Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-19 / 66. (1989.) szám
Í939 mArdws 19, kedd. Jugoszlávia és Görögország megegyezett a vitás kereskedelempolitikai kérdésekben Jugoszlávia Szalonikiben szabad kikötőt kap - A szerződés aláírása után harminc nap múlva életbelép Gént, mdrcBOB 18. Vasárnap délelőtt Jugoszlávia helyettes küliügyiminiiezteire Kttma- tiödi ée Görögország külügyminisztere, Kara- -partos számos népszövetségi tisztviselő és diplomáciai hmíkoionárae jelenlétében ünnepélyes szertartások között a két állam viszonyát szabályozó hat szerződést irt alá. Beszedetiet nem tartottak, csupán osaik kölcsönös sze- rencsefóvánatukat fejezték ki az érdekelt felék rövid felszólalásukban. A sajtónak hivatalos kommünikét adtak M az aktusról s ez a kommüniké elmondja, hogy az első pnoto- kollinn a vasúti forgalom szabályozására vonatkozik, a másik a szalonáki kikötőben létesítendő jugoszláv szabad zóna forgalmát szabályozza, a harmadik a vámszolgálatra vonatkozik, a negyedik az állategészségügyi szolgálat kérdését rendezi, az ötödik a postai, távirati és telefonforgalomról szól, a* utolsó pedig összefoglaló akta, amelyben a megkötött szerződések kivitelére vonatkozó hatá- rozmányok vannak felfektetve. Ezek a szerződések aláírásuk után 30 nap múlva midnen tedráiliaba, ahol széfcfcópfeéík az Evangéliumot, öeszeroantboItáik a vázákat és oltárfölszerelé- seket e több ezüsttárgyait magukkal vittek. Szigorú nyomozás indult meg a vandál tettesek földerítésére. „A Pocsátko szappan" a legnemesebb nyersanyagokból készül. Ezzel magyarázható gyönyörű v i I á g o ü színe és kiváló minőségei Tizennégy hajó a Száva belgrádi elsütyem kikötőiében A hirtelen megindult jégzajlás okozta a szerencsétlenséget Az etsiilyedt hajók között egy magyar uszátyhajó is van Vérszegény gyermekek igyák a 5 Csizi-vizet, Csizfürdő továbbá eljárás nélkül életbelópnek. A tárgyalások alapjául az 1923. évi görög-jugosz- láv konvenció szólását. A protokollum most már véglegesen rendezi mindazokat az eddig el nem intézett kérdéseket, amelyekben idáig Belgrád és Athén között véleménykülönbségek forogtak fenn. A görög kormány Szalonikiben a jugoszláv kereskedelem számára szabad övét biztosit. amely azonban intengráns alkotó része a görög territóriumnak és görög szuverenitás alatt marad. Tehát ebben a szabad Övben továbbra is a görög bíróságok és rendőrhatóságok fejtik ki hivatalos működésűket. A záróakta azt a határozatot te tartalmazza, hogy a vitás esetekben a két szerződő fél együtt nevez meg döntőbírót, abban az esetben pedig, ha a döntőbíró személyében neon tudnak megegyezni, a döntőbírót a népszövetség nevezi ki. A tárgyalások sikeres befejezése után a jugoszláv kormány arra kérte a görög külügyminisztert, hogy Athénbe való visszatérése után keresse fel Belgrádot, ahol a jugoszláv kormány akarja vendégül látná. A barátsági és döntőbírósági szerződést a tervek szerbit a két külügyminiszter a jövő vasárnap írná alá Bel gr ódban. Kumanudi még vasárnap este hat órakor Davosba utazott, ahol Marinkovics külügyminiszternek jelentést tett, azután egyenesen visszaindult Belgrádba. A görög külügyminiszter szombaton étkezik Belgrádba. Arra vonatkozólag is megegyezés történt, hogy a görög kormány azoknak a szerb menekülteknek, akik annakidején kénytelenek voltak el hagyna görög Macedóniát, hét ée fél millió drachma kártérítést fizet. Belgrád, március 18. A határforgalom kérdéseiben tárgjjaló jugoszláv—-bolgár bizottság munkáját befejezte. Hivatalos jelentés szerint a tárgyalások kielégítő eredményre vezetlek. Jugoszláviában megmarad az addigi adórendszer Belgrád, március 18. A pénzügyminiszter átadta az uj adótörvényjavaslatot a legfelső törvényhozó tanácsnak jóváhagyás céljából. Az uj tervezet szerint egyes adónemeket, amelyek különösen nehezeditek az adófizető tömegekre, le fognak szállítani, az adórend- fezer azonban lényegében változatlan marad. Kommunisták vandalizmusa az athéni katedráidban Athén, március 18- Az elmúlt éjszakán több kommunista behatolt a Szent Konstantin kaSúlyos spanyolnáUtajárvány Skufariban Belgrád, március 18. A Politika jelenti, hogy Szikii túriban rosszindulatai nátha járvány tört ki, amely eddig már töbib mint ezer áldozatot .követelt Jugoszláv részről tervibevették határ elzárását Belgrád, március 18. Hivatalosan jelentik, j hogy a Száva téKkikötőjében hirtelen meg- j indult jégzajlás követkertében egy vontató gőzös és öt uszályhajó elstilyedt. Tizenhárom uszályt a jég magával sodort. A Száván történt nagy hajószerencsétlenséget a téli- kikötő feletti jégtörőnek a jégtömbök által történt ebodrása idézte elő, amely tönkretette a tartőkésziilóket és körülbelül negyven hajó, köztük személygőzösök, vontatógőzősök és uszályhajók fokozott gyorsasággal sodródnak a Szárán lefelé. Minden kísérlet, hogy a hajóparkot még az erősen befagyott Dunába való érkezése előtt megállítsák, meghiúsult A hajópark jugoszláv, csehszlovák, osztrák és bajor egységekből állott. A Zomun nevű osztrák gőzös elsü- iyedését a parton összegyűlt tömeg nagy izgalommal figyelte, mert az utolsó pillanatban a hajó fedélzetén négy matrózt látott. Később megállapítást nyert, hogy a matrózok még idejében ki tudtak menekülni, úgy hogy emberéletben nem esett kár. Belgrád, március 18. Az a kár, amit a jégzajlás a Száva téliikikötőjében okozott, igen nagynak bizonyult, összesen tizennégy vízi jármű sülyedt el, köztük & Dana-Gőzhajózási Társaság Sémiin nevű vontatógőzöse, a 214. számú magyar uszály- hajó, azonkívül több uszály és csónak. Valamennyi folyó teljes zajlásban van. A Duna a Vaskapunál annyira megáradt, hogy a víz áttörte az óit felhalmozott jégtortaszt. Szófia, március 18. A hó gyors olvadása sok helyen áradást okoz. A Marica-folyó vize az elmúlt éjszaka elárasztotta Plovdiv és Tatar- pazardzsik mélyebben fekvő városrészeit, ami a lakosság köréiben nagy pánikot okozott Nagyon sok ház mmibadöít. Zsolnán megalakult a régikorona-hitelezők magánérdekeltjeinek szlovenszkói és ruszinszkéi országos védegyesiiiete Az egyesület helyi körzeteket is létesít — Bródy Andor és Féder Miklós felszólalásai — Fedor képviseld megindítja a parlamenti harcot Szlovenszkő 58.233 kistőkésének érdekeiért Zsolna, március 18. (A P. M. H kiküldött munkatársától.) A régi koronahitelezők magánérdekeltjeinek szlovenszkói és ruszinszkói országos védegyesülete ma tartotta alakuló közgyűlését Zsolnán. Az alakuló gyűlésen Szlovenszkő és Ruszin szkó különböző vidékeiről gyűltek össze az érdekeltek, mintegy harmincan-negyvenen. amely körülményt annak kell részben betulajdonitani, hogy az alakulás propagandisztikus előkészítése nem volt teljes, részben pedig annak, hogy az érdekeltek nagyrésze kisember, aki az utazáshoz szükséges pénzt nem tudta előteremteni vagy nélkülözni s csupán levélben jelentette be csatlakozását a kezdeményezőkhöz. Az írásban jelentkezettek száma közel jár a négyszázhoz. A csehszlovák-magyar dearing-egyezmény Mint ismeretes, a csehszlovák képviselőink s rövidesen a magyar törvényhozás is letárgyalja a Csehszlovákia és Magyarország között múlt évi május 26.-án a régi koronatartozásokról és hitelezésekről létrejött egyezményt. Az egyezmény értelmében a csehszlovák adós a csehszlovák leszámoló hivatalban 1 csehszlovák koronát fog fizetni minden régi koronáért, a magyar adóg viszont a magyar leszámoló hivatalban maximálisan 10 csehszlovák fillért 1 régi koronáért A pontos összeget a magyar törvényhozás állapítja meg. A csehszlovák, hitelező a leszámolási tömegből a csehszlovák belső törvény- hozás által megállapítandó részt fog kapni. — Ugyanúgy jár el a magyar törvényhozás a magyar hitelezővel. Mivel a tartozások és követelések szaldója a két állam között Csehszlovákia javára aktív, a magyar leszámoló hivatal a magyar hitelezők kielégítése után fennmaradó összeget Csehszlovákiának átutalja. Ebben az esetben 7 csehszlovák fillért fog fizetni 1 régi koronáért. A hitelezők kielégítése, mint ismeretes, belső clearing utján fog végbemenni, azaz a csehszlovák leszámoló hivatal a Magyarországra tartozó csehszlovák adósok tartozásait ebből az összegből, valamint a. Magyarországtól elvárt szaldóból kielégíti a Magyarországra hitelezőket. Hasonlóképpen jár el a magyar leszámoló hivatal a magyar adósokkal és hitelezőkkel, akiknek Csehszlovákiában vannak tartozásaik, illetve követeléseik. Az alakuló közgyűlés A szlovenszkói régi korona hitelezők az egyezménnyel felette elégedetlenek s így történt, hogy most, amikor az egyezmény már a parlamentbe került, Bródy Andor rimaszombati érdekelt ösztönzésére tegnap összegyűltek Zsolnán, hogy egyesületbe tömörülve igyekezzenek még az utolsó pillanatban érdekeiket hatásosabban megvédeni. Mivel elsősorban csak parlamenti harc árán lehetséges a helyzeten változtatni, a szervezkedők megnyerték ügyüknek Fedor Miklós keresztényszocialista .nemzetgyűlési képviselőt is, aki megígérte, hogy a parlamentben magáévá teszi ügyüket s igyekezni fog tőle telhetőleg helyzetükön segíteni. Az erdeksitek a status-quo post neKsHi alapján követelik a kiegyezést Az alakuló gyűlés, amelyet előkészítő bizottsági ülés előzött meg, délelőtt tiz órakor vette kezdetét a zsolnai Rémi-szálló nagytermében. Elsőnek Bródy Andor (Rimaszombat), a mozgalom megindítója szólalt fel, aki közel egy órás beszédében többek között a következőket mondotta: — Emlékezzenek vissza 1919 elejére, amikor a kormány felszólította a lakosságot, hogy akinek külföldön követelése van, saját érdekében köteles azt az illetékes adóhivatalnál bejelenteni, mert csakis a bejelentett követelések lesznek biztosítva, míg a többi az állam javára esik. Ezen tiltó rendelet megjelenése után mindenki bejelenti külföldi követeléseit, hiszen ez az összeírás képezte alapját a. vagyondézsma megállapításának is. Az első hiba a pénzügyi kormány részéről itt történt, amikor a kormány tiltó rendeletét hozott olyan időben, amidőn a két ország valutája között még abszolút semmi diszparitás nem volt s a kormánynak az összeírás után, ha a vagyondézsma lefölözése komoly szándéka lett volna, kötelessége lett volna elrendelni, hogy mindenki realizálja követelését. Azonban ez nem történt meg, s az a horribilis összeg, amelyet játszva lehetett volna megmenteni, mint nemzeti vagyon is nagy összeget képvisel. A még 1924-ben létrejött államközi egyezményt Bródy a kormány második nagy hibájá-* nak tekinti, mert szerinte valósággal tönkreteszi az érdek j’telcet. Bródy elhangzott kijelentése szerint annakidején felirt a Zemská Bankának és a minisztériumnak s kijelentette, hogy a magánérdekeitek csupán egy status quo post belliim alapján fogadhatják el a clea- rlnget. A trianoni békeszerződés — folytatta Bródy — biztosítja a. mi jogi áíláspontuinkial. A békeszerződés világosan megtiltotta még 1920 junius 4.-én a tartozások olyan kiegyenlítését, amely nem az elszámoló hivatal uifr* jáu történik. A kiegyenlítő hivatalt a békeszerződés értelmében még 1920-ban kellett volna megszervezni, azon bán csak egy 1922 január 27.-én keit rendelet hozta létre, s csak 1924 január 27.-én kezdett működni. Míg 1920-ban a megegyezés mindkét részről kény- nyü lett volna, most már ezen időközben éppen elegendő volt arra,, kell nekünk megbiinhődnünk. A békeszerződés értelmében jogunk lett volna nekünk, magánérdekeiteknek a tanácsban éppúgy résztvenmi, mint a pénzintézeteknek, de ezen jogunk dacára erre vonatkozó kérelmünknek nem tettek eleget. — Az államközi egyezmény ebben a fon májában soha sem jött volna létre, ha a tar nácskozásou a mi delegá híjaink is részt vesznek. Az 1924-ben létrejött egyezmény, közel ötévi várakozás után tehát, még az év elején köttetett meg, mig a bejelentési kötelezettség elrendelése csak november 1.-én történt meg s ezen időközben éppen elegendő volt arra, hogy a magyar pénzintézetek az itt jelzi* Jogilag biztosított k.vetéléseik el behajtsák és minden príma követelésüket átvigyék. így tehát legjobb fedezetüket elvitték s csak természetes, hogy most már becsületes és igazságos ölen ringnál nem lehet szó. — A rideg valóság tehát az, hogy a kormány sorozatos hibái következtében vágyó* mrnkat veszítjük, jóllehet a kormány akara* tán kiivül, de mégis mulasztásai miatt, ezért a somunkat irányító tényezőknek be kell lété 5
