Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-16 / 64. (1987.) szám

Mai számunk 12 e!«lai

ntk ■ vm. évf.64.(1987) szám * Szombat 1929 március 16

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1 *20 Ke

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Ksiertesxtö: politikai napilapfO Fetetes aatm*:

DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prága U„ Panská uiice 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II„ Panská ul 12/111. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Mit várunk

a magyar ifjúságtól?

Irta: ALAPY GYULA dr.

Gyakran kell hallanunk a különféleképpen kommentált megállapításokat az öregek és fiatalok harcáról, ami logikailag is helytelen, mert az öregek ritkán harcolnak, míg az ifjúság fogalmával szinte élettan ilag kapcsolódik össze a harc fogalma. Azokban a vonatkozásokban, hogy öreg és fiatal nemzedék különböző szemszög alatt látja az életet, ebben a harcban nem hihetünk. Ez a harc az evolúciót jelenti, mely nemzedékektől függetlenül mindig megvolt és mindig meglesz. Az evolúció maga az élet ezernyi szintézisében, az energiák megújhodása, fölváltása az idősebbek csökkenő energiáinak a fiatalok jobban feszülő, nagyobb lendületű energiáival. Az öregek is voltak valamikor fiatalok és igy megértik az élet és a megujhodó természet örök törvényeit. Nekünk, idősebbeknek nem fáj az, hogy a fiatalok szegülnek nyomainkba, sőt ez a tudat emelni fogja elvégzett föladataink után munkánk öntudatát, megaranyozza öregségünk alkonyát, ha azt látjuk, hogy utódaink folytatják nemzetünk érdekében végzett tevékenységünket.

Ebben a harcban tehát annak kiélezett tendenciájánál fogva nem hiszünk akkor sem, ha Móricz Zságmond irói tekintélyére hivatkoznak, mert Móricz a szlovenszkói viszonyokkal csak hírből ismerős, aki nem tudja, mert nem élte át sohasem, mit tesz kisebbségnek lenni.

A közelebb múlt napok eseményei után nem lesz fölösleges, ha újból ismételjük a kérdést és arra meg is adjuk nyomban a feleletet: mit várunk a magyar ifjúságtól? Aktuális a kérdés, mert arról az oldalról, ahonnan az öregek és fiatalok harcát lanszirozták, bizonyos türelmetlenséggel dobják a közéletbe a probléma újabb fejleményeit, amelynek végcélja csakis az lehet, hogy az öregeknek bizonyára éppen olyan alaposan megokolt konzervativizmusát a radikalizmus mohóságával tegyék nevetségessé és helyébe az úgynevezett progresszív haladás kétes értékű eredményeit csempésszék a köztudatba. Az öregebb nemzedék nem akadálya annak, hogy a fiatalok lendülete bármily magasságokba íveljen, kisebbségi sorsunknak mi nem voltunk és nem leszünk akadályai, mint azt a szélső balra sodródott fiatalok frakciója hirdeti, ahonnan elhangzott az a, mással, mint a fiatalság meggondolatlanságával meg nem okolható állítás is, hogy még a világháborúnak is mi voltunk az okai.

Ez a furcsa tört én elem szemlélet csak a nemzeti élet talajáról lesiklott lelkekben találhat talajra, hiszen ez a megállapítás ellenségeinktől származik; elősegítette a történelmi materializmus felszívódása is a nemzeti ideáloktól elsodort magyar ifjúság egyes tagjaiban, amit minden nemzetéhez hü és becsületes magyar embernek el kell utasítania, mivel a nemzeti alapról való eltávozást foglalja magában a nemzetköziség felé.

A magyar ifjúságtól elsősorban azt várjuk, hogy a nemzeti élet kereteit még akkor sem cseréli el opportunizmusból és önzésből, ha ez számára anyagi előnyöket jelentene. Nem a kenyér, a megélhetési, az érvényesülési lehetőségek elutasítását értjük ezen a kívánságon, hanem a nemzethez való hűséget. Fényesen világító példa marad előttünk a cseh nemzet egykori magatartása. Tudott dolog, hogy a császári udvartartás, a hadsereg, a kormány legmagasabb polcaitól a legalsóbb állomásokig helyezkedtek el, nemzeti jellegükről és öntudatukról azonban soha, egv percre sem mondtak le.

Elvárjuk a magyar ifjúságtól, hogy soha le nem vetkezi nemzeti öntudatát és idegen bálványokat nem állít magyar hitvallásának oltárára akkor sem, ha kisértésekbe kerül és a kísértő lélek megmutatja neki az ígéret földjének kápráztató kincseit. A nemzeti öntudat nein árucikk, hogy az cserebere tárgyát képezze, nem is formaruha, hogy arról egymást megismerjék annak viselői, hanem lelki alkatunknak elmaradhatlan és nélkülözElba amerikai város végpusitulása

Egy óriisgá! átszakadt, a víz néhány pillanat alatt elöntötte a várost — i lakosság a házal teleiére menekült, ahol összezsuíoltan várja a segítséget —A házak inognak

— Árvizveszedelem a Mississippi vidékén —

Montgomery (Alabama), március 15. (United Press ) Elba városa közelében az egyik hatalmas völgyzáró gát nem tudott ellentállni a hóolvadásek következtében hatalmasan megdagadt folyó nyomásának és átszakadt. A kiömlő viz pillanatok alatt elöntötte a várost, úgy hogy menekülésre álig lehetett gondolni. A lakosság a többemeletes házak felső emeleteire menekült, ahol sok száz ember tartózko- kodik irtózatosan összezsúfolva minden élelmezés nélkül. A menekültek helyzete kétségbeejtő, mert jóformán percről percre várják, hogy a többnyire gyönge konstrukciójú házak, nem tudva ellentállni a hullámok" nyomásának, összedőlnek. A szerencsét!enek között rettenetes jelenetek játszódtak le. Amint egy-egy fal megreped, vagy a szomszéd ház irtózatos robajjal összedől, A szerencsétlen emberek érzik a vég közeledtét és kétségbeesetten kiáltoznak segítségért. A hirtelen jött katasztrófa miatt egy-egy padlásra annyi ember futott föl, hogy zsúfoltan elfoglalnak minden kis zugot 8 még a gyermekek sem találnak fekvőhelyet. Az ingó talajon a hullámokból kimeredő házak, melyek minden pillanatban összeomlással fenyegetnek, a túlzsúfolt villamoskocsikhoz hasonlítanak. Az egyik iskolaépület padlásán például háromszáz iskolásgycrek várja a segítséget. Egy üzletház felső emeletén ötszáz ember szorong, akik az éjszaka jött ár elöl ingben menekültek lakásaikból. Egy másik üzletház tetején háromszáz ember áll túlzsúfoltan a szabad ég alatt ugyancsak könnyű éjjeli öltözetben. Tegnap óta hiába várnak segítségre és lenge ruháikban ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek.

Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy hol van Elba város lakosságának többi része. Florence-bői a ka *3?Uéfa hírének megérkezése után jcí *eiszerelt mentőexpedició indult Elbába, de a várostól öt kilométernyire kénytelen volt megállni, mert a sodró viz nemcsak az utakat tette járhatatlanakká, hanem azt is meggátolta, hogy a mentők csónakokon közeledjenek a katasztrófa helyére. A duzzasztó zsilip megrepedése után lezuhanó víztömegek az összes hidakat elsöpörték, a tel egráfv ez eteket elszakitották s lehetetlenné tették a közlekedést. A környéken remélik, hogy a víztömeg szétoszlik és elapad, még mielőtt az elbai házak összeomlanának. A környéken sehol sincs csónak, mert a vidék vizszegény, ami a

mentési munkálatokat szintén rendkívül megnehezíti.

Az Egyesült Államok más vidékeiről is súlyos árvizkatasztrófákat jelentenek. Csi- kágói jelentés szerint a Mississippi és mellékfolyói annyira megdagadtak, hogy egyes helyeken döntötték partjaikat. Sok község viz alatt áll, a vasúti közlekedés sok helyütt megszakadt. Különösen Indiaim államban veszedelmes a helyzet, ahol a mezőgazdaságot is óriási kár érte. Georgiából ugyancsak nagy áradásokat jelentenek. A hatí^gok mindent elkövetnek, hogy az általános árvizveszedelmet elhárítsák és állandó készültségbon legyenek az árvízkárosultak megsegítésére.

A katasztrófa

Monígomery, márciuö iő. Az a. duzzasztó zsilip, amely Elba városától öt inér- földnyire megrepedt, a Thea folyót zárta el és egyike veit az Egyesült Államok legnagyobb völgyzáró gátjainak. A város négyezer főnyi lakosságának sorsáról nem érkezett jelentés. Beavatott körök szerint a legrosszabbra is el kell készülni. A viz a városban elérte a tizenöt láb magasságot. A szerencsére épen maradt elbai drótnélküli állomás révén Florenoe- ben aránylag korán szereztek tudomást a katasztrófáról. Graves kormányzó azonnal méntőexpediciókat szervezett. Félő, hogy a viz hat-nyolc óra alatt oly magasra

hetien kiegészítő része. A nemzeti öntudat kájegec-esedósét az erős nemzeti érzés munkálja meg, amely az egy fajhoz tartozó népet egységbe forrasztja. A nemzeti öntudathoz vezető ut nemzetünk történetének megismerésén keresztül vezet, ha ebben otthon vagyunk, ha a nemzeti hagyományok egészének birtokosai lettünk és tájékozottsággail tudjuk megítélni a jelen kor történeti eseményeit is, amelynek időbeli részesei voltunk, akkor magyar öntudatunk betetőzéséhez érkeztünk el. De elengedhetilenül szükséges nemzeti öntudatunkhoz a magyar kisebbségi kérdést minden vonatkozásában megismerni és e felől tárgyilagosan gondolkodni.

A magyar kisebbségi ifjúságnak minden föntartás nélkül kell hinnie a magyar kultúra egyetemlegességében és szétvál aszthatlansá- gában. A nemzeteket politikailag föl lehet darabolni, de a történelmi múlt sajátos egységét és kizárólagosságát, a nemzeti művelődés ezeréves adottságait, a kultúra fejlődésének ható tényezőit darabokra semmiféle földi hatalom nem oszthatja, amit minden magyar embernek éreznie kell akkor is, ha a sarkok közelében, vagy az egyenlítő körül lakik.

Ifjúságunk higyjen a magyar jövőben, mely nem álomkép és frázis, de komoly célkitűzések eredője, dolgozzék is a magyar jövő érdekében, melyen a nemzet jobb sorsát értjük és ne feledje soha, hogy neki sokkal többet kell dolgoznia, mint más itt élő nemzethez tartozónak. Fölösleges ezt dobra verni, harsonázni, elég, ha a fiatalság kötelesség- érzetében benne él a mimkakészség tudata és a munka végcélja: nemzetünk jobb sorsának előkészítése. Az ifjúság tanulja meg magát fegyelmezni a reája nehezedő történelmi felelősség súlya alatt, melyet éreznie kell. Az öntudatos magyar ifjú töretlen hittel bízzék nemzete jövőjében és annak felelősségteljes

harcosa legyen, amelyet mindig érezzen és minél kevesebbet emlegessen.

Legyen a magyar ifjúságban erősen fejlett szociális érzék, ami azt jelenti, hogy érezze is azt, hogy mi, kisebbségi sorsba került magyarok, csakugyan testvérek, sorstestvérek vagyunk társadalmi osztályokon, világnézeteken, politikai orientációkon messze túlmenő értelemben. Törekedjék műveltségre, aminek nem az a kritériuma, hogy irodalompolitikái irányban elkötelezze magát a földszagu naturalizmus mellett, mert mint a divat, úgy ez is efemer életet él. A műveltség előföltétele a lelki disztingváltság, amelyet a jó irodalom, tudományos tájékozottság és a művészetek szeret-ete formál ki az ifjú emberben.

Ne legyen hitetlen, tehát legyen vallási meggyőződése, ez a legszebben megfér a műveltséggel. Akinek nincsen vallásos hite, lelkének szegénységét úgy maga, mint mások előtt elkendőzni kénytelen. A magyar ifjúság előtt ott áll egy elrettentő példa a háború- előtti Magyarországból: a Galilei Köré, melynek tagjai szavazással döntötték el az istenség létezésének kérdését. A mai nehéz magyar sors hordozását könnyebbé teszi a vallásos meggyőződés.

Ne legyen közömbös a nemzet létének nagy kérdéseivel szemben. Segítsen, ahol csak tud, sorstest vérein, mert sok segítségre van szükség. Minden magyar ifjúnak éreznie kell a nemzet örömét és fájdalmát. Ne üljön föl jelszavaknak sem a politikában, sem a szociális életben. Ne engedje magát ködös pán- európák lápvirágai közé csalogatni, mert ennek az ára a nemzeti öntudat elaltatása, ne higyjen a szlovenszkói mentalitásnak nevezett, különböző célokat takaró elméletekben, mentalitás csak egy van számunkra,: a ma- í gyár mentalitás. Áz „emigráns** mentalitás! soha nem lehet magyar mentalitás. Ne legyen 1

elhízott fajának értékeivel szemben, de fölismerve annak erényeit, vessen számot hibáival is. Ne hiányozzék helyes és okos judiciu- ma a nemzet ereje felől, legyen igazságos bíró mindenkivel, de elsősorban önmagával szemben. Legyen türelmes a hibázókkal és igyekezzék azokat visszavezetni a helyes útra, a defétizmustól mindenkor óvakodjék, az árulókkal szemben pedig ne legyen gyönge és ne tanúsítson elnézést. A maova-r nemzet sorsáéi . minden magyar ember felelős, tehát ne tűrje felelőtlenek garázdálkodását nemzetünkkel szemben.

Erő nemzeti érzés, szilárd és megingat- hatlan magyar öntudat, érzékeny felelősségérzet, tervszerű és fokozott munka, fejlett szociális fölfogás, lelki műveltség, vallásos meggyőződés, éles történeti érzék és látókör töltse be min<len magyar ifjú lelkének tartalmát: akkor az öregek a legnagyobb lelki nyugalommal engedik át helyeiket az ígéretes magyar jövő folytatóinak.

LAUFER S., Bratislava

Ondrejská 11., Tel. 29*22.