Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-10 / 59. (1982.) szám

1989 m&rráas 10, Taaárnap. 'PT««ajMACfcVR-HtPT>AP 9 Borzalmas módon vetett véget életének Schurka Antal tanító, az állampolgársági kérdés szerencsétlen áldozata A búskomorságba esett ember átvágta nyaki ütőerét és ielesége karjai között vérzett el — Etutasitották állampolgársági kérelmét és megfosztották állásától Fabrner szenátor nyilatkozik Prága, március 8. Mint tegíteup jelentettük, Fahrner német nem/éti szocialista esem át ov kilépett pártjából. A szenátor a sajtónak adott nyilatkoza tiáíbao azzal indokolja kilé­pését, hogy a párt 1925 októberétől ax ő minden ellenzés© dacára önző pártpolitikiát folytatott s meghiúsította az egységes német kisebbségi fkon tol. Szerinte a pártot egye­sek a Riller-unozgalom és a faeizmius UBBály- hordosójává tették Munkács, mánofns 9. (Saját todősttőnfctől.) A Műnk ácstól tizenöt kilométernyire fekvő Gsearienő községben úgy az eset körülményei, mint annak inditóoka szempontjából megrá­zó öngyilkosság történt. A drámai motívu­mokban bővelkedő tragédia áldozata egy kiöabecsűlósben álló derék, kiváló képzettsé­gű, kötél ezettségtudó tanító, akinek meg nem érdemelt kegyetlen végzet© döbbenetét keltő hatással volt nemcsak az őslakos társadalom­ra, hanem mindenkire, aikinek szive és ér­zése van. ígéretek délibábja Az öngyilkossági tragédia áldozata Schurka Antal tanító, 1880-ban 8 aül etett Ora- vicabányán tehát a mai Románia területén. Hét évig Erdélyben tanitóskodott, azután átköltözött a jelenlegi Rusainszkó terüle­tére és kesdetben Felsőgereben, később Szolyvu községben töltött be tanítói állást a szülőknek és feljebbvalóinak mindenkori teljes megelégedéséire. Az államíordulat után letette a fogadalmai, mlvcsl azonban az ál- ■ aitnpolgáinság elnyerését illetően kétséged vol­taik, kihal lgaitásrra jelentkezett Pesek akkori dskolaiügyi referensnél. Elébe tárta az állam­polgársága szempontjából számba jövő összes ad aitdlcat és kijelentette, hogy «s esetben, ha nem lát­szik biztosnak a csehszlovák állam kötelékébe raló felvétele, vagy ha a szláv nyelvekben ▼aló járatlansága miatt további alkalmazta­tása nehézségekbe ütközik, kilátástalan pró­bálkozások helyett inkább tüstént átmegy Romániába, ahol nem lesi nehói elhelyez­kednie. Pesek referens iskoiaiügyS doflgökb&n Rnszám- sskó területén mindenibaió trr volt, szavait léhát úgyszólván készpénznek vehette a ta­nító. A referens közölte vele, hogy állampolgáré ági ügye annál Is bisonvosab- ba® kedvező elintézést nyer, mert kétnyel­vű, magyar és német képesítése van, ami a köztársaság nemzetiségi viszonyaira v való tekintettel különlegesen kedvező elbí­rálásit von maga után. Az első pörölycsapások Sdhusfca Antal megnyugodva tért hasa. Be­adta az állampolgárig elnyerése iránti kér­vényét, melynek kedvező olmitézéeében már aaésH is reménykedhetett, mert a Felsőgere- bemben 1919 december 12-én 'kiadott községi bizonyiítvány szerint ott illetőséget szerzett Egyidejűleg a tanító vasszxxrgal ómmal látott hozzá sí erosi nyelv elsajátításához és szorgalma, kitartása ered­ményeképpen 1926-ban sikeresen tette le a nyelvi vizsgát s az erről kiadott bizonyMvány tanúsága sze-; ránt jogot szerzett az orosz nyelvű oktatásra • ■ is. Aöiamipolgársága ügyének intézése amnafk el­lenére, hogy Sohimka most már három nyel­ven képesített tanító volt s a három nyelv között volt az orosz államnyelv, sehogy sem haladt előre. Évek múltán 8 az okmányok tömkelegének benyújtása után is csak any­uját tudott elérni, hogy a munkácsi zsupárná­in snak 589—1925. szám alatt kelt felhívására ftzolyva, község, ahová időközben áthelyez­ték, az állampolgárság elnyerése esetére kilátásba helyezte a község kötelékébe való felvételt. Be kellett szereznie a román állam kötelé­kéből való elbocsátását • igazoló okmányt, amely nélkül a csehszlovák honosság elnye­rése lehetetlen volt. Mindezek az iratok és okmányok nem bizonyultak elegendőknek a cél elérésére. Pedig pro lektorai is voltak a kérelmezőnek. Segítségére volt például Stefán Ágoston dr.: agrára párti nemzetgyűlési képviselő, fele­ségének unokabátyja, továbbá Pesek iskolaügyi referens Mvatal- beli utóda, Sírnék, aki egy iskolalátogatás al­kalmával gratulált a tanítónak a népoktatás terén elért eredményeihez. Ugyanekkor az iskolaügyi referens többek előtt kijelentette, hogy a kétség és remény között vergődő taní­tó ügyét támogatni fogja. Erre a támogatásra a súlyos megpróbáltatásoknak kitett ember már azért is rászorult, mert időközben szerződéses viszonyban álló tanítóvá degra­dálták, fizetését lényegesen leszállították és a koráb­bi „túlfizetés" címén a leszállított; fizetésből súlyos százasokat vontak i©. Elcsapjdk • • • Múlt év nyarán a bizonytalanságból és két­ségekből szomorú bizonyosságra ébredt a tanító és családja. Pecsétes írás jött, melyben arról értesítet­ték Schurkát, hogy minden nyugdíj és vég­kielégítés nélkül elbocsátják állásából. Az 58617—1928. szám alatt hozott határozat indokolásában kegyetlen taglócsapás volt. Van ©lég csehszlovák állampolgársággal bí­ró tanító, — mondta az indokolás — tehát a népnevelésügy terén nem alkalmazhat­nak idegen állampolgárt. Pedig Schurka akkor már nem is volt idegen állampolgár, hiszen Románia elbocsátotta ál­lampolgársági kötelékéből. Mikor a szegény tanító exisztenoiáját egyetlen tollvonással megsemmisítették, egyidejűleg erkölcsi elég­tételt adtak neki azzal a® elbocsátást szank­cionáló határozatba foglalt kijelentéssel, hogy „működése ‘ ellen semmiféle kifogás nem merült tel**. Kegyelemhenyéren •. . Á szörnyű helyzetbe jutott tanítónak el kel­lett hagynia Szolyvát, küzdelmes munkájának és fáradozásainak szinterét. Minthogy semmi­féle vagyona nem volt, először Nagybégány- ban lakó sógoránál húzódott meg, később családjával együtt cserienői sógorához, Mai j kovicg igazgató-tanitóhoz költözött. 1 Miint a vázbefuló a szalmaszálba, úgy kapasre- S kodott abba az uoflső reményébe, hogy állam­polgársági ügyét végűi kedvezően intézik el és visszahelyezik állásába. Nem adta fel tehát a harcot, amely a létért vagy nemlétért folyt, hanem igyekezett minden követ megmozgatni. Feleségének testvérbátyja utján újbóli közbenjárásra kérte fel Stefán dr. képviselőt, aki 1928 szeptember 21-áká keltezéssel ebben az ügyben a következő levelet intézte unoka- öccséhez, Schurka tanító sógorához: „Kedvess öcsém! Schurka ügye 36938—H. sz. alatt már a belügymmisztéráumbau van. Intervencióim következtéiben az iskol&ügyi miniszter kedvező véleményt adott. Minthogy azonban a referens: Rod dr. miniszteri taná­csos október elsejéig szabadságon van, Író­asztalán hagytam egy írást, melyben megkér­tem, hogy az ügyet soron kívül intézze el. — Szívélyes üdvözlettel; Guszti bátyád.'4 Se áttampolgárság, se állás Az intervencióinak meg ás lett az eredmé­nye, csak éppen az ellenkező értelemben, mint ahogy az interveniáló akarta. Schurka Antal három héttel ezelőtt meg­kapta a minisztérium határozatát, amely ál­lampolgársági kérelmiét elutasította. Ez volt a kegyelemdöfés, egy éveken áít fo­lyó lelki tortúra után. A munkához szokott, folyton tevékenykedő ember, aki a sógorai által jő szívvel adott kegyelemlkenyeret hasz­nos szellemi és fizikai 'munkával iparkodott kiérdemeM, ? as elutasító végzés ké«lh©*yét©IétőS kezdve teljes apátiába esett. Mii'ukakedv© letört és miindjobban elhatalma- soditak rajta a búskomorság jelei. Hozzátarto­zói féltő gonddal ápolták. Borzalmas haláltánc Vasárnap Orvost hívlak hozzá, aki. idegesoi- lapitó szereket rendelt és azt tanácsolta a családinak, hogy jól vigyázzanak a betegre és ne adjanak alkalmat öngyilkossági gondolatá­nak megvalósítására. Felesége, mintha csak előre sejtette volna a fenyegető tragédiát, állandóan ágya mel­lett volt és jóformán le sem vette róla a szemét. Szerdán délelőtt m asszonyt egy-két percre a konyhába szóüitották a házi teendők. Ezit a rövid időt a megroncoslt idegzetű, életunt és halálra szánt ember arra használta tel, hogy régóta forralt öngyilkossági tervét végre­hajtsa. Felkapta az asztalon hagyott zsebkést, át­osont a SRomszédszobába, a tükör elé állt és egy hosszú, mély vágással átmetszette nya­kát. A kés pengéje a főiitőeret vágta ott s a sebből hatalmas vérsugár szökött fel. Ebben a pillanatban lépett a szobába a tanító fele­sége s első pillanatban megdermedten szemlélte a borzalmas látványt. Férje a tü­kör előtt állt, sziklászihírdan, szoborszerü mozdulatlansággal s a nyakán ejtett seb­ből vastag sugárban buzogott a vér. Midőn a férfi észrevette folesége megjelenéséi, a haláltvágyás szörnyű görcsében kezeivel té­pett bele a tátongó sebbe és vájta, marcan­golta mélyebbre, csakhogy minél gyorsab­ban bekövetkezzen a halál. Felesége átka­rolta, könyörgöft, sirt, birkózott vele. de nem tudta megfékezni. A vérveszteségtől Lassan erejét vesztette az öngyilkos, aki ie­A swájgi ©raggwárft^s liltergl Nr. 100. Nr. 101. Nr, 104. Valódi svájci fém Anker-Remontoir óra leg-ponto­sabbau szabályozva ......................................................J ^ V Va lódi svájci fém Anker-Rem.-Roskopf óra lég- v p* g\ pontosabban szabályozva, la szerkezet, radinm JMkC világító számjegyekkel és mutatókkal .... Szállítás utánvét mellett. Valódi Anker ébresztő óra szolid szerkezet, pon­tosan szabályozva nikkelezett óraházzal, 16 cm magas Ny. 105. Valódi Anker ébresztő óra rádium világító szám- jegyekkel és mutatókkal............................................ Kérje nagy föárjegyzékűnket naptárral és 1000-en felült élethu itlosztrációvsJ díjtalanul és bérmentve. Ke Ki 30 - 36 ­Ubren-Welthans fi. SUTTNER, BrOnn, Dominikanerphtz Nr. 42. Saját óragyár Svájcban. mmmm&mmMmmmsam leségo gyenge, reszkető karjai közt leha­nyatlott a földre. A szomszédos iskolaépü­letből segíts égül hívták sógorát, Marko- vics igazgatót, de midőn a szobába lépett, már csak a haldokló agóniájának utolsó pillanatát láthatta. A megrendítő öngyilkosság hitre a községiben és messzi környéken kimondhatottamul nagy megdöbbenést váltott ki. Egy becsületes, jósain, tisztességes munkás- ember életét, családi boldogságát zúzták szét a* * áttampolgársági kérdés pörölycsa­pásai! Ezer és ezer embert sújtanak hasonló mó­dom közömbös koszivüséggel. Akilc még min­dig nem akarják közmegelégedésre, véglege­sen megoldani az állampolgársági kedést, most láthatják, hogy egyetlen tollvonás meny­nyi becsületes emberi akarást semmiát meg és a szenvedésnek milyen örvényeibe taszítja azokat a szerencsétleneket, akik soha el nem követett bűnökért bűnhődnek. Bockeieíler lötényes győzelmével végződött a Stewarttal vivőit nagy olajpárbaja Dollármilliárdosok erkölcsi harca 800*900 gyanús dollár körút Newyork, márcíue 9. ’ Az indiánjai Standard. Oil Company közgyüié- !: són megtörtént a döntés abban a harcban, amelyet ? Rockefeller indított Róbert S te vart, az igazgató- ; ság elnöke ellen Amerika e legnagyobb petróleuin- | társaságának ellenőrzéséért. A harc Rockefeller teljes győzelmével vég­ződött. 1 Ennek a párbajnak a hősei: John D. Rockefeller, í a Standard Oil Company of India főrészvényese | és a vállalat elnöke, Róbert W. Stewart ezredes. • Bbben a nagyszabású párbajban nem bőrkesztyű­vel felfegyverkezve állnak fel egymással szemben az ellenfelek, amint ez Amerikában szokásos, hanem rés*Téayek és dollárok a fegyvereik. \ A Mlhivő fél Rockefeller volt. És miért, vivőt!: t í párbajt vállalata elnökével? Ehhez ismerni kell \ egy kissé Stewart előéletét. Stewart egy farmer fia. Először jogot lan ült, azután riptorter lett. Ké- í sőbb Newyorktxan állás nélbiil maradt Otthagyta j tehát a nagyvárost és elköltözött Dél-Dakotába. | Itt ügyvédi irodát nyitott és rövidesen nagyhírű j védőügyvéd lett belőle. Mint híres ügyvéd, összeköttetésbe került a a Standard öíl Companyval. amely végül is ve-1 zétő állással kínálta meg. A spanyol-amerikai háború, után, amikor a Stan­dard Oil. Company több alvállalatra szakad szét, ő j az- indianiai társasághoz csatlakozott és rövidé- j sem elnöke is lett. Kitünően vezeti a vállalatot, amely az ő elnök- j gége alatt hallatlanul meggazdagodott. Miért támadta meg bálát Rockefeller Stewartot? j Nyolc évvel ezelőtt egy kissé titokzatos és rövidéletn kanadai cég 33 millió tonna texasi nyersolajat vásárolt 1.25 dollárért. Ezt a hatalmas olajmennyiséget a cég Stewart közvetítésével 1.50 dollárért adta el a a Standard Oil Coronariának és több más cégnek. \ Bár a kanadai vállalat ekkor már kényszeregyez-1 ség alatt állott, mégis majdnem 800.000 dollár jutalékot adott a köz­vetítésért Stewartnak. Rockefeller valan ? indiszkréció folytán legutóbb | megtudta ezt a dolgot és Stewaríot nyomban a Teapot Döme kényszer- egyezségi bírósága elé állította, hogy itt adjon számot erről a furcsa tranzakcióról Itt azután különös dolgok, törtetitek. Stewart. első kihallgatása során kereken tagadta, hogy pénzt kapott volna a kanadai vállalattól. Második kihall­gatása során azonban beismerte, bogy a pénzt megkapta, egy alkal­mazottjának őrizetére bízta és az egész ügyet titokban tartotta hét éven át. Rockefeller ezt felhasználta, hogy tönkretegye Stewartot. ő még. azóta haragszik Stewartra, amióta ta segí­tett több darabra szakítani az öreg Rockefeller által alapított Standard Oil Companyk Ezt a bosszúját Rockefeller most erényes köntösbe öltözteti és fennen hirdeti, hogy el kell dőlnie, vájjon az amerikai üzleti életben a tisztesség ér- vényeeülheí-e vagy a korrupció. Mindez nagyon szép, csak éppen sokan felvetik azt a kérdést: Rockefeller, Morgan, Astor, Gould, Schwab ée a többi nagvnevü pénzarisztokrata is szigorúan az üzleti tisztesség szabályainak szem előtt tartásával és minden korrupció nélkül vetette-e meg óriási vagyonának alapját. A konkrét esetben Rockefeller győzött, de m egész párbaj mégis többet ártott, mint használt az olajmilliárdosok erkö1csi presztízsének. Tizenhét hajé sorsa bizonytalan a Fekete-tengeren Konstansa, március 9. A Fekete-tengere* dúló irtózatos viharok 17 hajét tartanak a legnagyobb veszedelemben, amelyek a nyílt tengeren a jégtáblák között befagyva vesz­tegelnek. A Naifi nevű egyiptomi hajó rá­dió jelzést adott le, amely szerint, ka fél na­pon belül nem kap segítséget, meutbetetie- niil elpusztul. \z Esrim Hotb nevű angol hajót tegnap mentették meg. A legénység a legborzalmasabb állapotban volt, nagy obb részük lefagyott kezekkel és lábakkal, mi­ntán az utolsó bútordarabot is eltüzelték a hajón. Egy olasz gőzöst dél felé sodort egy jéghegy. Sorsa, bizonytalan, mivel a kon­stansai kikötőben már egyetlenegy jégtörő sincs, amely segítségére indulhatna. Watasrt rafefifeiiidi prálffáMÉ itfgrád kfinnfékén Belgrád, március 9. A Belgirád melletti Avala-hegyem tíztagú fegyveres rablóbanda támadást intézett két tunistoveudéglő ellen. A rablóbandának az egyik vendéglőbe sikerült behatolni, de ott pénzt nem találtak. A másik vendéglő tulajdonosa csaikn© in,két órán ál puskatüzzel védekezett, úgy hogy a banda kénytelen volt elvonulni. Mindkét részről ren­geteg lövés dördült el és a vendéglő tulajdo­nosát is megsebesítette egy golyó. Ez a vaík- merő támadás már a második, melyet a leg­utóbbi napokban Reilgrád'Yan elkwettek. n/A hiszik, hogy mindkét esetiben ugyanarról a rablóbandáról van szó, amely annyira befész­kelte magát a környék hegyei közié, hogy a hatóságok teljesen tehetetlenek vele szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents