12. A Corriere dellá Se<ra legújabb számában Salata szenátor eddig ismeretlen, nagy érdekességei leveleket közölt, melyek a bécsi levéltárból kerültek napfényre. A bécsi titkos archívum eddig is sok uj, ismeretlen adatot szolgáltatott az európai diplomácia történetéhez, az az okmánytár azonban, amelyet az olasz szenátor tett közzé, még az eddigieknél is sokkal érdekesebb, mert olyan részleteket közöl néhai I. Ferenc József császár és király, valamint XIII- Leó pápa levelezéséből, amelyek arra vallanak, hogy a pápa. komolymi latolgatta annak az eshetőségét, hogy otthagyja az örökvárosi és Ausztriában telepedik le udvartartásával együtt. Világtörténelmi szempontból is páratlanul érdekes gesztus lett volna ez XIII. Leó pápa részéről, mert hiszen az úgynevezett avignoni hetven esztendőt kivéve, a pápaság székhelye mindvégig Rómában volt, amelynek históriájával a pápaság fogalma is elválaszthatatlanul forrott össze. 1881-ben merült fel először a pápában az a különös gondolat, akkor, amikor Itáliában igen heves mozgalom indult meg a garancia- t orvé nyék eltörlésére, másodszor nyolc évvel utóbb, 1889-ben, amikor az egyházellenes körök tüntetőén leplezték le Rómában Giordano Brúnó szobrát, harmad ízben pedig, amikor egy francia zarándok-csapat sértő célzásokkal illette II. Viktor Ernáiméi király emlékét. 1882-ben érlelődött meg a pápában először az a terv, hogy búcsút mond Itáliának és Ausztriában telepedik le. Levelének, amelyet I. Ferenc Józsefhez intézett, ez a nagyérdekü pasz- szusa így .szól: „Ausztria katolikus ország. amelynek lakossága bizonyára szívesen fogad engem. Szeretnék letelepedni Trientben. Itt még magam fölött erezném az olasz eget s közelebb tudnám magamat országomhoz. Nem keresek rendkívüli kényelmet s még ke- vésbbé egy költséges, fényes rezidenciát. Elmennék azért Salzburgba is, de Trien-tbe mégis szívesebben . - . Nem akarnék titkon szökni Rómából. Távozásomat előre beje- lenteném az egész világnak. Amit termi fogok, azt félelem nélkül teszem meg mindenki szemeláttára . . .“ így szól a levél, de a pápának, úgy látszik, nem volt végleges szándékában, hogy Olaszországot mindörökre otthagyja. Távozásával inkább diadalmas visszatérését akarta előkészíteni. „Ahhoz, hogy méltó tartózkodásom lehessen Rómában, — irta XIII. Leó — szükséges, hogy a pápa előbb eltávozzék és azután visszatérjen a katolikus uralkodók támogatásával, akiknek meg kell értendők, hogy a saját ügyük teljesen szolidáris a szentséges atyáéval.“ Ferenc József nem tagadta .meg a vendég- szeretet a pápától, jóllehet ebben az időben Ausztria és Németország azon fáradoztak, hogy Olaszországot bevonják a hármas-szövetségbe, de Ferenc József mégis értésére adta a pápának, hogy jobb volna, ha nem hagyná el Rómát, mert az örökváros egyedül méltó székhelye Szent Péter utódainak. Salata szenátor közleményei ezéirt is érdekesek, mert történelmi fontosságukon kívül megmagyarázzák azt a politikai változást, amelyet a Vatikán a világháború befejezése után tanúsított és ennek a változásnak volt a következménye Olaszországnak az egyházi állammal való kibékülése, amely az évtizedes feszültséghez képest aránylag könnyen valósult meg. pi völgyétől, pedig ez a völgyóriás magában véve akkora, mint Franciaország. Többnapi utat kell tenni expresszvonattal, hogy a telje- fejlődésben lévő keleti államokat elérje az ember. Csikágó, mely a nagy tavak szélén fekszik, könnyű és olcsó utakkal rendelkezik a gazdag államok felé: a város uralkodik a Missisipí völgyén. Abban a mértékben, ahogy a legszélső kelet fejlődik és gazdagszik, ugyanolyan mértékben növekszik Csikágó, mely 1500 kilométerre fekszik Newyork tói. Rozs, általában mindenfajta gabonanemü, fa. nyerstermény és hizott állat érkezik megmérhetetlen mennyiségben a városba. Mindezeket az Csikágó harca Newyorkkaí Pillanatfelvételek a Missisipi vidék kapujánál — A rendetlenség városa, ahol többet lehet keresni mint Newyorhban Nemrég Osikágóban járt tanulmányúton az egyik francia revü munkatársa és útjáról szemléltető pillanatképekben számol be. A „Chicago Tribune“ lap címe alatt ez a nyomtatott sor áll: „a világ legnagyobb újságja". Az első oldal „fején" pedig: „Osikágó lesz a világ legnagyobb városai" Párnapi ott-tartózkodás után az ember azt kérdezi: — Igazán, miért is ne lehetne Ctiikágó a világ legnagyobb városa?! Ma még a hétmilliós Newyork veri a „Jövő Városát", ahogy Csikágó maga-magát nevezi, mert a Jövő Városának ma még csak négymillió lakosa van. Elképzelhető azonban, hogy Newyork ezzel a népességgel el is érte fejlődése csúcsát, a mán Ihattam keskeny félsziget annyira benépesedett, hogy a környékről mindennap munkába özönlő nagy ember tömeget alig tudja fcjyeoini. Magában a város szivében is naponta K> órától ö6‘té 6-ig a forgalom teljesen megakad. Newyorkban majdnem 800 eaer autó'közlekedik és ha t,200.000-re nő az autók száma, úgy a városban nem tudnak tovajutni a kocsik, mi vei az uccukat és az avenue-kat nem lehet megszélü'Siteni, Csikágó a Michigan tó sik partján terül el, több mint 20 négyzetkilométeren, de semmi sem áll útjában, ha 50 vagy 100 négyzetkilométerre akar kj terjeszkedni. Új uecái a szükséghez képest szélesek és ha még több földre volna szükség: ott a tó nagy terjedelmű partja, arrafelé is lehet terjeszkedni. Newyork viszont a tenger partján fekszik: a Hudson torkolatával Newyorknak jutott a világ legszebb kikötője. Hol van még egy város a világon, amelynek lakója azt mondhatja: — Néhány lépésnyire a lakásomtól ott van a kikötő hídja; onnan a föld minden pontjára utazhatom. - - Csakhogy ennek az előnyös helyzetnek megvannak a maga hátrányai is. A város a nagy szárazföld legszélsőbb szelén fekszik. Tekintélyes távolság választja el a mezőgazdaság és hovatovább az ipar centrumától, a Midiik West államoktól, a közel kelettől ás a MwsiiídJédkurát igénylők kérjék a Csizi lőő Króm Fürdő Prospektusát árukat itt dolgozzák fel, a fogyasztás számára kikészítik és az egész kontinensre szétküldik. Mi mindenből nem készítenek Csikágóban kon- zervet?! Valóban úgy van, hogy Newyork a finánc- központja és úgynevezett reprezentációs városa az államnak, — a háború ezt a fölényét csal; jobban kidomborította, — Csikágó azonban mindig hatalmasabb lesz és elosztja a nyugat és kelet közt a jövőben 100 kilométer területen fekve, ipari produktumait a Michigan tó partján, így lesz éppen Csikágó a világ legnagyobb városa. Ma még Csikágó lármás, rendezetlen és óriás bevándorló rajzásnak van kitéve. A négerek ic itt ütötték fel a háború óta tanyájukat. Nagyon sokat lehet itt keresni, a munkások nincsenek szervezve és borzasztó rendetlenség uralkodik minden téren. A városi és állami ügyekben napirenden vannak a botrányos visszaélések. Korrupció! Az organizált „gang“-ok, a rablócsapatok sokkalta jobban garázdálkodnak, mint New- yorkba.n. A bandák külön törvények szerint élnek és revolverrel és boxerrel szereznek érvényt akaratuknak. Nem múlik el hét, hogy valami véres bosszú ne hozná egy pár napra izgalomba a város lakosságát. Gyilkosságok játszódnak le fényes nappal, anélkül, hogy a tehetetlen és közömbös rendőrség beavatkoznék. Ugyanakkor mások a legnagyobb fényűzéssel, kényelemben élnek, nagyszerű áruházak, színházak, operák, vannak, fényes múzeumok, bennüli a többek közt a legszebb francia képek, melyek Amerikában vannak- Egyeteme nagyszerűen el van lárva és azonkívül, épp úgy mint Newyorkban, felhőkarcolók. Az ember azt hinné, hogy felhőkarcolókra csak Newyorkban van szükség, mert ott kevés a tér. Tévedés: a felhőkarcoló a modern építészethez hozzátartozik s a Michigan Avenue hosszában mindenütt 20 és 30 emeletes házóriások húzódnak itt is. így a „Csikágó Tribüné" épületén különös gótikus torony van é- vele szemközt Csikágó legnagyobb felhőkarcolóinak egyike, amelyet a „Ckewing Gunrg azaz a rágóguimigyár épített. Elég megnézni az őriár épületet és rögtön tisztában vagyunk*az amerikai lakosság rágóképességével. Az ember nem tud elmenni a „Chewing Guru" égbenyuló háza előtt anélkül, hogy rágóizmai működésbe ne jöjjenek. Este fényes, meseszerii kivilágítás, fényszórók és világítótornyok ontják a fényt. Száz világítótorony van, nappali fénnyel fürösztik az éjszakai Csikágót. A „Chicago Tribüné" gótikus tornya is kivilágosul. Az épület maga sötétben ma rád. A tetőpárkányou is megjelennek a gótikus félivek és a pillérek fényből, de a fényforrás el van rejtve a szemlélő elöl. A esik ágúink nemsokára kitalálják majd, hogyan lehet, maradan dó írással a felhőkre Írni és akkor felírják majd azt a mondatot, melyet nem unnak megismételni: „Csikágó lesz a világ legnagyobb városa!" A maoyar íntcllifien* cla nélkülözhetetlen barátja a Kénes Rét
