Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-03 / 53. (1976.) szám
12 T>RZ\:GAI A\v<AaR- H! RT)AI> 1929 március 3, vasárnap. rüiREK^. A PRÁGAI MOZIK MŰSORAj Adria: A nemek örvénye. Társadalmi dráma Hvezda: A szerelmesek szigete. (Claude Francé.) Flóra: Férfi lórii ellen. (Harry PieL) Lucerna: Kraszin. (Második hét.) Lido: Ramóna (Dolores dél Rio.) Metró: A szerelem tolvaja. (Orosz film.) Svetozor: Páter Adalbert. (Kari La maca.) KIS VER Irta: FARKAS IMRE * * * ÍGY SE, ÚGY SE Vártam egy asszonyt, féltve, Imádva. Be rossz úgy várni — busán, hiába. Most már nem várok. Csöndes a szivem. Nem jó igy sem. VAGY TE, VAGY MAS Lehunyja a szemét a nő, ha csókod Éri ajkát — ez a szokása. Ilyenkor aztán vagy rád gondol, Vagy valaki másra. FARSANG A nyomor csöndes. De a farsang Rikoltva muzsikál feléd — Mégis hogy tulharsogja az a csönd Ezt a riasztó, vad zenét MESE Egy fogasra egymás mellé került Egy nőfbunda s egy férflkabát A rossz kabát ráismert a bundára 8 Így szólt: nem szégyell! magát? A NO, HA MEGTUD VALAMIT „Az egyik félájultan fekszik otthon." „Másiknak cognac kell meg Kugler-bonhon." „A harmadik tanácstalanul áll." „A negyedik folyton telefonál." TÉL Az ablakokban Jégvirág. A szélben vad melódiák Pütyölnek át a városon. Én tavaszról álmodom. Sy"T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe!-^# Magyar, olasz, lengyel és román vízumok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-n. 36. I. rímre beküldeni A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: §P3F*Prahs II., Panská dlee 12. I1L, essköiii.'-^# •— IAc&tsdiofai Adolf ér. egéwségügyi főtanácsos. RijmiasaoGBjbatí budósal/ónk jietentó: A csehszlovák áJUamrvafiii'taik Igazgatósága Lkártsdhein Adolf dir. rimasziam'baiti főorvost, volt királyi tanácsost, az orvoesnöveteég köz- 'ÜSEtóbeítíbeai és emorotetbem álló ddsz>e<ktŐtoét, ^gióseségllgyl főtanácsossá léptette élő. — Doktorráavatás. A prágai német tudomány- egyetemen ma Fischl Imrét (Nagyszombat) az orvostudományok doktorává avatták. — Halálozások. Witt Sándor dr. rimaSBomibatd ügyvéd, az izraelita hitközség volt elnöke, életének 53. évében hosszai szenvedés után meghalt. A megboldogult tevékenyen nésztvett a rimaszombati társadalmi életiben. Egyike volt a legkeresettebb rimaszombati ügyvédeknek, bosszú időn át a Losonci Hitelbank rimaszemfbati fiókjának ügyésze. Lelkes sport-,irodalom- és müvés®- barát volt Vezetőségi tagja a rimaszombati tenniszk lobnak. Képgyűjteménye, melyet évek hosszú során a szlovénszkói művészek alkotásaiból alapos szakértelemmel és hozr aáértéseel válogatóit össze, szinte páratlan a maga nemében. Elhunytál özvegye és Bözsi ke leánya, valamint kiterjedt rokonság gyászol ja. Temetése vasárnap ment végibe a részvét impozáns megnyilvánulása mellett. — Gőümdbájnyán 92 éves korában meghalt ö z v. Gr ó-h Istvánra ó, szili. Fteiscüter Zsuzsámna. Halálát fia, Gróih János göinác- bányai kereskedő gyászolja. — Aradon győzött a parasztpárttal szövetkezett magyar párt. Aradiról jelentik: Tegnap hirdették ki az aradi uj megyei tanácsra vonatkozó választási eredményeket, amelyek szerint a kormánypárti listával szövetkezett magyar párt döntő győzelmet aratott a liberális listával szemben, összesen 73.000 szavazatot adtak le, amelyből a szövetkezett magyar párt és a parasztpárt listája 50.000 szavazatot kapott, mig o liberálisok mindössze 12.000-ot. A választás eredményeként minden változtatás nélkül, teljes egészében a közös lista emobreí kerültek, be a megyei tanácsba. Berlin fantasztikus képe a statisztika adataiban Az európai kontinens legnagyobb városában mindenből számadatot csinálnak — Az organizálás mestereinek számadatai az élet fény- és árnyoldaláról Berlin, február 27. A ceíkágói húsvágókról mondják, hogy a nagy husárugyárakba behajtják a caordát és egy óra múlva már mint feldolgozott áru jön ki a gépből, Ludendorf tábornokról pedig azt hireszteJték a háborúban, hogy besorozott katonáiból huszonnégy óra alatt kiképzett ezred eket állított össze. Ez természetesen túlzás és csak képletesen felel meg az igazságnak. De hogy Németországban minden éló lény, minden tárgy, minden cselekedet statisztikai anyag, az olyan valóság, amiben kételkedni sem lehet. Ha például Budapestről Berlinbe érkezünk, el sem hagytuk az anihalti pályaudvart és már többszörösen szerepelünk a statisztikában anélkül, hogy bárkivel is beszéltünk, vagy valamely kérdőivet kitöltöttünk volna. A német állam a neizimograpb pontosságával jegyez fel minden változást, amely az állam területén bekövetkezik és a statisztikai hivatal oly szédületes gyorsasággal dolgozik, hogy egy hét után minden adat már a nyilvánosság rendelkezésére áll. Mi mindent lúd a német statisztika Berlinnek ma 4.2 millió lakása van, de már kiszámították, hogy 15 óv múlva 7 és fél millió lé lek fog lakni a német birodalom fővárosában, amelyeknek 1880-ban 1.3, 1900-ban 2.7, 1910-ben pedig már 3.7 millió lakása volt. Berlin már az európai kontinens legnagyobb városa é» ha területi kiterjedését vesszük tekintetbe, a világ legnagyobb városa, amely 94 községből áll. Ebben a 94 községben 1,302.000 háztartás van. A 4.2 milliós Berlinben 525 miMiomos él, 850 társaság rendelkezük egy millióval nagyobb részvénytőke felett. A városban nem kevesebb, mint 8200 bank és bankfiók működik, ö&szeee® 50.000 alkalmazottal. A 17 000 berlini nagykereskedés, 50.000 üzlet, 70.000 ipari üzem és 54 nagy áruház némi fogalmat nyújt ennek a városnak gazdasági, a 165 fő- és 522 községi iskola pedig a város kulturális életéről. Berlinnek 232 postája, 88 ©sőpostahivatala és 155 külön csomagfelvételi hivatala van. A város területén 5500 postaláda áll a közönség rendelkezésére, majdnem ugyanannyi postaládával a légi posta számára. A berlini posta naponta 12 és fél millió levelet, 180 ezer csomagot és 10 ezer cső- postalevelet közvetít. A berlini távirat- és telefon- hálózat bosszúsága 2.3 millió kilométer, vagyis ötször akkora távolság ez, mint a föld és hold közötti távolság. Ezen a hálózaton naponta 1 és fél millió telefonbeszélgetés történik. Berlin férfilakossága háromnegyed és női lakossága egyharmad része önálló foglalkozást üz. A dolgozó Berlin kétötödrésze a munkásosztályhoz, egy ötödrésze a hivatalnoki osztályhoz tartozik. Háromszázezer ipartelep foglalkoztatja ezt az óriási munkás töm eget. A ruházati szakmában 250 ezer munkás van alkalmazva. A négy és egynegyed millió ember egészsége fölött ezzel szemben csak 5600 orvos őrködik. Az 1927-ik évben 42.873 gyermek, köztük 22.163 fiú és 20.710 leány született, mig ugyanebben az az esztendőben 48.770 ember halt meg Berlinben. Gyilkosság és erőszakos halál következtében 65 ember, baleset folytán 1609, öngyilkosság által pedig 1687 ember pusztult eL Berlinben tehát naponta öt ember válik meg önként at élettől. A város óriási növekedésének titka a bevándorlás. Berlinbe 1925-ben 689.000 ember költözött és 584.100 hagyta el a várost, a külömbözet teihát 105.000 ember. Ennyivel növekedett a város lakosság* egy év alatt. A 4.2 millió berlini lakos naponta 700.000 kiló búst, 1.4 millió kiló burgonyát, 1.5 millió kiló kenyeret és egymillió liter tejet fogyaszt. A statisztika árnyoldala Ennek a statisztikának van azonban egy árnyoldala is, mint ezt * nyomor statisztikájából láthatjuk. 1927-ben 272.000 ember részesült segélyben és pedig 123.000 állandóan és 37.000 egyszcT. Ezen számban nem foglaltatnak a munkanélküliek és családtagjaik, akik óriási nyomorsereget képviselnek. Az 1926—27-iki télen 3 millió métermáz^a ingye® szenet osztottak ki a szegények között. Ez megfelel 10.000 vagonnak, vagyis egy 230 kilométer hosszú tehervonatnak. Bori innék 3500 vakja, 4100 sEketnémája van és naponta 8800 ember alszik az éjjeli menedékházakban. A városnak gondoskodnia kell 44.000 hadirokkantról, 88.700 hadi visszamaradottról, köztük 85 ezer hadiözvegyről. Gondoskodik a város továbbá 21.000 nyomorék gyermekről, 53.000 gyámokról, 16.000 árva gyerekről Hogy milyen rettenetes nyo mórt, merniyi szenvedést jelentenek ezek * számok, nem kell külön magyarázni. Az 580 milliomos mellett sok Bzázczer nyomorgó, szenvedő ember él ebben a fantasztikus városban, amelynek az idegen caak a fényét ismeri rendszerint. Mert a világvárosról, a gyárakról, áruházakról, mozikról, kávéházaikTÓl és fényes üzletekről tudomást vesz mindenki, de a nyomort csak kevesen látják és nem gondolnak arra, hogy mikor az éj leszáll erre a 4 és egynegyed milliós városra, hány bérig, nyomorék, keresetűélküli, szenvedő szegény ember nyomorára borit leplet a sötétség. A német statisztika azonban nemcsak azt tartja számon, hogy hány millió kilograra krumpli vagy* hering fogy egy-egy városban és birodalomban, nemcsak a növekedés és a nyomor statisztikáját állítja össze. A larsang számadatai Megtudjuk például, hogy az öthetes farsang alatt az idén Berlinben 4600 nagy bál tartatott meg, amelyen 1 éB félmillió berlini mulatott. Átlag 4 márka belépődijat számítva csupán, ezen a címen hat millió márkát költöttek a négy és félmilliós város lakosai. Kiszámították, hogy fejenkint minden vendég öt márkát költött, ami 7 ée félmillió márkának felel meg. Ebben természetesen nem foglaltatik a toalettre és kosztümökre költött pénz, amely legalább tízmillió márkát tesz ki. Az öthetes farsang alatt tehát csak Berlinben 30—40 millió márkát költöttek el, ami óriási módon lendítette fel a forgalmat. Berlin azonban nemcsak a farsangba® mulat. A berlini Lunaparkról készített statisztikából megtudjuk, hogy az elmúlt nyáron 2 és félmillió ember váltott jegyet a Luna-parkba, a hetenként rendezett tűzijáték minden alkalommal 150.000 márkába került, 1500 ember gondoskodott a Lunapark üzemének rendjéről ée különböző mutatványokhoz 3.8 millió jegyet váltottak. A Luna-parkban áruei- tott sorsjegyekért 3 és félmillió márka folyt be. Ezek olyan sorsjegyek, amelyeket az ember darabját egy márkáért vásárol és a nyerő sorsjegy nyereményét, 5—10—50 márkát nyomban kifizetik. Ezer sorsjegy közül alig tízben van nyeremény. Az üzlet tehát kitűnő, a haszonban az állam osztozkodik a Luna-parkkaL A nyárikirálynö megválasztásánál 24.000 ember vett részt. 400 személy gondoskodott a mulató park konyhájában a vendégek ellátásáról. Egy-egy vasárnapon 35.000 virslii 300 mázsa vaj, egynegyedimilHó zsemlye, 14.000 darab citrom, 20.000 csésze kávé és 7000 liter Bőr fogyott el. A muiatópárokat esténként 1,250.000 gyertyái én yü ivlámpa és fényszóró világította be, a hogyipálya pedig 7—11 óra között óránként 3000 utast mulattatott. A Lnna-parknak most konkurrencJája támadt & Wilhelm Gedaechtniskirche közelében lévő .,Gour menia“-ban, amely ház 8 millió márkába kertilt és kávéházat, cukrászdát, vendéglőt foglal magában. A ház borvendéglőjének saját pontytava van — Óriási kertbőlyi6ég, fagytál ttermik, angol teasza- lonok egószitik ki a vendéglőt és a kávéházat. Minden a legpazarabbul van berendezve ég az egész kontinensen párját ritkítja. Két turnus Egész önkényesen kapartunk ki néhány érdekes számot abból a rendkivül érdekes regényből, amelyet német statisztikának neveznek. Aki furcsaságok. humor, kulturális előrehaladás, gazdasági fejlődés stb. iránt érdeklődik, annak nem kell mást olvasnia, mint a német statisztikát, amely még azt is pontosan számon tartja, hogy a birodalomban megjelenő napi, heti és havi lapok, szak- és irodalmi lapok hány kéziratot kapnak naponta, havonta, évente. Mennyi tintát fogyasztanak el a kéziratok toleirására, illetve hány száz kilométer írógépszalagot. Hány kéz, fej dolgozik ezeken a lapokon és mennyi fát irtanak ki évenként * szükséges papír előállításához. Mindenre kiterjed a statisztika, a iegmulát- ságosabb azonban, hogy Németországban a születések is organizálva vannak. Van őszi és tavaszi vetés, a gyermekek 80 százaléka két turnusban jön a világra és csak 20 százaléka bizonytalan. Ha ezeket a statisztikai számokat nézzük, kénytelenek vagyunk, megállapítani, hogy Berlin csakugyan fantasztikus város. y— r. — Egy prágai lap vakmerő rágalmai bcsz- i terccbányai polgárok ellen. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A prágai Pondelni Ve cerniik besztercebányai munkatársa cikkét közölte, amelyben a tudósitő Besztercebányát piszkos mocsárnak mondja, amelyet az állam érdekében ki kellene pusztítani. A bandabandázó munkatárs súlyos rágalmakat és becsületsértéseket követett el a besztercebányai „magyarónak", „hazaárulók" és „irredenták" ellen, akik a valóságban tisztes besztercebányai polgárok és soha még politikai harcokban sem vettek részt. Azt hozza föd ellenük a cikkíró, hogy „hazaárulók", mert szoros összeköt te Lécben állanak Magyarországon élő rokonaikkal, akik közül többen a magyar hadsereg tisztjei ó® hogy összeköttetésben állanak kémekkel is. A támadás Miolvnik József és Bőráruk Gyula, a középszlovenszkói villamosmüvek igazgatói, valamint Dienes Emil dr. iparkamarai főtitkár és felesége ellen szólt A cikk megjelenése után a csendőrség a megrágalmazott személyeket kihallgatta, kettőjüknél házkutatást tartott és a tudósítás nyomán a besztercebányai ügyészség is megindította a rend- törvény alapján a vizsgálatot. Besztercebányán általános fölháborodást kellett a rosszakaratú cikk, amelynek nyilvánvalóan az volt egyik célja, hogy a megrágalmazol lakat állásukból kitúrja. A megrágalmazott besztercebányai polgárok a sajtópört meginditot- táik a prágai lap ellen. Amikor az agrárok a ruszin hivatalnokot magyarónságga! vádolják Prága, március 2. Az országos és járási képviselőtestületi választások után a parlamentben nagy íöltünést keltett Hrusovszky és Necsasz képviselő panasza az agrárpárt ruszinszkéi választási terrorja ellen. A két képviselő által fölhozott vádakra annakidején Cserny belügyminiszter azt válaszolta, hogy Rozsypal országos elnök nyilatkozata szerint ezek a vádak nem felelnek meg a valóságnak A Lidové Noviny most egy érdekes esetet közöl Ruszinszkóból, amely igen jellemző az ottani viszonyokra. Még 1925 októberében Verbőc községben községi választás volt, amelyen a hatósági fölügveietet Bogoska Mihály egresi községi jegyző látta el. A választásra megjelent Halajka, a nagyszöüősi járási hivatal egyik alkalmazottja is, aki a választás tartama alatt a választási helyiségben tartózkodott, jóllehet nem volt választó. A választáson az agráriusok ugyan több szavazatot kaptak, mint régebben, de a magyarok mégis megtartották többségüket. A járása hivatal Halajka nevű alkalmazottjának följelentésére fegyelmi eljárást indítottak Bogoska jegyző ellen, aki csak az utolsó pillanatban értesült arról, hogy őt azzal vádolják, hogy nem engedte az agrárp^rti bizottsági tagokat a választási helyiségbe, kinevette őket és a magyarok javára befolyásolta a választókat. A fegyelmi bizottság rövid eljárás után Bogosikát bűnösnek ismerte el és büntetésből áthelyezték őt. A verbőoi választást megsemmisítették és az újonnan kiirt választáson az agráriusok kevesebb szavazatot kaptáik. Bogoska, aki ruszin nemzetiségű, most becsületsértési port indított Halajka ellen s a nagyszöllősi járásbíróság Halajkát 180 korona pénzbüntetésre és a perköltségek megfizetésére ítélte. Az Ítélet természetes következménye az volna, hogy Bogoskát rehabilitálják. A verbőci esethez hasonló esetek — írja a Lidové Noviny — napirenden vannak államalkotó ellenzéki pártokkal is. Az erdélyi magyar felekezeti iskolák államsegélyének kérdése Bukarest, március 2. Báró Jósika János és Viller József képviselők, mint a Magyar Párt kiküldöttei, kihallgatáson jelentek meg Maniu Gyula miniszterelnöknél, akivel hosszas megbeszélést folytattak a kisebbségi iskolák államsegélyére vonatkozóan. Maniu miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány beható tanulmány tárgyává tette a kisebbségi egyházak, illetve a Magyar Párt memorandumát és úgy döntött, hogy az államsegély kérdését kétfelé osztja. Egyelőre ideiglenes segélyt folyósít a kormány, az állam pénzügyi helyzetének figyelembevételével, a kisebbségi egyházaknak, de gondja lesz arra, hogy a legközelebbi költségvetés keretében a kisebbségi egyházak iskoláinak államsegélye végérvényes és törvényes szabályozást nyerjen. Ajs 1 ideiglenes segélyt legkésőbb 6—8 héten be’ül | vagy esetleg még hamarább Is folyósítani fogják. — Halálozás. Dempszky András nyug. KSOD vasúti főfelügyelő március elsején Kassán hirte1 len meghalt. Az elhunytat kiterjedt rokonság gyászolja. | — Árvii a Máv. Andrássy-nfó palotájának negyedik emeletén. Budaipesti szerkesztősé- 1 giink telefonálja: A Máv. Andrássy-uti palotájának negyedik emeletén a befagyott vizr ; csapról ellopták a sárgaréz zárócsapot. Mindezidáig nem vették észre ezt, mert a váz be | volt fagyva. A múlt éjszaka megolvadt a jég és a zuhogó váz elöntötte az egész negyedik emeletet és a falaikat mindenütt átáztatttu I Több ügyosztálynak emiatt egyelőre be is J kellett szüntetni működését, j — Hatalmas reklámssobrot állitanak a pozsonyi Duna jegén. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A pozsonyi művészbál rendezősége kérvényt intézett a városhoz engedje meg, hogy a március 9-én lezajló Rakéta-bál alkalmából a Petőfi-szo- bor helyén egy hatalmas reklámszobrot állíthassanak feL A városi tanács nem egyezett abba bele, hogy a Petőfi szobor helyét reklámcélokra használják föl, ellenben megengedte azt, hogy a művészek vagy a Köztársaság-téren állítsák föl ezt a reklámszobrot, vagy pedig a Duna befagyott jegén, amely eléggé föltűnő és alkalmas hely rek- I lámcélokra. I — Totőtüz egy pozsonyi villában. Pozsonyi szer- kesz’ős égünk telefonálja: Ma reggel kilenc óra tájban a Moyzes-ucca 28. számú villában, áme y Ke’en Gyula tulajdona, tűz ütött ki. A tűzoltók .azonnal kivonultak, ekkor már az egész padlás és ja tetőzet lángokban állott. A tűzoltók egy órai munka u'án eloltották a tüzet. A kár húszezer ko- j róna. A tűz úgy keletkezett, hogy a központi fűtéstől áttüzesedett a manzárdszoba kéménye. — Erdélyi Bélát a fogházban beosztották a sza- bómühelybo. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Az életfogytiglani fegyházra itélt Erdélyi Béla a fogházban megkezdte emlékiratainak megírását. Csakhamar rájött arra, hogy ez nem olyan könnyű dolog és abbahagyta ezt a munkát. Minthogy unatkozott, kérte a fog’házigazgatót, hogy adjanak rá darócruhát, hogy a saját ruháit ki- mé-theeee és osszák be valamilyen munkára. A fogházigazgat óság Erdélyi Bélát a szabómühe'ybe osztotta be, fejét kopaszra nyírták és ezidőezeriut a darócruhákra gombokat varr. Mikor azonban látogatókat fogad, átöltözködik és mindig kifogástalan eleganciával és vasalt nadrágban jelenik ,oieg a beszélgetőben..
