Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-19 / 66. (1989.) szám
^I^GAl/V\AGVARHIRjLAI> 1929 március 19, kedd. *at Egy csodálatos élet Károly írén dr, halálára A mi földünkön, Kassán töltötte gyermekéveit, amelyek a Bach korszak idejére estek. Tanulmányai azonban elszólhatták a Hernádparti kedves városból és 1881-bcn Nagyváradra került, ahol azután életének befejezéséig, negyvennyolc éven keresztül fáradhatatlanul dolgozott a magyar kultúráért, amelynek történetében munkásságával örök emléket állított magának és nemes rendjének, á jászóvári premontrei kanonokoknak. Károly Irén dr. nagyváradi premontrei kanonokról, a magyar fizikai tudomány egyik büszkeségéről szél ez a megemlékezés. A jászóvári anyaházban, amely a régi időkben fókusa volt a kassai, rozsnyói, nagyváradi, leleszi és budapesti társhásakr ak, gyászzsolozsmára ültek össze a fehérpapok. Novoíny S. Alfonz prior, címzetes apát, aki évtizedeken át igazgatója volt a nagyváradi gimnáziumnak és főnöke a rend- háznak. aki a testvéri együttélés hosszú folyamán a legjobban ismerte meg Károly Irén kivételes emberi értékeit, a meg! atoítság könnyeivel szemében iníonálta a gyászofficiunot: I'Iaeebo ... V premontreiek nekrológ! urnába a március tizennegyediki dátumhoz uj név került: Ireneus. A szerzetesszokás rendi nevén tartja Számon a testvéreket. Az a háromezer tanítványa pedig, aki az ö nagyszerű pedagógiai munkája révén szerezte meg íermészetttudományos képzettségét, elfogódott bánattal olvassa a lesújtó bírt: Károly Irén nincs többé. Hát sorba elmennek a premontreiek öregjei! Nincs már Wentkó Jusztin dr.. az aranyszívű rud- rsoki esperes-plébános. Már nem figyeli a kis kertjében felállított csillagvizsgálóból az égitestek járását, nem örvendez gyönyörű télikertjének és lepkegyiiiteínényének exotikus csodáiban. Az az ember, aki a görög, héber és más nehéz keleti nyelveket olyan folyékonyan beszélte, mint anyanyelvét. a szlovákot, vagy azt a nyelvet, amelyen a kultúrát maarába szívta, a magyart, ott pihen a •jászévári fenyők tövében. Elköltözött Szepesi Géza bácsi is. ez a Jókai tollára való nagyszerű ember, akire egész Kassa és Rozsnyó csak ugv emlékezik vissza, mint Géza bácsira, Fábián Imre szelíd humora sem ragyog, együtt vannak már az öregek Szent Norbert palástjának védelme alatt. A visszamaradtak pedig sírnak és gyászolnak és úgy gondolják, hogy jó azoknak, akik már meghaltak, mert ők nem szenvednek már többet, Isten látásában gyönyörködnek, a többiek azonban a siralomnak völgyében sínylődnek. Mert örök sebe az a nemes kanonokrendnek, hogy Kasán, Nagyváradon és Rozsnyón, ebben a három kulturgócpontban, ahol egy évszázadon át fehér reverendás paptanárok hintették az igazi kultnrát. ahol nemcsak a magyar, hanem a román és szlovák intelligencia számos értékes egyéniségét felnevelték, ahol soha nem éreztették a tanaiéval, hegy az életben nemzetiség és felekezet szerint különbséget szoktak tenni az elfogultak, tiz év óta eltiltották a katedrától a kultúrának olyan papjait, mint aminők Károly Irén, Stulil- mann Patrik, Lacsny Ince, Kiss Kolos és mind a többiek voltak. megalapította a róla elnevezett fizikai tanulóversenyeket, amelyeket Budapesten most is meg* tartanák. Ugyanezen évben a Szent István Akadémia tagjai sorába választotta, a király pedig 1918- ban a vaskoronarenddel tüntette ki. A kitüntetést, elismerést sohasem kereste. Amikor rendtársai Benedek Ferenc jászói prépost elhunyta után őt akarták a rend főpapjának megválasztani. szerényen visszautasította magától ezt a kitüntetést. Érezte és kifejezésre is juttatta, hogy a rend ügyeinek vezetésére Takács Menyhért dr. nagyszerű alkotó energiája hivatott. Ö meg akart maradnia egyszerű rend tagnak, nem akarta elhagyni laboratóriumát és legbüszkébb volt arra az cpitheton ornansra, amivel Eötvös Lóránd báró, minden idők egyik legnagyobb fizikusa díszítette tréfásan, hogy 6 a madzag-fizikus, tudniillik olyan egyszerű eszközökkel dolgozik, amelyeknél egyszerűbbeket már el sem lehet képzelni. A gönci gazdagyerek, a kassai gimnáziumi ta* nuló, a tudós paptanár megtért Istenéhez: Életének utolsó éveit mély fájdalom keserítette, meg kellett érnie, hogy a rend birtokait kisajátították, a gimnázium épületének tulajdonjogát vitássá tették és Nagyvárad elszakadt központjától, Jászótól, kénytelen volt önálló életre berendezkedni, úgyszólván teljesen újonnan berendezni életét. Ekkor már súlyos, betegség gyötörte Károly Irént, az érelmeszesedés mindinkább előrehaladt rajta, orvosai azt az unikumot figyelték meg. hogy pulzusa csak húsz-harminc ütemet ver. De a nagy lélek erőt vett a korhadó testen, még tiz éven át dolgozott rendjéért. A nagyváradi rendház ügyeit intéző öttagú direktórium élére került, hetek fáradságos munkájával kereste ki a püspökség könyvtárából azokat a szerződéseket, amelyek a rendnek tulajdonjogát elvitathatatlanná tették a gimnáziumra. Vágyott arra a napra, amikor a gimnázium megnyithatja kapnit. A felterjesztett memorandumok azonban eredménytelenek maradtak. Károly Irén utolsó percéig bizotí az igazság győzelmében. Teste azonban már nem tudta bevárni ezt az időt. A lélek visszaszállt teremtőjéhez, hogy az örök igazság fényében fiirödjön ,.ieg és vigaszt találjon az Isten zsámolyánál Az egész magyar nemzet mély gyásza kísérte el Károly Irént utolsó útjára. (V.) Károly Irén dr. premontrei kanonok, nyug. egyetemi nyilvános rendes tanár korra nézve a premontrei rend legidősebbje volt. Az Abauj-me— gyei Göncön született 1854-ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a jászóvári premontrei kanonokrend akkori prépost-prelátusa, Kaczvinszky Viktor a rend ujoncnövendékei közé vette föl, majd felismerve a rokonszenves és kellemes megjelenésű ifjú kiváló tehetségét főiskolai tanulmányainak végzésére az innsbrucki és budapesti egyetemekre küldötte. Magasabb kiképeztetésónek befejezése után széleskörű tudományos tevékenységét Jászóvárott kezdte meg 1879-ben mint a hittudományok és a neveléstan tanára, 1880 óta főgimnáziumi tanár és a jogakadémián a bölcseleti ethika tanára Nagyváradon. Szaktanulmányai a fizika, speciálisan a villanyosság körébe tartoznak. Értekezései, amelyekben villanyossági kísérleteiről s azoknak eredményeiről számolt be. (Az abszoJul mérték- rendszer a mechanikában, a hang és hőtanban, az elektrikában. Az eléktro-statikai és eiektro-mág- nési egységek viszonyai. Kísérletek a nyitási extra-áram szikráival. Az ellenállásában megkisebbedett koherer reagálása a hőmérséklet csökkenésére. A párák szerepe a koherer-jelenségek- nél. Elektromos hullámok a vizben. Az elektromos hullámok terjedése és elnyeletése stb.) óriási nagy feltűnési keltettek a szakkörökben s a budapesti Országos Math. és Fizikai Társulat érdemei elismeréséö.11 alelnőkévé választotta. A fizika legnehezebb kérdéseivel, a drót nélkül való távira- lozás problémájával ő foglalkozott először s egy koherert talált fö\ mely a táviratozásnak ezt a módját ’^hetővó tette. Ezzel a találmányával megelőzte Marconit, de szerénységében nem igyekezett neki nagyobb reklámot szerezni, csak a magyar Math. és Fizikai Lapok közöltek róla cikkeket az ő tollából. Mint kiváló hirü fizikus a fizika magántanára lett a kolozsvári tudományegyetemen, majd később ugyanott nyilvános rendes tanárrá lett. Midőn az egyetemet áthelyezték Szegedre, nyugalomba vonult. Rendi pályáján rendtársainak sze- retete és bizalma övezte állandóan, aminek legfőbb bizonyítéka, hogy a jászóvár! prépost-választó káptalan 1900 február 20-án a jelenlegi prépost- prelátus mellett második helyen őt jelölte és az apostoli királynak fölterjesztette a prépost-pre- íátusi méltóságra. A nagyváradi nyilvános életben nagy szerepet játszott, sokáig volt v.,ros törvényhatóságának tagja és mint ilyen berendezte a városi villamos- sági müveket. A nagyváradi társadalom sok kiváló tagja volt tanítványa. Temetése rendtársainak és a város intelligenciájának mély részvéte mellett március 15-én volt Nagyváradon. Jeritza Mária: Kicsi! vásári, kicsit Ízléstelen Hollywood, az uj Bábel A világhírű énekesnő hazaérkezett Amerikából és beszámol élményeiről Károly Irénnek nem állott már módjában fizikára tanítani a nagyváradi gyermeksereget. Annak a Károly Irénnek, aki az elektromosságnak az egész világon elismert szaktekintélye volt. Curriculum vitaeje olyan szelíd folyású volt, mint a csendes pataké, amelynek partján annyit üldögélt, hogy energiájának felhasználásáról gondolkozzék. Szakadatlan munka, tanári, papi, szerzetesi és tudósi kötelességének folytonos teljesítése. Reggel az oltárnál mutatja he Istenének a szcntmiseá’dozatct, utána megtartja óráit a gimná- j ziumban. Igazi Pestalozziként neveli a rábízott nemzedéket. Azután emberekkel tárgyal, kapacitál, lelkesít, hogy meggyőzze őket eszméinek gyakorlati jelentőségéről, ő az, aki megteremti és naggyá fejleszti Nagyvárad mintaszerű villanytelepét, ő az, aki tévékét dolgoz ki, miként lehet a bihari hegyipatakok energiájával hat vármegye eletromos szükségletét ellátni, azután laboratóriumába vonul és befogja műszereibe az elektromos hullámokat. Már jóval Marcom előtt, 1894- ben sikerült neki a Felix-fürdői tó partján elektromos szikrával drót nélkül kisebb távolságra jeleket küldeni. Ezt tudják róla a beavatottak és mégsem övé a felfedezés dicsősége. Mert szerzetes, akit elsősorban a szerénység erénye ékesít, aki nem azért dolgozik, hogy hírnévre, dicsőségre tegyen szert, hanem hogy hasznára váljon az emberiségnek. Nem első eset az övé a fizika történetében, emlékezhetünk Jedlik Ányosra, a tudós bencés egyetemi tanárra, aki szintén az elektromosságtannal foglalkozott s tőle ered az eltektro- mágnese9 motoron kivül a dinamoelv és az ennek alapján szerkesztett dinamoelektromos gép, a 19. század egyik legnagyol h jelentőségű találmánya. Kutatásainak eredményét azonban szerényen ő is elhallgatta és igy az 1850-ben felfedezett találmány nem került be a tudomány történetébe, a német Werner Siemens ucvéhcz fűzik és az 1867 évszámmal datálják. Az elektromos hullámok rajongója volt Károly Irén. Állandóan uj és ujj módszereket talált fel az elektromos hullámok felfogására és sikerült is egy olyan tökéletes hullámfeüogó készüléket szerkesztenie. amit még ma is az összes középiskolákban használnak, annyira érzékeny és tökéletes. ö volt az első, aki Nagyváradon Röntgen-laboratóriumot rendezett be. Elméleti munkái a legelőkelőbb kiilfödi folyóiratokban látnak napvilágot, úgyhogy tudományos érdemeiért 1902-ben az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat n Jolim kének választotta meg, 1909-ban pedig a kolozsvári, most Szegeden működő egyetem ma- gántanárrá habilitálta. Adományával 1916-ban Pris, március 18. Az Aquitania az első tavaszi utasokkal áthozta Jeritzát is Európába. — Milyen jó itt ebben a meleg, napsütéses Párás-bán a newyorki hidegek után, — mondta a művésznő, amikor Mourice holeibeli lakásán fölkerestük. Az idén alig vártam már, hogy befejezhessem a szezont és amikor a férjem értem jött Newyorkba, nem törődtem a meteorológiai jelentésekkel, a viharos tengerrel, hanem boldog voltam, amikor végre hajóra szánhattunk. A hajón aztán egy kicsit csökkent a boldogságom. A tenger szörnyű barátságtalan volt és én az egész átkelés alatt az ágyat őriztem. A férjem egész utón azzal vigasztalt, hogy neon baj, majd ha újra szárazföldre érünk, pihenhetek, amennyit csak akarok, fenékig kiélvezhetem az európai tavaszt, mielőtt megkezdeném a szezont ideát. Párisba érkezve azonban már várt a bécsi opera sürgönye, nincs pihenés, a svájci hegyek helyett mehetek Pécsbe énekelni. — Pedig Amerikában a nagy sietség miatt háromszor is felléptem egy héten. Mindenáron le akartam bonyolítani az egész programot, mielőtt Európába utazom. Turnéztam mindenfelé, főleg Kaliforniában. Most voltam először hosszabb ideig ebben a gyönyörű országbau, az amerikai Itáliában és most voltam először Hollywoodban is. De mig Kaliforniától el voltam ragadtatva, Hollywoodban nagyol csalódtam. —- A film fővárosát csak az európaiak fantáziája fújja fel olyan szemkápráztató csodává, mert a valóságban igen egyszerű kis kolónia ez az uj Bábel, kár hja,szerű, építményekkel. Kicsit vásári, kicsit felületes, kicsit Ízléstelen. — De ha maga a város semmi csodásat sem nyújt. a lakói, közöli annál több az érdekes ember. Mester Casazzának - ezt a szerepet A meri- köztük a legfiatalabb és egyik legkiválóbb producerrel, ThaTberggel és feleségével, Norma Shearerrel. A témánk természetesen a beszélő film volt. Ki beszél ma másról Hollywoodban? El is határoztuk, hogy jövőre én is csinálok egy beszélőfilmet, olyat, amely nem lesz kimondottan éneklő- film. Találkoztam Lón Chaneyvel is és meglepetten konstatáltam, hogy az életben egyáltalán nem csúnya. —' A jövő szezonban uj szerepben mutatkozom be Amerikában: a Nyugat leányában. Ezt a szerepet még sohasem énekeltem odaát és hogy moét mégis elvállaltam, annak érdekes története van. Gafti Casazza- a Metrópert itadn Opera igazgatója ugyanis elmesélte nekem, hogy Puccini többször beszélt neki arról, hogy a Nyugat leányát nekem kellene énekelnem. Egyszer egy levelet is küldött neki, amelyben azt irta, hogy látott engem ebben a szerepben Európában és az az érzése, hogy ennek az operájának azért nem volt eddig igazi sikere Amerikában, mert a szereposztás nem volt megfelelő. — Édes barátom, — irta a Mester Casazzának — ezt a szeretepet Amerikában is Jeritzának kellene játszani. Casazza most nekem ajándékozta ezt a levelet, melyet büszkén fogok őrizni egyéb érdekes leveleim között. — Sok tárgyalás után — meséli Jeritza nevetve — megegyeztem a berlini Operával, hogy résztveszek a júniusi ünnepi játékokon Berlinben. Már a fellépési díjban, 12.000 márkában is megegyeztünk. Kiderült azonban, hogy a berlini vendégszereplés dátuma összeesik a budapestivel. Sürgönyöztem hát Berlinbe, hogy nem megyek, Budapesten kell énekelnem. Hogyan, — sürgöny őzt ék vissza, —- csak nem akarja elhitetni velünk, hogy Budapesten is 12.000 márkát kap esténként? Nem. Ebben igazuk van, csakhogy én budapesti szereplésemet nem pénzzel, hanem a szíriemmel mérem. Pesti fellépéseimre vonatkozóan soha sincs A’apittatott 1796 évben Hóm Lajos óla köipargM Banská-Bystrica Készítés szállít: síremlékeket, minden könembea. Bntor- márvány lapokat. Márvány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat. Iparművészeti munkákat, stb. írásbeli szerződésem és még egyetlen egyszer sem szegtem meg az Ígéretemet. Az idén is ott leszek pontosán. — Most néhány napig kedvünkre csavaroghatunk Párisban, de csak keddig, akkor utazunk tovább, Tirolban megpihenünk egy kicsit és jövő héten ismét Bécsben leszünk és másnap már énekelek is. Újra kezdődák a munka. Hangverseny Kassán Kassa, március 15. A Paulusz Ákos zenetanár, gordonkaművész javára rendezett tegnapi koncerten nagy és előkelő közönség töltötte meg a Schaikház nagytermét, ami — meg kellett érezni — a nehezen melegedő kassai közönségnek önkénytelen, finom és szeretetteljes demonstrációja volt a Szerencsé ti énül járt művész mellett. A hangverseny, céljától eltekintve, a leg- ragyogóbbak közé tartozik, amelyek valaha is lezajlottak Kassán. A segítő készség és művészi szolidaritás Zathureczky Ede, Zsámboky Miklós és Herz Ottó dr. előkelő művészetét küldte a gazdag műsor dekorálására és őszintébb, melegebb, felejthetetlenebb sikere még nem volt művésznek ebben a városban. A műsort a K. Z. D. férfikara nyitotta meg Simkó Gusztáv vezényletével és a nüanszok- ban is precízen összehangolt kórus ismét sok tapsot és. telis mérést hozott Simkó Gusztávnak, valamint az énekkar minden egyes tagjának. Utána Zathureczky Ede hegedűművész lépett a pódiumra és a közönség lelkes, üdvözlő ovációi után Beethoven: Souate No. VJ.-ját dta elő Herz Ottó dr. zongorakisé- rete mellett. A koncertpublikum gyöngéd örömmel és elragadtatással hallgatta Zat.hu- reczky impozánsan szárnyaló 'muzsikáját és a Finálé után fergeteges tapssal köszöntötte a fiatal művészt, aki sikereinek és fölfelé iveíő tudásának minden újabb etappján hazalátogat a szülővárosába. A műsor második részében CoreLli: La Folia-jával bűvölte el a közönséget és a tapsorkánt Brahm: Valse és Townsend: Bércéuse-jóvel köszönte meg. Erről a ráadásként eljátszott két számról külön kellene írni. A harmóniának, költészetnek és fölényes technikának nemes érce túláradóan, édesen és dúsan olvadt föl a művész minden vonóvezetése nyomán és a dúsan ömlő, meleg hangáradat valósággal színeket, izeket, képekét kergetett föl az emberben. Zsámboky Miklós gordonkaművész, a Hu- bay-féle kamaratársaság állandó tagja, ugyancsak Herz Ottó dr. zongorakisérete mellett, Brahms: Sonate E-moll op. 38., Bach: Adagio, Popper: Andacht, Chanson villageoise és Zsolt: Szitakötő- (Libellules)-jét adta elő a legőszintébb és maradandó sikerrel. Játékbeli fölfogásán és előadásán a vérbeli művész és játékos hitinier bélyege látszott és e kettős fegyverzettel fölszerelten különösen Zsolt: . Szitakötő-jét röpítette föl a zenei báj, kultúra és lélek szárnyain a gordonka búgó, teli hangjai mellett. Meg kellett ismételnie. Herz Ottóról, aki ma európai viszonylatban is az elsők között áll a zongoraművészek és kisérőmüvészek sorában, külön kell megemlékeznem. Nem fölfedezni akarom Herzet — elkésett dolog lenne —, de méltatlanság volna művészetével szemben, ha csak nevének említésénél maradnék. Tegnap énekesnőt kisért zongorán, ma hegedűművészt, holnap gordonkaművészt és mindezt oly konzseniá- iis művészettel, finom alkalmazkodással, erővel és biztos kézzel csinálja, hogy minden alkalommal föl kell tűnnie. A koncert szívesen látott vendégeként ifj. Mailáth Józsefné énekszámokat adott elő. A közönség hálásan, föl törő tapsorkánnal köszönte meg a művésznő melegen csengő, tiszta mezzoszopránján előadott müdalokat. Műsorán Brahms: Mainacht, meine Liebe ist Grün..., Rubinstein: Es blinkt dér Tau és Tarnay: Búcsú című dala szerepelt. A közönség tapsos hódolatát többek között egy finoman előadott francia dallal honorálta. Meg kell ismételném: az elismerés nagy része a művészeken kivül az impozáns számban fölvonult közönséget illeti meg. • — A Rimaszombati Katolikus (Hvasóeffvlct közgyűlése. Rimaszombati tudósitőnk jelenti: A Rimaszombati Katolikus Olvasóegylet vasárnap tartotta meg tisztújító évi rendes közgyűlését, amely alkalommal a tisztikart a kővetkezőképpen választották meg: Váry János elnök, Csintalan János és Hizsnyan Béla al- elnökök, Bányay József dr titkár, Dósa József és Zémandl Ernő jegyzők, Diczky Pál pénztárnok, Zawadzkv Ede ellenőr Kéry István háznagy, Lévay János és Sövénybázv Mihály Uönvvtárosok és Kovács József játékfel ügye lő. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a fCépes Hét megjelenik minden hét csütörtökjén
