Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)
1929-03-17 / 65. (1988.) szám
H8$ mftrcfaw Í7, vasárnap. 11 Masaryk János követ anyai ágon IX. Lajos francia király leszármazottja? Prága, március 16. A Stri'bnny snerkeszté- BÖbeai megjelenő Poledmi List tegnapi szólna idézi Ceapek Károly cseh író egyik könyvét, mely szerint Masaryk köztársasági elnök gyermekei anyai ágon IX. Szent La jós francia király családjának leszármazottai. Oeaipek közlése szerint Masaryk elnök őrről a következőleg nyilatkozott: — Eszerint gyermekeim ereiben királyi vér kering. Az ő elődeik kiváló emberek voltak, szépek és jók, de csak nehezen lettek kiváló emberekké. Annak tudata, hogy valakinek elődei kiválóak voltak, az illető részére bizonyos értéket képvisel. Négy vádlottat szabadlábra helyeznek a szepsii cigányok közű! Kassa, március 16. (Kassai szerkesztósé- pünik telefon jelentébe.) A szepsii rablógyilkos cigányok bunperében minden valószimü- ég szerint a tavaszi esküdtszéki ciklusra űzik ki a föiárgyalésit. A barmindhárom rádlott kíséretére és őrzésére olyan kariha- alani készültséget fognak biztosítani, amely' illandó készenlétben ügyel fel a dgányhad- a. A vádtanács ma foglalkozott a cigányper légy vádlottjának ügyével, akiknek szabad- ábrahelyezéeét indítványozta a vizsgáló- >ixó, tekintettel arra, hogy a vizsgálat nem odott ellenük oly terhelő bizonyítékokat nr odIlkáin i, ami fogva tartásukat indokolná. L vádtanács minden valószínűség szerint lelyt ad az indítványnak és elrendeli a légy vádlott sznibadlábrahelyezését, miáltal . szepsii cigányper vádlottjainak száma bn- zonkilencre csökken. Általános áremelkedés az építőiparban Kassa, március 16. Az ©fenolt 1928-£ki évben örömmel láttuk, ogy végre Szlovén szkón is kezd az épitő- par lendületet venni e jólesően állapítottuk seg, hogy a mnjikanélikülieég csökkent, az Halénos gazdasági hangulat nyugodtabb stt, amit ogy az ipar, mint a kereskedelem izakodó érzéssel állapított meg és boldo- an remélte, hogy végre megkezdődött a onszolidáció. Tehát mégis el fog érkezni b az idő, mikor államiunk minden polgára [ fog tudni helyezkedni, e noha második vájcról ezó sem lehet, de hovatovább miden polgár tisztességes életkörülmények őzé kerül így vélekedtünk 1928 első felében. Azon- an a második félévben már jöttek az ilyen- or szokásos sztrájkok, az érvényben volt olledctiv szerződéseknek a munkások részéül való megtagadása, a hatóságoknak erély- i-lensége s a sztrájkjog csődje. Mindez vég- redményben mérhetetlen károkat okozott gy a munkásoknak, mint a munkaadóknak, 9 magának az államnak is. Ez azonban nem volt elég és megerősitet- ik pozícióikat a vas, fa, üveg, keramika, sgla, cement, pala, réz, ólom, olaj etb. kardok, illetőleg ujabbaik is létesültek és ter- lészetesen a piaci árakat alaposain felemelik, úgy hogy, hozzávéve még az állam réséről a házadómentesség kedvezményének ‘szállítását, a nagy közönség megijedt e a épen megindult építkezési kedv egyszerre legszünt és ma ismét visszaestünk mondatni az 1923. évi rendkívül gyenge nívóra. Téved azonban a nagyközönség, amikor tesz avonul az építkezésektől, mert sajnos inos arra kilátás, hogy a fentjelzett kedvetlen, árdrágító körülmények belátható tőn belül megszűnjenek. Nincs tehát kilá- s arra, hogy az építkezés olcsóbbodjon. Nem beszélve tehát a nagytőkéről, amely eg találja számit ását az áremelési lehető- gok terén s emellett nem építkezik s tul- kszi magát azon közgazdasági kötelességén, ygy építkezzen, — figyelmeztetjük a kdeikét, hogy ne várjon olcsóbbodást, mert er- i jó előre kilátásunk nincsen, hanem a 1©- otőséghez képest sietve építkezzen, mert ár év múlva, ha majd a lakóvédelmi tör- §nyt hatályon ikivül helyezik, sokkal drá- ábban fog lakni, mintha most — a látszóla- as kamatnyereséggel számolva — kis tőkéit bankban tartogajta. Itt megállapíthatjuk még, hogy 1914-től 128 véréig bezárólag az építkezés arányéin 34.4 százalékkal drágult. Ezt a drágulást Isősorban a rezsiköltség — mely kizárólag fiókból és kölcsönkamatokból áll — őr a ősztök árdrágítása idézte ©lő. Sajnos, ©z a A nyittat törvényszék i4 napi elzárásra Ítélte a rendtörvénybe ütköző vétséggel vádolt Csaposs plébánost Nyiira, március 16. (Saját tudósítóiaktól.) Pénteken tartotta első tárgyalását az uj törvény értelmében kerületi bírósággá változtatott nyitnád törvényszék büntebőtanácsa. A vádlottak padjára Csaposs Géza alsópélá plébános került, aki a vádirat szerint olyképpen követte el a rendtörvénybe ütköző vétséget, hogy mull év augusztus 19.-én, mise s szentbeszéd után a templomban azt a kijelentést telte, hogy ámbár a szent István ünnepe hatóságilag nem elismert ünnep, az 6 hívei mégis ünnepeim fogják. A vádirat azonfelül inkriminálta azt a moda- toi, hogy: „nem azért tisztelem a magyart, mert magyarnak született, hanem azér, mert tisztességes és nem azért gyűlölöm a cseheket, mert csehek, hanem azért, mert becstelenek." A vádlott plébános tagadta, hogy a vádiratban inkriminált mondatot mondta volna és azt hangoztatta, hogy tudatosan elferdítették szondáit, amennyiben 5 oly értelemben beszólt, hogy embertársait tiszteld, ha becsületesek, bármily nemzetiségűek legyenek is, ellenben megveti azokat, akik becstelenek, akár magyarok, csehek, vagy szlovákok azok. Hivatkozott arra, hogy a templomban jelenvolt hívők megerősítik védekezését. A bíróság elvetette a vádlott bizonyítási indítványát és csupán a vád tanúit hallgatta ki Valach Mihály, Trgina Bamilo és Valach Mária személyéiben, akik terhelő vallomást tettek a plébános ellen. Csaposs utalt arra, hogy a tanuk elfgouítak vele szemben. Egyikük bolseviki, s igy érthető, ha ellene vall, a másik viszont adósa és vallomását bosszúból teszi ellene. Hangsúlyozottan kérte a bizonyítás kiegészítését és számos szavahihető tanút nevezett meg, akik vallomásukkal bizonyíthatják, hogy védekezése helytálló és a vádiratban inkriminált kifejezéseket nem használta. A bíróság elutasította a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt. Rövid tanácskozás után meg állapította a vádlott bűnösségét és büntetését 14 napi elzárásban szabta meg, azonban tekintettel az enyhítő körülményekre, az ítélet végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért., az elitéit pedig a bűnösség megállapítása miatt fellebbezést jelentett be. Az ügy tehát a pozsonyi táblát is foglalkoztatni fogja. A bárdházai sizmatikus vérengzések monisre-bünperében kisebb fog házbüntetésekkel sújtotta a bíróság a vádlottakat Nyolc vádlottat bizonyítékok htján felmentettek — Az elítéltek megnyugodtak az ítéletben Unjrrár, március 16. (Ruszimszkói szerkesztőségünk távirati jelentése.) Az ungvári törvényszék büntető tanácsa kétnapos tárgyalással foglalkozott az 1926 augusztus 29-én Bárd- házán lejátszódott véres eseményekkel. Akkoriban a község és a vidék lakosságát a siz- matikusok és a görögkatolikusok között a templom birtoklásáért folyó harc tartotta állandó izgalomban. A mozgalom és a szembenálló táborok harcias szelleme annyira túlfűtött volt, hogy úgyszólván minden órában számolni lehetett a szenvedélyek kirobbanásával. Augusztus 29-én a sizmatikus ok elérkezettnek látták a cselekvés óráját A templom körül háromszázfőnyi tömeg verődött össze, hogy Medvecky Pál görőgkatolikus lelkészt meggátolják lelikészi funkciója gyakorláséban és a templomot a maguk birtokába vegyék. A harc kirobbanása előtt félreverték a harangokat azután pedig a szembenálló felek egymásnak rontottak. Formális csatát vívtak s az elkeseredett közelharcban harminc ember megsebesült. Az ütközet áldozatai között volt Medvecky Pál görögkatolikus lelkész is. A csendőrség már csak elkésve ért M a helyszínére, de még mindig idejében ahhoz, hogy a további vérontást megakadályozza. A csendőrök rajvonala szuronnyal és puskatussal kergette szét a verekedőket s az erőszakosságokban elöljáró sizmatikusok harcias táborát. Az ungvári ügyészség a vérengzésből kifolyólag negyvenhét bárdházai és környéki gazdát ültetett a vádlottak padjára. A főtárgyalás keretében újból föl göngyöli tették a sizmatiiikusok háborújának okait, a mesterségesen szított ellentétet s azt a feneketlen gyűlölködést, amely éket vert a községek hi- vőtáborai közé. A bíróság a monstrebünpör vádlottal közül, huszonegyet cgy-egyhavi fogházra, és száznegyven korona pénzbüntetésre Ítélt, de közülök tizenkét elitéit büntetésének végrehajtását egyévi próbaidőre fölfüggesztette. Tizennyolc vádlott egyenkint ötnapi elzárást kapott büntetésül, de valamennyiek ítéletének végrehajtását fölfüggesztették. Végül nyolc vádlottat a bíróság fölmentett a vád és következményei alól. Az Ítéletben úgy az elítéltek, mint az állam- ügyész megnyugodtak. Sötét bűnök rejtekhelye volt egy gazdag nyiirai magánzó lakása A gyermekrontó aggastyánt letartóztatták -— A kiskora iskolásleányok súlyosan terhelő vallomásokat Seííek rátett hatalmába, később rávette a leányt, hogy hozza el iskolatársnőit is. Az emberi mivoltából kivetkőzött öregember lakásán olyan dolgok játszódtak le, melyek a szekszuálpa- talógikus eltévelyedések legsötétebb lapjaira tartoznak. A gyermekrontó aggasztyánt őrizetbevétele után hosszasan kihallgatták. Míg kezdetben tagadni próbált, a bizonyítékok súlya alatt nemsokára megtört és beismerte, hogy a gyermekek hajmeresztő adatokai tartalmazó vallomásának egyrésze megfelel a valóságnak. Siimfcó Henmaní a csendőrség a nyitrai állam- ügyészségnek adta át Bűnügyében a nyitrai törvényszék büntetőtanácsa fog ítélkezni. Hyilra, március 16. (Saját tudósitónMól.) A nyitrai csendőrség több hónapon át tartó nyomozás után tegnap letartóztatta Simkó Hermán 70 éves nyitrai magánzót, akit a városban vagyonos, rendes polgárembernek ismertek. Már maga a letartóztatás is szenzációt keltett, de még inkább a meglepetés erejével hatott, amikor az emberek 'megtudták, miért vette őrizetbe a csend őrs ég az aggastyánt. Egy névtelen feljelentés már hónapokkal ezelőtt tudomására adta a nyitrai nyomozó hatóságoknak, hogy a Pál-utca egyik csendes mellékuccájában, Simkó Hermán volt földbirtokos tálcásán furcsa dolgok történnek. A feljelentő azt állította, hogy a gazdag magánzó fiatalkorú, fejletlen leánygyermekeket csalt lakására, akiket megrontott. A csendőrség annakidején bevezette a nyomozást, megfigyelés alá vette Simkó házatáját, de nem tudott olyan bizonyítékokat szerezni, melyek a bűnvádi eljárást indokolttá tehették volna. A drágulás 1929-beu iámét legalább 10 százalékkal növekedni fog s ha így haladunk tovább, akkor 1930-ban ©1 fogjuk ómi a 70—80 százalékos indokolatlan drágaságot. r. nyomozás holtpontra jutott és ott maradt egészen mostanáig. Néhány nappal ezelőtt a nyitrai elemiiskola igazgatójának feltűnt, hogy a leánynövendékek közül többen indokolatlanul és igazolatlanul maradnak el az élő- dósokról. Először házivá zsgáltot tartott, ez azonban eredménytelen volt. Hogy a titok nyitjára jusson, értesítette a szülőket, akik egyöntetűen azt állitotfcák, hogy gyermekeiket naponta rendes időben küldik az iskolába. A szülőket meglepte az igazgató közlése, faggatóra fogták gyermekeiket, a 11—13 éves kislányokat, akik eleinte szégyenkezve, pironkodva hallgattak, később azonban, a szülők szigorúbb szavára, elmondták, hogy iskola helyett a „Hermán bácsihoz járlak, ahol cukorkát, rumot, ételeket és italokat kaptak. Rövidesen kiderült, hogy a „jósizvü" Hermán bácsi Simkó Hermán 70 esztendős magánzóval azonos. A járási .hivatal utasítására a csendőrség nagy erédlyel folytatta le a nyomozást, amely megdöbbentő üzelmekrőí rántotta le a leplei. Megállapították, hogy a beteges hajlamú aggastyán először egy 14 éves iskolás leányt k©Napoleon kalapja, az egyiptomiak ruhája — tavaszra Budapest, március hé. A tündérmesék utolsó maradványa a divat, még pedig a női divat. Az arany, az ezüst, a hermelin, a bíbor rég nem vidítaná már a hétköznapot, ha nem karolták volna fel a nők. Hogy néznének ki nélkülük az estélyek, a hálok, az ünnepségek, amelyeken a férfi ma csak fekete- fehér xmiformisu árny éli. Réges-régen nem versenytársa már a nőnek ragyogás, a csillogás a szépség terén. Milyen kár! Mennyivel érdekesebb, izgalmasabb dolog lehetett régen nemcsak egymás Ízlése, szépsége, eleganciája ellen küzdeni, hanem a férfiaké ellen is, akik, mint tudjuk, vagyonokat költöttek toalettjükre. A renaissance-korban a a középkorban lényegesen drágább dolog volt elegáns férfinak lenni, mint elegáns nőnek. Mi nivellálta, mi uniformizálta a férfiak divatját? A pantalő persze, amely minden korok leg- nyárspolgáribbjámak, a biedermeyernek volt találmánya. Egy ideig még derítette a jabeau a férfiak ruházatát, aztán letűnt az is s ma, az egyéniségek korában, csak az a férfi elegáns, aki hajszálpontosan olyan, mint a többi. A nők körül is történtek uniformizáló próbálkozások a bubiság idejében. Mily szerencse, hogy nem sikerültek! Feláldozni az estélyi aranysamókinguak, a nappali szövetnek a jelent, a jövőt s a múltat — mily ostobaság! A múltat is — igen! Mert, hogy miénk a múlt, a letűnt évezredek egész nagy ruhatára, az ugyebár, kétségtelen. Nem Egyiptom, nem Tut-Ankh-Amen inspirálta-e hérom-négy éve Poiret arra, hogy megteremtse az e^nptomi mintájú s vonalú Tuí-Ankh-Ámen- ruhát, amely rosszul állt ugyan mindnyájunknak, de nem baj, előkelőbb asszociációból ritkán származott még modell. Estélyi aranyturbánunk nem származik Törökországnak ama boldog napjaiból, amikor a mohamedán dámának nem volt más dolga, mint az, hogy a hárem mélyén versenyt locsogjon a szökőkuttaL A bubifrizura görög eredetű. Fővonzőereje, hogy Görögországban csak fiuk viselték. A hosszú fülbevaló pedig — mely annál hosszabb, minél rövidebb a fiusfejü nő haja — keleti származású szintén. Indiából jön, ahol mindenkor legrosszabb do’ga volt a nőnek. S hogy a világhábciu se múljon el felettünk, nyomtalanul, megmaradt belőle a trensoh-ooat, angol tisztek köpenyege, mely tavaly kiment ugyan a divatból, de idén állítólag újra visszatér. Kétségtelen, hogy Tionnet-t, aki mostanában Paris legdivatosabb szabói közé tartozik, legújabb ötleténél ismét Egyiptom ihlette. Az uj estélyi ruhát „Robe spirale"-nak nevezi, mert térden felül egy arasznyival testhezálló s onnan omlik le hosszú uszályban oldalt és hátul. Ez az ötlet roppantul tetszik Parisban. Spirális- alakú este aki csak teheti (50 kilón felül nem tanácsosi). De reméljük, hogy ez az ötlet csak múló felhő a divat egén. Reméljük, mert a testhezálló ruha mindenkor fűzőt is jelent. Hogy a rojtos sál idén is divatos nyári belépő, mindnyájunk öröme. Praktikus^ olcsó és csinos megoldás ama nyári estékre, amelyeken meleg a kepp és meleg a legkönnyebb köpeny is. Ami különben az anrójószágot illeti ezen a téren, csak annyit: hogy a sált idén nem vetik nyakba, mint eddig, nem is viselik kézben, csuklón, hanem rávarrják a ruhára s hogy ne erezz* magát túl elhagyottnak, hozzá hasonló manzsetta jár a ruha ujjára. Az ujj általában francia fantáziák kedvenc területe. A manzsettákat gyönyözik. hímezik. Nem győzik kényeztetni. Van azonban szabó, akinek * könyök a kedvence. Azt díszíti, fodrozza. S míg a tavaszi köpeny nyakán nem visel szőrmét, könyöktől lefelé széles szőrmecsik 'a legdivatosabb diszek egyike. Napóleon, aki a mag2 idejében nem hagyta békén Európát, nem nyugszik most sem. Feltámadt. Ha nem is ő maga, de, ami a nők szemében nálánál százszor fontosabb: kalapja. Szalmából, selyemből, filcbői készül idén a 1 sarkos Napoleon-kalap s mint Európa zsarnokának idején, most is kokárda látható rajta. Honnan jön a fekete tüllharisnya divatja, alig tudnám igazán megmondani. Az idők nagy ruhatárában nem igen szerepel. Nem szerepel a csipketurbán sem, mely váratlanul tűnt fel fostanában a csipkeruhák kísérőiéként. A párisi nők különösen szeretik őket és különösen szőkéknek állnak remekül. Madcleine.
