Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-12 / 84. (2009.) szám

1929 április 12, pontok. .. .•;■■■. r.-M^yy^warariaHriJM^afflynMAU ..in w—iin TngffWMPaaiKTwwraMEn 3 —a —a Amire nincsen fedezet... (agy.) Az uj iskolaügyi miniszter törvény- javas] aíoí szándékozik benyújtani a parla­menthez a kerületi polgári iskolákról. Ezek a kerületi iskolák, amelyek eddig leginkább községi jellegűek voltak, ezentúl „fedezet hiányában" nem kaphatnak államsegélyt, ha­nem azok fenntartási költségeit az érdekelt községeknek kell fedezniökj ha nem képesek erre egymásukban, úgy azokkal a községek­kel együtt, amelyek lakosságának gyermekei ezekbe a polgári iskolákba járnak. Ezek szerint az a tizenkilenc polgári iskola, mely a szlovenszkói magyarságnak ma ren­delkezésére áll, ezentúl nehezen fog szapo­rodni, mert az állam nem fog újabbak létesí­téséhez hozzájárulni. A tiz esztendő alatt egyetlen magyar polgári iskola létesült a Csallóközben, ugyanott a százszázalékos ma­gyarság középpontjában, Dunaszerdahelyen ellenben létesítettek szlovák tanítási nyelvű polgári iskolát, természetesen az állam költ­ségére, községi támogatással. Hány tízezer lé­lekhez közelálló magyar község van, ahol pol­gári iskola nem létesülhetett, amikor a ma­gyar nyelvtöbbségü városokban sorra állítot­ták fel a csehszlovák polgári iskolákat a Slo- venska Liga kezdeményezésére, mely azután a számlát az államnak prezentálta. Ebben a törvényjavaslatban az a sérelmes a magyarság részére, hogy olyan ui terhet há­rít rá, amelyet eddig mindig az állam viselt. Ráháritja akkor, amikor gazdasági helyzetét a rendkívüli magasságú adók, vagyondézs- mák, be nem váltott hadikölcsön, földbirtok­reform teljesen ruinálták. A magyar községek háztartásai az uj közigazgatási rend alatt na­gyobbrészt válságos helyzetbe kerültek, ki­egyensúlyozott költségvetése csak kevésnek van, kölcsönökből élnek, ilyen helyzetben te­hát természetesen nem igen szivesen viselik majd az uj terhet. Hogy az iskolák anyagi terheinek a közsé­gekre való ráerőszakolása nem ment simán eddig az elemi iskoláknál sem, annak szám­talan adata van birtokunkban. Az állami ' tanfelügyelő ráirt a községre, hogy az iskolát bővitse ki záros határidőn belül, különben az iskola tanítóinak államsegélyeit beszünteti Ilyenkor azután mit tehetett a község mást, mint eleget tett a felhívásnak és az épités költségeit kivetette a pótadóban, u^diogy hét-nyolcszáz vagy ezerszázalékos községi pótadók nem is tartoztak a ritkaságok közé. Ha ilyen módon történik a leendő uj törvény­nek a végrehajtása is, akkor abban kevés lesz a köszönet. A kérdésnek másik része az, hogy miért is nincsen az iskolaügyre fedezet ebben a köz­társaságban, melynek kormánya a demokrá­ciával hivalkodik kifelé és programján állan­dóan ott szerepelt az iskolák államosításának ügye. Ebben a részben a javaslat megnyugta­tásul szolgálhat, hogy a községi polgári isko­lák államosítására még nem gondolnak — fe­dezet hiányában. De elvi nézőpontból a fede­zet hiányának beismerése egyúttal aggodalmat kell, hogy keltsen mindenkiben, akit a kul­túra ügyei bármily vonatkozásban érdekel­nek. Mire van fedezet, ha az iskolákra nin­csen!? A hadügyi költségvetést egy fillérrel sem szállítják le, a csendőrök számát sem apasztják eggyel sem, a finánc-seregek is megmaradnak, de a polgári iskolák államse­gélyeit törölni kénytelen az iskolaügyi mi­nisztérium és áthárítani a túlontúl megter­helt községekre. A népes, fejlődő magyar községek tehát te­gyenek le a reménységről, hogy ec"’fdőre pol­gári iskolához jussanak az állam segítségével. Holott az iskolaügy állami feladat, ezt az elvet hirdették az iskolaügyi miniszterek tiz éven keresztül. Igaz, hogy az államosítás sokkal könnyebb, ha a községek megépítik a szüksé­ges iskolákat és azokat egy-két szakaszos tör­vénnyel térítés nélkül igénybevehetik, amire már volt precedens. Mi azonban a kisebbségi szerződések alapján igényt tartunk minden iskolánkra, azok igazgatására és felügyeletére a kulturális autonómia keretében, melyről lemondani nem szándékozunk. A magyarság szivesen áldoz kulturális szín­vonalának fejlesztéséért, de ezt csak abban az esetben, ha elismerik azt a jogát is, hogy kul­turális ügyeibe beleszólást engednek és ezek igazgatásában részére intézményesen helvet biztosítanak. Ma azonban még az a helyzet, hogy az iskolaügyi minisztériumban és annak pozsonyi* kirendeltségénél magyar tisztvise­lők, tanárok, tanítók, tanfelügyelők alkalmaz­va nincsenek. A magyar iskolák felett a ma­gyar kultúrával szemben idegen szellemű na­cionalista egvének rendelkeznek, akiktől ezek az iskolák sok jót nem várhatnak. A kerületi polgári iskolák létesítése a mi pénzünkön ezek nélkül a biztosítékok nélkül csak fölösleges megterhelését jelenti azoknak a községeknek, ahol eddig polgári iskola még nincsen. Hiszen ezekből eddig is a legköze­lebbi városba jártak be a polgári iskolába a környező és közeli községekből minden köz­ségi áldozat nélkül. Most a községeknek' ezért majd külön járulékot kell fizetnlök annak a községnek javára, amelynek polgári iskoláját látogatják a lakosság gyermekei. Mindezt azért, mert az iskolaügyi minisztériumnak nincs fedezete. Ez a fedezel igen elasztikus valami. Hiány­zik, ha magyar egyebemről, vagy csak egy egyetemi katedráról van is raó, hiányzik, ha ;' y ^ ^ ^ nj|p ^ pppfg? m ^ ppp p ^ Wirtb miniszterségének négy Jelentősége — Szilárd többség a Jéó­téfeli tárgyalások alatt — A néppárt nyugtalankodik Berlin, április 11. Tegnapi számunkban je­lentettük, hogy a német kormánykrizist sike­rült elhárítani és jeleztük, hogy a centrum- párt valószínűleg be fog lépni a kormányba. Ez a lépés meg is történt s a hivatalos lap még ma közölni fogja a három centrumpárti miniszter kinevezését. Wirth dr. volt kancellár a megszállott te­rületek miniszteri tárcáját kapta meg, von Guérard centrumpárti képviselő az igaz­ságügyi tárcát. Stegerwald képviselő, a párt egyik vezetője, pedig a közlekedésügyi miniszteri tárcát. A centrum elérte összes követelését és meg­kapta a három miniszteri tárcát, amit a szo­ciáldemokrata kancellár a legutóbbi kor­mányválság idején, nem volt hajlandó meg­adni. Az a körülmény, hogy a centrum három legkiválóbb parlamenti képviselőjét dezig- nálta a kormányba, azt igazclja, hogy a centrum az uj kormánykoalíciót nem ideig­lenes, átmeneti alakulatnak, hanem szilárd és nagyjövőjü kormánynak tekinti, amely hivatott a párisi jóvátételi tárgyalásokat végigvezetik és e végtelen fontos időben teljes parlamenti súllyal a párisi szakértők munkája mögé állni. Különösen nagy föltünést keltett Wirth ex- kancellárnak, a centrum baloldali szárnya ve­zérének kinevezése. A közvélemény eddig úgy tudta, hogy Wirth elvesztette pártjának bizalmát és soha többé nem kap vezető ál­lási. Ezzel ellentétben most a legfontosabb minisztériumok egyikét kapta meg. Jólérte­sült körök szerint Wirth nem elégszik meg a megszállott területek közgazdasági és egyéb belpolitikai ügyeinek vezetésével, hanem aktivan közbe i'og szólni a külpolitikai kérdé­seikbe is, amennyiben ezek a rajnai megszál­lás megszüntetését érintik. Ugyanakkor a Yossisehe Zeitung bejelenti, hogy a nagy koalíció a centrumpárt kor- mánybalépése után, ha inkognitóban is, bevonult Berlinbe. Formai' szempontból Müller-Franken kormá­nya és a pártok közölt genílemen-agremment jött létre. A centrum kétségtelenül legjobb parlamenti szakembereit küldötte a kabinet­be. A Germania ugyanilyen hangon ir és a kormány megnyugtató és stabil többségéről beszél. Egyedül .néppárti körökben mutatko­zik némi bizalmatlanság. I JtalÉirtti-eaf és i piául félitiwatislosok , Budapest, április 11. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A kápviselőház mai ülésén a közigazgatási reform részletes vitájának tárgyalása alkalmával Bethlen István gróf miniszterelnök is felszólalt. A mi­niszterelnök beszédét a szociáldemokrata kép­viselők állandóan közbeszélásaikkal zavarták. Bethlen beszédében többek közt kijelentette, hogy a nemzeti tradíciókat a régi magyar középosztály tartotta fenn. E kijelentés ellen a szocialisták heves közbeszólásokkal tilta­koztak. Oly nagy volt a zaj, hogy Bethlen szavait nem lehetett érteni. Bethlen ezután így folytatta: Mikor a szerencsétlenség nap­jai látogattak a nemzetre, akkor önök még egyet rúgtak rajta. Saját uralmukat többre becsülték, mint a nemzet érdekét. E szavakra óriási vihar tört ki és az elnök csak nagy nehezen tudja a rendet helyreállítani. Bethlen felszólalása után az ^gész ház felállva tap­solja a miniszterelnököt és csak a szocialista képviselők maradnak ülve. Pusztító tornádó Esz&kumerikáhan Newyork, április 11. Északarkansas vidé­kén hétfó'n éjjel szörnyű tornádó pusztított. Swifíon város romokban hever. Tizenhat ember meghalt, ötven embernek nyoma ve­szett. Az egyik szomszédos falut a szélvihar szintén tönkretette. Bővebb részletek nem érkeztek a szerencsétlenség helyéről, mert a távirati és telefonösszeköttetés megszakadt. Félő, hogy az újabb elemi csapásnak több száz halottja és sok ezer egyéb kárvallott ja van. Az anyagi kár felbecsülhetetlen. A párisi Jóvátétel! konferencia fejleményei — Pesszimizmus — Az antant hatalmai egymással viaskodnak — Paris, április 11. A párisi jóvátételi szakértő­konferencia tárgyalásain a szövetségesek- szak­értőinek egymás közötti harca változatlanul és a régi csökönyösséggel tart. Jólértesült körök véleménye szerint a szükséges engedményeket még mindig nem sikerült elérni. A szövetségesek szakértőinek vitája tegnap éjjel két óráig tartott. Mindenekelőtt az olasz és angol követségekkel foglalkoztak, de mint a párisi sajtó ma. reggel közli, eredménytelenül. Később a franciák és a belgák kerültek sorra, hogy ba lehet, elvégezzék a szükséges redukciókat. A Journal tudósításá­ból kitűnik, hogy az ülés a belgákra nézve kel­lemetlenül folyt le s csak a Marin jegyzi meg. hogy a franciákban és a belgákban egyaránt meg volt a jószándék az engedékenységre.' Ugyancsak a Maiin közli, hogy a szövetsége­sek újjáépítési követelésének végösszege ti­zenkilenc milliárd aranymárkára rúgott. Idő­közben ezt az összeget sikerült tizenöt mil­liárd márkára csökkenteni, de ez az összeg is túl magas s az amerikaiak kijelentették, hogy az újjáépítési költségek megtérítésére Német­országtól legfeljebb nyele milliárd követel ketö, mert többet a birodalom pénzügyei nem bírnak el. A szövetségesek álláspontjai között még mindig veszedelmesen nagy az ellentét. Prága, április 11. A csehszlovák lapok po­zsonyi és brünni forrásokra hivatkozva az ■elmúlt; napokban azt a hirt közölték, hogy Flaehbarth Ernő dr., a szlovenszkói és ru- szinszkói ellenzéki pártok központi irodájá­nak igazgatója — akit Linhart vizsgálóbíró a Tuka-üggyel kapcsolatban mint terheltet he­tekkel ezelőtt kihallgatott — eltűnt a cseh­szlovák köztársaság területéről. A félhivata­los Prager Presse és az ugyancsak félhiva­talos Ceskosloveneká Republika e híradást tényként veszik s ennek alapján mai szá­mukban vezető helyen Flachbarth Ernő dir.-t szökéssel s az állam iránti illojalitással vá­dolják meg. E beállításokkal szemben tuda­kozódásainkra Flachbarth Ernő dr. prágr. i környezetétől azt az információi nyertük, hogy Flachbarth dr. a múlt hónap közepe- táján egészségi állapotának helyreállítására, illetve kezeltetés céljából utazott el Prágá­ból. Bár jelenlegi tartózkodási helyét nem ismerjük és arról környezete sem tudott föl- világosi fást adni, a fen terüli tett lapokban között „szökésére" vonatkozó híreket mind­addig kombin ációkn°k kell tartanunk és Pöntartással. sőt kémkedéssel keit fogadnunk, mig a Flachbarth Ernő sorsát illetőleg pozi­tívnek tekinthető értesüléseket nem nyerünk. magyar főiskolásokon kellene segíteni és a diákság szociális nyomorát enyhíteni. Most már a polgári iskoláknál is kezd kimerülni, a fedezet. Az ukrán egyetem fedezete azonban nem merül ki és a magyarság adókoronái is segítik azt előteremteni. Ilyen körülmények közt az iskolaü.gyj minisztériumnak ezt a ja­vaslatát, is csak azzal a félelemmel fogadhat­juk, mint a régiek a görögök ajándékait. Veszedelmes nyugtalanság Indiában London, április 11. A delhii parlamentben elkövetett bombamerénylet után, az indiai po­litikai helyzet rendkívül elmérgesedett s Lon­donban komoly aggodalomra ad okot. A hindu törvényhozó gyülekezet tagjai, akik ma újra részt kariak venni az üléseken, időkeözben „a hindu szociális köztársasági hadseregtől" fe­nyegető levelet kaptak. A hindu kormány megtelt minden, intézkedési, hogy a helyzet ura maradjon és az összeesküvőket kinyomoz­za és megl^intesse- ... Az ssitrilk knrmátfpáfság Bécs, április 11. A tegnapi nap sem hozta meg az őrsztrák kormánykrizis megoldását. A tárgyalások szakadatlanul folynak s ma a pár­tok egy úgynevezett kis bizottságot neveztek ki. amely hivatott lesz a megegyezést még ma. vagy holnap végérvényesen megteremteni. Ebbe a bizottságba minden párt egy tagot de­legált, azaz a keresztényszocialstákon és a szociáldemokratákon kívül a nagynémetek és a Landbund is képviselve vannak benne. Jól­informált körök értesülése szerint a pártok köz.tti megegyezés utón van s a keresztény­szocialisták és a szociáldemokraták között a legtöbb ellentétet máris'síkéiüll kiküszöbölni. Kormánykrizis Finnországba® Stockholm, április 11. Finnországban várat­lanul kormánykrizis támadt. Az állami főbi­zottság tegnap nagy többséggel elutasította a kormány javaslatát, amely a hivatalnokok fi­zetésemeléséről szólt. A lapok ezzel a lesza­vazás következtében Mantere kormányának lemondását várják. A krízis az agrárpárt ma­gatartása miatt támadt és valószínűnek vehe­tő, hogy a kormányalakításra éppen ezért az. agrárpárt kap megbízást. előfizetni a fiCéoes Hétre

Next

/
Thumbnails
Contents