Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-06 / 55. (1978.) szám
ájfSL , Mai siámunk IS oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztői- DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága U„ Panská ulice 12, fi. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 1L, Panská ul 12/IIL — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Frank Heine és Weiszer Miksa Géni ben váratlanul lemondták ama délutáni tanácsülést amelynek napirendién a kisebbségi kérdés szerepeit Súlyos és áf^tkisataflan ellentétek Zaleslti és (Sambertein között — öt középeurópai hatalom a kisebbségek ellen — Anglia a német álláspont mellett — Lengyelország azt szeretné, ha a kérdést két nap alatt kutyafuttában megoldanák — Anglia gondos vizsgálatot kíván Géni március 5. A ma délutáni nép- s'zövötségi tanácsülést. amelyen meg kellett volna kezdeni a kisebbségi probléma tárgyalását, a épszövetség titkársága váratlanul lemondta. A legközelebbi ülés időpontját egyelőre nem állapították meg. Jól informált körök véleménye szerint a népszövetségi tanács programjának hirtelen megváltoztatása Zaleski és Chamberlain súlyos ellentétére vezethető vissza. A ma délutáni ülés elnapolásából mindeneseire az következik, hogy a kisebbségi kérdésben jelentős nézeteltérések vannak a tanácstagok között, s inig az egyik etalon Zaleski lengy el külügyminiszter a kérdésnek a napirendről való levételét és mellőzését követeli, addig Cuaitrber’ain hosszú és pontos bizottsági tárgyalásokat kíván s a kisebbségi kérdés tanácsi Májának júniusig való elnapolását, mert hosszú időre van szükség, amíg a szakértők kellőképpen tájékozódnak ebben a kérdésben. Zaleski azt szeretné, ha a tanáe§ nyomban határoznia és az eddigi eljárás mellett foglalna állást, Chamberlain viszont a kisebbségekkel szemben követett népszövetségi eljárás megjavítása, vagy legalább is alapos megvizsgálása és megbirálácsa mellett foglal állást. Chamberlain: ,A kisebbségi probléma teljességéi gondos vizsgálat tárgyivá keli tenor Géni, március 5. Chamberlain az angol újságíróknak n% fontos nyilatkozatot tett a kisebbségi kérdésről. Részletesen nem számolhat be nézetéről mindaddig, amíg nem hallotta a többi tanácstag véleményét, de magánvéleménye szerint a tanács főíeladata abban áll. hogy kisebbségi poltvliáját világosan megszövegezze. — Tapasztalatom szerint — mondotta Chamberlain — a kisebbségek petícióinak nagy' részét a népszövetség kedvezően intézte el. Ideális volna, ha a sérelmeket el lehetne intézni, még mielőtt a tanács elé vagy a hármas bizottság elé kerülne. (Cham b eriain ersel szemmel iá thaíól ag Dandárand javaslata mellé állt.) A probléma annyira komplikált, hogy lehetetlen a jelen tanácsülésszak alatt megoldani. Valószínűleg júniusra napoljuk el. Amikor az újságírók megkérdezték, hegy időközben mi történi5'. Chamberlain ar válaszolta, hegy a probléma teljességét gondos vizsgálat tárgyává kell tenni. Ezzel a kijelentéssel Chamberlain éles ellentétbe került a lengyel kormány és a kisantant államainak felfogásával, amely szeretné, ha a kényes kérdést még ezen az ülésszakon hamarosan elintéznék és pontos orientálódás nélkül azonnal levennék a napirendről. Ez utóbbi esetben a népszövetség végeredményben megállapítaná. hogy a meglévő kisebbségi eljárást nem szabad és nem lehet megváltoztatni. Az angol külügyi államtitár a továbbiakban kijelentette, reméli, hogy a közvéleményt nem fogja a kelleténél jobban fölizgatni a kisebbségi kérdés tárgyalása. A népszövetségi tanácsnak számos más kérdést kell elintéznie s a kisebbségi kérdés jelentőségét, bármekkora is, nem szabad tulbe-csiilni. Chamberlain végül kijelentette, hogy Stresemannal és Briand-nal a jóvátételi kérdésről és a rajnavidéki megállapító és összehasonlító bizottság kérdéséről is tanácskozni fog. A kisebbségi kérdés a kulisszák mögött Paris. március 5. Az Eoho de Paris genfi tudósítója kimer.tő cikkben számol be a kisebbség: kérdés ügyében janiiéi vége óta megindult, nemzetközi diplomáciai tárgyalásokról. ' Anniikor Stresemann német külügyminiszter azt követelte, hogy a kisebbségi problémát a népszövetségi tanács napirendjére tűzzék, Zaleski lengyel külügyminiszter ajánlatot tett a tanács .agaknak, hogy a kisek! ségek védelméről szóló kötelezettségeket valamennyi állam vegye át. A nagyhatalmak,, köztük elsősorban Francia- ország, elfogadhatatlannak jelentették ki Za- leski ajánlatát, amire a lengyel külügyminiszter visszavonta azt. Mindazonáltal a kisantant államai, Lengyelország és Görögország reagálni kezdtek Stresemann ajánlatára. Február végén ezek a hatalmak egy jegyzék formájában közölték állásfoglalásukat a Foreign Ofíiceval és a római kormánnyal. Február 27-én Osusky, Csehszlovákia párisi követe az öt említett hatalom nevében memorandumot adott át a Quai d‘Orsayon a kisebbségi kérdésről s hangsúlyozta, hogy Lettország és Észtország is csatlakozik az öt állam állásfoglalásához. Ebben a dem arsban ■ a hatalmak a jelenlegi kisebbségi eljárás megtartása mellett foglalnak állást és kijelentik, hogy azok az államok, amelyekre a kisebbségi szerződések vonatkoznak, nem engedhetik meg, hogy megkérdezésük nélkül megváltoztassák e szerződéseket. Parisban és Rómában megígérték, hogy az öt állam álláspontját támogatni fogják. Londonban jelezték, hogy a német álláspontnak koncessziókat kell tenni, különösen a petíciók nyilvánosságrahozatalában és * döntvéKennwortthy angol képviselő, a Labour Parly parlamenti klubjának tagja, a munkáspárt egyik legképzettebb külpolitikusa, akinek MacDonald esetleges választási Sikere után jelentős szerep jut az angol külpolitika irányításában, néhány hónappal ezelőtt egy kitűnő politikai könyvet adott ki: „Európa uj háborúk küszöbén". Ebben a hatalmas munkában bámulatra méltó éleslátással analizálja a háború utáni Európa viszonyait s nemcsak politikai, hanem törtépet-fHozó- fiai megállapításai is rendkívül érdekesek ét, értékesek. Igein jellemzően írja le a háború utáni pszichózist, amikor megállapít ja. hogy a békekötés nem hozta meg a lelkek megbékülését, ellenkezőleg minden forrást megmérgezett a népek gyűlölete, s azok a nemzetek, amelyek azelőtt egy nagyobb állam testben, mint a monarchiában, ugy- ahogy megfértek és együtt i.s dolgoztak, most olyan ellenszenvvel néznek farkasszemet egymással, mintha a történelmi fejlődés egész folyamán örökös harcban állottak volna egymással, mintha mindén határon egy-egy elzászi probléma halmozná fel a robbanó anyagot, mintha egyikük sem bízna a 'tartós békében s a közeli döntő, összecsapásra gyűjtögetné, erejét. 1 Soha annyi kémkedési,' hazaárulási per neon zajlott le Európa szivében, állapítja mec Kennworthy, mint az elmúlt tiz esztendő alatt. Konstantinápolyból Rigáig telve vaunak a börtönök politikai foglyokkal, kémkedés és hazaárulás miatt el Ítéltekkel. Ebben a szomorú statisztikában a rekordot kétségtelenül Lengyelország tártja, ^melyben a hazaárulás! roönstTépörök a. judikatu- ra mindennapos jelenségeivé váltak s az úgynevezett fehérorosz hromadának több mint háromezer tagját Ítélték el - többé- kevéibé súlyos fegyház:büntetésre. A Rajnától nyugatra már kissé megenyhült ez a háború utáni pszichózis, de hogy teljesen megszűnt volna, azt a tapasztaltak után igazán nem mondhatjuk. Hiszen éppen a napokban éltük végig az utr-echti tragikomédiát, amely minden kártékony hatása ellenére azzal a nagy tanulsággal szolgált, hogy ma az európai lélek minden népszövetségi tanácskozás, minden háborúéi!enes paktum ellenére néni bízik a felelős kormánytényezőknek,- különösen nem a ma po- litik.i tényezőt jelentő vezérkaroknak komoly békekészs-égébeu. Ez a háború utáni pszichózis olyan viszonyokat teremt, amelyek a kalandoroknak, a csalóknak, ’^lkiirmere-tlenéknek szabad utat nyit romboló üzelméik folytatására. Soha annyian és annyiszor nem halásztak a zavarosban, mint mostanában s Albert Frank- Heine, ez a cinikus diplomáciai aktahaimisi- tó, tipikus alakja a kornak, amely lelki megalapozó ttságábau hitelt ad a lég otrombább ham-isilóknak, méregkever ők nek, kutmérge- zőknek. Az utr-echti esetnek tanulságai önként kínálkoznak, hiszen, ha nem is európai viszonylatban, nem is diplomáciai téren, de hasonló pszichológiai alapion Szlovenszkón is garázdálkodott egy Albert Frank-Heine, akit most szintén utóiért méltó végzete. A kassai törvényszék nemrégiben busz évi fegyházra Ítélte Weiszer Miksát, ezt a ló- kupe-cből kémmé avanzsált kalandort, aki három utódállamban folytatta kisded játékait, töméntelen embert juttatott börtönbe és ime, most kiderült róla, hogy lelkileg a gonoszságra dli&zponált ember, aki semmiféle gazságtól nem riadt vissza céljainak elérése érdekében s akinél a hamis eskü olyan mindennapi rekvizi-tum volt, mint normális embernél a köszönés. Weiszer Miksa a börtönben ül, áldozatai közül sokan már kiszabadultak, sokan még mindig szenvednek, nem vodna-e itt az ideje, hogy a közvéleményt irányitó tényezők végre is komolyan hozzálássanak a háború utáni pszichózis gyökeres kiirtásához? A cseh néppárti lapban a Tuka-esettel kapcsolatban ma igen figyelemreméltó cikket olvastunk. amely a legnagyobb óvatosságra int a fölös szóméban elburjánzott kémkedési és hazaárulási ügyekben, mert ezek végeredményben nagyon rossz vért szülnek a külföldön s illuzóidussá teszik az annyiszor és oly szívesen hangoztatott konszolidációt. Renes félhivatalosa, a Prager Presse, ma vezércikkírón foglalkozik az utrechti esettel és elismeréssel említi meg a csehszlovákiai kisebbségi sajtó mérsékelt, magatartását., amit ebben a botrányos ügyben tanúsított. Igaza van, bennünket az élet keserves ta- pas: tálat<ai mérsékletre tanúsítottak. De Így van ez a másik oldalon is? Nem az Ut- rechtstíh Dagblad módszerével dolgozott például az a hétfői prágai kolportázsujság, amely besztercebányai munka-társának tudósítását minden kritika nélkül leadta és négy tiszteletreméltó besztercebányai polgárt miniden alap nélkül irredentizmussal, kémkedéssel és hazaárulással vádolt meg? Vállalja-e az erkölcsi felelősséget az ilyenfajta sajtó mindazért a kellemetlenségért, szenvedésért, kárért, amit az ilyen könnyelműen megkockáztatott vád nyomán a kötelességszer ben bevezetett csend őrségi nyomozás s egyéb hatósági eljárás jelent? Sajnos, a cs*eh sajtóban megrögzött szokássá vált, hogy szlovenszkói és ruszinszkói csemegeként sűrűén egy-egy ilyen irredenta mesét szervíroznak a történelmi országok olvasóközönségének és ezzel megmérgezik a közszaliemet, élesztik a háború utáni pszichózist, gátolják a lelkek megbékülését, igy tehát mérhetetlen károkat okoznak egyeseknek és a köznek. Errefelé is nagyon sok az Albert Frank-Heine és sok a/. Ut- re-rht-sdi Dagbladok száma is. LAUFER $., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22.
