Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-07 / 56. (1979.) szám

március 7, csütörtök. t>ra:gaiMag^arhirIíAi> 9 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A» ésseknyugati légáramlás előrenyomulásával az egész országban olvadásos idő állóit be, amelyet kisebb-nagyobb csapadék kisér. A hőmérséklet átlaga a fagypontra esett vissza. — Időprognózis: Változékony, csapadékra ha'ló ismét hidegebb, nyugati és északnyugati széllel. —r Politikai okmányhamisitókat tartóztattak le Berlinben. Berlinből jelentik: Egy Ber’inben la­kó amerikai újságíró feljelentése nyomán a rend­őrség okmányban) isi ‘ássál foglalkozó társaságot leplezett le. A hamisítványok, amelyeket; Ameriká­ba vitiek, nagy feltűnést keltettek, mért azt a célt szo’gálták. hogy közismert amerikai politikusokat, köztük Borah és Dorris szenátorokat, kompro­mittálják. Azt akarták bizonyítani az iratokkal hogy ezek a férfiak Moszkvával összeköttetésben állnak és mindketten száz-százezer dollárt kaptak Oroszországból, összesen tizenöt orosz, angol és francia nyelvű irat került forgalomba, köztük a két szenátor nyugtája, a megvesztegetési össze­gekről. A rendőrség megállapította, hogy a tár­saság vezetője egy Orlow nevű lengyel, akit a sa­ját villájában le is tartóztattak. Ugyanakkor Ber­linben letartóztatták bűntársait, Sumarakovot, bá­ró Christer S-ergeit. egy volt orosz szenátor fiát és Dümmler Gertrudot. _ Ablaknyitás közben vitriollal leöntöttek eg y kispesti asszonyt. Buckipeski s/öi'kerő­ségünk telefonálja: Kispesten a .Szendröi­köz 9. számú háabau Daűikó Imrémé 92 éves asszony reggel félkilenc óra tájban kinyitotta az uccára nyíló ablakot. Ebben a pillanatban ismeretiem egyén vitriollal arcon öntötte az asszonyt, akii esam életlen ül esett össze. Mire a házbeliek Danikómé segítségére siettek, a merénylő eltűnt. A mentők megállapították, hogy az asszony rendkívül súlyos égési sebe­ket'szenvedett. A nyomozás erélyesen folyik a merénylő felkutatására. — Farkasnak nézte és agyonlőtte barátját. Eszékről jelentik: Pénteken éjjel a szlavóniai Martinéi községben tragikus esemény történt. Dursanovics Péter gazdálkodó pénteken este 3gyik ismerősénél volt vendégségben. Éjfél­tájban a házigazda gyermekei rémülten futot­tak be a szobába azzal, bogv az udvaron far­kasok vannak. A borozgató társaság férfi tag­jai fegyvert vettek magukhoz és kimentek az udvarra, hogy a farkasokat elűzzék. Dursano­vics is velük tartott, de mert fegyvere nem volt, egy baltát vett kezébe a farkasvadászat- 20Z. Sötét éjszaka volt az udvaron, tiz lépésre sem lehetett látni. Az egyik 'farkasvadász, Stlavcsics János az udvar egyik sarkában só­ét alakot látott mozogni. Ráfogta és elsütötte fegyverét. Fájdalmas kiáltás hallatszott, mi­dőn a vadászok odarohantak, Dursanovics Pé­tert holtan találták a havon. Barátjának go­lyója éppen szivét fúrta át és azonnali halá­lát okozta. — A vizsgálóbíró helyszíni kihallgatásokat foly­at a Her*kovits-féI« fizetésképtelenség ügyében. íassai szerkesztős égünk telefonálja: A Hersko­>dts-fé!e milliós fizelésképte’enség ügyében Sla- >ey dr. vizsgálóbíró ma kiszállt Gá’szécsre, hogy elhallgassa az ügyben szereplő tanukat, akiknek izáma a kilencvenet meghaladja. A kihallgatások ’alószinüleg több napon át fognak tartani és csak ■•nnek befejezése után dönt a vizsgálóbíró Hersko- útsék szabadlábrabelvezési kérelme tárgyában. íz ügy ben érdekes fordu’at állott be, amennyi­jén a károsullak tömegesen vonják vissza a fel- eleüléseket Herskovits ellen. xx Dr. Bergcr Alfréd fogorvos. Praha. j Premyslovská 26., Bio Flóra mellett. A lég-1 modomebb fogtechnikára berendezett rende j Ifiben fogad egész nap. Szlovenszkóiaknak j kedvezmény. — Exótikus ceremóniákkal keresztelték meg j ’áris mellett egy maharadzsa leányát. Párisi la- ! >ok je'entik. hogy vasárnap zajlott le Páris mel- | ett a Saint Germain en Lay:-i kastélyban, a volt í odoréi maharadzsa leányának. Sharada Rajé | lolkarnak ..keresztelési" ünnepsége. Erre az al­kalomra a saint germaini kastélyt hindu templom- ná alakították át. s a ..keresztelőt" teljesen hindu rakás! ceremóniák között tartották meg. A szer- artás tüzimádással kezdődött és az engesztelés eléül parfömös rőzseralcásra vajat, utóbb pedig ömjént öntötek. Ezután egy hindu pap Isten ál­lását kérte az újszülöttre és szüleire, majd egy izéles ezüsttálcára rizsszemekből kirakták a Sha- ada nevét. Ebben a pillanatban a maharadzsa fe- esége füléhez hajolt és a Sharada nevet suttogta, najd az újszülött leányka fügébe is ezt a nevet suí- ogta. Ezután a nevet hivatalosan is proklamálták. V szertartást dús, indiai méretű lakoma fejezte be. — Megölték a mostohaanyjukat. Nagyvá­radról jelentik: A biharmegyei Feketetó köz­ségben Zaka Áron 24 éves gazdaember só­gorával, Pár -Györggyel szövetkezve, borzal­mas módon meggyilkolta mostohaanyját. Mol­nár Ravisát. Zaka Áron apja ugyanis felesé­gét nemrégiben elkergette és egy fiatal leányt vett el feleségül, aki még gyermekei­nél is fiatalabb volt. Zaka Áron és sógora ezt nem tudták elviselni. Egy napon, amikor senldsem volt odahaza, a két férfi rárontott a fiatal asszonyra, fejbeütötték, amitől esz­méletét vesztette, maid kötéllel fölakasztot­ták. A csendőrség először azt hitte, hogy ön- gyilkosság történt, később azonban észrevet­ték a dulakodás nyomait.. A gyanú a két fér­fire terelődött, akik nem tudtak alibit iga­zolni és így beszállították őket az ügyészségi fogházba. Mind a ketten töredelmesen beval­lották a gyilkosságot és azzal mentegetőztök, hogy sajnálták édesanyjukat., aki azóta, hogy az "öreg Zaka elkergette a háztól, nagy nyo­morúságban él. SziDHÁzKönVv-KabTaRA Wiíhelm von Bode 1845 -1929 Irta : PETROVICS ELEK Berlin, március. Bode Vilmos titkos tanácsos, a berlini állami múzeumnak főigazgatója, a ber­lini múzeumok megszervezője, nyolc- vannégyéves korában meghalt. Wilhelm von Bode 1872-ben lépett a porosz ál­lami gyűjtemények szolgálatába és egészen most bekövetkezett haláláig kitarlott a helyén. Az öt­venhat esztendő alatt, melyet hivatalbau töltött, szakadat’anul a tudomány és a művészet érdeké­ben do'gozott. még pedig olyan eredménnyel, hogy szakmájában senki sem érte utói sem ér­demben. sem sikerekben, sem tekintélyben. Pályájának kezdete jóformán egybeesik az uj német császárság megalapításának idejével. így életének java egy navv birodalom nagy virágzásá­nak idejébe esett. Rendkívüli tehetségén kívül ez | segítette kifejlődésében és küldetésének betölté- ! sében. Kora és környezete szárnyakat, adott neki ; s ő együtt nőtt s emelkedett népével. Működésében a múzeumi Igazgató gyűjtő és j szervező munkája szorosan összeforrott a tudós és | iró tevékenységével. Múzeumi hivatása volt az az alap, amelyen egyéb munkássága felépült. Szerze­ményei, felfedezései, megállapításai szolgáltattak a’kahnat. és anyagot tudományos do'gozataihoz. Kettős működése egymást emelte és támogatta. Amit múzeumi téren alkotott, azt ő maga irta meg legjobban ..50 Jahre Muzeumsarbeit" cimü kis könyvében melyet 1932-ben ötvenéves szol­gálati jubileumának ötletéből bocsátolt, közre. I Vérszegény gyermekek | igyák a 5 6 Csizi-vizet, Csizfürdőj Mm ote—rumi in i ;iniM nri—p3»TO«3fk7wfi.rinBi»nwL‘jn Szinte emberfeletti az, amit végzett. Gyűjtői mű­ködésében páratlanul buzgó és leleményes volt. Ami kü onösen jellemzi még gyűjtő tevékenysé­gét — és természetesen egész munkásságát — az tudásának és érdeklődésének egyetemessége. Bár legkedvesebb területe az olasz renaissance és a XVII. század hollandi művészete volt, a művészet múltjának egyéb területein is nagy otthonosság­gal mozgott. A képtár és a keresztény korszakok szabrászati anyagának kiépítése mellett ő vetet­te meg a Kaiser Friedrich-Muzeum keletázsiai és iz'ám gyűjteményeinek alapját is, az utóbbiét azzal, hogy saját keleti szőnyeggyüjteményét a múzeumnak ajándékozta. Évtizedeken át számtalan utazást tett. hogy tájékozódjék, vásároljon és a helyszínén tanulmányozza az emlékeket, a köz- és magángyűjteményeket. Ezzel mind nagyobb biz­tosságra tett szert Ítéletében, tudását és látókörét mindjobban gazdagította. Ezért tudott sokszor olcsón megszerezni kereskedőktől hiteles és be­cses darabokat, amelyeknek mesterét és értékét mások nem ismerték fel Megesett rajta is, hogy tévedett — egy-két esetben alaposan, mert hiszen potentes poteníer errant — de tévedéseit a talá’ó megállapításának és a kitűnő fogásoknak szinte végtelen sorozatával feledtette. Ezért csak moso­lyogni lehet azon, ha kis emberek saját baklövé­seik sorozatát azzal akarják mentegetni, hogy Bo­de is tévedett. A közkatona, akit hanyagsága miatt kérdőre vonnak, nem hivatkozhatik arra, hogy Napóleon is csatát vesztett. Céljainak előmozdításában nagy segítségére volt Bode-uek az a^tebetsége. amelyet politikainak lehetne nevezni. A muzeum ügyét nem bürokrati­kus sab’on szerint szolgálta, hanem belekapcsolta azt az eleven életbe, érdeklődést tudott kelteni iránta az uralkodóháznál éppen úgy, mint a gyűj­tők, a mübarátok és a műkereskedők körében. A gyűjtőket tanáccsal és támogatással nyerte meg, a kereskedők számára szívesen adott véleményt, hogy aztán alkalomadtán igénybevehesse szolgá­lataikat. A maga számára azonban sohasem foga­dott el viszonzásul semmit s mindig csak mú­zeuma javára kamatoztatta tr ’ását. Ez nagy erős­séget és fölényt adott neki s igen kényelmet'en- nó tette ellenfelei helyzetét. A társadalmi támo­gatás szervezése céljából 1895-ben megalkotta a Kaiser Friedrieh Museum barátainak egyesüle­téi s végül egész hálózatot teremtett, hogy ügyét minél jobban fölvirágoztassa. írói működése igen bő és változatos volt. 1915- ben. midőn 70 éves lett, összeállították odáig meg­jelent könyveinek és dolgozatainak jegyzékét. Ez az összeállítás 515 számot foglalt magában. Aligha túlozunk, ha azóta közzétett munkáinak és cikkeinek számát 100-ra tesszük. Amit irt, az nagyrészt mintegy naplója páratlan múzeumi te­vékenységének. Még nagy összefoglaló kiadványai is, minők Rembrandt oeuvre-jének és a re- nesszánszkori olasz szobroknak publikációja, mú­zeumi működésével vannak kapcsolatban. Annál inkább a ka’auzolc, katalógusok, jelentések és ja­vaslatok. amelyek mintegy kiegészítették hivata­los működését, továbbá a muzeum régi anyagára és uj szerzeményeire vonatkozó tanulmányok s a muzeum érdekkörébe bevont kiváló magángyüjtők gyűjteményeinek ismertetései. Munkásságának zö­me itt is az olasz renesszánsz, főként a quattro- cento művészetére és a tizenhetedik századi hol­landi mesterekre esett, de az olasz majolikákra é« a perzsa szőnyegekre né/v' is úttörő vizsgála­tokat végzett, s különböző más területekre, így például a modern építészet és iparművészet te­rületére is szívesen tett kirándulást. Sti’usa is egyszerű és világos volt, ha pedig kedveit művészei kerültek szóba, nagy melegség járta át a hangját. Általában az a viszony, amely­ben a régi mesterekhez és művészekhez állott, sajátosan közvetlen volt, szinte személyes termé­szetű. Különösen a hollandi mesterekről emléke­zett meg nagy bensőségesei és még emberi gyön­géiket is jóakarattal ítélte meg és elnézően men­tegette. Mint embert rendkívüli közvetlenség és feszte­lenség jellemezte. Nagy nyíltsággal, de egyszers­mind mindég ép erkölcsi érzékkel Ítélt emberek­ről és dolgokról. Szókimondó természet voLt. temperamentuma néha erős kifejezésekre ragadta, irodalmi polémiáiban is kíméletlen tudott lenni, de mindég és mindenütt egész és derék ember maradt. Fellépésében nem volt semmi póz, egy­szerű és szives volt, mindig készen arra, hogy ta­nácsot és támogatást adjon. Mig kis tudósimitáto- rok féltékenyen rejtegetik mások elől „kutatá­saik" kisded gyümölcseit és szívesebben csen­nek. mint adnak, Bode gazdagsága érzetében nagy­lelkűen osztogatta tudásának és tapasztalatainak nagy ajándékait. De bár ilyen pazarló volt, mégis | nagy örökséget hagyott ránk gyűjtésének és irá- ! sainak gazdagságában és tevékeny, hasznos éle- ! lének példájában. Március végén jelenik meg Ozorai Józsei regénye Érsekújvár, március o. (Saját tudósítónktöU A következő szövegű előfizetési felhívás kei ifi e napokban forgalomba Szlovenszkón, amelyet ol­vasóközönségünk. meleg figyelmébe ajánlunk , A Kuruc ősök cimü regényem I. kötető már kikerült a sajtó alól. Husvétra valószínűleg készen lesz a II. kö­tete is. Ezt tudatva tisztelettel és bizalommal kérem a magyar olvasóközönséget, hogy ezen könyvemet szívesen fogadni, azt felkarolni és ar~a elÖ'izet- ni szíveskedjék. Regényem eseményeinek Szlo- venszkó a színtere, főkép Érsekújvár, Nyitra, Pozsony, Troncsén és ezek környéke. Hősei vitéz kuruc katonák. A névtelen ezrek sorából valók. Ezeknek származását, egymáshoz való barátságát, háborús kalandjait és hőstetteit, szerelmük küzdelmét és diadalát, Érseku jva rótt történt megtelepedésüket és az érsekujván Ne mes-sor keletkezését meséli el. Egyszerű volta mellett is megkapó, meséjének rendkivül érdekes kerete és történelmi háttere a Rákóczi-féle szabadságharcnak izgalmas esemé­nyekben, vitézségben, hősiességben és önfelá do- zásban páratlanul szép, hőbi korszaka. Eszméjét egy régi családi hagyomány sugallta nekem. Megírására is ez, de főleg lelkemnek az a parancsoló törvénye sarkalt és sürgetett, hogy magyar kultúránk építő munkájában életem al­konyán is csekély erőmtől még kitelő némi -- ha még oly kicsi — szolgálatot tegyek. És az a vágy is vezette a toliamat, hogy ez a könyv em­lék legyen utánam. Hogy ba az én ajkam már elnémult: ez a könyvem beszéljen helyettem és történeti példákkal vigasztalja, a fa’ához való hüsógre serkentse, a jövőbe tekintő hitében és élniakarásában bátoritsa és erősítse a magyart. Nyomtatásban terjedelmesebb ez a regényem mint ahogyan számítottam, mert az I. kötete 350 oldalra terjed s a II. kötete Í3 közel ekkora >sz. De a két kötet vaskossága ne ijessze meg az ol­vasót. Elolvasásuk nem lesz se fárasztó, se ta­nulság nélkül való.. A könyv nyomása kömben olvasható, kiállítása pedig szép és minden ig íny­nek megfelel. A két kötet ára, tekintettel a munka terjedel­mére, a kiadás költséges voltára és a mai könyv­árakra jutányos, — fűzve 60 K. díszesebb kö­tésben 100 K. Megrendelhető a könyv nálam, vagy legegy­szerűbben a csatolt befizetési lapon az Érsekuj- vári Népbank R. T. utján. A kibocsájtott aláírási iveket f. év március 25.-ig kérem vissza, hogy a könyv szétküldésé­ben akadályok fel ne merüljenek. Érsekújvár. 1929. február 21.-én. Tiszteletté és testvéri üdvözlettel Ozorai József Várdy ucca 8. sz. A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat. a szeplők^t és a májfolto­kat Ezpd arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot. A fol- tosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a leg­újabb a világhírű MARV CRÉM eltávolít minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan tiszta alabástroin fehér és sima lesz az arcbőr visszanyeri üdeségét. frisseeégé*. Kapható gyógy­szertárban. drogériában ó« parfümériában Részi ti: Dr. Pofiak gyógyszertára Piesíany Naponta postai szétküldés Garnitúra 2250 Kö. nappali krém 10 Kő., éjjeli (szeplőirtó) 10 Kö- Vigyázatl Csak valódit fogadjon éli sználat előtt — •msználaf ntán éo b?zto-an Az arc GRAND HOTEL IMPER1AL NAGYSZALLODA BUDAPEST VII., Rákóczi út 90. Egy perc a Keleti pályaudvartól. Elsőrangú családi szálloda, 150 szoba. Központi fűtés, hideg, meleg fo­lyóvíz a szobákban, interur- ban telefon. Gyönyörű társalgó helyiségek, éttermek, irószobák. Az étteremben mérsékelt árak és menü rendszer. Kívánatra teljes pensio. Törzsvendégeknek kedvezmény. (•) A bajor knltuszmúűsztor a magyar képző­művészetről. Nümbergből jelentik: A bajor kul­tuszminiszter a nürnbergi magyar kiállításon tar­tott beszédében gyönyörű szavakkal dicsőítette a magyar művészetet é9 kijelentette, hogy a bajor kormány a legnagyobb rokonszenwel fogadná azt, ha a nürnbergi kiál’itás bezárása után a kiállítás anyagát Münchenben is bemutatnák. Mikor a mi­niszter meg'ekintette a kiállítást, csodálkozott azon. hogy három teremre való retrospektív anyag is gazdagítja a tárlatot Különösen Munkácsi, Paal László. Székely Bertalan. Madarász Viktor és Rippl-Rónai művészetét méltányolta, de meg­emlékezett külön-kü’ön a többi magyar kiállitó- müvészről is. Nagyon mély benyomást tett rá Glatz Oszkár tipikus magyar képe, amelyet Kle- bel&berg Kunő gróf kultuszminiszter Nürnberg városának adományozott. A bajor miniszter Rud- nay Gyuláról és Iványi-Grünwald Béláról is nagy- elismeréssel em’ékezett meg. Goldenberger mi­niszter közel két óra hosszat tartózkodott a ma­gyar kiállításon és eltávozása előtt megígérte, hogy a bajor művészeti ügyosztály delegátusait mielőbb kiküldi a magyar kiállítás megtekinté­sére. A miniszter reméli, hogy a tárgyalásokat a magyar ldál'itásnak Münchenben való bemutatása céljából mielőbb megkezdhetik. (•) Lehár Ferenc uj operettje. Bécsböl jelentik: Lehár Ferenc jelenleg egy háromíelvonásos ope­retten dolgozik. Az operett címe: A mosoly orszá­ga. A szöveget Viktor León irta egy kínai ope­rett nyomán. A bemutató valószínűleg a berlini Metropol-szinházban lesz. Lehár a nyáron Molnár Ferenc A Pál-ucca i fiuk cimü könyvével fog fog- la’kozni, amelyet Heltai Jenő dolgoz át számára, hbreliónak. (*) ,.Az utolsó Vcrebély-lány" Ungváron. Ru­szinszkói szerkesztőségünk jelenti: Polgár Ká­roly színtársulata hétfőn és kedden Munkácsról Ungvárra rándult át. hogy Harmath Imre legújabb operettjét, „Az utolsó Verebély-lány"-t Ungvár közönségének bemutassa. Ungvár közönsége nagy- érdeklődéssel várta a bemutatót, mert az ope­rett-újdonságon kívül meg akarta ismerni a tár­sulat uj tagjait is. A bemutató előadás hétfőn este nagyszerű anyigi és erkölcsi sikerrel zárult. Az uj operetie-primadonna, Bellák Aranka úgy megjelenésével, mint játékával és pompás ruhái­val a közönség tetszését megnyerte. Partnere: Károlyi János énekes bonvivant szántén megérde­melt sikert aratott. Hangja érces, énektechnikája kiforrott, játéka rutinos, úgyhogy a közönség igen hamar megkedvelte és jeleneteit tapsokkal kí­sérte. A darab többi szereplői: a mindig tempe­ramentumos Véghelyi Ica. Arany Tilla, Zombory, Halrnay. Földessi, a régi jó oldalukról mutatkoz­tak be ismét. (*) A költő és a táncosnő. A fiatal táncosnőnek exótikus neve van. Tamirisnek hívják. Ezek után kétségtelen, hogy amerikai. Berlinbe vágyik. El is utazik oda és ott táncol. Tamiris. az excentrikus érdekesség a fotográfus kirakatában, nem meg­közelíthetetlen, azonban a fotografusnő nemcsak arcképet szeretne: aktkéne! akar. Tamiris nem szól egy szót sem és levetkőzik. Megszólal az előszoba csengője. L^omitó érkezett, még pedig fontos ügyben. A fotografusnő megkérdi Tárni- ristől. hogy kellemetlen vo'na-e neki. ha az ide~ gén jelenlétében fotografálná és miután a látoga­tó csaknem céhbeli, az ismert német költő: Heim rích Mann. Tamiris kimenti, hogy őt a látogató nem zavarja. Heinrich Mann belép, zavarban van, Tamiris elébe meary és kezet nyújt neki. A leg­szabadabb szeüemü német köTtő leküzdhetetlen zavarral viszonozza a köszöntést. A felvételeket befejezték. Tamiris eltűnik egv pillanatra A meg­beszélés után újra bejön Tamiris. most már ru­hában és el akar men-i. A költő még nagyobb zavarban van. mint előbb és rövid habozás után csak ennyit dadog: Bocsásson meg... bocsásson meg... az előbb nem is láttam, milyen szép arca van. (*) Bassermaim torvei. Bassermann, a nagy né­met színművész súlyos betegségéből gyógyult fel* Most fejezi be a St. Heléna cimü filmjét, majd feleségével együtt Olaszországba utazik. Március 17-én már Stuttgartban szerepei, 26-án pedig Lip­csében. Érdekes, hogy Bassermann és felesége csak 1980. januárjában fog visszatérni Berlinbe a Deutsches Th'óater színpadára Tgy tehát Basser martnak ez a terve, hogy a külfölden az Elze-vir főszerepét eliátsza, okvetlenül a jövő évre marad.

Next

/
Thumbnails
Contents