Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-02 / 52. (1975.) szám

március S, mmnbat *I>I«ÍCM-7VVAG%AR.MTTaiA? Feleségével együtt öngyilkosságot követett el Pirquet dr., a világhírű bécsi gyermekgyógyász Elveszített örökség! per, súlyos lelki depresszió motiválja a kettős öngyilkos­ságot — A világ az egyik legkiválóbb gyermekgyógyászát vesztette el Bécs, március 1. Pirquet Klemens dr. bé­csi egyetemi tanárit, az európai hírű gyermek- orvost és feleségét tegnap este holtan talál­ták lakásukban. Az első pillanatban azt hit­ték, hogy a házaspár véletlen széngáz mérge­zésnek esett áldozatul, a rendőri és bírósági vizsgálat azonban nemsokára más eredmény­re jutott. Bár a család és a tragikus sorsú házaspár barátai kizártnak tartották, mégis bebizonyosodott, hogy az egyetemi tanár és felesége közös elhatározással öngyilkos­ságot követtek el. A lakásban ugyanis megtalálták az öngyilkos professzor búcsúlevélét, melynek Nobel ta­nárhoz címzett borítékán a következő sor állott: „Halálom után azonnal fölbon tandó.“ A rejtélyes kettős' öngyilkosság előzmé­nyeit és lefolyását a rendőri nyomozás a kö­vetkezőkben rekonstruálta: A házaspár tegnap a szokottnál korábban ágy altatott meg a hálószobában. Háromne­gyedhét órakor a tanár unokahuga a szoba- leánnyal moziba ment. Midőn háromnegyed- tiz órakor visszatérték, hiába csöngettek, az ajtó nem nyílott ki. Lakatost hivattak éís i'öltörettek az ajtó zárját. A hálószobában az ágyon egymást átölelve holtan hevert a tanár feleségével s a lakás­ban fojtogató széngáz terjengett. Az öngyilkosságra szánt házaspár elzárta a kályhának a kéménybe vezető nyílását s a sziniiltig szénnel megrakott kályhából a széngáz a szobába áradt. Valószínű, hogy a tanár és felesége ezenkívül mérget is vetlek be. öngyilkosságuk pontos okát még nem sikerült megállapítani. Az egyik föltevés szerint az asszony gyó­gyíthatatlan idegbajban szenvedett, ami mindkettőjük életét megkeserítette. A má­sik verzió arról szól, hogy az egyetemi ta­nár ádáz pörösködést folytatott az apai örökségért rokonságával. Az örökség! pörben az elsőfokú bírói ítélet a tanárra kedvezőtlenül ütött ki s attól az idő­től kezdve Pirquet professzor szemmellátkatóan Iclki­és idegkrizisen ment át. Pirquet tanár tragédiájának részleteiről még a következőket jelentik: Az orvostanár pár évvel ezelőtt Karlsbadbam üdült és ott fölötte rejtélyes körülmények között érte baleset. Valamilyen 'hódító méreg hatása alatt ki­ugrott clsőemclcti szobájának ablakán és mindkét lábát eltörte. Annakidején fölmerüli az a lehetőség, hogy Pirquet tanár melankólikus depressziójában öngyilkos kísérletet követett el. Plauzibilis­nek látszott a föltevés, hogy a tanár most is narkotiikus mérget használt. Következtetni lehet erre abból a körülményből is, hogy a halál föltűnő gyorsan állt be, ment midőn unokahuga háromnegyedtiz órakor háromórás távoliét után visszatért, a há­zaspár már megmerevedve, a gázmérgezés jellegzetes hullafoltjaival feküdi az ágyban. A hálószobában egyébként mindent a leg­szebb rendben talált. A tanár ruhái gondosan összehajtogatva hevertek a széken, az asztalon a köLcsönkönyvtárból vett köny­vek feküdtek, egy arany cigarettatárca, egy írón, a zsebóra, pénztárca, levél tárca s egy kulcscsomó. Az ágyaik hailottaikkal olyan borzalmas látványt nyújtottak, hogy a tanár unokahuga, midőn nagybátyját és feleséget meglátta, idegrázkódást szenve­dett. Az asszony nyitott szemeinkéi feküdt, felső­testével az éjjeli szekrény felé fordulva. A tanár hátán hevert, szemei csukva voltak, kezei pedig felesége balkezét tartották. Föltűnő, hogy Pirquet tanár a közelmúlt napokban adta csőik át a végrendeletét és az utolsó kívánságait tartalmazó kis kazettát asszisztensének és barátjának, Nobel tanár­nak. Ő volt egyébként az utolsó, akit a Pirquet- kázaspár vendégül látott. Az öngyilkosság napjának délutánján Nobel tanár Pirquetóknél töltötte az időt. Kártyáz­tak s amikor beestcledett, Pirquet tanár rosszul­letről kezdett panaszkodni. Hazaküldte barátját, megágyaztatott és mi­után unokahuga a szobaleánnyal együtt el­távozott a lakásból, hidegvérrel tette meg az előkészületeket az öngyilkosságra. A tudományos világ éppúgy, mint Bécs po­litikai, orvosi és társadalmi körei mély megdöbbenéssel vettek tudomást a kiváló orvostanár tragédiájáról. A tanár 55-ik életévében járt. Lüttiohá csa­tádból származott. Édesapja a régi Ausztriá­ban nagy közéleti szerepet vitt úgy politikai, mint társasági téren.. Pirquet tanár a tudományos világban fő­leg az általa fölfedezett oltási eljárással tet­te ismertté a nevét, az úgynevezett pir- queti reakcióval, melynek segítségével gyermekeknél nagyon könnyen meg lehet diagnosztizálni a tuberkulózist Pirquet tanárt 1910-ben hívták meg a bree­Jaui egyetem gyermekgyógyászati tanszéké­re, de már 1911-ben a bécsi egyetem profesz- szora lett. A gyermekgyógyászat terén sok jelentős kutatási eredményt ért el. Amerika! szakkörökben is nagy megbecsülésnek ör­vendett és asszisztenseivel együtt több amerikai gyer- inekkórházat rendezett be. Az osztrák közéletben kimagasló szerepet játszott, politikailag is exponálta magát és a legutóbbi elnök választás alkalmával egyidő- ben az ő nevét is emlegették a jedöltek sorá­ban. A Nobel-dij legjogosabb aspiránsa volt... Bécs, március 1. A bécsi sajtó hosszú hasá­bokat szentel Pirquet tanár és felesége sze­rencsétlen sorsának. Különösen az orvostanár kollégái méltatják meleg szavakkal és jelen­tősegének megfelelően Pirquet tudományos munkálkodását, amelynek fontosabb eredmé­nyei ma már közkincseivé váltak az orvostu­dománynak és azon át az egész emberiség­nek. A Neue Freáe Presse hasábjain Knöpfi- maeher bécsi egyetemi tanár ismerteti Pirquet tanár tudományos búvárkodásának korszakalkotó eredményeit. Elmondja, hogy Pirquet Etterich professzor növendéke volt és már medikus korában föl­tűn ést keltett az orvosi szaklapokban megje­lent közléseivel. Később Scliick tanárral együtt folytatta vizsgálódását, melyben az öröklés és a fertőző betegségek közötti ösz- szefüggéseket kereste. A gyermektuberkulózis diagnosztikálásánál használt Pirquet-fclo oltás ma már közös java a világ orvostudományának. Az ő nevéhez fűződik egy uj orvosi fogalom­meghatározás és terminus technikus, az „Allergie“ megalkotása, amely azóta az orvostudomány egyik klasszikus kifejezésévé vált. Uj elméletet dolgozott ki a fertőző betegsé­gek vizsgálatára. Ez irányú munkálkodásával kiérdemelte és megkapta az Aronson-dijat. Tudományos fölfedezései őt tették a kö­vetkező esztendő orvosi Nobel-dijának íeg- jogosabb aspiránsává. Még nem teljesen kidolgozott, de szintén kor­szakalkotó jelentőségű Pirquet teóriája a táp­lálkozásról, a tápanyagok értékéről, melyek alapmérőegységéül az egy köbcentiméternyi tejet vette föl. A tragikusan elhalt egyetemi tanár növen­dékei körében is nagy szeretetnek örvendett. Mint a bécsi gyermekklinika vezetője, ra­gyogó szervezőképességéről tett tanúságot. Terápiái módszerének és eredményeinek be­1 kormány nemIsmeri el, hogy képviselőtestületi kinevezéseknél nem vette tekintetbe a nemzetiségi viszonyokat Prága, március 1. A cseh nemzeti szocialisták az országos és járási képviselőtestületek kineve­zése ügyében interpellációt nyújtottak be a kormányhoz, amelyre Udrzsal kormányé.nők most válaszolt. A miniszterelnök hangoztatja válaszában, hogy az országos és járási képviselőtestületek szak­tagjainak kinevezése a kezigazg.reformról szó­ló törv. alapján történt, mely szerint a kor­mánynak tekintettel kellett lenni a gazdasági kulturális, nemzetiségi és szociális viszonyok­ra. Mint a kinevezésekből látható, ezeket a döntő momentumokat tekintetbe vették, (!) nem áll fenn tehát az az állítás, hogy a szak­emberek kinevezésénél nem a törvénynek megfelelően jártak el csak azért, hogy korri­gálják a választási eredményeket és ezzel megszegjék az alkotmányban biztosított de­mokratikus elveket. A-kormány válasza furcsán hangzik, ha tekin­tetbe vesszük, hogy Szlovenszkón és Ruszin- szkóban a magyarságot és németséget á kineve­zéseknél teljesen mellőzték és hogy egye- já­rásokban, igy például az ungvári járásban it az öszes kinevezett képviselőtestületi tagok az ag­rárpártból kerültek ki. Mint tegnapi számunk­ban ismertettük, a szlovenszkói ország")* kép­viselőtestület magyar tagjai a legfelső köz- igazgatási bíróság előtt petícióval támadták meg a szlovenszkói országos és járási képvi­selőtestületbe történt kinevező: eket. Tízmilliós sikkasztás vádjával tartóztattak le egy prágai Milliós spekuláció építkezési sorsjegyekkel Haszonrészesedést kaptak, de a tőke elúszott Prága., március 1. A prágai rend őrigiazgató- ság ma délben hivatalos jelen tóst adott ki egy hatalmas arányú sikkasztásról, oimal y a tízmilliós kárösszeget tokin Ive, úgyszólván párjait ritkítja Csehszlovákia bűnügyi króni­kájában. A detektívek tegnap éjszaka letartóztatták Sidek Hugó főhadnagyot, aki az ellene ér­kezett bűnvádi feljelentések szerint meg­bízóitól tízmillió koronát sikkasztott. A sájkkasztó főhadnagy üzletfeled kizárólag magánembereik voltak, akiktől megbízást ka­pott építkezési sorsjegyek vásárlására. Sidek azt állítja, hogy a sorsjegyeket tényleg meg­vette, de a rendőrség megái lapította, hogy rögtön túl is adott rajtuk és megbízóit harni- siott írásokkal vezette félre. Már a nyomozás első stádiumában tízmillió koronára becsülte a rendőrség a sikkasztá­sok által okozott anyagi kárt, ami a későbbi kutatások során minden bizonnyal még emelkedni fog. A sikkasztó főhadnagyot a dejvicei tégioniá- rius-házbaai levő lakásán tartózhatták le a de­tektívek. Nemrég költözött a lakásba, ahol annyira zárkózott életet ólt, hogy szomszédai jóformán semmit sem tudtak róla. A most kipattant nagyarányúi bűnügynek érdekes előzményed vannak. Szerdán délben megjelent a rendőrségen Sidek Hugó számve­vő főhadnagynak, az orosz légiók gazdasági hivatala vezetőjének fia és közölte, hogy édesapja 24 órával ezelőtt eltűnt, s azóta nem adott magáról élet jelt. Kétség- beesetten keresték a családfőt, de a hivatal­ban csak annyit tudtak mondani, hogy Sidek előző nap délelőtt 11 órakor távozott és attól a% időponttól kezdve uer látták. Eltűnése gyanússá vált az orosz légiók gazdasági hiva­talának többi tisztviselője előtt, akik tudtak arról, hogy a számvevő főhadnagy építkezési sorsjegyekkel kereskedik. Információjuk sze­rint a főhadnagynál eltűnése napján egy kötog építkezési sorsjegy és körülbelül három- százezer korona készpénz volt.. Még hozzá sem kezdett a rendőrség az eltűnt számvevő tiszt felkutatásához, amikor a koraesti órákban beérkeztek az első bűn­vádi feljelentések. A károsultak azt állították, hogy a főhadnagy csábitó ajánlatokkal vette rá őket építkezési sorsjegyek vásárláisára. Az alkalom olyan ke­csegtető volt, hogy gyanakodás nélkül adták a főhadnagy ke­zébe a sorsjegyvásárlásokhoz szükséges pénzösszegeket. A detektívek tűvé tették a várost^ a megszö­kött számvevő főhadnagy után, akit az éjsza­kai órákban sikerül kézrékeriteniők. A bűnügyi rendőrtisztviselők már a kora reggeli órákban megkezditek a károsultak ki­hallgatását. Vallomásukból megállapították, hoigy. Sidek, akit hivatali kollégái megbízható, korrekt tisztviselőnek ismertok, öt év óta rendszeresen foglalkozott építő- sorsjegyek adásvételével, összeköttetésbe került több vagyonos ember­rel, akiknek bizalmát sikerült megszereznie. Azt ál li tóttá, hogy < egy szövetkezet által akar nagyobb meny- nyiségü építkezési sorsjegyet mélyen a na­pi áron alul értékesíteni. Minthogy a vételár az értékpapír tőzsdei jegyzésénél sokkal alacsonyabb volt, üzletfe­lei nagy pénzösszegeket bocsátottak rendel­kezésére. TöbhmiiUió koronát szedett össze és szódes bizonyítéka a gyermekklinika meilett létesített gyermekszanatórium, amelyben tü­dőbeteg gyermekeket gyógykezeltek. Tanitányai sorában egy egész sor európai nevű gyermekgyógyászt találunk. Közülök való Gröez leinbergi, Sehick new- yorki, Nobel bécsi egyetemi tanár, Wagner és Helmreich docensek. A háború befejezése után, amikor magasra szökkent a gyermek­halandóság anányszáina, Pirquet tanárt nevezték ki az amerikai gé­géi) akció főbiztosává. Ezt a hivatalt párat­lan ambícióval és hozzáértéssel látta el. Az utóbbi esztendőben figyelme nagyrészt biometria-statisztikai tanulmányok felé for­dult. Nemrégiben választották meg a genfi „Union internationale de secours aux en- fants“ elnökének és a népszövetség higié­niai bizottsága tagjának. A bécsi lapok a miszleriózus halálesetek okait illetően még nem tudnak teljes határozott­sággal megállapodni abban, öngy Ilik osság, vagy véletlen szerencsétlenség történt-e. Olvasóközönségük emlékezetébe idézik Zola Emil, a nagy francia regényíró halálá­nak körülményeit, amelyek sok tekintet­ben hasonlatosak Pirquet tanár és felesége haláláéhoz. Zola Emil is széngázmergezés- nek esett áldozatul és sokan úgy tudták, hogy az ö halála sem a véletlen müve volt, hanem öngyilkos szándékát valósította meg. A rendőrség déli egy óráig még nem adott ki hivatalos jelentést arról, vájjon véletlen bal­eset, vagy öngyilkosság történt-e Pirquet ta­nár lakásán. Egyelőre csak azt közölte, hogy az ügyészség föl fogja boncoltatni a házas­pár holttestét és csak a boncolás eredmé­nye alapján döntik el a kérdést. A kettős haláleset körülményeiről már eddig föiszinre került adatok majdnem százszázalé­kosan valószínűsítik, hogy Pirquet tanár fe­leségével együtt öngyilkosságot követett el. elsöizben tényleg megvásárolta az építke­zési sorsjegyeket. A Cseh Takarékpénztár központi bankjánál vett sorsjegyeket átadta megbízóinak, de ké­sőbb visszakérte, hogy tovább folytassa velük a spekulációt. áruba bocsátotta az értékpapírokat és az üzleti manőver állítólagos haszna fejé­ben kisebb pénzösszegeket juttatott ügyfe­leinek. A tőke azonban, amellyel a merész spekulációt végezte, nála maradt. A délelőtt elhangzott tanúvallomások adatai­ból kitűnt, hogy Sidek főhadnagy ez év január elseje óta öt­millió koronát kezelt és nyolcszázezer koro­nát fizetett ki üzleti haszonrészesedés cí­mén. Megállapították azt is, hogy Sidek tízezer da­rab építkezési sorsjegyet vásárolt, legtöbbjét a Takarék pénztárnál, rendes napi kurzuson és mindig készpénzért. Az értékpapírokat azután haszon nélkül, vagy éppen veszteséggel adta tovább 8 a kapott összeg egy jelentéktelen töredékét megbí­zói kezéhez juttatta, akiket a befektetett töke busás jövedelme boldoggá tett. A károsultak vádjaival szemben Sidek főhad­nagy ártatlanságát hangoztatja. Azt állítja, hogy többen a feljelentők közül haszonrészese­dés címén visszakapták a rendelkezésére bocsátott egész tökét. Nem vezette rossz szándék és nem akarta be­csapni megbízóit. Az üzleti elszámolásában támadt zavaro­kat csupán az utóbbi időben véghezvitt sze­rencsétlen üzleti manővereknek és nagy veszteségeknek tulajdonítja. A rendőrség a sikkasztással vádolt számvovö- föbadnagyot egyelőre őrizetben tartja és üzle­teinek főiden lésére továbbfolytatja a nyomo­zást. Sídek letartóztatásához a mai Express a következőket Írja: Sidek 1916 óta orosz légio­nárius volt s Oroszországban is pénzügyeket bíztok rá, de ott csak igen alárendelt hivatalt 'töltött be. Informált körökben azt állítják, kegy Sidek az elsikkasztott vagyonból mindössze egymillió koronát manipulhátutott el, míg a többit valószínűleg elrejtette valahol. Sidek havi íizeiése 3000 korona volt. A fő­hadnagy igen takarékosan ólt, sok szói vasár­nap is otthon látták szomszédai. Úgy értesü­lünk — írja az Express, — hogy egyidejűleg feleségét is letartóztatták büurószesség gya­núja miatt. —A nagytapolcsanyi járási képviselőtestü­let közgyűlése. Nyitrai tudósítónk jelenti: A napokban tartotta meg első rendes közgyűlé­sét a nagytapolcsányi járási képviselőtestület, amelyen a tagok valamennyien megjelentek. A gyűlés elnöke Csernyászky járási főnök volt. A képviselőtestület tagjai letették a fo­gadalmat, majd az egyes pártok nevében több fölszólalás történt. Megválasztották a járási választmányt, melyben négy helyet kapott a Hlinka-párt, kettőt a köztársasági földmives- párt, egyet-egyet a kommunista és a nemzeti demokrata párt. A járási képviselőtestület évenként négy ülést fog tartani, mig a járási választmány havonként megtartandó üléseken fogja elintézni a fc’"ó ügyeket 7

Next

/
Thumbnails
Contents