Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-28 / 50. (1973.) szám
Hal siámnnk 12 oldal dal siámnnk 12 oldal jffiP I vm. évf.50.(1973)szám « Csütörtök £ 1929 február 28 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és mszinszköi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IU Panská ufice negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: _ nnlitilsni nrrnilnrtin 12, IL emelet Telefon s 30311 — Kiadóévente 450, Félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOUtlKai napilapja Fdelős szerkesztő; hivatal: Prága 1!„ Panská ul 12/111. — Tohavonta 38 Ke. Egyes szám ára 1-20 Ke D2URANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Trockii első szenzációs cikke Szovjetoroszországról 1 Ballt Express megkezdte a veit népbiztos cikkeinek közlését — Stalin hat* éves reakciója, a szibériai kegyetlenkedések—Trockii elmondja szenvedéseit Utrechti okulás Prága, február 27. ría semmi egyéb, jó okulás lesz Francia- országnak az U treoiit Dagbladban megjeleni és bizonyára apokrif titkos katonai szerződés afférje, mert a párisi sajtó be fogja látni, hogy hamis itotit, könnyen elhitt és mesterségesen felfújt' áihÍrekkel mily szörnyű károkat lehet okozni egy-egy nemzet presz- tize^ben. Eddig mindig megfordítva történt: Franciaországban kovácsoltak rémmeséket Németország ellen, megjelentették azokat a legelőkelőbb párisi újságokban s a könnyen hivő nép néhány pillanat alatt röllelkeáüilt, tüzessé vált és a háború borzalmai után szunnyad ózni kezdő németgyü- lölet egyetlen délelőtt alatt úgy föllángolt, hogy bátran uj világháborúkat lehetett volna vele kezdeni. Aki valamikor Parisban élt, tudja, mennyi álihirrel, álténíhyel és gyakran álszerződéeeel dolgozott a francia sajtó a nép fel tüzelésére. A középeurópai állapotokkal tisztában lévők soha nem vehették komolyan a legtöbb ilyen rosszakaratú beállítást, amely vagy Németország r ossza ikaratáról vagy az elrejtett közép- európai fegyverekről, vagy titkos fegyverkezésről, vagy a szovjettel és tudomisén milyen felforgató hatalmakkal kötött agresszív szövetségekről szólt, de visszafojtott dühhel és elkeseredéssel kellett szemléilniök, mennyire megfertőzik a . közvéleményt a helytelen propaganda e kegyetlen és lelkiismeretlen eszközei. Most megfordítva történt. Nem a franciák és az antant kovácsoltak rémhiireket a németek agresszív háborús szándékairól, bánom egy eddig föl nem derített véletlen folytán' a holland újság a franciák és a belgák szempontjából kellemetlen hirt kürtőit világgá. Anélküli, hogy a német sajtó a legesekéi! yebb mértékben is portálná az Ut- recht Dagblad közleményét, az európai közvélemény annyira fölizgult, hogy a jelentéktelen vidéki lap leleplezésével szemben M kell vonulnia a kontinens teljes diplomáciai apparátusának és talán fel kell göngyölíteni az egész francia-belga kérdést, amely iránt váratlanul bizalmatlanná vált a békeszerető világ. A küszöbön álló népszövetségi tanácsülést szintén befolyásolni fogja a váratlan incidens s nem lehetetlen, hogy számos előkészületben levő német-francia megállapodást az Ufrecht Dagblad közlése miatt el kell hala szí and. A francia lapok felháborodva hördülnek föl: Franciaország presztízse veszedelemben! Az ilyen álhirek terjesztésével aláássák a francia nép tekintélyét és megingatják azt a bizalmat, amellyel a világ legtöbb népe évtizedek óta kitünteti Francia országot. De azt egyetlen párisi lap sem gondolja meg, hogy a háború .utáni éri izedben hányszor vállalta önmaga ugyanazt a szerepet, amit most az Utreüht Dagblad vállait és hányszor igyekezett befeketíteni Németországot a „leleplezett" szörnyű háborús tervekkel, vagy ba mást nem, hányszor tette magáévá a németek fegyverkezéséről és uj stratégiai elgondolásairól a külföldön hamisított híreket. Ma már. Németországot sem gyűlölik s igy megtörténhetett, hogy' egy olyan álbir kapott szárnyra, amelynek éle nem az előbb megvetett birodalom, hanem az egykori győző és gloreolában élő Franciaország ellen irányult. Nagyon fáj a francia lapoknak, hogy a semleges országok I •szkepszise ma már megoszlik Franciaország és Németország között s a legjobban fáj talán az, hagy az európai özvélemény az első pillanatban fentartás nélkül elhitte és leheLondon, február 27. A Daily Express ma kezdi meg Trockij cikkeinek közlését. Az első cikk, amelyét a volt népbiztos törökországi száműzetéséből irt, a következő részleteket tartalmazza: Trockij mindenekelőtt kijelenti, hogy álláspontja a forradalommal, a szovjethatalommal, a marxizmussal és a bolsevizmus- sa! szemben nem változott. A politikát azonban nem szabad egyéni viszálykodásokkal megzavarni. Konstantinápolyba való megérkezésekor egy okiratot irt alá, amelyben kijelenti, hogy nem szabadakaratból, hanem kényszerűségből tartózkodik Konstantinápolyban. Amikor Oroszországból száműzték, olyan országba szeretett volna menni, amelynek szokásait és nyelvét ismeri. Kalinint vádolja deportálásával, majd részletesen leírja szibériai életét és száműzetésének első idejét. Az első tiz hónán alatt megkapta postáját, de később a postai ellenőrzés egyre kegyetlenebbé vált. Sztálin liivei bizonyára abban reménykedtek, hogy Trockij száműzetése csökkenteni fogja hívéinek aktivitását. Ebben tévedtek. Szeptember hónapban a G. P. U. egyik komisszáriusa ultimátumot nyújtott át Trock ijnak, amelyben fölszólít jak őt, hogy hagyjon föl az ellenzékieskedéssel, ellenkező esetben szigorú rendszabályokkal teljesen izolálni fogják a politikai élettől. főnek tartotta a titkos katonai szerződés túrét. Mert ez az elhívási készség azt mutatja, hogy a Franciaország mi latorizmusáról elterjedt hírek mélyen gyökeret vertek a semleges állaim ok közvéleményében s miként a háború előtt vagy a háború alatt a viliágon nagyon sokan el tudták hinni a németekről tszóló legborzalmasabb feltevéseket is, úgy ma egész országuk elképzelhetőnek tartják, hogy Franciaország adott esetekben a Leg- kegyeiíleneibb és a legszia bá 1 yf alauabb eszkö- zöktől seim ri,ad "Viasza nagy ellenségének megbénítására. Akár valódi a hoOJlamd dokumentum, akár apokrif, már maga az a tény, hogy Európa föltételezte az ilyesfélét Francia országról, mélyen elkeserítheti a franciákat és gondolkozóba ejtheti őket. A semleges államok nincsenek többé föltétlenül meggyőződve- Franciaország tisztaságáról és Németország bűnösségéről. Sőt ellenkezőleg, rokonszenvük inkább fordul a leszerelt s csodálatos fellendülést mutató birodalom felié, mint az állig vasiban büszkélkedő, kissé túlzó s néha tulóvatos Franciaország felé. A hollandiai affér jelentős meuieoto lehet, mert rávezetheti a franciákat, hogy Európa kis népei elvesztették fti- z-a-kníuikait az egyre feltűnőbben fegyverkező és imperialistának látszó Franciaországiban. Ami az ügy érdemleges' részét illeti, nem hisszük, hogy Anglia keze benn volna a dologban. Akár apokrif, akár valódi a katonai szerződés, Franciaország és Belgium magánügye marad, mert Angliának homlokegyenest más érdekei vannak a kontinensen, mint. azok, melyeket az utrechti dokumentum föl tüntet Anglia biztonságának kulcsa a La Manche csatorna európai partján fekvő földeiülef. Flandria évszázadok óta döntő szerepet játszott az Trockij válaszképpen hosszú levelet irt a kommunista internacionálé főbizottságához. Megállapította, hogy az elmúlt hat évben Oroszország egyre fokozódó mértékben haladt a teljes reakció felé. Ezért a hanyatlásért Sztálint és környezetét tette felelőssé. Később Trockij vonakodott eleget tenni az nltimátum parancsainak. 1928 utolsó hónapjaiban újra szigorúan izolálták, mig decemberben megkapta a várt kiutasitási rendeletét s azt az indokolást, hogy kiutasítása szovjetellenes magatartása egy fegyveres fölkelés megszervezésének terve miatt történt. Családjával heves hóviharok között december 28-án hagyta Varsó, február 27. Mironeseu román külügyminiszter, aki jelenleg Varsóban időzik, ismét nyilatkozott a lengyel újságírók előtt. E nyilatkozatában elsősorban a trianoni békeszerződés revíziójának kérdésével foglalkorik. A román külügyminiszter e kérdésről a következőiket mondotta: angol történelemben. A középkorban, Anglia nemzeti kialakulásának idején, angol csapatok tartották megszállva ezt a vidéket s Calais fontos angol „flottabázis" volt. Később a spanyolok kaparintották magukhoz a vidéket. Flandria népe ekkor is Angliával rokonszenvezett s nem utolsó sorban Anglia segítségével rázta le a spanyol igát. London nem tűrte, hogy Flandria egy könnyen veszedelmessé és tulhatalmassá váló nagyhatalom birtoka legyen. A spanyol armada megsemmisít ésével a németalföldi szabadságharc is kezdetét vette, amely Hollandia fölszabadulásával végződött. Amikor Hollandia a saját erejével tol nagy kereskedelmi és tengeri hatalommá vált, Anglia azonnal megtámadta. Később XIV. és XV. Lajos akarták rátenni kezüket Flandriára, A britek nem engedték s az orsztrákokkafl egyesülve Marlborough és Savoyai Jenő vezetésével leszerelték a francia aspirációkat. Napóleon idején a nagy Fitt akkor kezdte meg a döntő ellenségeskedést Franciaországgal, amikor a császárság Flandriára is rátette kezét. A kialakuló angol világbirodalom szempontjából tehát a legegyszerűbb megoldás volt, amikor Belgium és Hollandia először egy, majd két kisebb ország alakjában teljes függetlenséget kapóit egy nemzetközi séimiegességi szerződés kíséretével, amely utóbbi elsősorban Angliának vált hasznára. Valahányszor egy kialakuló kontinentális nagyhatalom Anglia biztonságának kulcsára, a Londonból alig néhány mér- fÖldnyire lévő flandriai partokra kaccsintott, meggyűlt a baja Angliával, amely semlegesség) szerződésre hivatkozva teljes erejével azonnal Flandria ellenségei ellen fordult. Ez történt 1914-ben. Németországgal, — de ez tör- j tenne az egyre erősödő Franciaországgal is, , ha Franciaország teljesen magába olvasztaná ! Belgiumot., vagy még továbbinenve: Holtan- ‘ el Szibériát s Aktjubinszkéig szánon ment, ahol végre vonatra szállhatott. Ekkor tudatták vele, hogy utazásának célja Konstantinápoly. Trockij kategórikusan tiltakozott, hogy az országot elhagyja. Február 8-ig egy kis állomáson a vasúti kocsiban lakott. Ebben az időben az egész kis úti- társaságot spanyolnátha gyötörte. Február 8-án végre tudatták vele, hogy — miután a német kormány nem adta meg a beutaz zási engedélyt -- mégis Konstantinápolyba kerül. Ismételt tiltakozása ellenére Odesz- szába vitték, majd elhelyezték az Ilyics födélzetén s néhány nap múlva megérkezett a Boszporusz partjára. — A magam részéről a trianoni beiké* szerződés bárminő revízióját kizárt dolognak tartom. Ha Magyarország ebben az irányban kezdeményező lépéseket tenne, egyetlen nagyhatalom sem fogja támogatni. A Habsburgoknak a magyar trónra való visszatérése egyet jelentenie azzal, hogy Magyarország megkísérli a dunai diát is. Nagyhriíttánia amúgy is csöbörből vödörbe esett a háború után, amikor a kontinensein letörte a német erőit, de kénytelen volt tűrni, hogy a francia erő m egnövekedjék. Semmi- esetre sem egyezne be tehát, hogy' Francia- ország még inkább megerősítse befolyását Flandriában és a németalföldi tartományokban, mert ezzel isimét előállna az a helyzet, hogy Angliáival szemben nem két semleges állam állna, ahová az élelmiszert kereső és az árukat szállító angol hajók zavartalanul befuthatnak, hanem egy veszedelmes világhatalom, amely bármely pillanatban közvetlen közelről halálos csapást mérhet Angliára. Nagybrit tárnia aligha vett volna részt egy olyan szerződésben, amely Franciaország túlsúlyát biztosítaná Flandriában, vágj' beleegyezett volna Hollandia esetleges megszállásába* A francia-1 elga katonai szerződés, amennyiben 'éryleg megvan, francia-belga ügy marad, Aligha nem áll mögötte, a két ellenlábas, Hollandia és Németország, ebből a szempontból ítélheti meg a helyzetet. jgr *-^TRACTOR LAUFER $., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 2S-22. A romáé külügyminiszter t revízió és a Slabsburg-restauráciő ellen
