Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-23 / 46. (1969.) szám
10 1929 február 23, szombat Valesea Gépi, a groteszk táncosnő áiszökieíett egy nemzetközi szélhámost asvájci-német határon Részletek Valesea Gézt életrajzából 1. i A memoárirod&fem szinte naponként szaporo- idá'k egy-egy érdekes kötettel. A politikusok, írók, művészek egéez sora jelenítette meg az utóbbi esztendöiíbeu visszaemlékezéseit. Készben maguk Írták, részben másokkal Íratták meg a könyvet. Mostanában azonban különös érdekessége van (ezeknek a memoráoknak. Nem keli! föltétlenül megöregedni, — mondják a memoárirók, — hogy az ötnbftr közreadhassa életének legnevesete- jSebb dokumentumait. A fiatalok írják a legérdekesebb önéletrajzokat. A szinpa-d művészei közül nemrég Valesea Csert, a világhírű tá nemű vésznő íratta meg Fred HSldenbrandit ír óva! művészi pályafutásának történetét. Hikiebrandt ügyesen oldotta meg feladató.! Nem csodáljuílc. Az iró mást nem csinál mostanában, mint mások számára érdekfeszit5 élet- történetet gyárt. A Valesea Gert-könyv ajánlásában benne találjuk a divatos memoár láz egész anental'iíásáí: — Hogyan? ön könyvet akar imti rólam? Vigyázzon magára! Legalább addig, amíg el nem készül a kötettel. . (Beszélgetés a művésznővel.) 2. Hol született, ki volt milyen volt a gyermekkora? Ezekre a kérdéseikre így ad feleletet a könyv: „A százezrek közül való, akik ott élnek Berlin házaiban. A gyermekek közül akiket bejelentenek az anyakönyvi hivatalban, akik ott játszanak atz ucca porában és duzzogva hallgatják Anyjuk hivó kiáltását az ablakból. Születése majdnem 'anyja életébe került. Koraszülött volt. ;(Mindlg úgy beszél erről, mint valami különös titkos rendeltetésről.) Nagyapja a bolondok húsába jutott,, a nagyapa két (unokája ugyancsak .megőrült. Valesea Gert: a harmadik unoka. Éjszakánként gyakran felriadt álmából és akkor anár mem tudott többé elaludni. Odavánszorgott füyeníkor az ablakihoz és kibáimirlt rajta az éjsza lkába. Félelem fogta el, azt hitte, meg kell halnia. (Tizennégyéves fejével már tudta, hogy minden ember meghal és előbb vagy utóbb menni kell.. Másnap ismét ugyanez. Felriad, retteg- Egyszer kiáltás szakad ki belőle. Nagyapja szelleméi tótja maga előtt fel zilált képzelete. A nagyapái, jakiról annyi furcsát meséltek neki. Akkor, azon ® furcsa, titokzatos éjszakán határozta el, hogy (táncosnő lesz és a táncnak szenteli életét! ; (Szebben még (regényben sem felvetne!) ! „Iskolában a legjobb tanuló.. Mindig a legrosszabb leányokkal, a szarnárpad diáklányaival barátkozik. Gyűlöli a strébereket. Iskolai ianul- gn árnyai után férjhez akarják adni a szülei. Tiltakozik ellene. Büntetésből elárusít ón 5 lesz egy tfáp ősből'.bán. Két napig. 3. És egyszer karmai közé kaparintotta a Sátán. (Kivitte az ebédlőből a gramofont: a konyhába. ,Titokban, amikor nem voltak otthon az öregek. Akkor a cseléd kezébe adta: — Hozza utánam! A dér öle mindenes ámulatban nézett rá. lecipelte a gramofont és a lemezeket az uccára. Felülték a viHornosra. Hideg tél volt, majd megfagytak, de mégis sikerült a kis Valesea Gert terve. Leszálltak a Deutsehes Theater megállójánál. A kislány, a cseléd, meg a gramofon: R<einhardt előszobájában arra vártak, hogy beszélhessenek (Katlanéval a színház mindenható dramaturgjával. Vafesoa Gert már felkészült mondókájával; a cselédet is betanította. A gramofont pedig csak fel kelleti húzni. K aha ne nagyot nézett, tamikor meglátta a különös kis társaságot. Bevetette őket egy kis szobába, ahol Valesea Gert nagy hadarással (előadta, amit akar. Kábámé leült. A csodálkozás lói A kislánv kihasználta az alkalmat, villámgyorsan felhúzta a gramofont, eneüé állította a cselédet és azt mondta: — Most majd megmutatom, mélyen remekül tudok táncolni. Ebben a percben — micsoda pech! — elromlik a készülék. A kislány süirög-foro-g. mozgolódik, hogy segítsen a dolgon. Safenyj táncát veszély fenyegeti. Kahane tágranyilt szemekkel bámulja a kis vadőcot. Nem szól1 zene? Akkor zene nélkül! Elkezdi a táncot, Salome mozdulatait. Már kendőt szerez és maga köré csavarja. Pár perc múlva recsegnek a széliek, az asztal, a bútorok, táncol úgy, mint egy fúria, egyre csak (táncol... Kahane felfedezte Valesea Gerlet. — Táncolni nem tud, — mondta, — de remek színésznő- anyag! — Elküldte Moissi feleségéhez. Ott tanult. Fellépett a Romeo és .Juliiéban. (A Deut- fiches Theater előadásán.) A dajkát játszotta, 4. Csak úgy tréfából (,,Hezzerei“) elhatározta, hogy mégis fellép mint táncosnő és groteszk táncokat lóg bemutatni. Attól kezdve nem játszott (drámában. 5. Élete egyik legérdekesebb eseménye? Turnén, volt. Budapesten rendezett táncestét és Zürichbe utazott. Svájcból hazaim lu't. llálófülké't bérelt az expresszvonaton. A vasút már rohant a határ felié, Val'esca Gori lefeküdt (is eloltotta a lámpát. Egyszerre felzörge I ték: Már a határnál lennénk? VAtuvizsgálat? Világos (lett a fűik áben. Egy ismeretlen ur állt előtte és befogta a szájál, Vaiiesca Gert a vés,zfék. után nyúlt. A másik először lefogta, aztán 'elengedte. Nyugodtan, ridegen szólt a férfi: — Ne húzza meg! — Kicsoda Ön! — Nem fontos! Meg kell mentenie engem! Bujtasson el mert különben bezár a rendőrség! ■Valesea Gertitek tetszett a játék. Szélhámos! Aliit köröznek! Talán gyilkolt. Nem kérdezte, .hanem ráparamosolt: — Azonnal bújjon a paplan alá! Ebben a percben állták meg a füllte ajtaja .előtt: —■ Ide bujt! Tessék kinyitni! Valesea Gert álmosan, kócosán nyitott ajtót: — Mit akarnak, mi történt?! — Kérjük az útlevelet! Odaadta. A közegek megvizsgálták: Szalutáltak. — Bocsásson meg művésznő! Egy nemzetközi kaka n dórt k er esünk. És sikerült átcsempésznie a határon. Pénzt is adott neki, de aztán nem érdekelte többé a dolog. __ (K-n A Ruszinszkói Magyar Szinpártoló Egyesület és a szini koncesszió Ungvár, február 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Ruszinszkói Magyar Szín pártoló .Egyesület kebelében az a terv merült föl, hoigy a színi koncessziót az egyesület szerezze meg a maga számára.' Ennek a tervnek azonban nagyobbrészt ellenzői vannak, mert sehogysem tartják elfogadhatónak, hogy a magyar szinügy pártolására, erkölcsi és esetleg anyagi támogatására hivatott szinpártoló egyesület magát tegye ki annak, hogy egy ezer nehézséggel megküzdendő, gazdasági természetű intézményt saját kezelésébe vegyen s ezzel a kormányzat esetleges kritikáját kénytelen legyen viselni. A szinpártoló egyesület kebelében ezzel a tervvel szemben az a nézet alakult ki, hogy az ungvári kultur- referátus hirdessen pályázatot a koncesszióra, mert az egészséges verseny lesz a legjobb eszköz arra, hogy a" ruszinszkói magyar szinügy nívója emelkedhessek és mentes legyen minden edbürokratizálástók A döntés egyébként rövidesen megtörténik. (*) Lloyd Goorge Araoid Zweig regényéről. Arnold Zweig híres regénye,, Dér Streit um den Saergemien Grisa angol fordítósban is megjelent és máris huszonezer példányban kelt el. A könyvet, amely az egész világon nagy feltűnést keltett, Lloyd George is elolvasta és a kiadónak a következőt irta: „Ezt a könyvet a legnagyobb érdeklődéssel olvastam. Annál érdekesebb számomra, mert német szemszögből nézve a háború nálunk ismeretlen képét adja és egyben megmutatja, hogy milyen hatalmas volt a német organizáció, de egyben milyen gyenge is." A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Február 22—25: Rtedoute: A cár adjutánsa. Átlón: Marquis Déon, a Pompadonr kémje. Tátra: Az ncea angyala. Elité: A herceg. \ Metropofl: Hura^ar. AZ IVÁN-TARSULAT HETI MŰSORA ROZSNYÓN: Szombat: Gynrkovics-fiuli. Operett-újdonság. Vasárnap d. u.: Eltörött a hegedűm. Operett. Vasárnap este: Gyurkovics-fiuk. Operett. Hétfő: Hamlet. Dráma. Kedd: Éva grófnő. ZORA-MOZCÓ, NYITRA Február 22. 23. 24: A cárevics. Lehár F. operettje után. Főszerepben Iwan Petrovich (orosz főiskolások ének-, tánc- és .balalajka kíséretével). A NAGYKAPOSI URÁNIA-MOZGÓ MŰSORA: Február 23: ő és a régebbi viszonya. Főszerepben: Ossd Osválda. Február 24: Dél oroszlánja. Főszereplők: Walter Buttler, Lillán Hall Davis. RÁDIÓMŰSOR (*) Leó Janáéek operája. Frankfurtból jelentik: Frankfurt am Maliiban bemutatták Leos Janácek három! e tv oná sós fantasztikus operáját, Die Sache Makropulos-t. Az opera szövegét Capek irta. A frankfurti kritikában kegyetlenül írnak a nagy érdeklődéssel várt operáról. JanáÖek zenéje technikailag igen jelentős alkotás, egyébként azonban túlságosan darabos és hatástalan. A kritikák azonban különösen Capeket támadják. akinek meséje zavaros és nagyon gyenge. Makropulos tanár é’etelixirjéről van szó, melyet II. RudoM császárnak ajánl fel, de a császár, aki fél az italtól, arra kényszeríti a feltalálót, hogy az elixirt leányával, Elimával itassa meg- Elina iszik az elixirből és százéves korán túl úgy szabadul meg az elviselhetetlen élettől, hogy öngyilkos lesz és magával viszi a megváltó halálba az elixiir receptjét. A bemutató közönsége hidegen fogadta az opera előadását. (*) Egy kiadó százezerpcldányos fogadása. Parisból jelentik: Bemard Grasset, A.ndré Maurois párisi kiadója fogadott, hogy egy hónapon belül Maurois legújabb munkájából melynek Cliimac a címe, százezer példányt fog eladni. Ezt a fogadást meg is nyerte. Maurois a fiatalabb francia aulorok köréből való és Uőajdonképpen uj jelenség a francia irodalomban, így hát a nagy siker annál érdekesebb. (*) Állandó együttest! Autómé, a híres francia rendező a Le Journal hasábjain kemény szavakkal tör lándzsát az állandó színpadi együttes ■mellett, ami - művészi szempontból kívánatos és a mai influenzás világban az igazgatókat mentesíti a beugrásoktól, mert állandó együttes esetén minden szerep többszörösen kiosztható. (*) A f-zázcPztendős „Csalódások". Budapestről írják: A Nemzeti Színház uj foirgószinpadát, tudvalévőén, a Csalódások jövőbeli előadásával avatja fel s ez a repriz egyébként ünnepi megemlékezés lesz Kisfaludy Károly vígjátékénak jubileumára, mert 1829 ben került színre először. A nagyimul!u és nagysikerű vigjátéli nemcsak Kisfaludyna'k legteljesebb értékű darabja, hanem elsősorban remekbe készült magyar vígjáték, amely a következő száz esztendőt is diadalmasan fogja keresztülélni. (*) Orosz színházak. Moszkvából jelentik: Az orosz kormány elrendelte, hogy minden város, melynek legalább 30.000 lakosa van, színházat építsen. A költséghez az állam 250 millió rubellal járul. (*) Emil .Tamxings érdemeinek clismerténc — I Amerikában. Newyorkból jelentik, hogy az ameri-1 kai Művészeti és Tudományos Akadémia egyhangúlag Emil Janníngs-ot nevezte ki Amerika első színészévé és számára magasösszegü tiszteletdijat állapított meg. Először történik, hogy Amerika európai színész' ilyen nagy megtísztéltetésben részesít. VASÁRNAP PRÁGA: 9.00 Templomi zene. 11.00 Zenei matiné. 12.00 és 23.00 Harangszó. 16.30 Hangverseny. 18.00 Német előadás. 19.00 Kunala szemei, operaelőadás. 22.20 Cigányzene a pozsonyi Banoss-kávéházibó! — POZSONY: 9.00—22.00 Prágai és brünni műsor. 22.20 Cigányzene a Baross-liávéházbö 1 „ — KASSA: 9.00 Istentisztelet a Dómból. 11.30 Gönczy Gábor református lelkész magyar prédikációja. 12.00 és 19.00 Harang- szó. 12.15 és 20.10 A szalondrió hangversenye. 19.10 Nagy Sándor rg- tanár magyarnyelvű előadása psyohcteohnikáról. 20.00 és 22.00 Sajtóhírek (magyarul is). — BRÜNN: 9.00 Templomizene. 16.30 Zenekari hangverseny. 18.00 Német operaáTÍák. 18.55 Operaelőadás Prágából. 22.20 Cigányzene Pozsonyból. — BUDAPEST: 9.00 Újsághírek, kozmetika. 10.00 Egyházi zene és szentbeszéd a belvárosi plébánia-templomból. 11.15 Evangélikus istentisztelet. 12.25 Pontos idő, időjárás je’entés, utána szimfonikus zenekari hangverseny Unger Ernő karnagy vezényletével. 14.45 Rádió szabad ecetem. 15.45 Fölrtmivelésügyi minisztérium rádiő-előadás sorozata. 16.15 Kamara- zenedélutón Hubay Jenő budai palotájából. 16.45 Papp Viktor ismerteti Wagner „Istenek alkonya" cdmti operáját. 17.00 A magyar királyi Operaház „Istenek alkonya" operaelőadás. 22.15 Pontos időjelzés, sport eredmények, utána Britannia- nagyszállóból Pertics Jenő cigányzenekarénak hangversenye. — BÉCS: 11.00, 15.45, 18.05 és 21.30 Hangversenyek. 19.30 Brahms: Egy német mise. _ ZÜRICH: 16.00 Hangverseny. 20.00 Bécsi küldés. — BERN: 20.45 Zenekari est. — BRÜS- SEL: 18.30 és 20.15 Hangverseny. — LONDON: 18.45 Bach kantáták. 22.05 Colombo Emil és zenekara. — BERLIN: 16.30 Orgona-hangverseny. 19.30 A bolygó hollandi, operaelőadás. — STUTTGART: 11.30, 12.00. 15.30 Hangversenyek. 20.10 Orgonahangverseny. 21.15 Egyfelvonásos, Utána „A doktor ur", Schubert kam ar a op eráj a. — LEIPZIG: 19.30 Katonazene. 21.00 Elga, Haupt- mann komédiája. 22.45 Hangverseny. — BRES- LAU: 18.35 Kamarazene. — MÜNCHEN: 19.05 „Aida", Verdi operája. 22.30 Tánczene. — HAMBURG: 22.00 Hangverseny. — LANGENBERG: 20.00 A rajna kincse, Wagner operája. — KÖNTGSBERG: 21.10 Zenekari hangverseny. — FRANKFURT: 16.00 Schubert hangverseny. — KOPENGÁGA: 20.00 Orosz zene. 22.45 Tánczene. — ZÁGRÁB: 17.00 Tánczene. 20.00 Operaelőadás. Újabban beérkezett könyvek: Rónán: A korosaiény egyház 52.— — Az evangéliumok és a második korosaiény nomaodiék 55.30 Dr. Fekete Sándor egyetemi tanár: A női nomzősaerveik működése és hatása a szervezetre. (Orvosok és orvostanhallgatóik számára.) 97.50 Locke: Az úri csavargó. Regény 32.50 Wallaoe: Az erőszak ökle. Regény 42.30 Fenti könyvek beszerezhetők lapunk liönvvosztályánáJ. Most jelent meg! Most jelent meg! Dr. Kotsis Iuán: Családi házak és nyaralók. XXUI1 tervuel és közel ÍOO ábráual. Rra KC48.— és portó Kf 7.— megrendelhető lapunk könyuosztályánál. Uj kiadás! Uj kiadás! JSporV' . /te-ju.sülé ii i ................. .. Ka tasztrofális helyzetben van a bécsi profifutball Bócs, február 21. Az osztrák második profiliga legutóbbi ülésen foglalkozott az amatőrfront azon javaslatával hogy profik] uboknak mcf tiltassék amatőr labdarugószakosztályok létesítése, mert az a nem hivatásos alapon működő futballegyüttesek kirablására vezetne. A II. liga képviselői arra való hivatkozással hogy ők amúgy sincsenek abban a helyzetben, hogy ama tőr szak aszályokat Létesitsenek (tudniillik örülnek, ha a II. osztályú bajnoki meccseikre egyáltalában ki tudnak állítani egy komplett csapatot), eleinte érdektelenségüket hangoztatták ezen javaslattal kapcsolatban, amikor Meisl Hugó kért szót és beszédével a II. liga plénumát! megnyerte az amatőrklubok javaslatát ellenző szövetségi profi- tábor számára. Meisl feltünéstkeltö beszédében többek között ezeket mondotta: „Az osztrák labdarúgásban az amatőrizmusé a jövő!" A hivatásos futball a közelmúltban elvlharzott inflációs korszaknak köszönhette bevezetését. Ezekben a kritikus időkben tönkrement volna a labdarúgás, ha nem helyezik időszerűen, megfelelő alapokra. Ma azonban egészen mások a külső körülmények. Véleményem szerint Ausztriában előbb-utóbb 4—5 egylet kivételével valamennyi labdarúgóklub vissza fog térni az antatörizmusra. Ezért nyomatékosan ajánlom a II. osztályú ligának, hogy ne kösse le magát véglegesen a hivatásos futball mel'-é, mert könnyen belepusztulhat a létért folyó ádáz gazdasági küzdelembe. A profiklubok kötelessége ma as, hogy önmagukat erre a bekövetkező nagy átalakulásra előkészítsék. Ez a rendezett visszavonulás, melynek véigáJlotmáma an amatőrizmus, meg fog akadni, ha a mai amatőrfront javaslata — mely megtiltja a profikluiboknak amatőrszakosztályok létesítését — törvényerőre emelkedne. Ha a profi klubok erős amatőrcsapatok felett fognak rendelkezni, és az I. liga együtteseiben nagyklasszisu amatőrjátékosok küzdenek majd a profik mellett, ez elő fogja segíteni az amatőrizmusra való átmenet zökkenőmentes fokozatosságát." Meisl beszédének hatása alatt a II. profiliga plénuma elvben elhatározta, hogy az amatőr- csoport indítványa ellen fog állást foglalni a szövetség közgyűlésén. Nem lesz érdektelen, ha az osztrák professzionalizmus súlyos válságával kapcsolatban röviden rámutatunk a bécsi elsőosztályu klubok jelenlegi helyzetére. A Rapid, Admira, WAC és a Floridsdorf kivételével, valamennyi profiklubnál a játékosok már 1—2 hónapja fizetésük helyett csak kieebb- nagyobb előlegeket kapnak. A Wacker, Austria WSC és Vienna mecénásokat mozgósít, hogy a játékosok járandóságait folyósíthassa. Ezen kluboknál a katasztrofális időjárás okozta kénvszerpiheuő robbantotta ki a llappangó krízist. Csaknem reménytelennek látszik azonban a Hertha, Slovan Nieholeon és a BAC helyzete, ahol teljes a kétségbeesés és a tanácstalanság. Minden elveszett terminus közelebb sodorja ezeket a klubokat a teljes összeomlás veszélyéhez. Ezekután senki sem csodálkozhatik azon, ha Meisl Hugó az osztrák professzionalizmus megteremtője, maga adta meg a jelt az amatőr- hadállásba való fokozatos visszavonulásra. (b. f.) )( Pozsonyi csapatok nton. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Mig magában Pozsonyban vasárnap nem lesz mérkőzés, a magyar bajnok Ligeti Briinnben a Moravská Ostravával, a Bra- tislava pedig Bécsben a Őriekétterekkel mérkőzik. )( Franciaország—MagyáTország mérkőzés Párisban a oolombesi olimpiai stadionban folyik le most vasárnap. )( Osborn kikapott egy newyorki fedettpálya atlétikai versenyen. Saxton győzte le a magasugrásban 1.93 méterei, mig Osborn csak 1.90-t ugrott. )( A londoni vizipolő-válogoított Leipzigban az ottani Poseidont 4:2 (2:11 arányban legyőzte. )( Az angol Kupa nwgisméfcelt mérkőzésiéin a Westham United, az Arsenal és a Portsmouth győzött. Az utóbbi a II. liiga bajnokát a Chelseát ütötte ki a követketző fordulóból, amely már az elődöntőnek számit. Az elődöntőt március 2-án játszók le a következő csoportosításban: Blackburn Rovers—Bolton Wanderers, Aston Villa— Arsenal, Portsmoutih-—Weslíham United, Hudders- field Town—-West Bromwícli Albion. )( A Varsó—Krlakó városközti válogatott jég- kockcy-márkőzés a varsóiak 7:6 gólarányu győzelmével végződött. A meccs Zakopanéban folyt le. )( A benulicui nfcmzotközi tenfliiszversenyen az amerikai Coen-Chiesa (Svájc) kombináció a Morpurgó—Hyeres párost 4:6, 6:4, 6:2 arányban legyőzte. A férfiegyesiben Coen Vidor Morisszal kétszer 6:0 scoreral végzett. )( A KSC ping-pong versenye. Szerdán éjjel fejeződött be a KSC kétnapos ping-pong versenye. melynek végeredménye a következő: Férfi- egyes: 1. Némethv Elemér (KAC). a kitűnő, hirtelen feltörő KAC-ista versenyző a favoritokat biztosan legyőzte. 2. Krausz (Eperjesi TVE). 3. Klein (K Makkábi) és Bozsik (KSC). 200 induló. Női-egyes: 1. Berczelly Kató (KSC) 3 győzelem. 2. Miklóssy Anna (KSC). 3. Heideekor Lnjosné. 5 induló. A verseny rendezésének érdeme Hei- deoker Lajosé.
