Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-24 / 47. (1970.) szám
10 iMBKiaiHi MISS FORTUNA Mióta az Európa szépségkirálynöjéröl szóló cikksorozatokat olvasom, — szégyen ide, szégyen oda — valósággal megmosolyognivaló- nak tartom a feminista mozgalmakat. Nyolcórai munkaidő, egyenjogúság, mitludomén... Simon Döske kijárta a keszthelyi iskolát, évzáró ünnepélyen Csipkerözsikái játszotta kibontott hajjal és mikor Waleffe ur, — úgyis mini az európai térdnadrágkultusz apostola — megrendezte a nagy szépségversenyt Budapesten, — mint mondám szokás — a család és a barátnők ösztönzésére, ő is kipróbálta a szerencséjét. A barátnők ebben az esetben megjárták, meri tényleg Erzsiké lett a győztes és azóta naponkint bulletineket és fényképeket adnak ki hogylétéről és sikereiről, múltjáról, kedvteléseiről, ülve, álmában, az Eiffel torony alatt, a banketten és a nizzai marqius oldalán. Nem vagyok egészen tájékozott, de úgy tudom, hogy Curie asszonyt, aki ha nem is a szende báj megtestesülése, de felfedezte a rá- rivmot a világnak, nem hívta meg magához a monacói fejedelem, a Doly Jancsival sem csó- kolózott reggeli előtt a fontainebleaui kastélyban és a nizzai Negrescoban nem ajánlottak fel appartement a számára. Pedig ez mind szép, gazdag és eltehető élmény lehet és Erzsikének igen nagy személyes szerencséje, hogy erre az időre serdült fel, amikor éppen a középszerűségek idején minden épkézláb ember a felsőbbrendűségért indul versenybe. Ezelőtt is dicsérendő erény, de csendben elkönyvelhető dolog volt az, ha valaki okosan beszéli, jól főzött, szépen öltözött és kecsesen viselte a szépségét. Ma mindenki oklevelei akar a kiválóságairól, pecsétekkel és aláírásokkal ellátva és csinadratás hírlapi cikkekben lefektetve. Nem tudom, az élei, vagy a kultúra rutinja ez, annyi lény, hogy ; manapság egy kis foolballista, aki három gólt lőtt egy fontos meccsen az ellenfél kapujába, vagy egy görlice, aki megnyerte a csipönszátó versenyt, úgy lenyilatkozik az interjúvoló újságírónak, mint egy politikus, vagy egy siránkozó színházigazgató . . < Én Erzsikét csak a fényképekről láttam s én elhiszem, hogy Erzsiké tényleg nagyon szép. Elvégre az ilyesmi néha előfordul lányoknál és egy előnyös, jó férjhezmenési lehetőségre predesztinálja őket, persze monacói fejedelem, diszbanketl és fotóriporterek nélkül. Erzsiké tehát szép és szende, ezt leszögeztük. De hogy hallatlanul szerencsés is, ez a fontosabb, mert egy szerencsés kimenetelű szépségverseny nélkül éppúgy egy szorgalmas kis nyárspolgári férjre lenne csupán sánsza és reménye, mint annak a sokezer szép, jó és okos leánynak a Tiszán innen és a Dunán túl, akik a következő versenyekre várnak, amelyik felfedezze és fémjelezze őket. Ma vettem éppen észre, hogy a nemrég lezajlott zsolnai tragédia főszereplőjéről, Schus- tek Fridáról úgy írnak a lapok, mint egy híres drámai színésznőről, aki a fárasztó szezón után kicsit visszavonul a birtokaira, hogy ki pihenje a fáradalmait. Két esztendővel ezelőtt éppen olyan feltűnés nélkül és ismeretlenül sétáltatta a kassai napsütésben a rábízott fiúcskái, mint a többi egyszerű nevelőnő és ma, a hét revolverdörrenés és a felmentő Ítélet után ,,a szép szőke Frida megrongált szép- ségéről“ olvasok és megtudhatom, hogy a kérők, a kwáncsikodók és a granulálók elöl Skrochovicban rejtőzött el a kedves nagynéniénél. Mert Schustek Fridát állandóm molesztálják a gratulánsok és a kérők, bár ö — mint szintén a szende szőke báj típusa — nem reflektál a házasságra, mint olvasom„ _ mert munkának akarja szentelni hátralévő napjait. Most tehát ott tartunk, hogy miss Európa és miss Frida — kiki a maga körében — egyenlő fokon áll a népszerűség létráján. Az, hogy miss Európa a keszthelyi fehér leányszobából került az érdeklődés középpontjába, ugy- látszik, nem számit. Skrochovicban éppúgy molesztálják a kérők, mint Böskét Párisban. Két esztendővel ezelőtt talán szebb, jobb, tisztább és erősebb volt, mint ma és a megért, szerelemre és boldogságra vágyó asszonyisága csak egy kis, szennyes, titkolt viszonyig tudott fölérni. Ma aki akarja, feleségül akarja. Hát nem furcsa, elgondolkoztató és groteszk dolog ez, ennek a két szőke nőnek az ismeretlenségből feldobott sorsa? A két miss Fortuna, akik a szürkeségből izgalmakon, alkalmakon és véletleneken keresztül kivetődtek a figyelem és az érdeklődés transzparensei alá hódítani és szerencsét próbálni. Nem írtak könyvet, nem játszottak színházat, nem találtak fel semmit és nem tettek semmi jót. De írtak róluk. Ami szép, jó, okos volt bennük és rajtuk, arról vastagabb betűvel. Nekem az az érzésem, hogy ha rendszeresítenék a világ minden táján a különböző versenyeket, kiderülne, feltűnne, megvilágo1929 február 24, vasárnap. Hittérités a leprások szigetén Ruhumbika, Ukereve 60 éves királya az egynejüség miatt nem tud megbékülni a kereszténységgel - Beszélgetés egy hollandi misszionáriussal, aki 16 éve téríti a vadakat a Nyanza tó egyik szigetén London, február bő. T&exmyote éweft eoeflött egy buszom)téves holland fiatalember tépett be a Fehér Atyák misz- eaionárius rendjébe, amelyet Lavigary algíri érsek alapított, azután Ukereve szigetére került, a Nyanza tóra. TLzeaihat évet töltött Itt megszakítás nélküli és ha egy trópiiteus börbaj nem támadja meg a dvdiMaált világot még m<Dst sem látta volna viszont. Faikor Van dér Wee nem értékeli sokra a cdvfflizádö örömeit. Szelíd, csodálkozó arccal járja a londoni uccákat ós tört angolságával türelmesen felel aak-sok kérdésemre. 13.000 fekete közt — Sok téves fogalommal teMllkoztam Afrikáról, amióta itt vagyok — kezdte. — Akadtak embereik, akik azt kérdezték, hogy nem ettek-e meg egyszer eem a vadak. Ukereve szigete német birtok volt a háborúig, ma angol. Mombas- eétól két napi vasúti távolságra van. Az angolok kiépítették a vasutat Darzelautőll Nvártáéig és a szigetre, amelynek kiterjedése körülbelül 900 négyzetkilométer, gőzhajó közlekedik. A civilizációtól tehát nem vagyunk (reménytelenül elzárva. Ezzel azonban mindent ki is merítettem. Tizenháromezer fekete lakja a szigetet, közülük már 2000 keresztény. Ahol mi, misszionáriusok megtelepedtünk, egy csoportban csak 300 ukere- vei lakik. Kagongolli a falujuk neve. Ruhnmbika és az egynejüség Hogy kezdődött a térítő munka, milyen hatása van a kereszténységnek a Vademberekre? — érdeklődöm. —- Mikor megérkeztünk és feílütöttük sátrainkkal, természetesen nagy bizalmatlansággal fogadtak a vadak. A gyermekek azonban hamar kö- rénk sereglettok ós itajtuk keresztül a felnőttek is. Hárman vagyunk a misszionáriusok: egy francia, egy kanadai és én. Van azután velünk öt nővér. Mi vagyunk a sziget egyedüli fehér lakosai. Az élet rendkívül primitív, de hát nekünk (nincsenek nagy igényeink. Ham'ar megtanultuk a nyelvet és úgy amennyire megbarátkoztunk még a fekete varázslókkal is, akik konkurenseknek tekintettek és nem voltak a legbarátságosaibbak. örömmel tapastztafltuk, hogy az egyistenség fogalma él ezekben a primitív emberekben is. — Azt kell mondanom, hogy sokkal könnyebb megtéríteni vadat, mint egy aivi lazáit európait Ruhumbika, Ukereve 60 éves királya szintén keresztény, de az egynejüség miatt nehezen tud megbékül'ni az uj hittek Általában azt tapasztaltuk, hogy ezen a ponton van a legtöbb akadály. Imi és olvasná tanítjuk a primáiv embereket. Tata wetu, ali murigulu . • • Megkérem Föther Van dér Wee-t, írja le a Miatyánk első sorát ukereveá nyelven. Kezébe veszi a ceruzát és Lassan rajzolva Írja: Tata wetu, ah murigulu... — Lassú munka ez — mondja később. Lassú, de eredményes. Néhány generáció leteltével arányüagos civilizációt tudunk teremteni. Az erkölcsiekben gyorsabb és nagyobb a haladás. A kereszténység kétségtelenül jobb emberekké teszi as ukereve ikeL A lepra és a „fekete viz“ — Tanulékonyak-e a vadak, hálásak-e a máis*- szionár tusoknak? — kérdezem. — Bizony, nem foghatjuk rájuk, hogy szorgalmasak. A rettenetes hőségben nem is lehetne túlságos tanulékonyságot elvárni. De azért haladnak. Ha már csak kíváncsiságból ie. eljönnek nézni, amikor mi építgetünk, eltanulnak egyat- másL Naponta 100—150 ember is felkeres bennünket gyógyszerekért. Beteg, megraérgezettt faj ez. A lepra iszonyatosan pusztít. Tizenhárom- ezer ember közül kétezernek van leprája, nyoto- százam súlyos stádiumban vannak, lerothad a kezük, a lábuk, a többiek vérükben hordozzák a kórt körülbelül 20 éves korig. A vér baj is súlyosan pusztít. Mi inkább egy másik betegség etilen védekezünk, amelyet csak fehér ember kap meg, ez a borzalmas rbtack water" (fekete vne), amelyet a kinin helytelen használata okoz. Egy misszionárius belehalt az elmúlt évek alatt — És ön, Father Van de Wee — visszamegy erre a helyre? Szelíden, mosolyogva felelt: — Vissza. Ott fogók élni, amíg meg nem halok. V. N. URANIA Withins megoldotta az Antarhtis legnagyobb problémáját Korszakalkotó felfedezéseket hozott az első délsarki repülés Antarhtis nem összefüggő szárazföld, mint eddig hitték — Graham-föld titka megoldva — Repülés életre-halálra Newyork, február hó. Amióta a földrajzi kutatás szolgálatába állították a repülőgépet, sok Ítélet hangzott el az uj segédeszköz felett. Ezt igazolták is az Északi sarkvidék ködös vidékein végzett repülések. Valóban, Byrd és Amundsen, végül Wilkins kapitány északsarki repülései nem igen gazdagították a tudományt. A repülők a ködben nem láttak szárazföldet A Cap Bar- rowtól Spitzbergenig vezető repülőút általában negatív eredményt produkált. Ez is valami, ha meggondoljuk, hogy egy nagyobb tengermedence felfedezése sem megvetendő tudományos eredmény. Azonban a sarkrepülések negatív eredményei általában azt a benyomást keltik a kritikusban, hogy a repülőgép nem alkalmas a nagy földrajzi feladat megoldására, vagy legalább még olyan stádiumban van a technikai fejlődésnek, mely nem engedi meg, hogy a repülőgép nagyobb feladatok elvégzésére legyen alkalmas. Ezt a részben igen megokolt felfogást most teljesen halomra döntötte egy repülés. Még pedig az első repülés, melyet ember a déli sark területén végzett. Az elért eredményeket tekintve, igazán azt lehet mondani, hogy a sarkkutatás történetében ilyen gyors eredményt még nem ért el ember. Byrd és Wilkins Hogy a legújabb felfedezéseket meg lehessen érteni, rövidesen vissza kell pillantanunk a jelenleg, a Déli Sarkvidéken tartózkodó expedíciókra. Ebben a pillanatban két amerikai expedíció munkálkodik délen. Az egyiket Wilkins kapitány, a másikat Byrd vezeti. Mindketten elég ismert nevek a sarkkutatás szolgálatában úgy, hogy nem kell külöu őket bemutatni. A két expedíció külön indult és nem versenyez egymással, mint azt sokan gondolják. Tulajdonképpeni cél nem annyira a déli sodna, hogy valamennyien milyen szépek, jók okosak és tehetségesek is vagyunk . . . Sz- Nagy Mid. sarkpont elérése, mint az eddig még megoldatlan kérdés eldöntése: Egy vagy több részből áll-e a délsarki „kontinens". Eddig az volt a felfogás, hogy a délsarki szárazulat egy hatalmas tömegből áll, mely ezért joggal nevezhető kontinentális masszának. Azonban vannak, akik a kontinens elméletét nem fogadták el és inkább azt a nézetet vallották, hogy a délsarki szárazulat csak látszólagos s bár hatalmas szigetek, hegyláncok lépnek fel a déli sark helyén, egy tulajdonképpeni zárt kontinensről nem lehet beszélni. Ennek a kérdésnek megoldása a repülőgép segítségével nem látszott lehetetlennek. Hiszen parti vonalak, hegyegységek s más felületi formák kinyomozásáról volt szó. Ezért mindkét expedíció repülőgépeket vitt magával. Wilkins, akit főleg a Hearst ujságtröszt pénzelt, korábban startolt. Wilkins október 24-én indult el Montevideoból és december közepén ért el Deception szigetére. Byrd jóval később, még pedig december 2-án indult Dunedinből a Jegeslenger felé. így érthető, hogy Wilkins hamarabb tud beszámolni a sikerről, bár a két híres kutató között semmiféle konkurencia sincs, sőt a felkutatandó területeket felosztották egymás között. Elvégre mindketten amerikai zászló alatt dolgoznak. Veszedelmes start December utolsó harmadában minden készen volt és gondolni lehetett volna az. első startra. Innen akarta ugyanis Wilkins átkutatni a Graham-földnek nevezett földdarabot, melyei eddig kivétel nélkül egységes területnek, „Földnek", tehát a délsarki kontinenshez tartozónak véltek. Deception-szigete első- izben, nevéhez méltóan (Deception: csalódás) viselkedett. A felszállás nehézségei igen súlyosaknak bizonyultak. A főbaj az volt, hogy az idő nem volt eléggé hideg. A délisarkon ilyenkor nyár van és a hőmérséklet nulla körül lévén, nem volt alkalmas arra, hogy megfelelő vagy kemény hófelületek, vagy síkos jégfelületek képződjenek rajta. így nem maradt más hátra, mint olyan hófelületet keresni, mely alkalmasnak látszott arra, hogy a hótalpakkal ellátott repülőgépet el lehessen indítani. Ilyen hófelület hosszú keresés után akadt ugyan, de a hó olyan puha és süppedé- kes volt, hogy csak a terhelés felével lehetett startolni. Ez pedig az akciórádiusz erős megkurtítását jelentette. Mikor az első próbarepülés után le akartak szállni egy jégfelületre, baj történt. A jég beszakadt és a gép orral előre bukott. Csak nagy küzdelem árán lehetett a drága gépet megmenteni. így azután Wilkins úgy határozott, hogy kerekekkel indul neki az Antarktisnak, illetve kerekes repülőgéppel oldja meg a Graham-föld rejtélyét Hogy ez mit jelent, arra elég annyi, hogy egy kerekekkel ellátott géppel havas felületen le- szállni nem lehet, mert a gép nyomban felborul. A start tehát igen veszedelmes volt és csak a motoron függött a két bátor ember, Wilkins és Eileson élete. Feltétlenül vissza kellett térniök a kiindulópontra, mert különben úgy a gép, mint ők elvesztek. A tengeren leszállni egyenlő a megfulladással, mert itt nincsen lehetősége annak, hogy a gépet egy arra haladó hajó felvegye. December 21-én reggel, miután a kerekeket felszerelték, minden rendben volt. Az idő pompás volt és a repülőgép, igaz, hogy fele benzinkészlettel, de vígan nekiindult a Graham-föld irányába. A nagy felfedezés Ez volt az első repülés a Déli sarkvidéken. A nagyszerű tiszta idő mindesetre megkönnyítette a repülők munkáját. A levegőt 180 kilométeres sebességgel hasitó repülőgép utasai nemsokára feltűnni látták a Graham-föld sötét kontúrjait. Mentői közelebb jöttek, annál nagyobb csodálattal látták, hogy az egy földdarabnak hitt Graham-föld hogy oszlik mindjobban széjjel kisebb-nagyobb szigetekké. A nagy probléma mindjobban kezdett közeledni a megoldáshoz. Graham-föld nem összefüggő szárazulat többé, hanem két hosszú szigetből és számtalan kisebb szigetecskéből áll. Csupán délen látszott, hogy egy nagyobb sziget emelkedik ki a tengerből. Talán része az Artikus kontinensnek, melyek valószínűsége azonban mindjobban csökken. A repülők lehatoltak egészen a 70. szélességi fokig és folyton követték a Graham-föld irányát. A legdéiebb ponton, ott, ahol a „Dél- graham szigetét" egy szélesebb tengerszoros választja el egy nagyobb kiterjedésű szárazulattól, kénytelnek voltak visszatérni, mert á benzinkészlet csupán a visszautazásra volt még elegendő. Útközben persze a legnagyobb sietséggel fényképeztek és térképeztek, hogy az ugonnan felfedezett földrészek pontos alakját, a hegyek magasságát, a partvonalak lefutását, gleccsereket stb. pontosan térképre vessék. Az uj felfedezésről készült térkép most jutott el Amerikába és óriási érdeklődést keltett mindenfelé, mert teljesen átalakította eddigi fogalmainkat a Déli sarkvidék e részéről. Uj nevek a Délsark földrajzában Az utón készült jegyzetekből és fényképekből csak a visszatérés után lehetett pontos képet kapni a felfedezés horderejéről. Minthogy szerencsésen visszatértek a kiindulópontra és az idő mindvégig pompás maradt, sikerült az útközben elkészített jegyzetekből elkészíteni az egész berepült vidék térképét. Igen eredeti módon hangzanak az uj elnevezések, melyeket most Wilkins bevezetett a Földrajztudományba. A Deception-szigetén fekvő bázist Hoover-fieldnek nevezték el. Az északi szigetrész fensikját Detroit Avation Plateau-nak keresztelték el. A tőle délre fekvő fjordok a hajójuk neve után Hektoria-fjor- dok nevét kapták. Egy tőle délre fekvő öböl Evans-öböl nevét nyerte, mig a két szigetet elválasztó csatornát Crane chanel-nek nevezik. Furcsa és jellemzően amerikai a déli Graham-sziget elnevezése. Itt vannak ugyanis a Whirlwind-gleccserek, melyeket a híres Wright-féle Whirlwind-motor után neveztek el. Ettől délre pedig a Standard-tröszt reklámjául fekszik a Mobiline-öböl. A szigeteket a déli földrésztől elválasztó csatorna, Steffan- son-csatorna nevet kapta — a híres északsar- ki kutató után. Wilkins kapitány repülése ezzel fényesén bebizonyította, hogy a repülőgép igenis adott körülmények között, pompásan beválik, mint a földrajzi kutatás eszköze. Nem tagadható, hogy a hatórás repülés több eredményt hozott, mint egy három évig tartó szánexpedieió. Ha az eddig elért sikerek tovább folytatódnak, főleg, ha Byrd is ilyen szerencsével fogja megoldani feladatait, akkor joggal remélhetjük, hogy a déli kontinens fehér felülete nemsokára eltűnik a térképekről. — Nem zarándokút, hanem kellemes társasutazás a Lloyd utazási iroda. Kosice, XII. körútja. A) csoport: Róma, Palermo. Timis (Északaírika), Nápoly, Velence, március 15- től április 16-ig — 23 nap. 3930 korona. R) csoport: Róma, Firenoe, Velence, március 25- től április 5-ig = 12 nap, 2350 korona. Bővebbet Simító Gusztáv, Lloyd igazgató, az utazás vezetője, Kosioe, Kovácska ul. 29. (válaszjbé- lyeg.) A Karpathen-Veredn idegenforgalmi irodája. *
