Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-05 / 30. (1953.) szám
1929 február 5, kedd. 'PKAGAW VIAGVARHI RXiAE> A magyarság újabb tiltakozásai a járási képviselőtestületi kinevezések törvénysértő módja ellen — MegalaSiuSt a lévai és beregszászi járási lépvlisll-estlet — Léva, február 4. (Saját tudósítónktól.) A lévai járási képviselőtestület a múlt hét végén tartotta alakuló ülését Zostyák András dr. járásfőnöik elnöiklése mellett. Az elnöki megnyitóbeszéd után a járás magyarságának áLIpspontját Kmoskó Béla dr., a magyar nemzeti párt körzeti elnöke fejtette ki s a magyar nemzeti párt tagjai nevében kijelentette, hogy készségesen hajlandók rásztven- ni a járási önkormányzat munkájában, de hangot kell adni a magyarság azon meggyőződésének is, hogy a demokratikus eszmékkel éles ellentétben áll az a körülmény, hogy ebbe az önkormányzati testületbe a kormány tagokat nevezett ki. Ha már a törvény erre módot nyújt, a kormánynak kötelessége lett volna nemcsak a törvény intenciójának, hanem a törvény kifejezett rendelkezésének megfelelően a kinevezések során a magyar nemzeti kisebbséget is képviselethez juttatni. Miután ez nem törtéül meg, ez az eljárás a magyarságra nézve annál is inkább sérelmet jelent, mert köztudomású, amit egyébként a választás eredménye is megerősített, hogy7 a lévai járásban még területének „kikere- kitése“ után is tekintélyes kisebbséget alkot a magyarság. — Ha már a kormány ilyen végzetes hibát követett el — jelentette ki továbbá Kmoskó Béla dr. — legalább mi, akik különböző vonatkozásainkban egymásra vagyunk utalva s közösek a gazdasági érdekeink, távolítsuk el az együtbmüködes gátló akadályait. Ennek legelső föltétele azonban az volna, j hogy a lévai járásban élő tekintélyes szá- j &u magyar kisebbséget becsüljék meg s j a magyarság jogait tartsák üssieletben. j Ha. ez megtörténik, úgy a közös érdekek váll-; vetett szolgálatának nem lesz akadálya'. i A'- magyarság pártjai a közérdekű közös in un- ! kából kiveszik a maguk részét. Sajnálattal kell azonban már az alakuló ülés alkalmával íb rámutatni arra az újabb jogsérelemre, hogy az ülést egybehívó hivatalos meghívón is mellőzték a magyar nyelvet. Kimoskó Béla dr. után a kormánypártok tagjai szólaltak fel. A járási választmányba Kmoskó Béla dr.4 (magyar nemzeti párti) rendes tagnak és Tóik Sándor dr.-t pedig (keresztényszocialista párti) póttagnak választották meg. A magyarság pártjainak bOzót deklarációja a beregszászi járásban Beregszász, február 4. (Saját tudósítónktól. A beregszászi járási képviselőtestület is most tartotta alakuló ülését, amelyet Ste- belsiky dr. járási főnök cseh nyelven nyitott meg s beszédét Orémusz szolgabiró magyarul tolmácsolta. A megnyitóbeszéd után Fe- késházy Zoltán magyar nemzeti párti képviselőtestületi tag az alábbi deklarációt olvasta fel: ! — A beregszászi jrjás k éle visel őtes t ül e bé - nek első ülése alkalmából a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszoaialista párt nevében a következő nyilatkozatot teszem: — Szövetséges pártjainknak járási képviselőtestületben lévő tagjai képviselőtestületi tagságukkal kapcsolatos munkájukban a politikát minden lehetőség határain belül mellőzni kívánják és kizárólag a beregszászi járás gazdasági és kulturális ügyeinek a mun- hálását, előmozdítását tűzték ki feladatukul. Politikamentesen kezdjük meg tehát munkánkat dacára annak, hogy a járási képviselőtestületnek már a megalakulásába — a szakértő tagok kinevezésével — a közigazgatás belevitte a politikát ajkkor, amikor a törvény szellemével ellentét- tesen a kim ve zott tagokat a beregszászi járás minden nem magyar nemzetiségű lakosából és pártjából igyekezett kiválasztani, csak éppen a járás őslakosságát és csaknem teljes létszámát alkotó magyarságot s annak gazdasági és nemzeti létéért küzdő pártokat nem vette Figyelembe. Ezt a kifejezett magyar sérelmet elhallgatnunk nem Lehetett. — Türelemmel várjuk azonban a járási hivatal vezetőjének további intézkedéseit, különösen az irányban, hogy miaő feladatok megoldásával kívánja a járási hivatal a képviselőtestületeket foglalkoztatni. — Szövetséges pártijaink nevében kérem, hogy úgy a k ép visel ötöstül ebben, mint a választmányban és bizottságokban a tárgyalás nyelve a járás mintegy 90—95 százaléknyi többségi lakosságának a magyar nyelve legyen s ugyanezen a nyelven is vezettessenek a jegyzőkönyveik és lia lenne a képvisel etestül ebnek olyan tagja, aki a szimmagyar járásban a magyar nyelvet nem bírná és tgságát ennek dacára megtartaná, úgy a netalán államnyelven történt félfitzóMásoik miniden alkalommal magyar nyelven is tolmácsoltassanak. Ez az első és legfontosabb alap arra, hogy a járás őslakosságának érdekében e testületben eredményes, pezitiv munka végezhető legyen. Ez a kívánságunk annál is inkább előterjesztendő volt, mert azt tételes országos törvényeink félre nem magyarázható módon biztosítják. — Egyebekben mindent el fogunk követni, hogy a sokat szenvedett, minden különösebb ok nélkül következetesen háttérbe szorított beregszászi járás őslakossága gazdasági és kulturális életében kibartó és becsületes munkánk nyomán jelentős javulás álljon be. Fclk&íMzy uláa B. Mátyás János az országos kéreszíényszooialista párt nevében olvasott fal deklarációt, melyben rámutatott azokra az okokra, amelyek miatt pártja kénytelen ellenzéki politikát folytatni. Elsösarban a magyarság adóügyi és iskolai sérelmeit sorolta fel. A kommunista párt deklarációja után a járásiímök a jegyzökönyveknek magyar és cseh nyelven való vezetését rendelte el, marid felolvasta az országos hivatal azon rendelkezését, amelynek alapján a zsidó párt megválasztott jel öltjeit a képvieeuőteeíiü- leti tagságtól megfosztja, miután a választás napján a harmincéves korhatárt még nem töltötte be. Miután e párt 1 istájának egyik jelölje sem hajlandó a mandátumot elfogadni, a zsidó párt, jól Lehel egyik tagját megválasztották, mégis mandátum nélkül maradi. Ezután a kinevezett tagakat szólította fél a járási főnök, hogy pártállásukról nyilatkozzanak. Ez alkalommal kiderült, hogy Fritsohe Artúr földbirtokos, akit eddig mindenki magyarnak ismert, most, hogy kinevezték a járási képviselőtestületbe, a cseh agrárpárthoz csatlakozott. Végül megválasztották a járási képviselő- testület választmányát, melynek tagjai a következek: Fekésházy Zoltán és Vargha Sándor (magyar nemzeti párt és országos ke- resztényszoeialista párt), Frifeche Artúr, Vári Sándor, Délczegh Sándor és Podhorobecky Jaroslaw (agrárpárt), Halónak Ferenc (szoc.-dem.). Pálőczv József (kommunista). Miután a járás pénzügyi bizottságának megválasztására nézve az országos hivatal nem intézkedett, a bizottság meg sem alakulhatott. Fekésházy Zoltán ezzel kapcsolatban javasolta, hogy a járás költségvetését a képviselőtestület állapitsa meg. A járási hivatal számvevője erre ki jelentette, hogy az 1929. évi költségvetést már az országos hivatalihoz be kellett terjeszteni, mert erre január 31-ig volt a terminus kitűzve. Fekéidházy kérte jegyzőkönyvbe vételét tiltakozásának amiatt, hogy a járási költségvetést nem a járási’ képviselőtestület, hanem az országos hivatal állapit ja meg. Április végén BeEgrádban lesz a Msantant-konferentia Bukarest, február 4. A román külügyminiszter a sajtóval közölte, hogy a kis- antant legközelebbi konferenciáját április végén tartják meg Belgrádban. A jugoszláv kormány azt javasolta, hogy a politikai konferenciával egyidejűleg a kisaniant gazdasági konferenciáját is Belgrádban tartsák meg. A román külügyminisztérium a gazdasági konferenciától csak abban az esetben ▼ár eredményeket, ha az egyes államok megszüntetik az egészségtelen nacionalista gazdaságpolitikát. Romániában a kormányrendszerben történt változással a gazdaság- politika is javuló irányban változott meg. Irockij „elwassetr a Fekete-tengeren! A Krasny Flott a' viharos -teageri’iS nem futott he a / konstantinápolyi kikötőbe — Meggyilkoltak egy magasrangu kommunista funkcionáriust London, február 4. Angol agenturák jo-J lentése szerint az az orosz kormánygőzös,' amely Trockijt Oroszországból Törökországba hozza, a kitűzött időben nem futott bo a konstantinápolyi kikötőbe. A Fekete- tengeren óriási vihar dühöng, úgyhogy komoly aggodalmak merültek föl a Krasny Flott elmaradása miatt. A Fekete-tenger partjait sok helyen hajáronesok borítják. ü fii Moszkva, február 4. Szmolonszk Jarzcv kormányzóságban ismeretlen tettesek három revolverlövcssel meggyilkolták Zellét, a kommunista párt titkárát, aki egyúttal a helyi választási bizottság elnöke volt. Zellét; különösen a parasztság gyűlölte, mert sokszáz parasztot fosztott meg szavazati jogától. A merénylőt a hatóságok a parasztság körében keresik. üt beleinek Nagyarányú t&iitetésclc AntveipsrÉen — 01 kisebbségi mozgalom EarúpAbao — Bonts „fíammsndria Korcttózafisn királya'* Brüsszel, február 4. A flammand nacionalista párt vasárnap Antwerpenben nagy ünnepséget rendezett vezérének, Bornsnak tiszteletére. Borús fölhasználta az alkalmat, hogy a börtönből való szabadulása után először fejtse ki politikai programját a népnek. A város lakossága az antwerpeni Rubcns-téren valóságos királyként üdvözölte vezérét. Két zászíóhordó között azon a széken foglalt helyet, amely tiz év óta üresen állott a flammand ncpgyüléseken. Fiatal leányok koszorúkkal és virágokkal halmozták el Bornst, aki hosszú beszédében vázolta az autonóm Flandria eszméjét és azt a nagy németalföldi államszövetséget, amelynek megvalósítására hamarosan sor kerül, A flammandok minimális programja a belga állam keretébe beilleszkedő autonóm Flandria. A beszéd után Borns hívei nagy fölvonulást rendeztek a városban. A tömeg táblákat hordott körül, amelyeken nagy betűkkel a következő sor állott: „Éljen Flandria koronázatlan királya!” Á lelkes tüntetés csak a késő esti órákban ért véget. A rendőrség csak egyszer avatkozott be, amikor két hölgy különös hévvel éltette ..Borns királyt”. A flammand autonómisfa mozgalom iöléledése komoly aggodalmat okoz brüsszeli kormánykörökben. Elégett a hradzsmikoron előszobáiénak berendezése A kémény Salának repedése okozta a tűzvészt — Masaryít elnök a tiiz színhelyén Prága, február 4. Vasárnap éjjel 11 órakor a Hradzsin első emeletén a fogadó és a koronázó terein között sűrű füstfelhőket vet-, tek észre. A színhelyen azonnal megjelent a hradzsini tűzoltóság, amely azonban a termekbe nem hatolhatott be a snrü füst miatt. Később a prágai központi tűzoltóság is megérkezett s a tüzet eloltotta. A tűz színhelyén megjelent a köztársasági elnök is, továbbá Wcber osztályfőnök, Csecsek tábornok és Slcchta rendőrigazgató. Megállapították, hogy a tiiz oka a vár régi konstrukciójában keresendő. A konyha kéménye ugyanis a két terem falán föl. Az óriási meleg következtében tüzet fogott a fal és a padlózat. A koronázóterem előszobájának berendezése, továbbá két hatalmas gobclinkcp teljesen elpusztult. A kár jelentékeny. PETROGALU Ma négy esztendeje annak, hogy a csehszlovákiai kisebbségi magyarság küzdő sorait kisebbségi életünk egész tartama alatt a !;gsu- lyosabb veszteség érte: meghalt Petrogaíli Oszkár, a szlovenszkói magyarság egyetemes vezére. Sok gyászolni valónk van, de a gvászolt nagyjaink között Petrogaíli elvesztésének fájdalma a legmélyebb és ma is a legelevenebb. Mert Petrogaíli alkotó szelleme egy nagy ken- cepcíót varázsolt politikai láthatárunk fölé a magyar egység nagy szivárványhidjí.f és a halál még a nagy mii megalkotása elett szarta szivén, úgyhogy a nagy gondolat cs-k bcvclat- len ígéret maradt. Beváltatlan ígéret, dé egybe i végrendelet is. Petrogaíli nem volt az egység dogmatikusa, aki csak azért tört az egységre, hogy elmondhassuk, hogy egységesek vagyunk és gyönyörködjünk az egység tabujában. Nála az összefogás nem volt egy szép gesztusra való törekvés, h n ra az egymilliós magyar néplöredék'-en refő életerőnek egységbetömöritése egy gigantikus erővé, mely hatni tud és hatni akar. Petrogalil nem volt a pártok ellrn, hanem a. pártok fölött volt. Petrogaíli a pártokból azt emelte ki, ami bennük közös volt és ennek a közös programnak erejéből ép'tette a magyar egység nemzeti épületét. Fol'.tikus volt a szó legnemesebb értelmében, ösztönös poütiku: volt, minden Izében, aki a megszervez tlen és még nem harmonizáló társadalmi erlket, ó it lytörekvéseket harmónikus akcióba tudta ö szefog- Ia!ni és a nemzeti koncepció szolgálatába ál.i- tani. Petrogaíli szeme elett az erdélyi példa lebegett, ahol a magyarság kisebbségi é'ete egység v sebb, po3‘tiká!a egy mederben hriadó, ahol ez a meder a legfőbb nemzeti parancs és a sor kényszer partjai között ösztönös céltudattal ha’ad előre és egyesítve a nemzeti erlket egv folyamban bármerre biztos erőtudattal veheti föl kányát. A magyar kisebbség politikai e őki:.jt;í- képességének tölfekozását akarta Petrogaíli Oszkár. Bála Istennek, Petrogaíli khebbségpo’i lkai végrendelete nem volt pepi osgoadolat. h;mm ma is élő törekvés és éppen Peíroga li azon fajtársaiban és barátaiban él a legel evezőb en, akiket politikai erecsoporFaink élére állított a gondviselés. Petrogelli halála éta sok me-pó- báltatáson kellett áttörnünk magunkat s átm n- teniink a magyarság eddig meglévő biz(o> kádereit. Sokat kellett átépít műnk s újjáépítenünk. De a fejlődés iránya az, amit Petrogaíli látott és akart: fejlődés az egység felé Az egység felé, amely nem magáé.t va'ó ta'u, haoen a magyarság politikai erejének és polit kai akaratának hareképssebb szolgája a létbarc minden porondján és a létharc minden törvényes fegyverrel vívandó viadalában. A besztercebányai temetőkért nagy halottjának örök álma akkor lesz esek a nemzet é t st 1 ment boldog álom, amikor mi élek nemcsak a megvalósulás felé visszük, hanem teljesen mégis valósítjuk a nagy halott lrgszebb álmát: a magyar egységet. Petrogaíli ezt a gondol ot adta nekünk ajándékul, ml ennek a gondolatnak valóraváltását kell hogy od helyezzük h. la- ajándékul a szive fölé, mely a magyarságért vivőit emberfölötti munkától megtörve állt meg ezelőtt négy évvel. Fizessen elő a 8EF Mim IiM’0
