Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-05 / 30. (1953.) szám
4 'B^<M-A\A<sfeARHIIUiAÖ ^TS^Címjiij^íiís^jm'i^’aíissaaxsaKsaMsssmmaaBSMSitaaBHSiiiiXM 1929 tolwn&r 5, k*dd. LJ FR Á NI IA A legyőzött tenger— s a megnőtt Hollandia Kiszárítják a németcdlöíéi Zuider 5ee-ű s 2300 négy szó gkitométerrel megnövelik EoHandia területét ö Az emberi munka a XX. század legnagyobb honiogtalásána indult néhány évvel ezelőtt Hollandiáiban. Ez a honfoglalás a tendert akarja legyőzni és annaik iszapos, homokos talaját szántófölddé akarja átalakítani. Arról van szó hogy kiszorítják a Zuider Seet, a kis Holiian diának nagy kiterjedésű belső tengerért. Oiyan nagyszabású munkáról van ilrt szó, amilyenhez hasonlót csak a magyarság végzett Európában, amikor az Alföld vadvizeinek a lecsapódásával és rakoncátlan folyóinak szabály ozása val meghódította a gazdasági éltet számára is ezt a gyönyörű tájat Hollandia megnő Hollandiában a küzdelem a tengerrel a lakható területért többszázados múltra tekinthet vissza. Erről „az egész kérdésről nagyon érdekes cikket irt Kari János dr. a Magyar Földrajzi Évkönyv ezidai kötetében. A szívós, kemény harcban a Zuider See területéért az elmuíit* századok során hol az ember, hol pedig a tenger diadalmaskodott. És a küzdelem folytatódik, de az emberi munka most immár végérvényesen eryőzedelmeökedni fog a tenger fölött: Hollandia termőterülete sokezer hektárra! nagyobbodik. Erre a nagyobb területre pedig szüksége van ennek a derék népnek. hiszen Hollandia területére nézve csak egy harmada a mai Magyar-országnak, lakosainak a száma pedig hat millió. Egy bar mad akkora területen tehát csaknem keit és félszer annyi lakos él, mint Magyar országon. A Zuider See tutajdonkénpen még nem is ezeréves. Időszámításunk elején az öböl déli felét egy hatalmas tó foglalta el, az északi rész-e pedig száraz volt. Az idők folyamán Észak-Hollandiát a fnies-partokkal összekapcsolt dünesoroaait átsnaüoadit és igy került na^ terület viz alá. Ez még 1300 előlit történhetett. mert ebből az időből származó térképen a Zuider Seenek már meg van a maii körvonala. A Zuider See -tulajdonképpen két részre különül. Az Enkhuizen—Stavonen-vo- nalitóil délre eső rész régen tó voM. ennek a résznek az átlagos mélysége alig négy és fél méter, talaja túlnyomóan iszapos. Dagáily alkalmával a viz alig emelkedik negyven centiméterrel. Ezzel ellent élbein a Wieringesn— Haamlii n gén - vonalitól északira eHerülő részen sok a mély (30—45 méter) csatorna, a földje pedig homokos. A dagály másfél méteres különbségeket mutat a váz felszínén. Hogyan száfii\úk ki a tengeri ? Az öböl kiszárításának a gondolata Hollandia virágzásának idejében, a XVII. században vetődött föl, de az első lépés mégis csak a XIX. században történt. Ekkor alakult egy részvénytársaság a Zuider See kiszárítására. Egy o’yan nagy gáláit terveztek, amely az egész Zuider Seet élzárja az óceántól és 550 000 bek'ár rali növelné Hollandia lakható részét. Később az állam vette kezébe az egész ügyet és körülbelül 40 évvel ezelőtt egy külön állami hivatalit létesiilteititek ebből a célból. Akkor megvéöitoataitták az eredeti terveket és a gátat már sokkal délebbre tervezték, a tónak a középső részét pedig meg akarták hagyni. A terv értelmében körülbelül 224 000 hdhlláír került volna szárazra. A tervet több Ízben akarták a parlament elé terjeszteni, de közbejött aloadályok miatt kénytelenek voltak elhalasztani. Vérül 1910-ban kezdtek komolyan tárgyalni. C. Lelv mérnök, aki a Zuider See kiszárítására alakult állami hivatalnak már a kilencvenes évek elején elnöke volt, 1916-ban harmadszor lett miniszter, most azután gyorsan ment minden. A terv kiviteléhez mégis csak a huszas években fogtak, az általános európai pénzknizás miatt azonban 1923-bnn a munkát ideiglenesen beszüntették. Ekkorra azonban már összelciapcsoTák Észak-Hollandiát Wieningen szigetitől. 1926-ban újra kezdték a munkálatokat, mert ekkor az állami költségvetésbe már megszavazták a szükséges összeg egyiik részét. Most az a terv, hogy W Lórin gon és Zűrig között megépítik a záró- gátat és ezáltal elzárják az öblöt az Északi tengertől. Ezzel egyidejűleg az öböl nyugati felét Wioringen és Medemblik közölt szárazzá teszik. Az 1925. évi számítások szerint az összes munkáló fok elvégzése 451 millió hollandi forintba kerülne. Ez nagy összeg, de dúsan me-r’érül ha figyelembe vesszük, hogy a kii- ezáiriloé:t terület hektárját 3000 forintért Adják cl örökáron, vagy pedig helktárorikint évi 100 —125 forint haszonbért kannak. Ilyenformán az összes bevéted 510 millió hollandi forint lesz. Ez azonban csak a nyers eredmény nr’v a kiszárítással] a frias legelők megjavulna,k és ott az áfllail'tenyésztés hatalmasan föl- lendül. A Irttondu-ok hazájuk térülőjét hét száza- lék.krl mü-Tyobblt'iálk meg a Zuider See kiszá- riláfa p^rjf.v i'r-i', szereznek ftalkn-álí. A Zuider See területének négy részéit teszik szárazzá. Az egyik a Wie-ringen—Me- dembLik közöl ti rész, a másik Enkhuizen és Markén között fekszik, a harmadik és a ne- sr "dlk ettől észalkkeleíre, illetve déi'k-elcilre. Az öböl középső része csatornává alakul át. Ezidőszerint Medemblilknél a gát már egy kilométer hosszúságban elkészült és serényen folynak a munkálatok Zurignól is. A gát olyan széles, hogy azon kényelmesen elfér az országút és a kettősvágányu vasút. Ezenkívül marad hely a rakodásra és a telefon vezeték föláílliitására is. A követ Belgiumból és Né* metországból szerzik be és az elsőrendű bazaltot vízi-utón száititják. Serényein folyik a munka, domború kiemelkedések keletkeznek: a fenéken és a viz adattá hát tassa/n-lassan kiemeilikedik az óceánból. Ila elkészülnek vele, akkor megltezdik a szélmalmok és villa* mosgépek az elzárt viz kisziivaittyuzását. És a gépek majd egy álló esztendeig kaitstovnaík, mert ennyi időre lesz szükség, mig az elzárt vi?et kiemelik, és ezután következik az uj terület fölparcellázása, épülnek a csinos ki* hollandi lakóházaik, elhozzák az uj otthonba a háziállatokat és néhány esztendő múlva az egykori tengerfenéken virágzó kis paradicsom alakul, gondosan müveit földek, közöttük csatornák és mintántak, rajtuk autó és i kerékpárok ... „Kicsoda M „Mussolini oz, aki a gabonái és a gyermekekéi ad$a“ Egy bolognai elemi iskola növendékei könyvet írtak Mussoliniról Egy bolognai elemi iskolai tanítónő a napokban adta ki egy könyvét „Ahogyan a gyermekek látják Mussolinit" cimméTj a fasiszta párt főtitkárának, On. Turatinak meleg előszavával. A könyvben azok a válaszok vannak összegyűjtve. ame'yet az olasz elemi iskolák növendékei adtak egy iskolai dolgozatban a következő kérdésre: Kicsoda Mussolini? A naiv, egyszerű feVletek között vannak olyanok, amelyek minden figyelmet megérdemelnek finomságuk, öntudatlan humoruk vagy előre nem várható konklúziójuk miatt. Egy kis parasztim, aki nagy csizmában és sokszor foltozott nadrágban jár, ezt írja: „Mussolini Olaszország kormánybiztosa.** És egy másik, nagy képzeilőerejü, fantasztikus fiú: „Négyszer őkék meg Mussolinii és ő még mindig éi. Ez annyit jelent, hogy sohasem fog meg- haNni.“ Egy kislány a legnagyobb biztonsággal kijelenti, hogy „Musso’ini az aki a gabonát és a gyermekeket adja. Azt mondta, hogy sok gabonával és sok gyermekkel Olaszország a legnagyobb lesz az egész világon.** ..Mussolini egy csoda** — állítja egy hétéves kisfiú és hozzáteszi — „Én még nem láttam őt soha. Remótam azonban hogy a legközelebbi vásáron megjelenik majd itt is.** Egy 10 éves „jó diák** ezt írja: — Musso’ini az. aki a „Marcin sít Rorna**-t csinálta. A „Marcia su Roma" az a dolog, amiért nii iskolások, minden év október 28-án szünetet kopunk. — Mussolini — mondja egy másik — nagyon bátor. Amikor egy vén nngo’ nő meg akarta őt ötai, csak nevetett, megtapogatta az orrát és két óra múlva már monaolinozott a családja körében. maimm?zzssan? ’r: Egy ferrarai elemista politikus akar lenni és igy ir. — Mussolini először a szocialisták vezére volt. Azután fasisztavezér lett. Miután mindig vezér volt, végül is a mi drága Olaszországunk kormányzója lett. Ha va'aki 10 éves korában meg akarja magyarázni a rendőri internálás bevezetését, nem irhát mást, mint ez a kis elemista: — Vannak, akik nem akarnak fasisztak lenni. Ezért a Duce elküldi őket 2—3 évre Nápoly közelében egy szigetre; azután megint hazamehetaek. Egy kis leány, miután egy hajmeresztő rajzot csinált a lovagló Duce-ról, ezt Írja: — Mussolini az az ur, akit Duce-nak hívnak, mert az antik Napóleonhoz hasonlít. Kislány Írja azt is, hogy .Musso’ini a művészet legszebb remeke Olaszországban", mig egy kisfiú büszkén állítja, hogy „elég egy Mussolini és nagy lesz a nemzet. A mienk pedig egy különleges Mussolini". Valószínűleg zavarban volt egy kissé, aki ezt irta: — Mussolini egy herceg, aki Rómában ól, lovagol és hegedül. Egyszer kőműves volt, azután taniló. Most a király barátja és a pápáé is. Van. aki csodálkozik: — Én még nem láttam Mussolinit, de a mnlt évben láttam a fiát a strandon, ügy látszik, éppen olyan gyerek, mint mi. De van, aki a meglepetésen felül még csalódott is: . — Én láttam Mussolinit Bolognában. De olyan ember, mint a papáin. Cilinderben jár. de még hozzá kopasz is. És ő csiná’ta meg a „Marcin su Roma‘*-t, amellyel megmentette egész Olaszországot. Egv genovai elemista: — Mussolini minden hajónak, templomnak és banknak az ura. Ha eljön ide, Genovába, szeretnék kérni tőle egy szívességet. Azt azonban már nem árulja el a kicsike, hogy milyen szívességet akarna kérni. Az intranzigens kis királypárti igy ir: — Mussolini tartja a kormányt, de a parancsokat a király adja néki. Mussolini parancsol mindenkinek, de ő is engedelmeskedik a mi királyunknak. 10 éves fiú, levente: — Mussolini titokzatos ember. Mindent megtesz, mindent ért, mindent tud. Mindig dolgozik és sohasem alszik. 10 percig behunyja a szemeit, azután felébred, megmosdik és már dolgozik i*, frissen, mint egy rózsa. A kötet egy 12 éves fíu írásával zárul, aki az Appenninek egy falujából való. — Az én papáin meghalt a háborúban és senki sem emlékezett rá többé. Azután jött Mussolini éa mindenkinek eszébe jutott megint, hogy az én apám egy hős volt. A polgármester is jött és pénzt hozott, amit Mussolini küldött. Ha ő nem jött volna, senki sem törődött volna velünk és ezért én úgy szeretem őt, mint az én hős apámat Március slajái icSösgi vsissztás te Ersakajfireti A kulisszák mBiitt már nagy harcok folynak a listák gsszeáüifása körül — A magyarság pártjainak egysége megingathatatlan Érsekújvár, február 4. (Saját tudósítónk- i tői.) Az éi-sokújvári politikai élet érdeklődésének homlokterében természetszerűen nincsen más kérdés, mint a most közeledő községi választás. A'z 1924-es községi választási harc idején Érsekújváron emlékezetesen heves harc folyt a magyar és a csehszlovák pártok közötti s amidőn ez a harc a magyar oldal győzelmével végződött, a kormánypártok se- hogysem tudtak belenyugodni abba, hogy a 36 községi mandátum közül több miut a fele: 19 a szövetkezett magyar pártoknak jusson, amelyek Hol óta János dr.-t választották meg polgármesternek. Fellebezések egész sora után a zsupáni hivatal jónak látta a választást megsemmisíteni, meg is tartották az uj választásokat, de sok harc és huzavona után a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatálytalanította a zsupáni határozatot s visszahelyezte a feloszlatott képviselőtestületet. Csaknem egy esztendő pazarlódon el ezekkel a huzavonákkal, amelyeknek következtében a magyar többség uralma egy egész évvel meghosszabbodott. Ez az oka annak, hogy Érsek u jva rótt nem az egész ország községeivel egyidejűleg, hanem most külön fogják az esedékes választást lefolytatni. A hírek szerint a választásokat március első, vagy második vasárnapjára fogják kitűzni, úgyhogy attól alig öt hét választ el csupán bennünket. Érthető tehát, hogy az öszes pártok a legnagyobb apparátussal leészilnek a válaszfások előkészítősére. A magyarság pártjai: a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt, közös listán vesznek részt a választáson s nagyon valószínű, hogy a jelöléseket még ezen a héten, vagy a jövő hét folyamán fogják megejteni. Mégcsok annyi bizonyos, hgoy a listavezető Ilolota János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő és város- bíró lesz, aki továbbra is a közös pártok városba rój el öltje. A keresztényszocialista párt részéről Néder János pártelnök lesz a listavezető, aki után előreláthatólag Kunicz Ferenc kisgazda, a magyar nemzeti párt helyi alelnöíke és Turchányi Imre dr. ügyvéd fog a listán következni. A többi helyek betöltésére vonatkozólag olyan stádiumban vannak a tanácskozások, hogy nyilvánvalóan nagyobb nehézségek nem lesznek. A csehszlovák pártok persze ugyancsak nagy apparátussal készülődnek a választásra, amelynek legfontosabb programja: meg- hiusifni a magyarság abszolút többségét a képviselőtestületben. Az erők egyesítése céljából egy nagy csehszlovák blokk alakításán is fáradoznak, azonban a közös lista összedl- lUástímaJc elhárít hatatUm nehézségei támadtak. Valószínű tehát, hogy a csehszlovák pártok ismét politikai küllőn Állóságuknak megfelelően fognak szervezkedni s megvan a reményük arra, hogy eddigi számarányukat nagyjában megtartják. Előreláthatólag a 36 mandátum közül 11—12 a csehszlovák pártoknak fog jutni. Csodálatos azouban, hogy ezzel a 11—12 mandátummal, mely legalább 4—5 párt közölt őszük meg, amelyek csehek és szlovákok is^ polgáriak és szocialisták is, mégis igen élénken foglalkoznak azzal a gondoltaiba!, hogy ellenjelöltet áMitsanak Holota János dr.-nak, a magyar pártok város bikájának. Érdekes azonban, hogy nemcsak elegendő mandátumok, de — vá- rosbirójelöltjük sincsen, mert az összes nevek, amelyek kombinációképp forgalomba kerültek, többé-kévésbbó olyanok, h-ogy azok támogatására még az a 10—12 csehszlovák sem lesz egységes, nemhogy kívülről — zsidópárttól, iparospárttól, kom- munisfic párt lói — remélhessenek segítséget. Ilyenformán magyar körökben nyugalommal s bizalommal készülnek a márciusi választási harcra. Kétségtelen, hogy az összeütközés heves lesz, bizonyos, hogy a kormány- párti körök minden el fognak követni a magyarság sorainak gyengítésére, megbontására, de a magyarság két pártjának egységes ellenállása biztosítéka annak, hogy nem követkézbe tik be semmi meglepetés. — Máig sincs nyoma a berlini bankrablóknak. Berliniből jelentik: A Diskonto társaság pánoélkamiráiban történt betörés tettesei után. két napon át eredmény te lenül nyomozott a berlini bűnügyi rendőrség, amely a jelen pillanatban éppen olyan keveset tud a millió* zsákmánnyal eltűnt betörök személyeiről, mint a bűntény felfedezésének időpontjában. Az egyetlen uj adatnak azt a bejelentést veszik, melyet a luiiríűrstentdaimmd Nemzeti Ranuk tett a rendőrségen. A bank tisztviselője közölte, hogy előző nap délelőttjén egy jólöltözött középkorú férfi 50 000 dollárt Irinák eladásra. Miután lehetségesnek látszott, hogy a dolláros idegen egyik tagja a betörő bandának a detektívek kísérletet tettek felkutatására. A nyomravezetők résziére kitűzött jutalom összegét tegnap negyvenezer uüirikáia emelték fed.
