Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-17 / 65. (1988.) szám
10 *PRa:GAI-MAG'&Aft-fnftt>ag 1929 március 17, A tnagyai intelltgen- eb nélltiilözbetelIeD barátia » Késes Hét A U.,M«Sh hitolranric70r alapján readerae be életét ■ nem lesz anyagi gondja, mert Mannain rilicircnuoccr m;0<jent vásárolhat Pozsony legelőkelőbb üzleteiben részletre. Harmatit Hltellroda, Bratislava Schneeweiss oeca 5. és Pray ueea 42. Bntor 2-3 évreURANIA A drágakövek és féldrágakövek birodalma Az ókorban talizmánként és gyógyszerként használták a drágakövet — A természetes ékkövek jelentősége és szerepe az emberiség történetében Abban a környezetben, amely szerves és szervetlen lényeivel az embert körülveszi, legközelebb áll hozzánk az állat, sőt olyan közel áll hozzánk, hogy a legrégibb idők óta az ember lelki tulajdonságait, képességeit, erejét és gyengeségéi bizonyos meghatározott állattad szoktuk kapcsolatba hozni, igy a bátorságot az oroszlánnak, a hűséget a kutyának, az erőt és a kitartást a bikának, a gondolkodási erőt & szellemi frisseséget a sasnak, az okosságot és ravaszságot a kígyónak tulajdonítjuk. Legtávolabbi vonatkozásban áll az ember a szervetlen világgal, az ásványok birodalmával és a kristályos test törvényszerű alakjában az első pillanatban valami idegenszerüt találunk, azután azonban valami hatalmasan vonzó dolgot. Ebből magyarázható, hogy a föld mérhetetlen gazdag ásványos bíró-- dalmában egyes ásványok alakjuk, színük, fénytörésük és keménységük alapján különös jelentőségre jutottak és mint drágakövek a legrégibb idők óta jelentékeny szerepet játszanak az emberiség kulíurtörté- netében. Az iadusoiknak, babilóniai aknak és egyiptomiaknak régi kultúrája az anyagokat és a föld változatait még kapcsolatba hozta a világmindenségben végbemenő eseményekkel Ahogy a hét alapáré egy-egy bolygó mellé volt rendelve, amelyék közé a régiek a napot is számították és amelynek alapércéül az aranyat vették föl, úgy azt is tanították, hogy a tizenkét állatkor! csillagkép mindegyike egy-egy drágakővel van kapcsolatban. Ennek a, mondhatnánk kozmológiai elképzelésnek megfelelően a régiek a drágakövekben nemcsak egyszerű ékköveket láttak, hanem a csillagképekkel való kapcsolatuk következtében az emberi sorsra vonatkozó kedvező és baljóslatú hatásukban is komolyan hittek és az ókori orvostudományban is jelentékeny szerepet játszottak, mert gyógyitóeröt is tulajdonítottak nekik. A középkorban esek a nézeteik vad babonákká váltak át és az eredeti elképzelés filozófiai tisztaságát elhomályosították. Csupán a modern természettudomány szakított ezzel a középkori varázslattal is, úgyhogy ma csak nagyon kevés ember tud arról a jelentőségről, amelyet az ókoriak a drágaköveSmek tulajdonítottak. Ha a múltra tekintünk vissza, meg keli állapítanunk, hogy a drágaköveknek a viselése elválaszthatatlan volt a hatásukba vetett hittől. Azért viseltek drágaköveket, hogy valamely isten-1 ségnek védelmét biztosítsák, a rossz szellemeket távoliartsák és a betegségeket legyőzzék, az ékesiíés szempontja jel entéfletelenebb volt. Mint ékkövet elsősorban az indusok használták a drágaköveket. Később azután az ösz- szes ókori kulturnépek vallási kultuszában és művészetében fölfedezhetjük szerepüket. A drágakövek alkalmazásának tetőfoka az ókorban a császári Rómában következett be, amikor már értettek hozzá, hogy művészies gemmákat metszenek kimélyitett (intaglia), vagy pedig kidomborított (karnea) figurákkal. A csiszolt drágaköveket, amelyek az njkor kultúrtörténetében olyan nagy szerepet játszanak, az ókor még nem használta. Elsőnek Nagy Konstantinus császár díszítette föl koronáját drágakövekkel, ezt a szokást azután az összes koronás uralkodók átvették. Amerika fölfedezése után soha nem sejtett mennyiségű drágakő-tömeg érkezett Európába és alkalmazásuk szertelensége művészi becsüket teljesen szétrombolta. Ha kissé közelebbről vizsgáljuk a drágakövek birodalmának egyes képviselőit, úgy ennek az áttekintésnek azzal az ékkővel kell kezdődnie, amelynek az emberiség már a legrégibb idő óta a legnagyobb jelentőséget tulajdonította, tudniillik a gyémánttal. Ez a név a görög adamas szóból származik, ami annyit jelent, hogy lebirhatatlan. A valóságban a gyémánt a legkeményebb drágakő, amelynek keménység! foka 10 (íalk 1, gipsz 2, mészpát 3, folyamipát 4, apatit 5, sziklapát 6, kvarc 7, topáz 8, korund 9, gyémánt 10) és egyúttal az egyetlen drágakő, amely semmiféle kémiai kapcsolatban nem fordul elő, hanem csupán egy elemből áll: a tiszta, kristályos szénből. Régebben India volt a gyémántok földje és még ma is olyan nagy tekintélynek örvend ez a drágakő Indiában, hogy a gazdag indusoknál a keresztelési szertartásoknak leglényegesebb része abban áll, hogy a gyermeket gyémántporral hintik be, abban a hitben, hogy ennek következményéképpen azután az összes kiváló erényeikben nő föl. A nagy gyémántok közül többnek rendkívül érdekes és izgató története van, igy a világhírű „Koh-i-noor“-nak, amely kezdetben 700 karát súlyú volt, mig jelenlegi súlya 186 karát. Nevezetes gyémánt a 410 karátos Regen!, a francia állami kincstárnak legértékesebb darabja, az osztrák koronakincstár tulajdonában volt 139 és fél karátos Florenti- ner és a kék, szerencsétlenséget hozó „Hope" gyémánt, amelynek tulajdonosai tényleg többé. vagy kevésbé természetellenes módon vesztették el életüket s amely drágakő a Ti- tanic elsüllyedése óta 9000 méter mélységben fekszik a tenger színe alatt. 1893-ban Moissan igen nagy feltűnést keltett azzal a kísérletével, hogy tiszta szénből háromezerfokos elektromos ivlámpa segítségével mesterséges, vagy szintetikus gyémántot állít elő. Tényleg ezen az utón sikerült is neki teljes értékű gyémántot előállítania, ezeknek a gy ómán {szemeknek azonban mindössze félmilliméter, vagy e™ milliméter volt az átmérőjűik, úgyhogy Moissan eljárásának semmi gyakorlati értéke nincs. A kutató munka azonban azóta sem szűnt meg, bár imudez- icleig nem sikerült kielégítő eredményre jutni. A korund-esoporíhoz, az alumíniumnak oxigénkapcsolataihoz tartozik a rubin és a zafír. A rubin, vagy vöröskorund, amelynek középkori neve a karfunkulus volt, „galambvér színével" egyike a legszebb drágaköveknek. Főiélőhelye Birma, Siam és Ceylon. A különösen szép példányok, ame- ] lyek nagyon ritkák, a drágakőbörzén mégha- í ladják néha a gyémántnak az árát is. A gaz- dag indusok igen nagyra becsülik a rubint,; mert amulettjükben a napot jelentik. A zafírban, a kékkorundban, a Saturnus bolygót látják képviselve. Ennek j a drágakőnek a szine vas- és titámoxyd tar-! latinától származik. Vastartalma miatt specifikus súlya és keménysége kissé nagyobb a rubinénál. Ugyanazokon a helyeken 'lelik, mint a rubint. Bár az elsőrendű ékkövek közé tartozik, értékét kissé elveszítette, mióta a tudománynak és a technikának sikerült színf Oeiyvftnál I csak a <j \ | Csizi-Jódkura, Csízfürdö tetikus utón először a rubint (1880.), azután a zafírt (1908.) úgy kinézésben, mint kémiai összetételben a természethez teljesen hűen utánoznia. Metalioxydok jelenlétében aiiumi- niumoxydot olvasztanak meg durranógázt tartalmazó tartályban és ezt a masszát kihűlni hagyják addig, amíg kikristályosodik. Az ezen kémiai eljárás utján előállított kristályoktól természetesen meg kell különböztetni azokat a színes üvegfolyadékokból előállított, értéktelen ham isi fásokat, amelyeket már igen régóta ismernek. Igen nehéz összetételt mutat föd a boryll-csoport. Ennek ásványai a természetiben nagyon sűrűén előforduló kovasavas só, vagy szilikát- kapcsolatokhoz tartoznak. A bcryll beryll- földből (berylioxyd), agyagföldből (alumi- niumoxyd) és kovasavból áll. Valószínüleg ebből a szóból származik a német „Brille" elnevezés, mert a beryllböl készült finom lemezeket régebben szemüvegként használták. Ugyanehhez a csoporthoz tartozik a mályvazöldszinü smaragd, a legszebb és legértékesebb drágakövek egyike. Zöld színe csekély eh romtartalmából származik. A bécsi, pétervári és londoni kincs- kamrákban vagyonokat érő smaragdokat őriznek. A pompéj'i ásatásokon s az egyiptomi királysírokban is gyönyörű smaragdokat találtak, amelyeket már ékkövekként használtaik. Legfontosabb természetes lelőhelye a kolumbiai Muzo-bánya. Szintetikus utón már smaragdot is előálilitottalk, de csak olyan kicsiny kristályos szemekben — ellentétben a szintetikus utón előállított rubinnal és zafírral —, hogy ennek a kémiai eljárásnak gyakorlati értéke nincs és éppen ezért a természetes kő értéke igen nagy. A régi időben az állapotos asszonyoknak smaragdot ajándékozik, mert a babonás hit szerint ez az ékkő az anyát és gyermekét megvédeimezi. Ebbe a csoportba tartozik továbbá a viztiszta aqua- marin, amelynek értéke régebben igen nagy volt, amióta azonban az Uraiban, Birmában és Brazíliában óriási lelőhelyeket fedeztek föl, ennek az ékkőnek az értéke hatalmasan csökkent. Az alumíniumnak és kovasavaknak egyik kapcsolata, amelyben az oxygént gyakran a fluor-elem helyettesíti, a topáz, amelyet más, hasonló elnevezésű ékkövektől való megkülönböztetés végett nemes-topáznak is neveznek. Leggyakrabban fehér, sárga és rózsaszínű topázokat találnak szerte az egész földkerekségen, de egyéb színekben is előfordul. Értéke azóta, hogy Brazíliában kiterjedt lelőhelyeket fedeztek föl, jelentős mértékben csökkent. A középkori orvostudományban gyógyszerként használták asztma, köszvény, álmatlanság, őrültség és hirtelen halál ellen. Aranyba foglalva és a balkaron viselve, a középkori babona szerint biztos oltalmat nyújtott a szemmel való rontás ellen. Az ásványos birodalom hatalmas területét alkotják a kovasavak (siliciumoxyd), amelyek a természetben vagy kristályos alakban és viatelenül, mint a kvarc, vagy pedig alaktalanul (amorf) és víztartalommal fordulnak elő és ebben az esetben az opál-csoportot alkotják. Mind a két esetben a féldrágakövek íren szép sorozatát mutatják föl. A színtelen, viz- tiszta hegyi kristálynak egyik változata, mely a kristály tulajdonságait is teljes mértékben birja, mint ékkőnek azonban semmi jelentősége nincs, elsősorban az ametiszt. A természetben a föld felszíne alatt jegec- fészkekben fordul elő és legújabban különösen Brazíliában bányásszák. Sokárnyalatu szép lila száné vas- és mangántartalmától származik, neve görög szóból ered és annyit jelent, hogy tartózkodni az italtól. Aristól eles ugyanis a következő legendát mondja el az ametiszt keletkezéséről: Amethyst egy szép nimfa volt, aki érv lakomán megnyerte Bacchus isten tetszését. Az isten tolakodásai elől a nimfa menekülni iparkodott és könyörgésére a szüzesség istennője, Diana, drágakővé változtatta. Bacchus erre ezt a drágakövet azzal a tulajdonsággal ruházta föl, hogy száműzi az iszákossá# ördögét. — Később ál- dásthozó kőnek tartották és igv a középkor püspökei az ametisztet mikben viselték. A különböző opálok között csillogó szinjáíékával a nemesopál tűnik ki. A különösen szép daraboknak, aminők a bécsi gyűjteményekben vannak, igen nagy értékük van. A legértékesebb opálokat a* eperjesi hegylánc vörösvágásu bányájában találják, a termelés mennyisége tekintetében azonban Ausztrália áll első helyen. A világháborúban az Indiából való mohamedán katonák mint szerencsekövet viselték, mig minálunk begy ökeredzeít az a babona, hogy az opál szerencsétlenséget hoz. Nyers kvarc, vagyis mikroszkopikus M- csioységü knistályszemekbői áll a chalcedon, amely víztartalmú amorf kovasavakból áll és ezért száradása alkalmával súlyából vészit. Szine szürkéskék, vagy zöldesszürke. Nagy etterjedettsége van az achátnak, amelyet különböző 4 szerkezete szerint felhő-, tájkép-, csillag-, rom- és várachátnak neveznek. Vannak adtátok, amelyek fának, kagylóknak és koralloknak eikovósodásából állottak elő, igy például Amerikában találtak egy egész fatörzset, amely aoháttá változott. A diszitő- i pár bán ezt a nem nagyon drága követ a legkülönbözőbb műtárgyak előállítására használják föl. Az ókorban az achát a parasztnak és a kertésznek az amulettje volt, amelyet az ekeszárára akasztott, hogy földje gazdag aratást hozzon. A perzsák azt hitték, hogy az achát ékesszólást, folyékony beszélöképességet ad viselőjének, tehát az ókorban ehhez az ékkőhöz is egész sereg babona fűződött. Szorosan rokon vele a karneol, amelynek Goethe verset is szentelt: Talisman ist Karneol, Gláubigen bringt er Glück und Wohl. A lles ube! treibt er fórt, Sohützt dich und schützt den Őrt Az egyiptomiak karneolkövet tettek a haló ttaik mellére, hogy ennek segítségével biztosan eltaláljanak az alvilágba. A mohamedánok a különösen szép karneolda rabokat arra használták, hogy a Korán mondásait belevés- sék. A sötét vörös, Indiából származó darabokat férfi, a világosabb, vörösessárga, példányokét .pedig női kameóloknak nevezzük. Podébrady eredménnyel gyógyítja a vérkeringési szervek betegségeit, a fokozott vérnyomást és annak következményeit, az anyagcserezavarokat és a gyomorbajokat. Egészéves szezon. Betegvizsgáló és gyógyintézet Röntgen, elektrekardiográf, vegyi laboratórium és szénsavas fürdők az intézetben. Tökéletes komforttal berendezett gyógyszálló. Föl- viíágositással postafordultával szolgál a ^urdőigazgatóság PODÉBRADY. A szilikátokhoz tartozik a tarmalin is, amelynek ohemiai fölépítése rendkívül bonyolult, mivel a legkülönfélébb összetételben egész sor elemei egyesit magában. A nemes fcurnialinok átlátszó kövek vörös, kék, zöld és sárga színezettel és nagyon karakterisztikus kristályokat alkotnak. A turmalin jellemző tulajdonsága, hogy egyszerű föime- legitéssel elektromos természetűvé válik és könnyű tárgyakat, mint hamut, papirdarab- kákat stb. magához vonz. Régi kulturkő a zöldesbarna nefrit amelyet a kőkorszakban fegyverek, eszközök 5. készítésére használtak, később kardmarkolatokat készítettek belőle. A Bódén-tó melletti cölöpőpitményekben még most is nagyon sok fegyvert és eszközt találnak, amelyeket az ősember ebből a rendkívül ellentálló kőből készített. Neve abból származik, hogy a klasz- szikus korban vesebetegség elleni gyógyszernek használták. Mint ékszert, pecsétnyomót és különböző eszközökhöz, dísztárgyakhoz való anyagot különösen a régi Egyiptomban, Kínában és a régi középamerikai kulturné- peknél használták. Az ujzélandi népek baltafokot gyártanak belőle és a törzsfőnök ilyen baltával üti agyon foglyait. A mélyen kékszinü lazurkő, a lapis lazuli, főleg Perzsiában, Afganisztánban és Tibetben található. A természetes ultramarin van benne, amelyet a régi mesterek a festészetben alkalmaztak, most azonban a mesterséges színek kiszorították. A kénkovának aranyosan csillogó zárlatai a lazurkőnek különös szépséget adnak, úgyhogy a régiek égboltozattal hasonlították egybe, amelyen a csillagok ragyognak. Különböző finoman szemcsés ásványok tömörülése és ezért mint ékkő igen becsült. A kevés foezforsavas drágakövek egyike a türkiz, amelynek ógkékszine azonban a napfényben, vagy az izzadságnak és melegnek hatására könnyen elhaJványodik. A középkori babona szerint a türkiz ázin vált ozásából következtetni lehet az ajándékozó kedves érzelmeinek elhalványodására. Ezért a türkiz főleg a szerelmeseknek és a házasoknak volt az amulettje. Salzburgban a vadászok még ma is türkizt viselnek gyűrűjükben, a begyek csalóka szellemeivel szemben akarják magukat védelmezni. A türkizt főleg Perzsiában, Tur- kesztánban és Középamerikában bányásszák- A malakit intenzív zöld színű szénsavas rézkapcsolat, amelyet nagy darabokban az Ural-h egységből bányásznak. Oroszországban különösen nagy- rabecsüiték, gyönyörű maiakitvázákat és edényeket, karpsgyertyatartókat és hasonló dísztárgyakat készítettek belőle. A pétervári Izsak-templomban mqJahittal borított oszlopok ékeskednek. A konstantinápolyi Hagia Sophia malahitoszlopai az ephesusi Diaua- templomból valók. A legnépszerűbb drágaköveknek és féldrágaköveknek ismertetését adtuk. Fényük csillogása hatezer év óta ingerli az emberi érzékeket. Mennyi könny, bánat, őröm, mennyi bűn fűződik a hideg kövekhez. Ha a gyémántok egyszer megszólalnának, milyen különös történeteiket mondanának el az emberről, aki hitvány, csillogó kavicsért eladja lelkét az ördögnek. _
