Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)
1929-02-23 / 46. (1969.) szám
február 23, szombat. . Közcazpa^ácP . Az iparos és a kartell Irányánsssgállapltö egyesüléseket kell szerveznie az iparos társadalomnak! — A gyáripar kartell*egyesüléseinek tanulságai a kisipar szempontjánál — Irta: TELEK A. SÁNDOR, a magyar nemzeti párt iparos szakosztályának ügyvezetője A karteilről tudjuk, hogy rendesen az anyag és az áru megdrágulását hozza létre. A kartell, mint szervezet, ipari, kereskedelmi, leginkább azonban gyáripari vállalatoknak önvédelmi szövetkezése, de igen gyakran a profilszerzésnek egy erőszakos formája és amíg az államhatalom a kartellszövétségek munkájára nem gyakorol felügyeletet, nem is lehet várni, hogy a kartell csupán önvédelmi tömörülés maradjon és ne menjen túl azokon a kereteken, amelyekről már azt lehet mondani, hogy illegális. A kis exisztenciáknak ilyen önvédelmi frontjuk nincsen. Ha akad is itt-ott szakosz- tályszerü tömörülés, mint néhol a húsiparnál látni, ez inkább az értékesítésre vonatkozik és alig lehet országos jellegű, mert hiszen más-más viszony van az egyes városokban az anyagbeszerzés és a fogyasztás tekintetében is. De meg az olyan iparágaknál, amelyek nagyobb tömegben élnek egy- egy városban, szinte lehetetlen minden egyes embert rászorítani, hogy a kötelezettséget, amit esetleg egy ilyen megegyezés folytán magára vállalt, be is tartsa. Mindennek dacára, az ilyen megegyezések üditőleg hatnak az egyes szakmákra, amely szakmáknál a munka sokfélesége, a szakképzettség, a kalkuláció nagyobb tudást — igényelése — vagy ezeknek hiánya olyan eltolódásokat hoz létre az árak telein tétében, amely eltolódások nem az illető iparos versenyképességét, de igen gyakran felületes számítását igazolják és az illető teljes tönkreju- tását eredményezik. Mármost a kartell hasznosságát, vagy szükségességét vitatva, megállapíthatjuk, hogy a kisipari életben is szükség van rá, hogy az árak kialakulását valamiképpen szabályozzák. Ez nem lehet ugyan az a merev kartell, amit egyes gyáriparok létesítenek és mint fentebb Az európai piacokon nagyban hódítanak, mint a franciák is rámutatnak, az afrikai gyarmatokból kiindult, majd a görögöktől, spanyoloktól tömegesen előállított az erjedés elfojtásáig felsze- szezeit fehér- és vörösszinü mustok,-a „Mistel- lek“, továbbá a félig kierjedett mustok a „müer- «nente“ és. az ürmösök. Mik azok a mistetlek és miként gyártják őket? A mistellek étvágygerjesztő (apperiti'f), sok esetben még meg is fűszerezett, legtöbbször képzett névvel ellátott malaga-, porter- és asszubo- rokat pótló italok. A „mistellek“-tő! megkivjütt, hogy a sűrűségmérő 10 százalék alkoholtartaWta mellett 8° cukrot, azaz 1051 sűrűséget jelezzen. A kereskedelem ezt 15/s-cal számlázza el. Ezért a mistellek csakis a 13 Bauménál = 23 Balling- foknál cukordusabb mustokból készülhetnek. E követelménynek a görög, spanyol, algíri, keleti pireneusok, egyes lanquedoci természetes mustok felelnek meg. A cukorban szegényebb mustokat aszalt szőlővel, vagy sűrített musttal, nemkü'ön- ben kristálycukorral gazdagítják. Az így előállítottak a természetes mögött állanak. Jules Venlre a misteM-készitőket a következőkre figyelmezteti: A fehér mistellek készüléséhez gondosan kipréselt, lehetőségig színtiszta, még erjedésbe nem ment must szolgáljon. A mustot, ha a termelés helyén azonnal nem szeszezik fel, akkor hek- to'iterenként 10—30 g, ha pedig idegen telepre viszik, úgy 40—60 g kéndioxiddal kezeljék, vagy azt 50—150 g kálium-, illetve nátrium-bisulfitlal helyettesítsék. Ezekbe az értékekbe tudjuk be azt a kénessavmennyiséget is, amellyel meleg időben a présen lévő szőlőt is öntözik. A lefogásra 90—97 közötti szesz, teljesen finomított neutrális ipari vagy a köze! neutrálisra finomított borpárlat kívánatos. A hibás borok párlatai meg nem felelők. Az egyszerű bon gout borpárlat is nehezen és hosszú idő után érik össze a musttal. A mistell-gyártók, eltekintve a finomított borpárlat és az ipari szeszfinomitványok árbeli különbségeiktől is, a finomított ipari szeszt elébe helyezik az átlagos borpár'atok „bon gout“-jának, mert azok sokszor ,.bizar“ izeket okoznak. Ventre és egy könyvében meg nem nevezett mistell-készitő viszont kiemeli, hogy az „alkohol de vin bon gout“-ta], tehát közel neutrális borpárlat adja 6—12 hónapos érlelés után a legjobb mistellt. A szesz egyenletesen a ná’ánál sokkal sűrűbb musttal nehezen keveredik össze. Ha a kavarás nem alapos, úgy szeszben szegényebb, igy erjedő rétegek keletkeznek. A kisebb tételeket közvetlenül hordókban állítják elő. Ekkor elsőben az adagolásra rendelt szesz térfogata körülbelül teljes leszámításával, musttal töltik meg a hordót, azután öntik fölébe a szeszt. A hordó több Ízben ismételt meggörgetése végzi a kavarást. A szesz mondtam, nem is lehet minden szakmában egységes és az egész országban egyöntetű, de vidékenként nagyon is üdvös lenne az egyes iparágakban egységes számítást végezni a kész árukra, a munkabérekre, akár órabér, akár darabszámra, vagy mind a két esetre. — Ez nem lenne illegális keresetet hajszoló kartell, hanem tájékoztató, ha az egyes szakmákból ahhoz értő emberek sorozatos költségszámítást készítenének és azt egymás közötti bizonyos megállapodással érvényesítenék. Nem lenne hiábavaló munka az sem, ha az ilyen számításokat az egyes városok hasonszakmái egymás között kicserélnék, ezzel távolabb vidékek is tájékozva lennének és lassan kialakulna egy egységesebb ár, ami a gazdasági élet ezen ágának csak hasznára lenne. Egészen bizonyos, hogy nem minden iparágat lehet egy ilyen irányitó munkába befogni; és az is bizonyos, hogy egyénenként nem minden iparos tartaná be egy ilyen megállapodás tételeit, de a munka milyensége: jósága, vagy szépsége itt is döntő szerepet kapna, mert a képzett iparos nem esik abba a hibába, hogy áron alul dolgozzon, aki pedig nem bir kellő képzettséggel, az a munkaárakkal versenyez. Tehát: végeredményben a fogyasztón múlik, hogy beéri-e a silányabb munkával, vagy a jobbat választja, ha valamivel drágább is. Természetes, hogy egy ilyen árszabásnak a legteljesebb realitással kell elkészülni, ami annyit jelent, hogy a fogyasztó rovására nem szabad illegitim jövedelemre spekulálni, de a tisztességes keresetre okvetlen szüksége van az iparosnak, amit a fogyasztó sem tagadhat meg tőle. Az iparosok tehát indítsanak városonként mozgalmat az ilyen irányárak megteremtésére, az eredmény nem fog elmaradni. és a víz összehúzódása kiegyenlíti a párolgási veszteséget. Ezért igy eljárva a számított szesszel kellő erősségű ital készül. A nagybani dolgozásnál gereblyékkel vagy kavarókkal ellátott nyitott kádakban, vagy borszivaltyu segélyével bepréselt levegővel keverik össze a mustot a szesszel. Előbbiekkel a kavarás nem mindig tökéletes. A must hőmérséke a szeszezéskor 25 fok felé emelkedik. Ezért nyílt kádaknál 0.10-0.15% párolgási veszteséggel lehet számolni. Azaz ilyen értékkel gyengébb a mi síeli, mint az előirányzott szesznek megfelelne. A levegővel való kavarásnál minden köbméter levegő körülbelül 37 g alkoholt ragad magával. A kiegyenlít ősre tehát körülbelül 3%- kaí több szeszt igényelt, mint a számításból következik. A vörös mistell előbilbné! 3—5 cukorfokkal, azaz legalább 15 Beaumés mustot adó vörösborszőlőt kíván. A szőlőt gondosan lebogyózzák, megzúzzák és leöntik, tekintettel a héj, mag és bél víztartalmára és veszteségekre 6%-kaí több alkohollal, mint amennyi a 15%-ra való beállításnak megfelelne. Ezután alaposan átkeverik. 6—10 heti zárt edényben való á'lás után a legtöbbször tiszta folyadékot, levegőtől védve lehúzzák. A törkölyt még kipréselik. A törkölyt vagy mindjárt, vagy erjesztés után lepárolják, körülbelül 4—4.5 a'bszolutalikoiholuyeredékkel. A leszűrt szeszes mustot ü’epitik és mihelyt az fel tisztult, az üledékről lefejtik. Vegyileg a mistell az édes bortól megkülönböztethető a következő támpontok révén: igen alacsony illő és éterben oldható savtartalom. Ammóniák jelenléte. Polározás. Mik a „mifermentek"? A félig erjedett borok, azaz Vinis mi-fermen- tes, 5% alkoholt és legalább 6% redukáló cukrot tartalmazó bőrök, amelyeket amikor erjedés utján 5% alkohol keletkezett, hektoliterenként 80— 100 g kéndioxiddal lefojtanak. E bőrtípussal a savanykás borokat édesítik és nem kifogásolj k, ha a mi-ferment literenkint 495 mg kénessavat tartalmaz. Ami a borból készül szószt illeti, agy az egy szerű lepárlással készült 90—97 szeszfoku szesz sem más. mint a nyersszesz. A nyersszeszek 0.1— 0.7 százalék koz ma olajakat tartalmaznak. A lepárlásnál lejátszódó vegyi és fizikai folyamatok mész szemenően módosítják a szeszes erjedés és azt kísérő egyéb erjedéek termékeit és azok arányos képviseletét. A cél ezért vegyileg tiszta, azaz neutrális szesz előállítása. A borászat követelményeinek ezért csakis bármelyik nyersanyagból származó nyersszesznek tel jesen közömbös szeszt adó íinomitványa felel meg. A jó borok nyersszeszéből 70—75 százalék bon gou t készíti hét. A borpárlatok bon goutja még nem abszolút közömbös (neutrális) szesz. A fran i ^JWGM-Ma.CíV!ARHIRLA& cia borászok szerint e szesztipus csak akkor válik be, ha velük a még erjedő mustot egésdtik ki A kész borok felszeszezésére csak az abszolút közömbös (neutrális) szesz felel meg. A nem azzal kezeitekből még hosszú utóérlelés után is, különösen ha ilyen borokat vízzel, savanyuvizzel felhígítjuk, akkor idegen izek törnek elő. A francia ipari és gyümölcsszeszgyártók 1921- ben a törvényhozásukkal jóváhagyott, egyezményt kötöttek, mely szerint italként, igy a borok felerősítésére rendelt szeszek kizárólag gyümölosne- müek'bői készülhetnek. Ezzel szemben a motal- koholt szubvencionálják és annak kötelező használatát előírják. A remények mind a két oldalon, különösen a bortermelőknél okoztak csalódást. Ezt egyszerű adatok igazolják A franciák az utolsó évek nagy átlaga szerint szőlőből 100 ezer hl. szeszt termeltek. Ebből körülbelül 40 000 bl-t exportáltak. E tételekbe a seprőből és törkölyből eredő szeszek is benn foglal tatnak. Évi 70— 80 millió hektoliter bortermelésük mellett, magából a törkölyből körülbeűtil 6—700.000 hl szesz volna előállítható. Franciaországban azonban csak a lanquedoci törkölypárlat keresettebb. Az egyezmény a legkönnyebben finomítható almaszesznek, amelyből 450.000 hl.-t és egyéb gyümölcsöknek (szilva, barack, cseresznye), amelyekből 250.000 hl-t gyártottak, válott a javára. A mesterségesen javított borok árát emeli, hogy azt csakis sűrített musttal szabad édesíteni, illetve szesztartalmát közvetve igy emelni. A sűrített musttal a borok cukormentes alkateleme.it is be visszük a borba. Előnye, hogy a sűrítmény bor teste kiépítését is szolgálja. Ez is azonban csak a célok szerint kívánatos. A sűrített mustban sok az élcsztőanyag. Ennélfogva az igy ellátottak utó erjedése tovább tart, később válnak palack éretté. Ennélfogva a nem palackozottan pasztőrözött borok erjedése nyáron igen gyakran felujul. Kü önö- sen gyakori ez a magas hömérséken süri ett. zavaros mustokkal kiegészittotteknél. A tiszta kristálycukorral viszont nem viszünk be az élesztő által könnyen levehető nitrogén- és hamuvegyiile- teket, igy foszforsavat, meszet, káliumot. Ez^k hiányában a hevít cukor csak a már az eredeti mustban, avagy borban jelenlévő anyagok arányában erjedhet el. Több cukor maradhat tehát a borban, mintha sűrítménnyel dolgozunk. A palackozott borokban előzetes szűrésük, derítésük stb. ellenére bekerülő, illetve a pasztőrözést is átélő élesztők az igy egyoldalúan kimerült tápanyagban már nehezen tudnak kárttevően felvirulni. A nádrépacukor jelentékenyen, a must ára szerint, két-háromszor is olcsóbb, mint a mustsit- rítményben lévő szőlő- és gyümölcscukor keverék egységára. Ezenkívül figyelembe keli venni, hogy mielőtt az élesztő a nádcukrot elerjeszti, előbb azt gyümölcs- és szőlő-cukorrá bontja el. Azaz 170 g nádcukor annyi szeszt szolgáltat, mint 180 g gzőlőcukor. Ennélfogva még egyenlő ár esetén is a répacukor körülbelül 5 százalékkal olcsóbb, mint a mustban lévő. A szőlősgazdaságok jövedelmezőségének emelését a melléktermények, igy a borkősav gyűjtése, nemkülönben a törkölynek trágyává való el- erjesztóse szolgálhatja. A mai mesterséges trágya készítésé őse a törkölytrágya volt. A trágyakészitő a 2—3 napon át szikkadó kifőtt törkölyt 20—25 cm magas rétegekben teregeti szét. Azután a rétegeket a súlyúk becslése alapján számítva, 2 százalék káliumfoszfátta! és 4 százalék tomaesalakkal hinti meg és végül 15 százalék olyan oldattal öntözi, amelynek 100 literjében 2.5 kg. aramon szül fát és 1 kg. oltott mész van. A trágyahalmot rétegről a jelzett rétegvastagságban rétegre addig rakják fel, míg 2 méter magasságot el nem érnek. A ki nem főzött törkölyhöz káliumszulfát adagolását elhagyják. A tomassalakot nagyobb adag mésszel és egyéb fősz forvegyületekkel, csontliszttel, elhasznált csontsze- nekkel helyettesítik. A törköly gyorsan melegszik fel és a fermentációja egy hónap után befejeződik. A franciák körülbelül 5 cm. hosszúra felaprózott szőlővesszökkcl generátorgázt termelnek. Az igy nyert gázzal motorokat hajtanak. Ez'ránv. bán egyes gépgyárak, kevés, egyelőre eredményre nem vezető kísérleteket végeztek. A francia szaklapok viszont a nehézségekről nem emlékeznek meg. Németország fölemeli az állatvámokat. A birodalmi népedilátási miniszter programjában bejelenti, hogy az élőállatok vámjait hozzáegyezteti a husvámokhoz s megszünteti bizonyos fagyasztotthuskontingemsek vámmentességét. A miniszter szerint a legnehezebben megoldható agrárproblémát a búzaárak szabályozása képezi, amelyek tarthatatlanok. De nem akarják a buzavámokat emelni, hanem az árkiegy említést mindjárt a behozatalnál szedendő iileiték utján akarják létrehozni és pedig oly módon, hogy ezt az illetéket mindaddig szedni fogják, amíg megfelelő búzaár- folyamot nem értek el a belföldön. Az ily módon nyert összeget más piacok árszabályozására akarják fordítani. Akció a zabtcrmcsztés fokozására. Német- bródban ankét volt a zab értékesítése és termesztésének fokozása érdekében. Zadina képviselő referátumában rámutatott arra, hogy a belföldi mezőgazdaságban zabot vetettek be a legnagyobb területen (850.000 hektáron) s viszonylag a legnagyobb termés is zabban volt (12—14 millió métermázsa). A zab az utóbbi években aktív lététként szerepelt a kivitelben. Igv 1928-ban Csehszlovákia 7.011 vagon zabot exportált 130 millió korona értékben, ami megközelíti az árpakivitelt. Ezért a zab termesztést kereskedelmi és vámpolitikai védelemben kellene részesíteni s igy elősegíteni termesztése fokozását. Az ankét végén külön bizottságot alakítottak a zab- termosztéo fokozása és értékesítése ügyében. 11 Jugoszlávia kereskedelempolitikai viszonyainak javulását várják. Jugoszláviai gazdasági körökben kedvezően Ítélik meg azt a befolyást, amelyet a diktatúra kormánya az állam gazdasági életére gyakorol. Különösen kereskedelempolitikai tekintetben várják a viszonyok javulását. Ami az állami száHitá- sokat illeti, a ^szállított áru megfizetését is gyorsabban fogják eszközölni, ami a csehszlovákiai exportőrök érdeklődésére is számot tarthat. (MP.) A norvég—orosz külkereskedelem finanszírozása. Oslói jelentés szerint a storting elfogadott egy törvényjavaslatot, amely szerint az állam 15 millió svéd koronás garanciát vállal norvég gyártmányoknak Oroszországba való szállításánál. (MP.) A kassai kereskedelmi és iparkamara közlései. A bécsi 16. nemzetközi minta vásárt március 10—16-án tartják meg. Az osztrák, valamint a csehszlovák állam vasútokra 25 százalékos kedvezményre jogosító igazolványok 25 korona ellenében a kamaránál kaphatók. (2479—29. sz.) — A prágai XVIII. mintavásárt március 17—24-ig tartják meg. A csehszlovák államvasutakom 33 százalékos kedvezményre jogosító igazolványok 26 koráivá ellenében a kamaránál kaphatók. (2800— 29. sz.) — A lipcsei minta vásárt március 3—9- ém tartják meg. Prospektusok a kamaránál kaphatók. 2904—29. sz.) — A pozsonyi vasut- igazgatóság pályázatot hirdet különféle szerszámokra és edényekre. Pályázati határidő március 9. (2933— 29. sz.) — A pozsonyi vezérigazgatóság pályázatot hirdet különféle vas- és rézanyagokra és edényekre, továbbá öntvényekre. Pályázati határidő március 15. (2934—29. sz.) — A laibachi (Jugoszlávia) IX. nemzetközi mintavásárt Sándor király védnöksége alatt május 30—junius 9-ike között tartják meg. A külföldi kiállítók messzemenő kedvezményben részesülnek. Szlovenszkói fizetésképtelenségek. A csehszlovák hitelezői védegylet közlése: Zsák Róbert gyarmatárukereskedő, Pőstyén, Grün- wald Bornál kereskedő, Érsekújvár, Weisz Albet kereskedő, Pozsony, Neumann Mihály és neje asztalos, Zsolna, Mohr Sámuel szén- kereskedő, Pőstyén, Lazatrus Antal mérnök, autójavitőmühely, Pozsony, Hbheuberg Lipót, szalma- és szénakereskedő, Jablonica, Avrat Ulrik vásáros, Érsekújvár. Újból megdrágul a réz ára? A rézvásárlások az utóbbi napokban ismét megnövekedtek, ezért nem tartják lehetetlennek, hogy a kartell az árakat tovább emeli s esetleg húsz centre is felemeli az árakat Uj mütakarmánygyár Morvaországban. Az elmult napokban külön bizottság tárgyait a litoveli mütakatrmánygyár építésének a megengedése tárgyában. A gyárat, amelyet Ok- lestek bankár épít, még ez év tavaszán akarják felállítani. Prágában létesítik a magyar expwtintóret első fiókját. A magyar exportintéz.et, amely rövidesen megkezdi működését, első fiókját Prágában állítja fel, azután pedig Becsben, Bukarestben, Milánóban, Belgrádban, Berlinben, Szófiában és Konstantinápolyban. Morvaországban megszűnik több cukorgyár, A Lidové Noviny jelentése szerint Morvaországban csak ugv, mint Csehországban a legközelebbi termelési időszakban több cukorgyár üzemét beszüntetik. Az üzembeszüntetés összefüggésben áll azon törekvésekkel, amelyek a termelés összpontosítására s igy az üzemi költségek csökkentésére irányulnak. Azonkívül a cukorrépa hiány is hozzájárul ehhez helyenként. Egyelőre máris bizonyos, hogy a mohéi rvitzi gyúr megszűnik, mert gépberendezését eladták az újonnan létesült emsi cukorgyárnak Ausztriába. Valószínűleg sor kerül az ungarisch-ostraoii cukorgyár üzemének a beszüntetésére is. Azonkívül a gö* dingi konszern is termelésének a koncentrálását készíti elő. A márciusi eukoriiberálás. A csehszlovákiai cukorgyárak és finomviták közös bizottsága március 1-én tartja meg ülését, amelyen további cukormennyiséget tesz szabaddá a belföldi fogyasztás számára az eddigi változatlan feltételek mellett. Ez alkalommal nagyobb százalék liberálására számítanak, mint az előző két hónapban, mivel a cukorkészletek általában ki vannak merítve. Jó fogyasztás mutatkozik főképpen Morvaországban és Szlo- venszkón, miig Csehországiban a cukorfinomt- tők még kés1 ekednek a cukorra ennyi ség teljes átvételével. IHTÍXTŐZS8S Ugrásszerű emelkedések a prágai értéktőzsdén Prága, február 22. Az emelkedési irányzat nu viharos tempóbau folytatódott a közeledő ult'imo ellenére. Noha a uewyorki diszkont- emelés ismét elmaradt, a tn n zetközi pénzpiac helyzete még mindig nem annyira tisztázott, hogy a diszkontemelés veszélye véglegesen elmúlt volna s így a piágai hosszt ezzel nem lehet megindokolni. A /érdeklődés nemcsak Skodára, hanem egész v>r korlátörtékekre is koncentrálódik C-eh-morva, amely légiink 190 koronával emelkedt ■ . ma újabb 170 Hogyan gyártják a „mistell"- és a „mifer mentes-borokat ? Irta: HÉRICS-TOTH JENŐ dr.
