Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-30 / 75. (2000.) szám

9 WS9 március 39, szombat. Ahol a Pénz öielséée születik... Látogatás a hörmöcbányai állami pénzverőben — Mig egy lizlittéres elint odáig •.. — Mesebeli ládák, szinüliig ezüsttel telve — Egy város, amely alól kivágták a fundamentumot Körmöcbánya, március 29. (Kiküldött mnivhalár su nikt ól.) A kezedbe veszed, az ujjaid között megforgatod, nagyon meg se nézed: csak tíz fillér... könnyed ón odadobod a sarki koldus kalapjába. Gondol-e valaki ilyenkor rá, hol gyártják ezt a kis pénzdaralKrt, jut-e eszébe valakinek, begy mi­csoda feJkészüűitiség, mennyi finom masina kell az előállításához. A kis bronz öt- és tíz- filléres a forgalomban hamar megfeketedik, elveszti csillogó aranyos színét, amellyel ki­kerül a pénzverőből. Szürke kis veréb lesz a mkszánkban a büszke, nagy, kerek ötkoroná- •ok 'társaságában. Mondható ók, hogy az öt- és tízfilléresek a pénznemek prole­tárjai. Békében egy krajcár ás nagy pénz volt. Krum- phoufcrott, török mézet, sőt egy bulváirajságot is lehetett rajta venni. Ma mindez legalább cgv koronába kerül. Ma pénz uralja a világot. 'Tragédiák születnek naponta a pénz miatt, gyilkolnak, rabolnak érte, Mi ént ás nincs annyi minden,kinek, amennyi kéne. Ha pénzem lenne, ezt és ezt vennék, halljuk gyakran a sóhajtást. Ha lenne... Hus-vét előtt látogatást tetttünk ott, ahol Pénz őfelsége születik: Körmöcbányán, a csehszlovák köztársaság pénzverőjében. A kormod arany városában A Magas Fáira egyik pompás, festői völgv- kaltiaméban fekszik az ötezer lakosú Körmöc­bánya, a régi Magyarország egyik legrégibb bányavárosa. A körmöd arany révén az egész világom ismerték a városka nevét.. Most. egy­szerű községgé degradálták az egykori rende­zett tanácsú bámyafővárost. A legszebb gya­logút Jánoshegv felől vezet a városba. A he­gyeket 'hótakaró borítja. Reggel hat óra. A fölkelő nap aranykévéit szétteríti a csodás völgyiben. A csobogó Körniöcpatak a tundéri panorámának méltó keretet nyújt. A város határában hirdető táblára lesz a vándor figyelmes. Miniszteri és zsupánt ren­deletre való hivatkozással megtiltják kóbor cigányoknak a váróé ka­puinak átlépését. Humoros, hogy alig érjük el az első uceát, Fáraó iüstösképü ivadékainak egy csoportjá­val találkozunk. Ugylátszik a tálalom csak írott ni a lasz, t Körmöcbánya tavaly ünnepelte várossá fej­lődésének hatszáz éves jubileumait. Főnék emlékére oszlopot állítottak a főtér kö/elében. Néhány perc múlva a Szenthárom­ság-téren vagyunk, ahol a reggeli piac zajlik, nyüzsög, eleven az élet. Szlovák, magyar, német beszéd egyformán hallatszik. A gyönyörű történelmi becsű Szentháromság­szobrot a régi pestisjárvány emlékére emelték. A piac lármás népe közönyösen köti üzleteit a Régmúlt emlékeztetője előtt. Nemesére, arany termett valamikor a kör­möd bányákban, öt bánya még ma is műkő- , di.k, sóik régi bányát már betemettek. Az egész város annyira alá van fúrva, bá­nyászva, hogy ma tulajdonképpen három j faoszlopon nyugszik. Egy főoszlop a vártemplom alatt, egy a Szent-' háromság-térés egy az Erzsébet-templom I Mait van. ^ Egy aknát, amely nyolcvan évig viz alatt állt, csak most fedezték fel a Jánoshegy fe­lé vezető országút mentén, most dolgoznak rajta a fúrógépekkel. Sok ne­mes ércet sejtenek alatta. A történelem fel­jegyzi, hogy Körmöcbányán 1660-ban mát a rauydukátokat verték a mostani pénzverde helyén. Az állami pénzverőben Nem sóik kérdezősködés kell hozzá., hogy az ember a pénzverdét megtalálja. A Szenthá­romság-tér egyik sarkában vau. az egyemele­tes, sárgafalu épület, az állami Minoovna. Az ember azt hinné, hogy valami finánclakta- nyába vagy adóhivatalba lép be. A kapu előtt ugyanis zöldhajtókás, egyenruhás emberek lóinak, a fal mellett egy sálbakház. A zöld- iyijtókásaik azonban nem fináncok, hanem az épület őrzésére kirendelt személyzet. (Pengetésünkre nyomban kinyílik a főkapu és a kapus, a főzötdhajtókás jövetelünk célja í ánt érdeklődik. Néhány pillanat múlva egy ! arátságos, hatvanév körüli ötregur előtt ál­lunk a földszint egyik tágas irodahelyiségé­ben. Az igazgató ez, aki azonnal csenget és utasítást ad a házi telefonon Horák mérnök­nek, hogy mindenben álljon rendelkezésünk­re. Maga is szívesen szolgálna magyarázatok­kal -- úgymond, — de hivatalos ügyijén Prá­gaija kell utaznia. Az igazgató íróasztala mögött a falon hatal­mas szőnyegen különböző érmek: az itt gyár- I tolt arany, bronzérmek gyűjteménye. Folyosók labirinbusáin vezetnek át bennün­ket. A folyosókon üvégiedéin ládákban ér­mek és érmek. Az egyik folyosó végén szim­patikus fiatalember áll elénk: Horák mérnök, aki már tíz éve van itt, ismeri a pénzverés minden csinját-biuját. Rendesen ő az idegen- vezető. A pénzverdében évente öl-hatezer idegen fordul meg külföldről, belföldről, is­kolák. ta idol vamok, exkurzi ók sbb. Mindenkit beengednek. Titok nincs, nemrégiben le is filmezték a fiénzgyártást. A filmet először Trencsénben mutatják be. Sok szó esett, a csehszlovákiai lapokban ar­ról, hogy a körmöd pénzverdét — állítólag stratégiai okokból — át akarják helyezni az ország szivébe, Prágába. Mint ismeretes, a szlovén szkói közvélemény erősen az áthelye­zés ellen volt, mert abban a szlovenszkőii munkánélkülisóg újabb növekedését látta és az, hogy Szlovemszkót megfosztják egyik leg­régibb .iparáltól. IJgylátszik a kormány végleg letett az áthelyezés szán­dékáról és a pénzverő Körmöcöu marad. Kívülről nem is hinné az ember, hogy haifc- ezeröbszáz négyszögöl területen fekszik az egész objektum. Békében, a magyar rezsim alatt, amikor tizenkét ál­lam részére dolgozott, négy-ötszáz munkást foglalkoztatott. Ma mindössze százhúsz munkás dolgozik, minthogy csak Csehszlovákia számára gyár­tanak ércpéuzít és érmeket Éppen tegnap ment el két ragon pénz, csu­pa ezüsíötkoronás, ötmillió darab, amit. a Nemzeti Bank fiókjai kapnak, hogy a most forgalomban levő ötkor óriásokkal kicse­réljék. A kicserélés még ebben az évben megtörténik. A tízfilléresek gyártása Látogatásunk napján öt, tiz és hu szfill ere­seket gyártottak a pénzverőben. Először az olvasztókéiyiségbe vezet kalauzunk. Négy hatalmas üstben, úgynevezett olvasz­tótégelyekben forr, sistereg a cink és réz, amiből a bronz lesz. Akkora, mint egy jódarah mosószappan, egé­szen fekete lesz az izzás hevében, akár a szón. A megolvasztott cink és rézkeveréket ha­talmas merőkanállal formába öntik, miáltal 12 milliméter vastagságú, mintegy 35 cen­timéter hosszú és hét-nyolc centiméter szé­les bronzlemezekct nyernek, amelyekben 92 százalék a réz és 8 százalék a cink. A lemezeket egy órán át hűlni hagyják, az­után apró talicskákon egy másik terembe, az Úgynevezett nyújtóba küldik át. Hat nyujtógép a lemezeket hideg eljárással mind vékonyabbra nyújtja, amig a rendes öt és tízfilléres vastagságot el nem éri, ami­kor azután az igv előállított nyers lapokból a lyukasztó-gép kivágja a kívánt formát. A nikkel vágó egyszerre három, a bronzvágó egyszerre öt darabot üt ki. a lemezből. (A busfflfilleresek előáliitásához szükséges nik­kelt emezeket ne-m a körmöci verőben, hanem részint a Zspmóca melletti Sandrik-müvek­ben, részint az északcsehországi Bondy-mü- vekhen gyártják.) A lyukasrrfógépeik késeit naponta köszörül­ni. kelt és egy hónapi használat után ki kell cserélni újakkal. Percenként 600 darab öt és 123 darab tiz- fíllérest üt ki a lyukasztógép, A megmaradt lemezforgácsoh újból beol­vasztják. A lyukasztóból kikerülő és még száminál el nem látott öt és ttizfillérest az izzasztóba viszik, ahol légimentbes csövekbe rakják. Egy ilyen csőibe 18—25 kilo, azaz körülbelül 15 ezer darab ttzfibéres fér el. A csövekéi: az izzasztójkazánokba teszik. Itt vájnak a kerek pénzdarabok alkalmassá arra, hogy kél; ol­dalára ráüssék a tulajdonképpeni pénz jelle­gét: a számot és az állami címert. Ez a mű­velet a préselő, vagy verőteremben történik, ahol tizennégy bécsi gyártmányú aoélpróselőgép dolgozik. Valamikor gőzgépek voltak a pénzverőben, most persze minden villany erőre van boreoderre. Az acélpréselők mellett egy-egy munkás vagy munkásnő ül. A gép a tázfilléres mind- j két oldalára egyszerre nyomja a számjegyet, I illetve az államaimért. Percenként kilencven darab tírfilléreet nyom egy gép. A szomszédos teremben kőtáblákon munkásleányok szortírozzák a megsuáritott, frissen gyártott pénzt, akár a háziasszony a babot vagy a lencsét. A rosszul sikerült példányokat irgalmatlanul visszaküldik az olvasztóba. Az ellenőrzés igen egyszerű: a legpontosabb mérőgépen a mériegmesber 25 kilónként adja ki a mun­kát. Egy ttzftilléres liiányát ás észreveszik, olyan pontos a gép. Itt neon tűnhet el egy öt­filléres sem. A pénz mosása A második emeleten tisztítják m ágy elké­szült fémpénzt, még pedig különféle savak­kal, forgó tengelyeken. A tisztítás után még kilúgozzák, azután belekerül egy centrifugá­lis szárítóba. Itt nincs motozás, mint az Miami do­hánygyárakban szokás. A mérleg csalha­tatlan. A mérés csak az ötvenfibéresig be­záróan történik, az egv-, öt- és tízkor óriást d a rab számra olvasva adják ikn és zsákolják. Mikor készen áll a verőből kikerült és a szortírozáson átment aprópénz, számol órostára teszik. Ezer darálj marad a rostán. Ezt egy kis fcek- uőbe öntik, azután automata , mérlegen le­mérik. A mérleg percenként 120 darab önt­vényt mér le és egyben szortíroz is. Az igy szortírozott pénzt apró zsákokba teszik, leplombálják és igy küldik szét a Nemzeti Bank fiókjaiba. Talicskákon viszik él mellettünk a zsákba rakott pénzt. Egy négyteiüós zsákban kétezer darab tízfilléres, a^ax kétszáz korona van. Az ezüst öt- és tízkoronások Talán ezek érdeklik most legjobban a nyil- vámosiságtot. A gyártási módjuk ugyanaz, mint a ti ztfiill ereseké. A* ezüst ötkoronás 50 százalék rézből és 50 százalék ezüstből áH, 27 milliméter át­mérőjű és hét gram súlyú. Tervezőjük: G'utfreund szolirászmüvész két év előtt Prágában tragikus módon elhunyt.; felesége szemeiéttára fürdés közben a Mold­vába fűlt. Hatalmas faládában kétszázezer darab uj ezüst ötkoronás fekszik előttünk. A mérlegmester kinyitja a kincsesládát és mosolyogva mutatja a milliónyi kincset. A vasúthoz szállítás szekereken történik. Vasúton továbbítják a Nemzeti Bank fiókjainak: Pozsonyba, Kas­sám, Munkámra, Zsolnára, Besztercebányá­ra és Nyitrára, A szállítás természetesen megfelelő kíséret­tel történik. A kíséretet a pénzverőintézet szolgáltatja. Éjszaka a pénzverő épületére is erősen vigyáznak, bár még sohasem fordult elő, hogy betörést kíséreltek volna meg. Még a prevratkor sem. Különben a betörőbandánok sara volna üz­let ide betörni, ment a pénzt feltűnés nélkül nem tudnák elszállítani és az őrszemélyzet, amely katonaviselt fegyveres emberekből áll, nagyon éber. Az ezüst tizkoronásokból még csak minta- néldányok (kísérleti példányok) vannak készen egy vasládában, de már véglegesen ilyen maradd az ezüst tízkoronás. A inérlegmester ennek a ládának a tartalmát is elénk tárja. Alkalmiunk van a sok ezer csillogó, vadonat­új tízkoronást látni. A nagyközönség talán csak egy év múlva látja meg először. Ez 30 milliméter átmérőjű, 70 százalék ezüst és 30 százalék réz. A súlya tíz gram. A tervező művész Horeic prágai szobrász. Egyik oldalán a 10 Ke mellett eszményi női alak, a másik oldalán a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság stólizált képe és a közép­nagyságú állaimii címer. Az ezüst tizkoroná­REUMATIKUS izom és fájdalmakat, valamint végta­gok szakítását a legjobban csillapítja 9 Dr. RICHTER-féle ANKIR PAIN EXPE&LER Óvakodjunk az utánzatoktól! A valódi csak a „Ricbter" névvel és „VÖRÖS HORGONNYAL" ellátott Ára ICc 20‘—, 12‘—, 7*50 Ahol nem kapható, közvetlenül küldi: Dr. Ricbter gyógyszertár Praha I, Revoluéní 5/567 *BREMKN« »EURÓPA* »COLÜMBUS« KXOOtoimj 46£00<nai " r" Irmán áthajózza önt BreotenbSI New Yorkba csekély 6 nap alatt Cherbourgből New Yorkba csekély 5 nap alatt Utazzatok csakis az ÉSZAKNÉMET LLOTD EREMEN új óriási gyorshajóival! Utazási ügyekben Észak Amerikába, Kanadába, PH Amerikába s a többi világrészekbe ingyenes felvilágosítást nyújt az ÉSZAKNÉMET LLOYD BREMEK- > » « « « ■ — TCXtTKCpTjPCWw •— Prága, Hybemská A Ö10£9 sok forgalombahoxa italán ak ideje még bizony- taton, mert nem készült még belőle megfele­lő mennyiség. Évszázados kegyeletes szokás A mérleg felett a pénzverő tulajdonát ké­pező nagy olajfestmény lóg a 'falon. A feet- mény a Szentiéleik eljövetelét ábrázolja a ti­zenkét apostol 1M. i Ért a képet minden év Űrnapján kint a pénzverő kapualjában oltárképnek teszik. Hagyományos szokás ez már évszázadok óta. A lemérésre idejövő alkalmazottak tekintete akaratlanul is a képre szegeződlik, araiig a mérleg 25 kilós pénzesőmét le nem méri. A pénzhamisítók legnagyobb ellensége természetesen az állami pénzverő, ahova, a törvény értelmében minden hamis érerpérazrt be kell küldeni vegyelemzés végett. Kísérő mérnökünk elmondja, hogy a most forgalomban levő ötkoronásnak van a legtöbb hamisítója. Az államügyészségek meglehetősen gyakran irányítanak hamis ötkoronás küldeményéket a körmöcbányai pénzverőhöz. Az egykooroná- sotk hamisítása már ritkább eset, az ötven- és buszfilléres hamisítására pedig igazán nem akad vállalkozó. Egyéb érmet és jelvényt nagyban gyártanak, de csakis belföldi meg­rendelésre. Tomaegyesületek és különféle magánintézmények rendelnek itt érmet. A.' Diákönsegély érmei például most készülnek. Az érmek hideg eljárással készülnek. Nagyon komplikált gépezet szükséges az em­lékérem rajzának kisebfoitéséhez. A Jamvier- féle párisi másológépet éppen működésben láttuk. Majerszky pozsonyi tanár sétabotok számára kidolgozott egy 20 cm átmérőjű ere­deti rajzot, aimely Pozsony tájképét ábrázolja Reális! a va—Szlcwenszkó felírással. Az ördöngős francia gép a 20 centimétere* eredeti modellből két centiméter átmérőjű plakettet csinál. A gép percenként ezernégyszáz fordulatot tesz. Egy érem elkészítése három napig tart, de az automatikusan működő géphez még csak emberi felügyelet sem kell. Beállítják és maga végez mindent... Rehorovszky Jenő. Afganisztánban újból megkezdődött a törzsek háborúja London, március 29. Pesavarből jelentik: .Megbízható forrásból hire terjedt, hogy Amanullah király már kedden megkezdette a Kabul elleni előnyomulását. Habib Ullah emir elrendelte, hogy a királyi családnak mindazon tagjaitól, akik Kabulon kívül tar­tózkodnak és egy hónapon belül nem térnek vissza, vagyonukat el kell venni. Az afgán törzsek közötti háború tehát a törzsvezérek legutóbbi tanácskozásán megkötött hat hó­napos fegyverszünet ellenére újból megkez­dődött. Moszkva, március 29. A külföldi sajtónak azonjelentesei, hogy a szovjet jelentékeny csapatokat von Össze Afganisztán határán és az afgánoknak a szovjetunióba nem ad beutazási engedélyt, teljesen légből kapot­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents