Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-02 / 52. (1975.) szám

í929, március 2, svamba*. Egy cseh nemzetiségű román jegyző állampolgársági kalandja a román politikai élet útvesztőjében Pernicsek József marosiiiyei jegyző a liberális párt pergőtüzében — A kolozsvári tábla Ítélete fejezte be az ügyet — Prá*a, március 1. Sokat irtunk már a há­ború utáni idők legszerencsétlenebb áldoza­tairól, a hontalanokról, akiket egyik állam sem ismer el polgárainak és ezért a XX. évszá­zad dereka feló hajló időben szinte rosszabb sorsban élnek, mint az ókor rabszolgái, aki­ket ugyan dolgoknak, mancipiumoknak tekin­tettek, de értéket jelentettek és ezért állam- polgárságuk miatt soha nem kellett aggód­junk. As utódállamokban főbb százezerre megy ezeknek a szerencsétlen embereknek a szá­ma és a helyzet nemhogy javulna, hanem a közigazgatási gyakorlat folyamán mind töb­ben és többen sodródnak bele a hontalanok légiójába 'és reményleien epekedéssel várják azt a kor­szakot, amikor a népek sorsát irányitó ténye­zők végre ennyi emberi szenvedés felhördü­lésére észbekapnak és ezt a problémát vég­legesen rendezik. Napirenden vannak olyan esetek, hogy békés és jámbor polgárok, akik azt hitték, hogy százszázalékos állampolgár­ságuk van, egyszerre csak arra virradnak, hogy állampolgárságukat megsemmisítették és igy hontalanokká váltak. Ez a sors különö­sen a magyar nemzetiségüeket sújtja, mert az egykori Magyarország területét négy állam között osztották meg és így bizony nagyon sokan vannak közöttük, akik mind a négy ál­lam területén megfordultak, hosszabb ideig éltek, de egyik helyütt sem tudtak állampol­gársági papiroshoz jutni. Amig mi évek hosszú során át folytatjuk küzdelmünket az álampolgársági kérdés ki­elégítő rendezéséért, addig a cseh lapok erről a fontos problémáról egyáltalán nem akarnak tadomást szerzni. Olyan cseh ember nincs is a csehszlovák köz­társaság területén, akinek nem volna rendben az állampolgársága, mert az állampolgársági törvény megalkotói a cseh nemzetiségüekre kivételt statuáltak és ezeknek a számára ak­kor is minden további formalitás nélkül meg­adják az állampolgárságot, ha más állam terü­letéről költöztek be és a csehszlovák köztár­saság területéhez tartozó egyetlen községben sem volt érvényes illetőségük. Állampolgár­sághoz, magas hivatalhoz, maradékbirtokhoz jutottak boszniai és galíciai csehek, de még az ukrán emigránsok közül is sokan elsőren­dű csehszlovák állampolgárokká lettek akkor, amikor őslakos magyar lakosok állampolgár­ságát bürokratikus utón megsemmisítették. Most azután Romániában egy cseh nemze­tiségű román állampolgárral fordult elő érde­kes eset, amely egyes cseh lapokban kom­mentálásra talált és mert cseh nemzetiségű emberről volt sző, most már észrevették, hogy Középeurópa egyes államaiban talán nincs minden egészen rendben az állampolgársági kérdés törvényes rendezése és gyakorlata kö­rül Az az eset, amely Romániában előfor­dult, igen tanulságos, mert bizonysága an­nak, hogyan vegyülnek a politika szempontjai a* álampolgárság elintézésébe és hogyan markol bele a politikai érdek az egyes embernek legszemélyesebb életébe és érdekeibe. Pernicsek József az eset szenvedő hőse, aki a háború idején mint egy cseh ezrednek a tisztje Erdélybe került Marosillye volt az ál­lomáshelye, ahol az ottani fogolytábor pa­rancsnokságát bízták rá. Pernicsek hamarosan beleszokott uj életkörülményeibe, úgyhogy amikor a háború befejeződött, nem tért haza. Tökcltecsen megtanult románul, erdélyi ro­mán leányt is vett feleségül és jómaga is áttért a görögkeleti vallásra. Beállt a román hadseregbe, résztvett Romá­niának a vörösök ellen folytatott hadjáratá­ban, sőt amikor a román csapatok Budapest­re bevonultak, ő maga is közöltük volt, egyszó­val háborús érdemeket is szerzett. Amikor a katonaságot otthagyta, befolyásos barátai ré­vén kineveztette magát Marosillyére községi jegyzőnek. Politikával is foglalkozott és be­lépett a Maniu vezetése alatt álló erdélyi ro­mán nemzeti pártba, amelynek egyik agilis kortese volt. Abban az időben azonban a li­berális párt volt uralmon és Bratianuék nem szívesen vették a bevándorolt cseh-román községi jegyzőtől, hogy a legveszedelmesebb ellenfél szekerét tolja és ezért üldözőbe fog­ták. Aki a kormányhatalomnál ül és egy sze­gény védtelen polgárra nehezedik, könnyű dolga van, mert ezer hatalmi eszköz áll eb­ben az egyenlőtlen harcban rendelkezésére. Pernicseknek ettől a pillanattól fogva nem volt nyugalma. Először is közigazgatási utón megtámadták házasságá­nak érvényességét, mert olyan anyakönyvvezető adta össze fele­ségével, akit csak a román nemzeti tanács ál­lított be jegyzőnek a forradalom alatt elmene­kült rendes jegyző helyére. Ezt a támadást Pernicsek valahogy kiparirozta, sokkal vészé delmesebb volt azonban az újabb, amelyet a sziguranca intézett ellene. A sziguranca, mint az államra nézve veszé­lyes egyén ellen kitoloncolási határozatot hozott Pernicsek ügyében. Egyidejűleg a fő­ispán is kétségbe vonta állampolgárságát, A prohibiciós Amerika szeszkedvelő nagy tö­megei elkeseredett harcot vivnak a szesztila­lom ellen. A harc nem marad meg az elvi küz­delemnek korlátján belül, hanem gyakorlati alapon nyugszik. A szeszcsempészés igen jól jövedelmező fog­lalkozás, Amerikában ezrek élnek meg belőle. A csempészek a legfantasztikusabb és lég agya­fúrtabb trükökkel dolgoznak és a szesztilalom ellenére annak, aki akarja, megvan a minden­napi viskije. A hatóságok kíméletlen módon igyekeznek letörni a csempészést. Külön prohi­biciós rendőrség működik, amelynek ügynökei gyakran a leleményes csempészeket is megszé­gyenítő ravaszsággal kiszaglásszák a viskirak- tárakat, a titkos pálinkafőzőket, ceempószköz- pontokat és rajtukütnek. Nem egyszer véres, halálos revolvercsaták zajlanak le a szeszrak­tárak körül a prohibiciós ügynökök és a csem­pészek között, A newyorki ídkötőben gyorstü­zelő ágyúval felszerelt rendőrségi őrnaszádok cirkálnak é« üldözik a csempészeket, akik gőz­bárkákon, motoros csónakokon igyekeznek part- raszál Utáni az árut. Az amerikai nép a „mmvz- dász“ nevet adta a rendőri naszádoknak, ame­lyek szinte nnpr ól-napra fenékbefurnak agy-egy csempészbárkát. De van is oka a rendőrségnek a szigorúság­ra, mert a csempészés óriási és ijesztő arányok­ban folyik. A prohibiciós rendőrség most nyilvánosságra került jelentése megdöbbentő adatokat tár fel. Az Egyesült Államok területén 1925.-ben 1,672.744 gallon tiltott szeszesitalt foglaltak le. Budapest, xnánstas 1. A bndapesitá feministák egyesülete tüé&t tárt ott, amelyen a nőmozgiakxm egyik euró­pai ihirü vezériaDakja, Miss Gordon Holmes tartott előadásit ^A nők szerepe az üizíLeti életiben" cirnen. Mise Gordon Holmes elő­adása iránt nemcsak azért mutatkozott rend­kívüli érdeklődés, ment az angol feanámásta nőmozgalomiban tevékeny szerepet játszik, hanem azért is, mert a még tizenöt évvel ezelőtt egyfanitoa heti fizetésű kis hivataűnokleány as írógép mellől küzdötte fel magát; odáig, hogy ma London egyik nagy bankjának, a National Securiries Cerpotralion-nak vezérigazga­tója. A vecetéoe alatt áBó ilntézet onésritvett a ksö­selun/uUíban külön (féle külföldi köilca&nmiü've- letekbem, amelyeket maga Miss Gordon Holmes iráinyitoM. Az angol bankigazgatótnő a magyar gazdasági éledbe is bekapcsoló­dott, mert az egyik fővárosi pénzintézet, a Belvárosi Takarékpénztár igazgatósági tagja és több magyar ipainváíllalaflnál is intézete révén érdekeltségeit vállalt Miss Gordon Holmes előadásán éppen ezért nemcsak a feminista mozgalom híveit Iái luk, ha nem a 'bankvilág több kiválóságát is, akikéi mindvégig lekötött az előadó vilá­gos okfejtés© és közvetlen előadáson odora. Azzal kezdte előadását, hogy Angliában a nők már mindenütt ott van­nak a különféle foglalkozási ágakban. Ott találjuk őket az állami hivatalokban és a közigazgaításibam. Angliáiban sok női pol­gármester de akad. Rendkívül sok nő lepte majd a liberális párt egyenes feljelentést tett ellene, hogy állampolgársági igazolvá­nya hamis. Az egész ügy igen veszedelmes fordulatot ölt- hetett volna Pernicsekre nézve, ha közben szerencséjére Romániában nem következik be a rendszerváltozás. Maniuék jutottak ura­lomra és igy Pernicsek ügyének elbírálásá­ban uj szempontok merültek fel, hiszen annak idején Maniu pártjának érdekében korteske­dett A kolozsvári Ítélőtábla hivatalból foglal­kozott a liberális párt feljelentésének ügyé­ben és á napokban jóváhagyta a szívós Pernicsek­nek állampolgárságát, aki annak idején nem gondolta meg jól, hogy­ha már román akar lenni, bukarsti románnak csapjon fel és ne erdélyinek, mert az nem jó üzlet A következő három évről még nem készült el a pontos jelentés, bizonyos azonban, hogy ez a szám évről-évre emelkedett Veszedelmes módon elszaporodtak a titkos pálinkafőzők is. 1921-ben 9746 titkos pálinkafő­zőt lepleztek le, 1926-ban pedig már 16.270-et Az U. S. A. 354 nagyobb városában 1924 ben 281.561 embert tartóztattak le botrányé-' ré­szegség miatt A prohibició ugylátszik kedvet adott a jenkiknek az ivásra, mert a letartózta­tottak száma 1928-ban 664.101-re emelkedett. Igen szomorú adatai is vannak a statisztiká­nak, A jelentés szerint az Észak amerikai Álla­mok területén az elmúlt esztendőben 1565 ha­lálos szeszmérgezés fordult elő. A szesztilalom ellenzői, a „nedvesek4*, óriási felháborodással fogadták ezt a statisztikát. Igazolva látjál< ál­láspontjukat a „szárazakkal44 szemben. A nedve­sek pártja ugyanis azzal az érvvel harcol a szesztilalom ellen, hogy a prohibiciós törvény következtében az alkoholüzlet kicsúszik a tör­vénytisztelők kezéből és a bűnözők, vagy az alvilághoz közel állók kezébe kerül. A ht^yzet valóban igy is van. A szeszcsempészek állan­dó összeköttetésben állanak az alvilág társadal­mával, sőt nagyrészük onnan is került ki. Ezek aztán nem csinálnak lelkiismereti kérdést abból, hogy nagymennyiségű metialkohol. vagy egyébb mérges tartalmú szeszt keverjenek a pálinká­ba­A statisztika megjelenése óta fokozottabb erő­vel dúl a harc a szárazak és a nedevesek kö­zött ki. AzX hiszi, hogy Angliában azémt ssetreiííLk a nőd, fogorvosokai, m<esrt a nő jobban töre­kedik arra, hogy a fájdalmas orvosi keze­lést enyHuitse. A jogi pályán Angliában tiz évvel e©eüőlt még nem működhettek a nők, ma máir több kitűnő védőügyvéd álcád. A nőnek az angol üzleti éledben elfoglalt kivéfteleee® nagy pozíciójáról beszélt hoez- szabban Miss Gordon Holmes. A nők Angliában főleg a szén- és acélter­melésben szerepelnek. Sok nagy ilyen ipairvállalat vezetője és igaz­gatósága tagja ugyancsak a nők sorából ke­rült lri. A nők számára szerinte különösen alkalmas a hirdetési üzlet, amelyet London­IIIIIHHWHIIIIB ■ I II ....... l Ér elmeszesedés-! nél csak a CSIZI-VIZ, CsizfördőI bán úgyszólván a nők uralnak. Megemléke­zett a londoni úgynevezett „utazó vendég- lők"-«ő£L, amelyek nem egyebeit, mint tol­ható kis éleim {szerkocsik, amelyeken az „utazó vendéglős" — aki rendszerint nő — a® angol metropolis legtávolabbi részeit igyekszik friss élelmiszerre] ellátni. Ott látjuk ©zenifelül az angol nőt a szín­házi üzletben, a műkereskedőében, a zene­karokban. Rendkívül sokan töltenek be ta­nítói, gyenmekneveiői éts titkári állásokat. A* angol nő rendkívül küzdelmes liarc után a lomdoni City bankjaiba is eljutott: már, nem egyedül, mint kis- vagy köraépflxivatal- nok, hanem minit vezető hivatalnok is. Az lijaBET. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltózf&ssanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Gröss!ing-ii. 36. I, címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: 335^-Praha II., Panská -lice 12. III., eszközli. azután az angol női rendőr és igy tovább a foglalkozási ágak minden skálájában ott ta­láljuk a mőt. Végül a magyar nőkhöz fordult. Ha a ma­gyar nők azt akarják, hogy az üzleti és álta­lában a gazdasági életben pozícióhoz jus­sanak, elsősorban, a saját félelmüktől kell'meg­szabad ülniok. Nem emberek éllé® leéli küzdeniük, hogy célt érjenek, hanem a saját maguk félelme ellen. Miss Gordon Holmes előadása után, amely mindvégig lekötötte az előadás közönségét, a hallgatók közül többen különféle kérd lése­ket intéztek az angol bankigazgatónőhöz. Többek között arra kérték, hogy mondja el karrierjének történetét. Mise Gordon kere­setlen szarvakkal vázolta azt a fényes ívelésű pályát, amely a tizenhétéves gépirólány ©gy­árig ollontos heti fizetésével kezdődött, öt- slhiÜMnges fizetés javítási harcával folytató­dott és kitartó, szívós küzdelem, sok csaló­dás, álláskeresés és pozícióharc után odáig iveit, hogy ma Miss Gordon Holmes a City­ben párnázott ajtajú bankvezéri szoba,bán nagy kölcsönm nyeletekről tárgyal és száz- hairmnnc alkalmazottjának adott példát a nő gazdasági érvényesülésének korlátlan lehe­tőségeire. Pardon, egy percre, hiszen úgysem lehet sokáig álldogálni ebben a fi­atal, de tehetséges fagyhullámban. Éppen ez ügy­ben volna kis közölni valóm, tőként a madarak­ról s a hömérés különleges módjairól. Például csalhatatlanul tudom, hogy a füleim éle öt foknál nagyobb hidegben kezd csípni, öt lókig egészen jól érzi magát. Mikor a verebek megje­lennek a falakon a szinlapok és plakátok mellet és sebészeti szakértelemmel operálják le a papirt a falakról, hogy mögüle kiszedjék a csirizt: akkor tiz fok körül jár a hideg. Mikor a piacunk köze­pén üldögélő kofanémk olyan ribilliót csapnak, hogy kihallik a járdáig, közben a napelienzö pa- raplíval, meg bottal, kendővel hessegetnek s aszon- gyák: — Hiss! A zapátok! Affene a sok bides madár­ba. Mit akarnak ezek? — hát ilyenkor tizenöt fok a hideg legalább és a verebek szabadcsapatai a zsemlyés-kenyeres kólák asztalait látogatják, sőt: i rohamozzák és alázatos, sunyi képpel beülnek a felvágott cipók közé s a kofanenőtől elfelé eső ol­dalon valósággal belerágják magukat a cipóba. Mire az árus hölgy észreveszi őket, már kis bar­langok vannak a cipóban s a veréb belülről kifelé eszik. Megesik ilyen alkalmakkor, hogy a kofái hölgy a heves hessegetés közben alulról melegítő pár a .'.sas fazekát is feldönti, ami kellő csörömpöléssel, de utána még csörömpölőbb dühszólamokkal jár. Szóval ilyenkor tizenöt fok. Aztán jönnek a ragyogó, szénfekete hollókák. Elkezdenek sétálni az uccákon, tereken, úgy ló- bálják a farkukat éppen, mint ahogy friss hadap- ródjelölt korunkban az első kardjainkat lógáztuk, jobbra-balra. Máskor vadak, most olyan tetu paj- táskodva néznek szembe az emberfiával, citálják a hóból, jeges talajból a nekik való hulladékot. Egyszerűen nem érnek rá tőlünk félni. Ráülnek a Nepomukj Szent János kó'vállára, onnan felcuppan- nak a fejére, meg le a szent szobrok vaskorlátjára s két lépésnyiről flörtölünk egymással — soha ilyen bizalmasan nem voltam még hollókákkal. Ta­lán eggyel, amelyiket diák koromban rosszul lőt- I tera meg, aztán mikor kozzámentera. elharapta a ! kistijjani. Az nagyon benső bizalmasom volt. Mikor ezek az összesziveskedések történnek, akkor már húsz fok van. Mikor pedig az öreg házi lelkünk. Maris néne sörös üvegekben visz le meleg vizet a baromfi ketrecbe s a tyukok-kacsák azon tüstént a lefek­tetett meleg üvegekre hasalnak, — a kacsa kü­lön foglal le magának egyet! — akkor már hu­szonöt fok körül jár. A liba nem jó hőmérő, ilyet láttam aznap is jeges pocsolyában kotorászni s a hóba letüttyenni, úgy, mint ahogy más egy kere- vetre dől egy kis szundításra. A finomabb árnyalatokat a cinkék viselkedése árulja el. Számukra bodegát nyitottam az abla­komban s a hideg és hóviszonyokhoz mérten in­gadozik a fogyasztás. Az ablak alatti hársfa a gyü­lekező, ott találkoznak a törzsvendégeim s hal om, amint mondják egymásnak: „Gyerünk a Tichybo- degába, ma friss faggyú van, meg szalonnabőr. Nagyon jól készíti. Szolid hely.4* És jönnek, buksi fejükön odafagyott hépíhék, s ahogy beleülnek az elemózsiás tálkába, az kicsit illetlen ugyan, de a zsírosabb falatok után meg- törllk a csőrüket s ez már cotrnne il íaut’ Aztán Rittyentenek egy szépet. Ez meg talán a köszönet a traktáért. Végeztem, hölgyeim és uraim. Méltóztassanak to­vább sietni, nehogy megfázzunk! Tichy Kálmán. ©i] iá® ötvösí pályát, akik közül sok a női se­bész és íől©g a fogorvos, akik közüli mem ©ÉT" évi ké1©0e<r fomit jötvedeknot ás m/utathatt angol pamut- és gyajpjjuipiaco®, uitazói áM- sokjbam ita t«wók©n,vkedik már a nő. Obi. van. Tizenhatezer titkos a] prohibiciós Amerikában, ahol egy esztendő alatt másfél­ezer ember halt meg szeszmérgezésben Közben pedig vígan folyik a csempészé?. Amig a tizenhétéves gépiróleány a bankvezérségig eljutott... Miss Gordon Holmes londoni banhvezérigazgatónő budapesti előadása a nőknek az üzleti életben elfoglalt szerepéről — Milyen pályákon érvényesüllek eddig legjobban a nők 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents