Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-03 / 53. (1976.) szám

1929 márefcm 3, vasárnap. TOWÍAlMAC&ARHl RTiAI> A dunaszerdahely i lírái képviselőtestületé mk ©Isi illésén a magyarság pártjai elítélték a hodzsaituszárck nemzetedenes magatartását > Dunaszerdahely, máircius 2. (Saját tudó­saiktól.) A dunaszerdahelyi járás képviselő­testülete február 28-án tartotta alakuló ülé­sét Duuaszerdaheiyen a községiháza tanács­termében, Adamec Ferenc járási főnök el- nö&lete alatt A közös blokkba tömörült or­szágos keresztényszocialista párt, magyar nemzeti párt és magyar nemzeti muakás- páirt képviselőinek "nevében és megbízásából Uhirovics Vendel dr. szólalt fel. A magyar­ság pártjai nevében kifogásolta, hogy a ki-’ nevezéseknél figyelmen kívül hagyták, hogy a dunaszerdahelyi járás 100 százalékban magyar. A népszámlálás adatai szerint 94.5 6zázajékbain magyar ős 5.5 százalékban zsi­dónak vallotta magát a járás polgársága. Fi­gyelemmel arra, hogy a zsidóság is egytől- egyig mind magyar zsidó, a járás lakossága száz százalékban ma­gyar, igy kötelessége lett volna a belügy- mini-sztériumn&k mind a nyolc kinevezett tagot a magyarság soraiból kiválasztani. Ehelyett azonban csehszlovák telepeseket és tisztviselőket Hitettek be a képviselő­testületi t&gok sorába. Bejelen tette, hogy e törvényellenes él j árás miatt pártjaink panasszal élnek a legfelsőbb közigazgatása bíróságinál. A Kodzsa-páirt keretében helyet foglaló magyar tagokra vonatkozólag a magyarság pártjai nevében Uhrovics dr. kijelentette, hogy: pazon képviselőtestületi tagok — aki a részére hulajtott morzsáért még arra is ké­pes volt, hogy tisztességes, becsületes ma­gyar nevét a a egész magyarságot, őseinket, véreinket gyalázó durva tartalmú plakát alá engedte cdanyomolni, aki felelt a be­csületes magyar ember már régen pálcái tört s akinek lelláismereti nyugalma so­hasem lesz — azt magyarnak nem tekint­jük, azzal minden társadalmi érintkezést egyszer s mindenkorra megszakítunk.“ Felolvasta még a pártcsoport indítványát, melyben javasolja az árvizveszedelemre való tekintettel az árvédelmi intézkedések azon­nali megtételét és amelyben a munkanélkü­liség enyhítése céljából munkaközvetítő ak­ciót követel. Indítványozta, hogy a járási képviselőtestület jegyzőkönyvei a magyarság túlnyomó többségére való tekin­tettel kizárólag magyar nyelven vezetes­senek. Adamec járási főnök ez utóbbi indítványt nem bocsátotta szavazás alá. A járási választ­mányban pártjaink három helyet kaptak. Megválasztattak rendes tagokul: Uhrovics Vendel dr. Varjú. Mihály dr. és Bartossik György dr., póttagokul: Tölgyessy Jenő, Kon­kolya Ignác és Kovács Ignác. Az üléseken a járás főnöke programot nem adott, — igy pártjaink sem vázolták azon irányelveket, melyek szem előtt tartása mellett a magyar lakosság érdekében mun­kálkodni akarnak, — de bejelentették, hogy ezen jogukkal a legközelebbi képviselőtes­tületi ülésen élni fognak. —k —y. A nemzetvédelmi miniszter viasza Gregorovits képviselő interpeüáriéiára a fegyver­gyakorlatok elhalasztása kérdésétien Prága, március 2. Gregorovits Lipót orszá­gos keresztényszocialista párti nemzetgyűlési képviselő mintegy félévvel ezelőtt kérdést in tézetfc & nemzetvédelmi miniszterhez a fegyver- gyakorlatok időpontját illetőleg azoknak a kis­gazda- és földmives-tartalékosoknak érdekében, akiknek létkérdésük, hogy a nyári hónapokban elvégezhessék mezőgazdasági munkájukat. — Udzal nemzetvédelmi miniszter a képviselő kér­désére most a következő választ adta: „A katonai igazgatás a jelen időben, amikor a csehszlovák hadseregben aránylag rövid idejű tényleges szolgálat van bevezetve, amelyet be­látható időn belül még jobban meg fognak rö­vidíteni, szorgosan gondoskodni kénytelen ar­ról, hogy a tartalékosok kiképzése minél beha­tóbb legyen és semmiféle zavart ne szenvedjen. E mellett a katonai igazgatás teljes megér­téssel tekint a polgárság külön szociális és ma­gánszükségleteire, s mindent megtett aziránt, hogy a polgárság a rendszeres gyakorlatok vég­zése által mennél kevésbbé érintessék. Mint minden évben, úgy az 1928. évi gya­korlatokra vonatkozólag is, a „Veeny vestnik“ (Tárgyi közlöny) 1927-iki évfolyámában (61. sz. 647. cikk) a katonai igazgatás „Smernice-t“ (Irányelveket) tett közzé, amelyek által a gya­korlatok áttétele (elhalasztása) iránti folyamod­ványok elintézésénél követendő eljárás rendez- tetik. Eme „Smerniee“-ben kifejezetten áll ez: — Lehetőleg eleget kell tenni az indokolt ké­relmeknek, különösen füldmivesek, munkások, iparüzők és magánalkalijnaroííak kérelme­inek a gyakorlatoknak oly időre, időszakra (turnusra) való áttételével amikor a gyakorlat végzése a folyamodót legkevésbbé terheli. Oly esetekben, amidőn a behívás által annak egzisztenciája veszélyeztetnék, az országos ka­tonai parancsnokság a gyakorlat elvégzését kivételesen a megállapított időszakon ki ül is megengedheti, ha a halasztás legkésőbb október l.-i bevonulási határnapra kérelmez- tetik: amennyiben e nap utáni bevonulási-ha­tárnap forogna szóban, ez esetben a kérelem­ről a nemzet védet írni mini szí ér mm hal áróz' A jövő évre szóló gyakortatelhalaszt ások te­kintetében a „&mörnioe“ a véderő-szabályzat 172. paragrafusára mulat rá, ahol a halasztás engedélyezésének feltételed vannak megálla­pítva. Azt tartom, hogy a katonai igazgatás fenti intézkedéseivel az interpelláció követelmé­nyednek elvben már eleget tett. Meg kell je­gyeznem azonban, hogy az áttétel (halasztás) iránti kérvényok oly óriási számban érkez­nek be, hogy valamennyinek eleget tenni nem lehet. Latiba estik itt kiváltképpen az, hogy minden év március 31-én a tényleges legénység fele tartalékba kerül, ami által a hadsereg létszáma cső!eken. A katonai igaz­gatás azonban a véderő céljaira megfelelő számú katonát állandóan készenlétben tartani kénytelen s ezt egyedül a tartalékosoknak gyakorlatira, való behívása állal érheti ed. Ezért nem engedheti meg, hogy az egyik gya­korlati időszakban igen sok, a másikban meg tnlkevés tartalékos vonuljon be gyakorlatira. Ezenkívül legyen szabad rámutatnom arra, hogy a katonai igazgatás költségvetési tekin­tetekből már néhány év óta nemcsak a gya­korlatok tartamát négy hétről hárommá szál­lítja le, hanem a tartalékosok egyes évfolya­mainak, azokat gyakorlatra be nem hiván, az egész gyakorlatot elengedi. Ilymódon a tarta­lékosok egy része bizonyos előnyben saját kezdeményezése nélkül részesül. Legyen szabad továbbá figyelmét felhív­nom arra, hogy a kérelmeknek idején való benyújtása múl­hatatlanul szükséges, mert a megkésett kérelmeknek eleget tenni nem lehet. Az okmányolt kérvények lehető­leg azonnal a behivólevéil kézbesítésekor, leg­később azonban öt héttel a gyakorlatok meg­kezdése előtt nyújtandók be. A katonai igaz­gatás a tartalékosokkal itt Is előzékenyen bá­nik, mert a behívóieveleket már a folyó év január és február havában kézbesíti, úgy hogy a folyamodványok benyújtására megál­lapított határidő a lehető leghosszabb. A francia lapok a jóvátétel! szakértőkon­ferencia szabotáló! áv ai vádolják Schacht dr-t A németek ti milliárd annuitást ajánlanak, a szövetségesek 2 milliárdot követelnek — Eredménytelen tárgyalások Páris, március 2. A francia sajtó egy ré­sze ma hevesen megtámadja Schacht dr.-t, a párisi jóvátételi konferencia német dele­gációjának vezetőjét, akit azzal vádol, hogy szántszándékkal elhúzza a konferenciát. A szakértők hetek óta tárgyalnak, anélkül, hogy a legkisebb eredményre jutottak vol­na. Schacht dr. semmiképpen sem akar beleegyezni a jóvátétel végösszegének szám­szerű megállapításában, Egy hét óta mind­össze két ülés volt s azokon sem történt ér­demleges dolog. A francia lapok szerint Schacht dr. azért húzza a konferenciát, hogy piegvárja Briand, Stresemann és Chamber­lain genfi tárgyalásainak eredményét, amelytől sokat vár. A német kormány Géni­ben ismét érinteni akarja a rajnai kiürítés kérdését. Az Echo de Paris szerint Schacht dr. a keddi ülésen feltétlenül nyilatkozni fog. Valószínűleg 1.2 milliárd márka annui­tást ajánl. A francia és az angol delegált azonban erről az összegről nem hajlandó tárgyalni s a minimális annuitást két mil- liárdban állapította meg. Újabb gázrobbanás Prágában Prága, március 2. Ma egy bele a V enoel- térem történt tragikus kimenetelű gázrobba­nás, amely egy emberéletei követelt áldoza­tul. Ma ismét gázrobbanás történt a Revoluc- ni-uton. A csatornában a .gáznyomás olyan erős volt, hogy két csatomafedőlap a levegő­be röpült. Csak a véletlen szemcsének kö­szönhető, hogy a szerterepülő vasdarabok sen­kit sem sebesátettek meg, fcAíEWTSPECTnWOHIOB Trfiktoriulafdonosok figyelmébe: Losonci Mezőgazdasági Gépgyár RT. Lucenec autorizált Ford képviselet speciális FORD szerszámgépekkel felszerelt javítóműhelyébe n hengerfurás, csapágyon! és, szelepcsiszolás, szelepfészekmarás, fő tengely csiszolás, stb. stb. és minden egyéb javítási munkát a lefsszíakszórüfoü&en, legolcsóbban és garancia mellett vállal, Raktáron eredeti Ford alkatrészek. , ; V Vizsgáltassa mag traktorját szakképzett szerelőnkkel. A Csallóköz járhatatlan irtai Komárom, március 2. Alapy Gyula dr., tarto- mánygyülési képviselő és az országos választmány tagja, az a'ábbi indítványokat küldte be az orszá­gos hivatalhoz: I. A pozsony—komáromi állami kozutnak őrsuj- falu és Komárom (pozsonyi kapu) terjedő sza­kaszán már az egész 1928. év folyamán tűrhetetlen állapotok uralkodtak. Ennek az útnak teljes egé­szét megjavították, illetve kiépítették és csak a Komárom város határában őrsujfaluig tartó sza­kaszát hagyták a legbotrányosabb karban, ugyanis az utat sem az ál'am. sem Komárom város nem gondozta; ez utóbbi azzal a megokolással, hogy útadót nem szedhet, tehát nincsen az ut gondozá­sára fedezete. Novemberben az útnak 3.5 km. szakaszán az esős időben legalább 2000 méter teljesen viztői volt borítva. Ebben kellett közlekedniük a gazda­sági jármüveknek is, a víz mé’ysége a 10-től 50 om-ig terjedt. Elképzelhető 'hogy az autók ebben az útban milyen nehézségekkel közlekedtek, ho­lott ezen, az őrsujfalu—Pozsony útvonalon az autók számára is kiválóan jó karban volt az ut. Ugyanez az állapot állott fenn a Komárom (po­zsonyi kapu)—Gadócig terjedő útvonalon a ko- márom—gutái utón azzal a különbséggel, hogy itt az útnak járhatatlansága miatt számos baleset is történt és a gazdaközönség tetemes károkat szenvedett. Indítványozom, hogy ezeknek a tűrhetetlen ál­lapotokat megszüntetése iránt intézkedni szíves­kedjék Országos Elnök Ur és pedig a legsürgő­sebben. hogy a tavaszi olvadások bekövetkeztével ezek az utak járhatatlanná ne váljanak. Az elő­adottakat a komáromi járási hivatalnak is meg kell erősítenie. ír. A dunaszerdahelyi járáshoz tartozó CsílizfcSe hét községét a Csiliz patakon keresztül Izsap községtől Nagymegyerig vezető ut kapcsolja össze a komaromi járással. Ez az ut az évnek legna­gyobb szakában te'jesen járhatatlan és a Csilizköz hét községe ilyenkor a legnagyobb nehézségek ■közt közlekedik a nagymegyeri vasúti állomássá!. Ez a helyzet az 1927. évi magas vízállás és az ennek nyomában jelentkező belvizek következ­tében annyira megrosszabbodott, hogy alapos és gyökeres helyreállítsa a legfontosabb érdeke n Szlovenszkő legdélibb részén fekvő, bét községnek. Midőn erre Országos Elnök Urnák nagybecsű figyelmét felhívom. e-prvntt«1 inán mányozom, hogy a Csilízközbe vezető utat a nagymegyeri átkelési szakasz végétől kezdve legrtább a CV’iznntakig a közlekedésre alkalmassá tétetni szíveskedjék. — Ellopták Lippert pozsonyi pczsgflgyáros leá­nyának bundáját. Pozsonyi szerkesztőségünk tele­fonálja: Tegnap este az autóklub ruhatárában Lippert pozsonyi pezsgőgyáros Mimi nevű leányá­nak 16 500 korona érté1'-"' brePschvrnnz bundáját ellopták. A rendőrség nyomában van a tolvajnak. 5

Next

/
Thumbnails
Contents