Prágai Magyar Hirlap, 1929. március (8. évfolyam, 51-75 / 1974-1998. szám)

1929-03-10 / 59. (1982.) szám

10 ♦i^CT-MAfifegt'Hnatsg 1920 március 10, raaáTuaft. HARMATH HITELRENDSZER alapján rendezze be életét és soha nem lesz anyag-! gondja. Harmatit HÍtellrOCla« Bratlslava, Schneeweíss utca 5. és Pray utca 42. Bátor 2—3 évre. URÁNIA Zérus tok alatt és fölött Az élet határai Ma: Neubauer Frigyes mérnök A jogállam felé! ii. A szemlélőre azt a benyomást kelti a mai hely­zet, hogy itt tulajdonkép az államépités technikája körül forog a vita. Sok körülmény amellett s*ól, mintha a bírói álláspont más kiindulási szempon­tokat követne, mint a politikum és mintha itt a bíráskodás elébe vágna a politikumnak, e ezzel quasá azt a helyzetet teremtené meg, hogy emelet­re húzzuk az épületet, mielőtt bebizonyosodott volna a fundamentum teljes szilárdsága. Bizonyos, hogy mináluiik aa államépités tech­nikáját, — mely különben a dolog természete sze­rint sohase is lehet egy végleg megállapodott va­lami, — döntően befolyásolja egyrészt az önálló állami lét viszonylag rövid múltja, másrészt az állam nemzetiségi tagoltsága, mely mint örökös súrlódási felület szüntelenül újabb a újabb problé­mák elé állítja az államigazgatást S tán még zavaróbban tolakszik itt tel a műit Pedig aki államépités céljaira inkább a. múltból, mint a jelenből merít, az — azt íbiszem — sokban téves nyomokon jár. A multinak megvannak a ma ősmert valamennyi kormánytforma részére a maga elméleti és gya­korlati szabályai. Á múlt mindennemű állam- épdtési technikája két alapvető gondolatból indult ki: az emberrel csak mint egyeddel számolt és nem ostnert gazdasági krisist A múlt elgondolásában as álla® gazdasági lét­alapja oly önként értetődő, adott valami volt, melyhez nem is férhetett kétség, mert a lét és fajfemtartás velünk született ösztöne amúgy is munkára serkent, as állam teherbíró képessége pedig távolról sincs kimentve. A múlt problémái között hiányzóit a* emberiség nem is kismérvűén s folytonosan emelkedő sza­porodása és a termelési tehetőségek e ezzel a kulturális igények ki asm elégíthet te© közötti nagy aránytalanság. Európában kétségtelenül a lezajlott világháború csak siettette a* események ilyen kifejlődését, de azóta ie a világ egyéb tájain is nagy tömegek megmozdulásairól hallani, melyek kielégitetlen szükségleteikért nyugtslankofteaík egy jobb jövő reményében. Ma minden ewrőpaa éGBam gazdasági krízissel küzd, aminek legtipikusabb külső ismérvei: a* ijesztő mérvű mmkanélküliség és a folytonos vagyoneltolódás, mely az eddigi vagyontömegek felmorzsolódásához vezet. Még Amerika ia elzár­kózik az idegen tömegek beözönlése elől, jeléül annak, hogy ott is megváltoztak a# eddigi gazda­sági rend alapjai A világháború tehát egy soha Sd nem törüThető éles eaeeuráí vont a múlt és jelen közzé. S a vo­nalon innen, hogy úgy mondjam, megmozdult a világ lelkiismereti. Mindenfelől hatalmas tömegek döngetik * társadalmak mattból visszamaradt gazdasági rendjét, széles rétegek küzdenek a nyo­morral és rettegve néznek a jövőbe. A ma közigazgatásában tehát as ember már 'mm mint egyed, — mint valaha a múltban — hanem mint tömeg lép előtérbe. A mai tömeg azonban nyugtalan. Kezd nyugtalanítóan gondolkodni a* életről, erkölcsről, jogról: ® társadalmi rend pil­léreiről Az emberiség leDrülete ma telítve van szkepszissel Ezt kel mindenekelőtt eloszlatni, hogy visszaáll! ásson a nélkülözhetetlen lelki egyensúlya a világnak: hit a becsületes szociális igazságban. Ma tehát csak as igazgat praktikusan, jól és maradandóan, aki igyekszik megteremteni a lel­kek békéjét. Ehhez pedig a gazdasági konszolidációval karöltve csak a bíráskodáson és a jó közigazgatá­son át vezet az ut A biró munkája, ha a jog már megtette útját, poros irattárakban éri meg a kimúlást. A bíró munkájából nem fakad ugyan betakarítható ka­lász, de annál hatalmasabb a belőle fakadó er­kölcsi hatás, amit semmiféle társadalmi rend se nélkülözhet. Mit is érnek voltakép a jövő biztonsága szem­pontjából a felhőkarcolók, a technika bámulatba ejtő csodái, ha kezd kiveszni a társadalomban a jog értékébe, az igazság őszinte védelmébe vetett hit, mely után születése óta utolsó leheletéig oly mohón vágyik minden emberfia. Ezt a lelki békét az emberi együttélés eme legértékesebb biztosí­tékát szolgálja az objektív biró szava. S a törté­nelem nem is mutat fel példát, hogy az erkölcs követelményeihez igazodó és a törvény szavára támaszkodó objektív bírói igazmondás valaha is szembekerült volna az állami lét feltételeivel. Az objektív, bátor bírói szótól nincs mit félni, mert abból valóban, csak felbecsülhetetlen erkölcsi érték fakad. 'A közigazgatás áliamépítő hivatása jóval felül­múlja a szorosabb értelemben vett bíráskodást. Hisz a közigazgatás az állam eleven munkája cél­jai eléréséhez. Köz- és magánérdek abban leli fel a kiegyenlítést. E munkáról — parlamentáris kormányformák mellett — azt tartjuk, hogy az a jogállam jegyé­ben folyik. Sikere és valódi értéke azonban csak akkor van e munkának, ha valóban őszinte is a jogállam utáni vágy. ha a közigazgatás az igazi jogállamot jel’emző elveken, intézményeken nyugszik. Kulturálkimban gombamódra szaporodik a köz­igazgatás ügykörébe vágó újabb és újabb élet­viszonyok száma. A közigazgatás kezdeményező tevékenysége mellett diszkrecionárius hatalmánál fogva lépten-nyomon beleszól az egyén legmagá- nosabb érdekszférájába is. F’*g egy röpke be­pillantás a kötetekre menő eddigi törvénytárba. A köz- és magánérdek eme harcában a valódi jogállam a törvény uralmát igyekszik megterem­teni. Mert a közigazgatás itt úgyszólván törvény­hozó és végrehajtó egyszernélyben. a tapasztalat azonban már kimutatta, hogy amíg ugyanaz az akaraterő rendelkezik a törvény és annak alkal­mazása felett, addig nem tehet reá, támaszkodni Elvonult * „nagy* &gyhul!ám, a megkönnyebbü­lés milliónyi sóhajainak tehelete már nem csapó­dik jégzuzmarává a dermedtségükből felocsúdott arcokon. A hőmérőben csillogó vékony esik föl­felé kúszik és az aggódó figyelem ismét a zérus- fok közelében látja, sőt némely városban egy-két fokkal a fagypont fölé emelkedett a higanyoszlop. Celsius útin * köanapi gyakorlat a melegség lérus fokának a via fagypontját nevezi Innen számítják a meleget Nem csoda, hiszen a természet duean-váliozatos nedvei közül a rá i legbőségesebb a földön, „tengernyi" vám belőle és a patakcsobogás, folyamhőmpölygós, a tenger tajtékzó hullámhintái, felhők, eső és sarki olvadás a földfelftlet vérkeringésének az ütemei. Az életá­ram vegyi és fizikai folyamatainak nélkülözhetet­len oldószere, semleges közvetítője, az élet min­denható nedűje a viz és m állati s növényi testek súlyának a háromnegyed részét teszi ki. — Mindamellett a „fagypont" a hőnek nem valójában sáros — sssjt semmilyen — foka. Ahogyan a homály te sötétség csak a szükséges- aél gyengébb fény, úgy a hideg eem valami pozi­tívum (bár a hideg-érzés sajnos nagyon is az), hanem csak a melegnek a kellemesnél kevesebb mennyisége. Sok ember ugyan éppen a sötétséget, tudatlanságot, hidegét te szeretetleuséget: a rosszat — tartja az egyetlen pozitívumnak a vilá­gon, de e* csak a pesszimisták elmélete te sokszor nem is a világban szerzett rossz tapasztalatoknak a szüleménye, hanem a belső egyensúly vala­melyes hiányának kevéssé dicső — néha tragiku­san ügyetlen — kifejezése. Filozófiai megállapítá­sok különben sem mindig tartják meg érvényü­ket a fizikában — ez utóbbihoz visszatérve: a hideg tehát nem a meleg ellentéte, hanem kisebb foka. De mi a meleg? A meleg — a testeknek a hőmérésékMe — az anyag láthatatlan részecskéinek, a molekuláknak és atomoknak lövedékgyoreaságu röpködése. így érthető, hogy a meleg nemcsak az életnek a for­rása, hanem az egész tennészettörténésnek leg­általánosabb, mindenütt jelenlévő mozgató ereje. Ez az úgynevezett „hőmozgás" a szilárd testek­ben nem egyenes vonalú, hanem csak egyensúlyi helyzetek körüli rezgés. Minden hevítés egyértel­mű ezen rezgés erélyesebbé növésével s ez addig a határig fokozódhatik, ahol a molekulák az egy­más vonzásán alapuló összetartásukat elvesztvén olvadás, sőt forrás áll be. — Már közönséges hő­mérsékletnél is légmemüek — a gázok. Ezek rend­szerint átlátszóak és ezért láthatatlanok — így a levegő is. Hogy jobban láthatók és szemlélhe- tőbbek legyenek, cseppfolyóssá, sőt szilárdakká kell sűríteni őket, — ezt természetesen a hevitte ellenkezőjével, lehűtéssel lehet megkísé­relni A szénsavgáz már zérus alatt 78% foknál folyékony, majd hő-szerü fehér kristályokká fagy meg. Némely asztrotfizikus a Mars bolygó fehér sarki sapkáit nem hónak, hanem szénsavnak tartja, — ez a vélemény az ottani alacsony közép- hőmérséklet miatt némileg indokolt, bár helyes­ségének kérdése ma még eldöntetlen. Néhány gáz azonban igen hosszú ideig maka­csul ellentállott minden cseppfolyósitási kísérlet­nek. Ilyen volt maga a levegő is. Hiába eszeltek ki eljárásokat, melyek a hideget 100 sőt 150 fok­kal vitték a fagypont alá. Csak amikor a német Linde megszerkesztette szellemes hűtőgépét, amelynek segélyével már több, mint 200 fokkal lehetett a „zérus" alá szállni és ezt az elképzel­hetetlen hideget nagy nyomással kombinálta, si­került a levegő csertpfolyósitása tetszés-szerinti tömegekben. A folyékony levegőt különleges edényekben —■ Devar palackokban — tartják, melyeknek tükörsimára csiszolt duplafalai közti tere légüres, ezáltal a hővezetés te — sugárzás minimumra van leszállítva. — Ismert törvény szerint minden gáz, ha l fokkal hütik te, köbtar­talmából mindig a „zérus" foknál elfoglalt tér­fogatnak az 1/j7s-ad részét veszti el, — amiből következik, hogy zérus alatt 273 foknál nagyobb hideg nem léte­zik! Ennél a határnál többé semmi sem lehet Ez a felismerte elsősorban az államhatalmak már ösmert elválasztásához vezetett, újabban pe­dig a közigazgatás terén a bíráskodás bevezetésé­hez és lehetőleg minden felmerülő jogviszonynak nem rendeleti, hanem törvényi utón való sza­bályozásához. A közigazgatást két jelszava a „lehet" és a „kell" mindig az abszolutizmus, egyoldalúság felé sarkalják, gondoskodnia kell tehát meg­felelő korrektivumokról, hogy megőrizhesse jog­állami jellegét. A jog uralmának biztosítósánál kulturáltamban a kodifikált anyagi jogszabály semmivel se előbb- revalóbb az alakinál. A tetemrehivástől a vérig kínzó inkvizíciókon át elvezetett a tapasztalat a legaprólékosabb per- rendtartásokig, az anyagi jog uralmának külső formájáig,. , gát-állapotban, minden őrök mozdulatlanságban, merevségben leledzik, — itt már többé vegyi folyamatok sincsenek, mert minden molekula- mosgás megszűnt. Ez a szervetlen természet életének, a melegnek az abszolnt —, a valódi zérus foka. A hidegnek e* a végső határa már csak körül­belül 70 fokkal van lejebb a cseppfolyós levegő mínusz 200 fokos állapotánál. És mégis volt egy gáz, amelyik minden erőfeszítés mellett sem akart folyadékká sűrűsödni: a hélium. Az az elem, amelyiket a nap légkörében fedeztek fel szín­képelemzés utján, amikor a földön még nem is ismerte egy kutató sem, — csak évekkel azután mutatták ki a földi levegőben, ahol igen kis meny- nyiségben van jelen, valamint bizonyos radio­aktív ásványokban. Kamerlingh Ormos holland tudós volt az, aki az általa tökéletesbbitett Linde- módszer révén az ő különlegesen berendezett „bideglabora tóriumában" 1908-ban ▼égre folyékonnyá válni látta a héliumot mínusz 289 foknál Ma pedig már csak 1% fők választja el a kísérleti fizikát az abszolút nullafoktól. Ezt a 271 % fokos hideget a cseppfolyós héliumnak hirte lenül leszállított nyomásnál való forralásával lehet elérni. Maga a teljes melegmentesség, a hőnek valódi zérosfoka a földön el nem érhető. Azonban a világűrnek anyagtól — tehát molekulá­ris mozgástól — egészen mentes óriás térségei az abszolút hideg környezetet jelentik az ott lebegő testek számára — és ha ilyen test nincsen forgó mozgásban, valamint elég nagyterjedelmü ahhoz, hogy napsütötte oldaláról a hő ne vezetődjön tul- gyorsan az árnyékban lévő részekhez, akkor ez utóbbiak tényleg az abszolnt hideg állapotba ke­rülhetnek. A holdnak, melynek nincsen mérhető légköre, a naptól elfordult vidékein bizonyára igy van. A föld légkörének a világűr felé fordult, vagyis felső határai sincsenek nagyon messze ettől az állapottól Hiszen — amint azt a szín­képelemzés éppen nemrégen fedezte fel — a 100—200 kilométer magasságban lobogó északi fény gyönyörű színjátékénak egyik okozója az ott lebegő villamosán töltött mikroszkopikusan, ki­csiny szilárd nitrogénrészecskék kisülési sugár­zása. Ezeknél a legnagyobb földi hidegeken is túli alacsony hőmérsékleteknél a fizika te kémia je­lenségei másképpen játszódnak te, mint rendesen és az idevágó laboratóriumi kísérletek az anyag lényegének és szerkezetének egészen uj tárlataiba engednek bepillantani. Sok fémnek és fémötvözet­nek a villamos vezetése az abszolút hidegpontnak a közelében hirtelen óriásira nő meg és az egyszer megindult áram órákon át kpring minden áram­forrás, azaz elektromotoros erő nélkül — Ez a Celsius zérusa alatti világ. Vájjon mi van a zérus fölött?, — milyen „messzire" lehet abban az irányban jutni? A hőmérséklet-skálának valamilyen — az alsó határhoz hasonlítható — felső végét nem is­merjük. Ez érthető is, hiszen az anyag belsejének hő gya­nánt megnyilvánuló titkos, de nagy erejű reme­gését, a láthatatlan molekuláris robbanások he­vességét végnélkül fokozhatónak lehet képzelni. (Van ugyan elméletszabta határ, de ez minden ismert-reális történte hőfokától fantasztikus tá­volban van.) Ember által előállított legnagyobb hő:' kb. 3500 Celsins-fok, melyet különleges építésű villamos-kályhában érnek el, ahol még a szén is megolvad és gyémánttá lesz — de sajnos csak nagyítóval látható szemcsék kelet­keznek. Ez már a napfeliilct hőségének a fele, amely 6—7000 fok körüli Kezdeti stádiumban lévő csillagok némelyikének a fölületén 25—30 ezer fokot is mértek a színképelemzők. A nap­gömb és az állócsillagok belsejének a hőmérsék­letét pedig többmillió fokra becsülik a fizikusok, ami a molekulák másodpercenkénti 100 kilométe­res sebességének felel meg. A szétrobbanástól a napot csak az ott uralkodó nagy gravitációs erő A szorosabb értelemben vett bíráskodás terén vált elsősorban szükségesen érezhetővé meg­szabni a módot és eszközt, mellyel a biró az anyagi igazság kiderítése után nyúlhat, de amely egyúttal védelmet is nyújt a félnek a bíróval, ellenféllel, mindenkivel szemben, mert a gyarló­ságtól senki emberfia se mentes. A jog uralma érdekében nem elég tehát meg­szabni!, hogy a tolvaj elveszi méltó büntetését, szükséges ahhoz megállapítani, hogy mily fonnák betartása mellett süthetjük rá valakire a tovaj- bélyeget. A jog erkölcsi tartalma jut itt ezáltal győzelem­hez. S mily hatalmas az államra ebből háramló erkölcsi hatás, mely oly kedvezően befolyásolja a Iársadalmi konszolidációt! (Vége következik.) óvja meg, — az ott tomboló atmoszférikus orká­nokhoz képest a legrettenetesebb földi vihar w nem egyéb enyelgő szellőnél. A legnagyobb hő­ség, amelyikről a tudomány még beszél: bizonyos tipusu kozmikus ködöknek a magyában szüli ae nj napokat, a végtelen életnek uj központi tüzelt, — itt 20—30 millió fok-öl van szó, melynek a forgása a nehéz atomok radioaktív keletkezése. Milyen hatással van a nagy hideg és a nagy meleg az élők világára? Erre a kérdésre elég részletes feleletet nyújt a sok végrehajtott kísér­let te természet rajzi kutatások alapján szerzett tapasztalat. A legszenzációsabb e téren az a fel­fedezés, hogy égési sereg élő-szervezet létezik, amelyik túléli u elképzelhető legalacsonyabb hőmérsékbe kerülést, a világűr abszolút hidegét is! Szinte szédületes ez az alkalmazkodóképesség. Ezek a lények természetesen a legősibbekhez, az egysejtüekhez tartoznak, közöttük van sajnos a tüdővésznek a bacillusa is. Kibírják tetszhalál- állapotban egy sajátszerü betokozódás segélyével hosszabb ideig a folyékony hélium behatását. En­nek az ala-dán Svante Arrh nius azt hiszi, hogy ezek a mikroszkopikus lények vagy csirák egyik égitestről a másikra tudnak életképesnek marad­va jutni. Légáramlatok könnyen felvihetik őket a bolygó légkörének végső határáig, ahol a nap fénynyomásának a befolyása alatt a szabad világ­űrbe kerülvén idővel egy másik bolygó légkörébe érhetnek és ha -az égitest felületi világa alkalmas föltételekkel bír, folytatják életüket, sőt az addig tán lakatlan világtesten az állat- és növényvilág mogalapitójáivá válhatnak. A világűrben ugyan a hidegen kívül különféle veszélyes sugarak is fenyegetik az életet igen erősen, hiszen a legtöbb baktériumot már földi napfény is megöl, — de Otthoni-Jódkurákl kérjen prospektust s I Fiirdöigazgatóság Csizfiirdö jj Molisch figyelmeztet arra, hogy pld. a „bibor- baktérium" közvetlen-erős napfényben tenyész- képes és hogy a világűrben lebegő csirák, melye­ket még nem ismerünk, talán különösképen alkal­mazkodtak és ellentállóak az ultraibolya napfény tea — nemrégen felfedezett — tejutsugarakkal szemben. Ami magát az embert illeti, ha egészséges és jól táplált, — amit a háború utáni közép-európai­ról bizony nem igen tehet állítani, — akkor nagy­fokúan bírja a nagy hidegeket és nagy meleget egyaránt. E kérdésnél főleg az jön számításba, hogy minden szerves étet a fehérje-anyagok sta­bilitásának hflhatáraihoz van kötve. Aa emberi test fehérjéjét már 41 foknál maga­sabb melegben a megalvás veszélye fenyegeti. A természet a normális életmeleget jelentő 36—37 foknál használhatja ki bizonyára leghaté­konyabban az embertestgépezetet, mert csak ezzel magyarázható, hogy ez a meleg oly közel van a veszélyes ponthoz. De ezenfelül a szervezet belső melegének hihetetlen teljesítményű önszabályozói­val rendelkezik, melyeknek a működése a külső hőmérséklet rendkívül nagy ingadozásaitól is függetleníti a test vérmérséktetét. Amint a sark­kutatók hősiessége bizonyítja, az ember komoly baj nélkül bírja el ha kell heteken keresztül a 60 fokos hideget is, — sőt a Szibériában fekvő Wer- chojansk-ban, az egész földgömb leghidegebb pontján, melyet ezért északi „hidegség-sark"-nak hívnak, a hőmérő sokszor 70—80 fokra száll a zérus alá. És itt is laknak emberek! Másrészt kí­sérletek tanúsítják, hogy forró, egészen 127 fokig hevített száraz levegőben emberek több percig, sőt egy negyedóráig tudtak tartózkodni anélkül, hogy megszenvedték volna és még vérmérsékletük sem emelkedett a normális fölé. A napraforgó­virág néhány kísérteti példánya még 140 fokra való feühevités után is uj csirákat hajtott, — 150 foknál azonban e képessége elhalt Egy egész se- reg egysejtű lényről állapították meg, hogy élet­képesek maradnak 100 fokos forró vízben való huzamos tartás után, úgy, hogy ha köztük ártal­masok volnának és esetleg a tejben előfordulók­hoz tartoznának, a forralás nem sterilizálná a tejet Az egyenlítő néha 85 fokig meleg nyári talaján dúskáló gombavegetáció, a sötét és fagyos föld­sarkok mínusz 60 foknyi jege alatt talált lények, az ezennéteres tengermélységeknek száz atmosz­féra nyomás alatt vadászó és szerelmeskedő külö­nös faunája és flórája megannyi intetem arra, hogy a természet’alkotó ereje és találékonysága sokkal gazdagabb, mint amennyit belőle eddig ismerünk. Vannak talán égitestek, ahol nem a szén­vegyületek alkotják a szervezeteket. Ezer fokos hőségben és ezer atmoszféra nyomástól folyadéksürü gázkőzegben is tehetnek esetleg földi életformáknál is nagyszerűbb, gazdagabb étetmegnyilváruilások... ős ott talán oly vegyii- leteké az uralom, melyek a földfelületen csak a kutatók laboratóriumaiban vendégszerepelnék. Mert a Teremtés kimeríthetetlenségének som kezdete sem vége nem lehet. — „DiirndI" álarcos táncestéi y Kassán. Kassáról jelentik: A Kassai Zsidó Leány­egyesület március 16-itki Dirndl jelmezes, álarcos táncestélyére nagyban folynak az előkészületek. Kelemen Olgával az élén ha­talmas rendezőgárda szorgoskodik annak érdekében, hogy az estélyen mindenki jól mulasson és hogy az estély anyagi eredmé­nyétói miinél több árva leányt felsegélyez- he^enek. Jegyek a Genius könyvesboltban válthatók. Élőire váltva 13 korona, a pénz­tárnál 20 korona, Kötelező jelvény ára 2 korona. Kezdete este 9 óraikor. Jelmez: dinndil vagy turistámba. Jelimeznélküli höl­gyek egyszerű estélyi ruháiban jelenjenek meg. r

Next

/
Thumbnails
Contents